2014. április 30., szerda

110 éve hunyt el Dvořák! - Az „Újvilág” megalkotójának életútja

Ha megengedik, egy személyes jellegű történettel kezdeném az egyik leghíresebb, és számomra talán legkedvesebb cseh zeneszerzőre emlékező cikkünket. Megboldogult gyermekkoromban a pestszentlőrinci zeneiskolában koptattam a padokat és a szegény, jobb napokat, tehetségesebb tanulókat is látó zongora billentyűit. Mind a zongora órákon, mind a karének próbák, előadások során az amúgy kiváló zenetanáraink, a kor szocialista ízlésének megfelelően főként kortárs magyar, és szovjet „művekkel”, továbbá a nem éppen gyermekfülnek tetsző Bartók darabokkal ismertettek meg minket (na jó, időnként egy kis dallamosabb Haydn, Händel is a terítékre került). A nem éppen izgalmas repertoár mellett igazi „sokkhatásként” ért, amikor felfigyeltem egy addig számomra ismeretlen zeneszerző szimfóniájának kis részletére, ami első hallásra egy izgalmas, egzotikus, az általam addig a jugoszláv apacs filmekből ismert vadnyugatot idéző világba röpített el. Kis idővel később már szerencsém volt végigcsodálni a teljes művet is, immáron tudván, hogy ami szól az valóban egy másik világ zenéje, egy „új világé”. Most, vagy jó 35 évvel később - miközben írom a május elsején éppen 110 évvel ezelőtt elhunyt mesterről szóló soraimat – is ugyanolyan, vagy talán még nagyobb élvezettel hallgatom Dvořák IX., Újvilág szimfóniáját, egy alkotást, amely méltán szerepel minden idők legnagyszerűbb zeneművei között.

2014. április 28., hétfő

Cseh hírcsokor (2014. IV. 24.)

  • Több mint egy évszázad elteltével újból visszatért a farkas Csehországba. Április első napjaiban egy kamera rögzítette, amint az észak-csehországi Doksy településhez közeli erdős területen egy farkas baktat át egy tisztáson. A farkast a XIX. század végén teljesen kiirtották az ország területéről, de az elmúlt évtizedekben mind a határos Lengyelországban, illetve Németországban egyre nagyobb állomány él, így várható volt, hogy előbb-utóbb egy példány átruccan a határ túloldalára is. Sőt a szakértők szerint az egykori katonai gyakorló területeken, illetve a határszélen már néhány pár is élhet, de erre nincsenek közvetlen bizonyítékok. Jóllehet a farkasok nem tartoznak az igazán népszerű állatok körébe, mégis újbóli megjelenésük kifejezetten örömtelinek mondható. Ezek az értékes állatok egyrészt természetes vadállomány szabályozást végezhetnek, csökkentve a mezőgazdasági vadkár mértékét, másrészt igen sok turista keresheti fel azokat a területeket, ahol az ordasék lakoznak, így számottevő bevételhez juttathatják a terület lakosait. Persze csak akkor ha az indokolatlanul rettegő helybeliek, vagy a trófeára éhes orvvadászok le ne puffantják őket.
    Jön a farkas!

2014. április 25., péntek

Akkor és most 19. - Písek – Főtér

Písekben, ebben a csodálatos kis dél-csehországi városban (amelynek történetéről már egy korábbi cikkünkben részletesen megemlékeztünk) járva számos impozáns téren gyönyörködhetünk a történelem viharait túlélő, vagy az idők során megváltozó épületekben. A terei közül a nevéhez méltóan a legnagyobb a Velké náměstí, a Nagy tér, amely számos meghatározó helyi esemény színtere. Az Akkor és most sorozatunkban ennek a szép térnek a változását követjük nyomon, miközben a képek által megismerkedhetünk a XX. század cseh városi hangulattal is.


Velké náměstí, a Nagy tér

2014. április 23., szerda

Csehország természet-, tájvédelmi területei VII. - Slavkovský les

A híres-neves északnyugat-csehországi fürdővárosok (Karlovy Vary, Mariánské Lázně) valamint Kynšperk nad Ohří városa között terül el az ország egyik nagy kiterjedésű, 606 km2 területű tájvédelmi területe, a Slavkovský les, vagyis a Szlavkovi erdő.



