2012. március 30., péntek

Náměšť nad Oslavou

Brünntől mintegy 40 km-re nyugatra az Oslava folyó partján fekszik egy szép kis dél-morva városka Náměsť nad Oslavou. A település története a XIII. századra nyúlik vissza, egész pontosan 1234-re, amikor is először említették a korabeli iratok. A lomnice-i Mezeříčsky család ideálisnak ítélte a városka fölötti hegyoldalt és kihasználva a remek fekvést egy kis megerősített várkastélyt építtetett. Erre az eredeti épületre ma már csak egy a várban álló ovális kőtorony emlékeztet. Ahogyan az évszázadok teltek múltak, úgy cserélődtek a tulajdonosok, egészen a XVI. századig, amikor is a vár csaknem teljesen elpusztult.
A városra tekint le a kastély

1563-tól kezdve a városka a Žerotín nemesi család birtokába került, akik a romok helyére egy tágas reneszánsz kastélyt emeltettek. Az egyik családtag, Jan támogatta az első cseh nyomdát (Jednota Bratrska). Az itteni nyomdát Kralice-be költöztették, és ott készült a cseh nyelv irodalmi alapját jelentő híres Kralice-i (Králici) Biblia. A XVII. század elején Náměšť nad Oslavou vásárváros rangot kapott. 1752-ben ismét új tulajdonosa lett a településnek és egyben a kastélynak is. A Haugwitz familia az új birtokát már egészen az 1945. évi államosításig ki sem engedte a kezéből.
A család neves tagja Bedřich vallási hevületből kapucínus kolostort alapított, de alig negyven év elteltével az épület már merőben más, nem kevésbé hasznos célokat szolgált, textilgyárként funkcionálva. Ez az iparosodás a település fejlődéséhez és ezzel együtt a lélekszám emelkedéséhez vezetett. 1850-től a városka számos hivatalnak (bíróság, vámszedő hivatal) is helyet adott, majd 1886-ban végleg elnyerte a város címet.
Kolostor épület
A Haugwitz család híres volt zene szeretetéről. Egyik tagjuk, Jindřich Vilém az egész Morvaföldön népszerű zenekart alapított, fia Karel pedig zenét szerzett, és közeli ismeretségre tett szert Johann Strauss-al. A település kapcsolata a zenével ma is jelentős, hiszen zenei fesztiválok kerülnek itt rendszeres megrendezésre.

Keresztelő Szent János-templom
A településre betérve vezessen első utunk a fő nevezetességhez, a várkastélyhoz. Figyelem, aki nem szereti a meredek kaptatót az inkább guruljon fel a vár parkolójához! Innen már csak pár lépés a kastély, amely áprilistól októberig tekinthető meg. 
 
A magas falak szegélyezte kastélyudvar
 A várba érkezve az udvaron G. Gialdi Neptun - kútját láthatjuk és ő készítette a többi udvari domborművet is. 
Fel, fel a lépcsőn a kastélyba
Gialdi, mint kora igen neves szobrásza más morva városokban köztük Brno-ban és Olomoucban is alkotott. A kastély fő nevezetességei a tízezer kötetes könyvtár, az egyik legnagyobb cseh szőnyeg gyűjtemény (főként reneszánsz, barokk és rokokó fali-, keleti-, gobelin-szőnyegek) (benne két XVI. századi késő gót darabbal), az egykori kapucínus kolostorból fennmaradt szobrok és festmények, és a varázslatos freskók. Az egyik francia faliszőnyeg kartonját a hírhedt kalandor, Casanova testvére Francesco festette.
 
A városkába vezető kőhíd
Miután megtekintettük a várat sétáljunk le és be a településre, és nézzünk egy kicsit körül. A település történelmi negyedéből mára csak kevés maradt. A folyón átívelő barokk híd egyike Csehország legrégebben épült kőhídjainak. A híd 1737-ben épült és nem kevesebb, mint húsz szent szobra díszíti, amelyek közül nyolcat Josef Winterhalder készített. Az ő munkái díszítik a reneszánsz városházát, valamint az 1748-ban épült Szent Anna Kápolnát az ún. Špitálek-et. Wintherhalder Magyarországon is munkálkodott. A szombathelyi székesegyház szentélyének számos mennyezetképét ő festette.
Főtéri látvány
A hídon áthaladva szinte már el is értük a városka főterét, ahol az Antonín Riga által faragott Szentháromság szobor-csoport fogad. A főtér képét a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom uralja, amely 1639-ben egy korábbi gótikus épület helyén épült. A Haugwitz családra a város temetőjében 1822-25 között emelt empire stílusú családi sírbolt emlékeztet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése