Akkor és most 13. - Óvárosi tér – Prága

Az Akkor és most sorozatunk következő részében a prágai Óváros főterére (Staroměstské náměstí) ruccanunk ki. Megnézzük, hogy az elmúlt 150 év során miként is nyerte el a ma látható képét. Az Óvárosi tér Prága egyik történelmi központja. Magát a teret, annak alakját, méretét 1230 környékén határozta meg az Óvárost építtető I. Vencel király. A tér számos tragikus és ünnepi eseménynek adott helyet.

1621. június 21. - Kivégzések az Óváros főterén

A tér nevezetes dátumi közül kiemelkedik 1621. június 21-e, amely napon itt végezték ki a fehér-hegyi csatában levert, II. Ferdinánd elleni felkelés vezetőit, szám szerint 27 főurat és polgárt. Első képünk is ezt a kegyetlen megtorlást mutatja be.

1870

A tér legmeghatározóbb oldala a nyugati. Egyik sarkán a Városháza épülete, a híres Orloj-jal (csillagászati óra), a másik sarkán a Szent Miklós-templom áll. Az 1870-ben készült fotón az egykor teljes pompájában magasodó Városháza épülete látható, jobb oldalon a Krenn Házzal. Mára csak a Városház tornya maradt fenn, ahogyan arról a későbbiekben szólunk.

A keleti oldal 1966-ban

A tér keleti oldalán az 1755-65 között épült Golz-Kinsky palota, a Harang (U Zvonu) épület, a Týn Iskola, és a Fehér Unikornishoz nevezetű házak állnak. Ez utóbbiak takarják el a Prága egyik fő jelképe a Týn-templom alsó részét. A tér déli oldalát középkori kereskedő házak határolják.

Régi épületek (1900), az északi oldalon

Új épületek (1901), az északi oldalon

A XX. század elején újraformálódott a tér. Az északi oldal házait lebontották és helyettük újakat építettek. Az új épületek közé tartozott a képen bal oldalt látható ún. Schier Ház is.

Krenn Ház

A tér észak-nyugati sarkában, a Városháza mellett állt egy ház, amelyet korábbi tulajdonosa, egy bizonyos chebi F. Neugrünner neve alapján Grün azaz Zöld Háznak hívtak. Ez a név addig formálódott a köznyelvben, míg végül a Krenn (Kren) nevet kapta. Nos, 1901-02 környékén ezt az 1409-ben épített alapokkal rendelkező három-szintes Krenn Házat lebontották (egyházi nyomásra), ezáltal a Szent Miklós-templom a tér szerves részévé vált.

1905

Az 1905-ös felvételen már a Krenn Ház nélküli tér látható, jobbra a Szent Miklós-templommal, balra a Városháza épülettömbjével, előtte a Mária-oszloppal. Ez utóbbi nem is sejtette, hogy már csak 13 éve van hátra, ugyanis 1918. november 3-án a szocialisták egy csoportja a szegény oszlopra úgy tekintett, mint a háromszáz éves Habsburg elnyomás jelképére, és ennek eredményeképp le is döntötte. Később az egész emlékművet lebontották.

A Mária-oszlop ledöntése

1945

1945-ben a kivonuló német csapatok sajnos igen hatékonyan hozzájárultak a tér megváltozásához. Tankjaik szétlőtték a Városházát, olyannyira, hogy a torony teteje megsemmisült, és az épület nagy része rommá változott. A háborút követően ugyan még tettek egy kísérletet teret határoló északi neogótikus épületszárny helyreállítására, de ez túl nagy feladatnak bizonyult, így inkább a lebontása mellett döntöttek. Érdemes megemlítenünk, hogy ebben az 1847-ben épült csodálatos épületszárnyban volt először villanyvilágítás (1883)! A Városháza főtornyát valamint az Orlojt viszont szépen helyreállították, és azóta is Prága egyik legszebb látványosságai között tarthatjuk számon.

1955

Az 1955-ben készült felvételen látható, hogy a Szent Miklós-templommal (a tér bal felső sarka) szemben már csak egy kis park terül el.

1967

Az 1967-ben készített fotón még jól látszik a tér közepén álló Husz János szobor előtti vízzel teli medence, amelyet nem sokkal később felszámoltak.

1983

Az 1983-as felvételen a tér, szerkezetileg a mai arcát mutatja. Azóta a közvilágítás korszerűsítése, az új térkövek, illetve a Városháza melletti park részbeni lekövezése és fásítása, valamint a turista embertömegek megjelenése jelentette a legnagyobb változást.

A tér ma