2015. február 9., hétfő

A Rosenberg (Rožmberk) család története I.: a Vítkovciak (Witigonenek)

Dél-Csehországban járva számos várban, kastélyban, templomban és más régi épületekben bukkanhatunk a jellegzetes ötszirmú rózsa motívumra, amiből rögtön tudhatjuk, hogy az egykori Rosenbergek (csehül Rožmberk) birtokán járunk. Ugyancsak erre, a cseh történelmet meghatározó családra emlékeznek minden évben Český Krumlov csodaszép városában is az ötágú szirom fesztivál megrendezésével. De vajon honnan érkezett ez a nemesi família és mi lett velük az idők folyamán? Lássuk hát a történetüket több részes cikkünkben, amelyet olvasóink rendhagyó módon most nem egymás után, hanem pár hetenként követhetnek majd nyomon.
A Vítkovci rózsák, köztük a Rosenberg
A Rosenberg család története a meg nem erősített legendák szerint Itáliában kezdődhetett, ahol egykor a gazdag Orsini (Ursini) család élt. A család egyik tehetséges leszármazottja bizonyos Vidigo Ursinos, csehül Vítek (z Prčice) számos uralkodó, köztük az akkor még inkább pogánynak mondható Bohemiát meghódító IV. (Braunschweigi) Ottó császár, majd I. Vencel király, később I. Rőtszakállú Frigyes szolgálatában állt. 1179-ben részt vett a loděnicei ütközetben amely II. Soběslav „parasztherceg” és Bedřich a Přemysl királyi dinasztia tagja között zajlott. Ugyan ezt a harcot az előbbi nyerte, a végén mégis elveszítette az uralmat a Přemysl családdal szemben. Ebben a zűrzavaros időszakban Vítek jól gazdálkodott anyagi javaival és kapcsolati tőkéjével, aminek révén előbb 1184-ben megszerezte a Prácheň grófja címet, majd a későbbi Vítkovci (Wittigonen) család alapítójaként, számos további értékes birtokhoz jutott.
Vítek (z Prčice) pecsétje

Krumlov urainak címere
A címerében az ötszirmú rózsát hordozó I. Vítek ugyan 1194-ben elhalálozott, de a legenda szerint ezt megelőzően a birtokait felosztotta utódai, pontosabban az öt fia között. A legendát megörökítette egy festmény, amely három példányban is megtalálható, Telč, Krumlov és Jindřichův Hradec városában. Minden egyes fiú továbbvitte ugyanazt a családi címert, de más és más színnel. A legidősebb utód, Heinrich (Jindřich), Jindřichův Hradec kastélyának megalapítója kapta a birtokok mellé a kék alapon arany rózsát. Krumlov új birtokosáé, II. (idősebb) Víteké lett az ezüst alapon zöld rózsa. A fiatalabb, III. (ifjabb) Víteknek jutott Rožmberk (Rosenberg), az ő ága viselte címerében vörös rózsát ezüst háttérrel. IV. Víteknek jutott Třeboň és Landštejn (a címer ezüst rózsa vörös alapon). Végezetül Sezima, Stráž nad Nežárkou és Sezimovo Ústí megalapítójáé lett az arany háttérben tündöklő fekete rózsa. Azért a komor szín, mert Sezima törvénytelen kapcsolat gyümölcseként látta meg a napvilágot, ám „fattyúként” is megillette az apai örökség rá eső része. Van amikor Stráž urait egy hatodik ágként tüntetik fel, címerében sárga alapon kék rózsával.
A Vítkovci fiúk címerei
Megjegyzendő még, hogy a dél-cseh mellett egy másik, közép-csehországi Witigonen családi ág is sokáig fennmaradt Bohemiában, de a gazdagságuk és befolyásuk messze alulmúlta a dél-cseh rokonaikét. Ugyan a történetünk szempontjából minket elsősorban III. Vítek családi ága érdekel, de feltétlen érdemes megemlékezni a család egy másik jelentős ágáról is.
A rózsák urai
A II. Vítekkel kezdődő krumlovi ág, következő tagja Zawisch (Záviš) alapította meg a 1253-ban krumlovi kastélyt, míg a család leghíresebb tagjának Zawisch von Falkenstein (Záviš z Falkenštejna) bizonyult. Az akkortájt uralkodó II. Přemysl Ottokárt kissé nyomasztotta, Zawisch gazdasága és hatalma, ezért a Vítkovciak területén megalapította České Budějovice királyi városát és Zlatá Koruna kolostorát. Erre válaszul viszont Zawisch felkelésbe kezdett az uralkodó ellenében. A dél-cseh nemes a király halálát követően elvette a királyi özvegyet, Rurik Kunigunda cseh királynét, aki így a későbbi II. Vencel király nevelője is lett. Jó szerencséje azonban csak addig tartott, amíg a trón elleni összeesküvéssel meg nem vádolták, és 1290. augusztus 24-én Hluboká nad Vltavou kastélya előtt ki nem végezték. A krumlovi ág utolsó írmagja, Wok (ezzel a keresztnévvel is még sokszor találkozunk) gyermek nélkül hunyt el 1302-ben, így a birtokok a család egy időközben szintén megerősödő ágára, a Rosenbergekre szállt.
Zawisch von Falkenstein kivégzése
A következő részben immáron a Vítkovciak Rosenberg családi ágának történetével ismerkedünk meg, ami több, mint bővelkedik érdekességekben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése