Akkor és most 3. - Zvíkov vára és az Orlíki tó

Akkor és most sorozatunk folytatásaként ellátogatunk Csehország egyik legizgalmasabb várromjához és a lábainál elterülő „tóhoz”.

Első, valamikor 1850 körül készült képünkön Zvíkov várának távoli képe látszik. Jól látható az ekkor még igen jó állapotú kastély, amelyhez hosszú, kanyargós gyalogút vezet. És ugyancsak megfigyelhetjük a vár alatti mélységben kanyargó folyót, az Otava-t. Ami azonban nem látszik, az a vár túl oldalán hömpölygő vizű másik nagy folyó, a Vltava (Moldva). A zvíkovi várat ugyanis – ezzel immár nem árulva el nagy titkot – e két nevezett vízfolyás összefolyásánál építették egy hatalmas sziklatömb tetejére.

 

A várkastély hivatalos honlapján fellelhető képen (amely szintén a XIX. századból származik) is jól látszik a vár, a Moldva és ott ahol a vízparton az a nem is kicsiny ház áll(t), nagyjából ott ér össze a két folyó vize.

A következő, 1912-ben készült képen is elsősorban a Moldvát láthatjuk, de az is megfigyelhető, hogy a becsatlakozó Otava és a Moldva vize egy ideig, egy vékony hordalék gáttal elválasztva egymással párhuzamosan folyik, és csak később egyesül ténylegesen. Akkoriban a meder kotrás tevékenysége még nem volt túl intenzív.

Az 1922-es, népi idilli fotó alján is jól látszik a két folyó összefolyásánál képződött hordalék sarkantyú. Ez a kép a következő néhány évtized során nem is változott, annyi különbséggel, hogy a vár állaga folyamatosan romlott, és ezen nem segített a világháború utáni állami kisajátítás sem. Ez a változatlanság a kommunista-szocialista éráig tartott.

Zvíkov a vízivár

Talán a fiatalabbak nem, de a magunk fajta öregebb motorosok tudják, hogy a kommunista-szocialista időszakban sokszor a földtől Himalája magasságig elrugaszkodott természet átalakító tervek születtek garmadával és sajnos sok esetben ezek meg is valósultak. Az ember „javára” történő fejlesztések, monstre építkezések sorába tartoznak a folyóvíz energiáját hasznosító vízi erőművek építései is. Magyarországon ebben az időszakban készültek el a Tisza felduzzasztásával, a tiszai vízi erőművek (jóllehet itt az első tervek már a két világháború között megszülettek), és persze ki ne ismerné a bős-nagymarosi vízlépcső vagy inkább vízlép-CSŐD történetét.

Csehországban sem volt ez másként. A különböző folyókon (összesen kb. 17-18 vízfolyás) sorra születtek a vízerőművek (néhány folyó esetében több is), amelyek stabil működéséhez elengedhetetlen a kiszámítható vízmennyiség, így ennek biztosításához az erőművek felett hatalmas felduzzasztott vízfelületek kerültek kialakításra. Az 1954 és 61 között az Otava-t magába fogadó Moldván, Orlík magasságában is megépítettek egy duzzasztógátat, Csehország legnagyobb duzzasztóját, aminek köszönhetően a víz szintje több tíz métert emelkedett, létrehozva az Orlíki-tavat. A gáttól több mint 20 km-re lévő zvíkovi kastély pedig egyszerre fellegvárból vízi várrá alakult át. 

A felduzzasztott Otava és a vár

Hogy mennyi hasznot és mennyi kárt okoztak és okoznak ezek a víz felduzzasztások arról megoszlanak a vélemények. Egyszer majd megpróbáljuk felgöngyölíteni a témát, de nem most. A lényeg, hogy a mai látogatót már az alábbi kép fogadja:

Panaszra nem lehet okunk így sem, a látvány gyönyörű, csak más mint alig több mint fél évszázaddal ezelőtt.

Balról az Otava, jobbról a Moldva öleli a Várat

Reméljük felkeltettük az olvasók érdeklődését a zvíkovi vár iránt, és örömmel olvassák majd következő bejegyzésünket amely a vár gazdag történelmével és mai látnivalóival foglalkozik.