Magyar katonasírok Rájovban

A Česky Krumlovban járó magyarok többsége nem is tudja, hogy mindössze pár kilométerre északra, a kis, Rájov nevet viselő falu temetőjében honfitársaink fekszenek végső nyughelyeiken. A Moldva völgyében húzódó falu, - amelyet a turisták a közvetlen szomszédságában fekvő Zlata Koruna-ba (közismert turista célpont és vízi turista centrum) vezető útjuk során óhatatlanul is átszelnek - a II. világháború végnapjaiban magyar katonák állomáshelye volt. A Volksturm csapatokkal együtt a térségbe érkezett magyar honvédek a német visszavonulást látva és a közeledő német háborúvesztésre „ráérezve” nehéz dilemma elé kerültek. Ők is meneküljenek a németekhez hasonlóan, vagy álljanak át a helyi lakosság oldalára és legyenek partizánok. Akik az átállás mellett döntöttek azok a továbbiakban a helyi lakosokat védelmezték a végsőkig kitartó SS katonák atrocitásai ellen, valamint részt vettek a helyreállítási, aknamentesítési munkálatokban.

A nyilacska jelzi a falu temetőjét

Vyškov, történelem, hagyomány és dinók

Egy számunkra, és remélem olvasóink számára is örvendetes hírrel kezdeném: a „Nem csak Prága” honlapunk híre ugyan lassan, de biztosan terjed. Ez a megállapítás nem csupán Magyarországra igaz, de a honlapunk témaországára, Csehországra is. Az elmúlt hónapok során számos csehországi turisztikai irodával sikerült felvennünk a kapcsolatot, és szép számmal érkeztek hozzánk különféle, szebbnél szebb prospektusok, program ismertetők, térképek és más idegenforgalmi kiadványok. Szinte döbbenetes, hogy mennyi, és hányféle ötletesebbnél ötletesebb turisztikai PR anyaggal rendelkeznek a cseh barátaink. Nagyon értik és tudják, hogy a turizmushoz mennyire szükség van ezekre a „segédletekre”, amelyek segítségével az odalátogató rögtön komfortosabban érzi magát.

Vyškov a XVIII. században

Kulináris meglepetések Csehországban avagy rendelj és lepődj meg!

Ahogyan az már korábbi cikkeinkből is kiderült mi kifejezetten szeretjük és dicsérjük a cseh konyhát. Ettől függetlenül fel kell hívnunk a gyanútlan magyar turista figyelmét arra is, hogy bohém földön bőséggel érhetnek bennünket kulináris meglepetések. Ha nem a legismertebb cseh ételeket választjuk az étlapról és nem rendelkezünk a biztonságos ételfelismeréshez szükséges szókinccsel, akkor bizony könnyen pórul járhatunk, de legalábbis nagyot csodálkozhatunk az elénk tálalt étel láttán, vagy annak megkóstolásakor. Most ilyen „csodás-mókás” élményeinkből szeretnénk egy kis csokrot átnyújtani az olvasóinknak egy könnyed, rövid cikkecske erejéig. 

Varázslatos Český Krumlov IX. - Hotel Mlýn, az egykori vízimalom

Ahol egy folyó vize hömpölyög, vagy bővizű patak csordogál, ott csaknem biztos, hogy egykor vízimalom is működött. Erre az „óriási felfedezésre” természetesen nem csupán kicsiny hazánkban bukkanhatunk, ahol pl. a XIX. század közepén több mint 9100 db patak malmot írtak össze. Ugyanez igaz Csehországra vonatkozólag is, ahol a többek között a mai napig is áll és működik (persze csak turisztikai célból) egy XIV. században épített vízimalom. Az emberek már az ókor óta próbálták a víz erejét felhasználni a megtermelt gabona őrlésére, fa vagy éppen kövek fűrészelésére, darabolására. Ez nem volt másként egyik kedvenc cseh városunkban Český Krumlovban sem.

Az én kis falum – Křečovice: A falu a film mögött

Vannak falvak, vannak kis falvak és van „az én kis falum”, amely maga az élő fogalom, hiszen említésekor valamennyi filmkedvelő olvasónak rögtön Jiří Menzel 1985-ben készült filmtörténeti remekműve jut az eszébe.

 

Bán János azaz Otik forgatás közben

Staropramen Országkirándulás avagy Jiří Menzel a Király utcában

A napokban zajló Titanic Filmfesztivál egyik vezető támogatója a Staropramen Magyarország a tegnapi napon rendezte meg az Országkirándulás nevezetű rendezvényét a budapesti Vam Design Center nevű műintézményben. Az ingyenes programon résztvevők nem csupán a Staropramen sör megízlelésében és a Ferdinánd Monarchia Sörház által biztosított cseh étkek megkóstolásában részesülhettek (külön dicséret az isteni cseh sütiért, a perník nevezetű csodáért!), de más kiváló élményekkel is gazdagodhattak.

Straropramen, a vendéglátó

Jiří Menzel, a díszvendég

Akkor és most 10. – Főtér és régi Városháza – Ostrava

Ahogyan azt az előző cikkünkben említettük, Ostravában az erőltetett iparosítás és szocialista „modernizáció” miatt csak igen kevés régi épület, műemlék maradt meg. Szerencsére az egykori Óváros magja, központja többé kevésbé fennmaradt. De lássuk milyen változások is történtek itt az elmúlt több mint 100 év során.

1880

Ostrava, a „kifehéredő” város

Virtuális csehországi utazásunk során most Észak-Morvaország (Morva-Szilézia) „fővárosába”, Ostravába, az egykori szén és acél központba kalauzoljuk el olvasóinkat. Ostrava nevéhez a magunk fajta „cocializmusban” felnevelkedett emberkéknek, - már ha egyáltalán még emlékszünk a földrajz órákon elhangzottakra - a nehézipar, a bányászat, és a kohászat kifejezéseket társították. Ez persze egyet jelentett az elviselhetetlen ipari szmoggal, korommal, füsttel. Ostrava ugyanis maga volt a tömény környezetszennyezés, a város ahol a mérgezett folyókba, patakokba lépni sem volt túl egészséges, nemhogy fürödni, a hely ahol az emberi tüdő gyors és biztos pusztulásnak indult. Jóllehet az iparosítás kártékony hatásairól (legalábbis a hazai fronton) a szocialista sajtó nem igazán számolt be, de pl. Ostrava esetében a probléma már igencsak átlépett minden határon. Így nem meglepő, hogy az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején Csehországról, pontosabban Csehszlovákiáról írt Panoráma útikönyvekben sem próbálják túlzottan szépíteni a helyzetet. „Már a környéken sötét minden a füsttől és a pernyétől. Ahol az ég időnként vörösen villózik, arrafelé vannak a nagykohók.”

Ostrava - Városháza

Idézet és pár kép VIII. - Egon Bondy alias Zbyněk Fišer

Csaknem hat évvel ezelőtt, egész pontosan 2007. április 9.-én, 77 éves korában hunyt el Zbyněk Fišer cseh költő, filozófus, publicista, prózaíró, a prágai underground irodalom jelentős képviselője, akit művésznevén Egon Bondyként ismert a nagyvilág. Nemzetközi ismertségét elsősorban barátjának, Bohumil Hrabalnak köszönhette. Bondyt a szocialista érában a cseh ellenzéki kultúra igazi fenegyerekeként tartották számon, aki bizony nem egyszer okozott az egykori állambiztonsági szolgálatnak kellemetlen órákat. Az Idézet és pár kép sorozatunk mostani részében nem is egy, hanem két idézetet is bemutatunk olvasóinknak: Bondyról és Bondytól.

Húsvéti Mazanec - Velikonoční mazanec

Előző cikkünkben a Húsvéti népszokásokkal foglalkoztunk, így utólag pedig rápillantunk a csehországi Húsvéti asztalra, és azon belül is a süteményes tálak tartalmára. A képzeletben itt látható finomságok közül ezúttal a Mazanec „kenyérrel” ismertetjük meg olvasóinkat, azzal a süteménnyel amelyet a Húsvétra készülődve magunk is elkészítettük, elvégre ne csak prédikáljuk a bort, de fogyasszuk is azt!

A Mazanec süti nálunk kevéssé ismert, de sütésének Csehországban azonban nagy hagyománya van, és igen elterjedt egész ország szerte. A Mazanec kicsit kenyér, kicsit kalács típusú édesség, amelynek nagyon sokféle receptváltozata létezik. Kívülről szép barnára sült ropogós héjjal, belül viszont puha és illatos. Nekünk sikerült a legegyszerűbb receptet megtalálnunk, ami ráadásul nagyon finomnak is bizonyult. A sütemény ünnepiességét azzal is növelik, hogy közvetlenül a sütés előtt egy keresztet metszenek bele, ezzel is jelképezve a húsvéti ünnep szentségét. Az egyéb receptváltozatok között találtunk olyan is, amelynek a tésztájába vajat, tejszínt tesznek, a mazsolát rumban áztatják és mellette vaníliás cukorral, szerecsendióval fokozzák tovább az ízét.

Mazanec kóstolgatás közben