2014. április 18., péntek

A tojás és a kis bárány – két húsvéti szimbólum Csehországból

Húsvétkor az élet megújulását ünnepeljük, és az ilyenkor használt jelképeink, és szertartásaink is mind erre tesznek utalást. Szinte mindegyik szimbólumra igaz, hogy eredete réges-régi időkre nyúlik vissza. Az eredetnyomozás során hol Egyiptom neve bukkan fel, vagy a kereszténység kezdetének kora, más esetben a 11. század, és sorolhatnánk így tovább.





2014. április 17., csütörtök

Štybar, Kreuziger és társaik, napjaink legjobb cseh országúti kerékpárosai

Az elmúlt vasárnap tartották az egy napos profi országúti kerékpárversenyek egyik legrangosabb és egyben legnehezebb eseményét a Paris – Roubaix-t. A mind a kerékpárt, mind a lovasát különlegesen megterhelő terepen, macskaköves szakaszokkal tarkított útvonalon rendezett viadalt ezúttal Niki Terpstra, egy holland versenyző nyerte, de az ötödik helyen a cseh Zdeněk Štybar végzett, éles küzdelmet vívva a második helyért. Az ő sikere sarkalt minket arra, hogy egy kis körképet vázoljunk fel a legjobb cseh országúti kerékpárosokról. Ugyanakkor tesszük ezt azért is, mert a 2014. évi versenykerékpáros szezon még épp hogy csak kezdetét vette, és magyar kerékpárversenyző hiányában érdemes a cseh drótszamarasoknak szurkolni a soron következő Giro-n, Tour-on, Vuelta-n vagy más egy vagy többnapos viadalon.



2014. április 15., kedd

Idézet és pár kép XVII. - Jan Novák: Betonszívű nagyapám

A sorozatunk legújabb részében Jan Novák 2007-ben megjelent Betonszívű nagyapám (Děda) című regényéből idézünk, amelyet a Kalligram Könyvkiadó 2013-ban jelentett meg magyarul. Az 1953-ban, a Prágához közeli Kolin városában született cseh-amerikai író, színdarab szerző és forgatókönyv író 1969-ben még fiatal emberként emigrált a családjával az Egyesült Államokba. Az 1980-as évektől kezdve jelennek meg írásai és forgatókönyvei (többek között Milos Formannal is dolgozott) cseh, illetve angol nyelven. A 2000-es években többek között két dokumentum filmet is készített Václav Havelről. 

Jan Novák műveiben előszeretettel foglalkozik Csehországgal, az USA-ba menekült csehek sorsával. Azon könyvét olvasva, amelyből most egy kis ízelítőt adunk megismerkedhetünk mind a cseh(szlovák) 50-es évek nyomasztó légkörével, mind az író betonszívű nagyapjával, aki „fordított távcsövön” át tekintett az unokájára. 

Választott idézetünk is - amelynek olvastán szinte Hrabal és Hašek írásai jelennek meg lelki szemeink előtt -  ebbe az önmagából kifordult, tragikomikus világba vezet be minket.

2014. április 11., péntek

Csehországi sörfőzdék XVII. – Cseh kisüzemi sörfőzdék/minipivovary – Dél-Csehországi kerület

A csehországi sörfőzdékről szóló sorozatunkon belül, - kép a képben jelleggel - egy másik minisorozatot indítunk, amelynek célja a Bohémiában és Morvaföldön évről évre gyarapodó számú kisüzemi sörfőzdék, közkeletű cseh néven minipivovarok rövid bemutatása. Miután ezek száma igen nagy, a kettőszázat is jócskán meghaladja, így a velük való ismerkedést több részletben, csehországi kerületenként (megyék) tesszük.




2014. április 9., szerda

Varázslatos Český Krumlov XVII. - Horní 26. - Barbakán Panzió / Krčma

Barbakán. Egy szó aminek hallatán valami ősi, titokzatos, talán még egy kicsit misztikus kép is megjelenik a lelki szemeink előtt. Mindez különösen igaz ha a szót Český Krumlov zegzugos, középkori hangulatot árasztó kis utcácskáival társítjuk. De mi is tulajdonképpen a barbakán, hol is találhatunk rá az egyik legkedveltebb dél-cseh városkánkban, és mi érdekeset is tudunk elmesélni a történetéről, múltjáról és jelenéről?
A krumlovi Barbakán, a hídtól jobbra álló épület

2014. április 7., hétfő

Cseh hírcsokor (2014. 04. 07.)

  • Egy nemzetközi természetvédelmi projekt felmérése szerint a Šumava Nemzeti Park területén él a legnagyobb csehországi hiúz (Lynx lynx) populáció. Az állomány mintegy 50 példányból áll, amely éppen hogy elegendő a hiúzok hosszabb távú fennmaradásához. A hiúz a múltban igen közönséges állatfaj volt Bohemiában, de a XIX. század végére az ember teljesen kiirtotta. Az 1970-es, 80-as években azonban elkezdték a hiúzok visszatelepítését, és azóta a populációjuk stabilan fennmaradt. Ezek a gyönyörű macskafélék ma már az ember lakta területeken is elő-előfordulnak alkalmazkodva az emberek életritmusához. A hiúzok alapvetően magányos életet élnek, egy-egy példány területe több száz négyzetkilométer is lehet.

2014. április 4., péntek

A híres cseh üvegipar és a Papillon ékszerek találkozása

A cseh üvegipar és termékei messze földön híresek, így valószínűleg csak kevesen vannak, akik még nem hallottak a Bohém földön készült kristály poharakról, csillárokról és egyéb üveg dísztárgyakról. De vajon ugyanennyire ismertek-e a cseh kristály- és üveggyöngy ékszerek is? Valószínűleg nem, ezért most szeretnénk egy kis ízelítőt adni a cseh alapanyagokból készíthető ékszerekből, már csak azért is, mert az ékszerkészítés manapság reneszánszát éli hazánkban is. Cikkünk megírásához az alapötletet egy ihletett fiatal hölgy szépséges ékszerkollekciói adták, olyan ékszerek, amelyek elsősorban cseh alapanyagokból készülnek. De erről bővebben majd egy kicsit később szólunk, előbb következzék egy kis történelem. 
 
Alhambra - ékszer szépség a Papillontól, cseh üveggyöngyökből

2014. április 2., szerda

Elba-Odera-Duna csatorna: Álom vagy rémálom?

Amióta világ a világ az ember folyamatosan próbálja megzabolázni a természetet, átalakítani azt a maga vélt vagy valós hasznára, sokszor nem törődve a várható következményekkel. A mindenkori hatalmasságok vagy magukat óriásinak tartó politikai vezetők, uralkodók előszeretettel álmodoznak egy jó nagyot, hogy későbbi éber-álmukban grandiózus, megalomán tervet kovácsoljanak a természeti környezet megváltoztatására. Fordítsuk vissza a folyók irányát, használjuk fel a sivatagok locsolására. építsünk a sivatagba egy „trendi” fedett sístadiont, emeljünk minél hatalmasabb épületeket, palotákat, stadionokat, gátoljunk el folyókat, építsünk minél nagyobb erőműveket és még napestig sorolhatnánk az évezredek során megvalósított óriás beruházásokat, amelyek sokszor csak egyetlen politikus önálló vagy érdekcsoport vezérelte ötletei, fantazmagóriái voltak. Talán csak a szakértő pszichológusok tudnák megmondani, hogy miért is érzik úgy a mindenkori politikai vezetők (tisztelet a kivételnek), hogy életük csak akkor lesz teljes ha valamiféle hatalmas építkezés kötődik a nevükhöz. Mindezen beruházások egy része később hasznosnak bizonyult, ugyanakkor mások ökológiai, társadalmi, gazdasági katasztrófához vezettek.


Három tenger összekötése...álom...vagy rémálom?