2020. május 11., hétfő

A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatni akarja a megszakadt szezont


"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont. Megváltoztattuk legfontosabb ipari vásárunk előkészítési terveit, hogy a kiállítók biztosak lehessenek a rendezvény megvalósulásában. A lehető legszorosabb együttműködésben vagyunk a cseh kormánnyal "- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.




A koronavírus hogyan érintette Önöket?
A vállalatnál senki sem betegedett meg, de a vírus súlyosan érintette a cég egészségét. Február elején a düsseldorfi német részlegünket, majd pedig minket is. Ezzel nem állunk egyedül. Az egész vásári világ teljes mértékben ki van szolgáltatva a vírusnak, Kínától Európán át az Egyesült Államokig. A korábban nagyon jól működő európai vásárnaptár – így a miénk is – összeomlott, és most bizonyára sok változtatást igényel. Úgy hiszem, a kiállítók is rendkívülinek ítélik meg a helyzetet, és nem fogják azt mondani: „Ha most nem volt vásár, nekünk legközelebb már nem is kell”. Tehát nagyon bízom benne, hogy a vásárok nyújtotta platformot továbbra is igénybe veszik.


Mi a helyzet a Cseh Köztársaságban?
A kormány gyorsan meghozta a drasztikus intézkedéseket, a határok lezárását is beleértve. Megállt az élet. Kiosztottuk a maszkokat és betartottuk a higiéniai előírásokat. Így a járvány ellenőrzés alatt áll, a számok is biztatóak. Másrészt a gazdaság komoly károkat szenvedett. Mi is. A vásárokat, valamint a tömegrendezvényeket, például fesztiválokat, koncerteket, sporteseményeket betiltották. Mi visszautasítottuk, hogy a tömegrendezvények szinte meghatározhatatlan kategóriájában egy kalap alá vegyék   a vásárokat a fesztiválokkal és a futballal. Hiszen logisztikai szempontból a vásárok bevásárlóközpontnak tekinthetők, és azt követeltük, hogy vegyék ki a vásárokat ebből   a közös kosárból. A vásárok elsősorban B2B platformként működnek, ahol kereskedők találkoznak, nem pedig a nagyközönség. A kormányoknak ezt figyelembe kell venniük.


Az Önök vásárait sokan látogatják?
Bizonyos esetekben 50–100 ezer ember látogat el egy-egy vásárunkra, de nem egyetlen napon, hanem több nap alatt. A látogatók a nap folyamán eloszlanak a brnói vásárközpont óriási területén. Ez a mi fő érvünk. Ez nem egy stadion, ahol húszezer ember van jelen egyidejűleg. A vásárok szervezőinek komoly tapasztalata van a személyforgalom szabályozásában. Nem látom be, miért kellene a kormányoknak betiltani a kiállításokat, míg a bevásárlóközpontok nyitva lehetnek. Hiszen ez diszkrimináció.


A Vásárváros
Van-e a cseh kormánynak ütemterve az intézkedések enyhítésére?
Van egy ütemterv, amely a járványveszély csökkenésétől függ. A nyári fesztiválokat, tömegrendezvényeket betiltották, de a bevásárlóközpontok nyitása előre láthatóan június elejére várható. Szándékunkban áll a megszakadt vásári szezont augusztus végén a Styl / Kabo vásárokkal újraindítani. Mi nem fesztivál vagyunk, hanem vásár, amely logisztikai szempontból ugyanolyan, mint egy bevásárlóközpont vagy egy szupermarket. A vásárok tulajdonképpen B2B szupermarketek. A kormány felé ezt kommunikáljuk, kérve, hogy engedélyezzék a nyitást.


Az aktuális vásártiltás mellett még milyen nehézségekkel küzdenek?
A legnagyobb akadályt a schengeni térség lezárt országhatárai jelentik. Ebben az értelemben az EU megszűnt létezni. A más országokból utazók nem léphetnek be Európába. Ez nagy problémát jelent a vásárok szempontjából, különösképpen a nemzetközi vásárokat illetően. Például a kiállítók fele és a látogatók egyötöde Csehországon kívülről érkezik a brnói nemzetközi gépipari vásárra, az MSV-re. Számunkra fontosak azok a kiállítók is, akik Németországból, Olaszországból, Ausztriából, Szlovákiából és Svájcból, valamint Kínából, Indiából, Törökországból vagy Oroszországból érkeznek. A kiállítók a szomszédos országok látogatóit is várják. Az utazásnak problémamentesnek kell lennie, ennek hiányában egyetlen nemzetközi vásár sem működhet.


Vannak a vásárokra nézve további nehézségek?
A vásárdátumok tömegesen változnak egész Európában. Az új vásárnaptár 2020 őszén és 2021 tavaszán nagyon tele lesz. Sok hasonló témájú szakvásárt fognak közel azonos időben megrendezni. Így kikerülhetetlen a versenyhelyzet. Paradox módon ez a regionális vásárokat erősítheti.


Milyen vásárokat kellett Önöknél törölni?
A tavaszi hónapok, így március és április a legzsúfoltabbak a vásárközpontban. Fájdalmas volt törölni Európa harmadik legnagyobb mezőgazdasági technológiai vásárát, a TECHAGRO-t, valamint a vendég rendezvényünket, az Amper elektrotechnikai vásárt és a SALIMA-t, az élelmiszeripari és élelmiszer-technológiai vásárunkat. A borászok várakozással tekintettek a nemzetközi borversenyre és kiállításra, amelyre a világ minden tájáról szakemberek ezreit vártuk. Megállapodtunk a szakmai szövetségekkel, hogy a TECHAGRO-t 2021 áprilisában szervezzük meg, és találtunk egy novemberi alternatív időpontot a SALIMA számára is. Ez a dátum a SALIMA estében még megfelelőbbnek tűnik.





A Brnói Vásárvállalat zászlóshajója az MSV nemzetközi gépipari vásár. Hogy állnak ennek előkészületeivel?
Az elmúlt években még március közepén is viszonylag magas volt az érdeklődés. Most mindenki kivár. Mi és a kiállítók bizonytalanok vagyunk, szükségünk van a fényre az alagút végén és szükségünk van a bizalomra. A csehországi rendkívüli helyzet meghosszabbítása és az általa generált további bizonytalanság miatt a jelentkezési határidőt április végére, majd pedig májusra módosítottuk. Megkérünk mindenkit, aki még bizonytalan, hogy bátran adja be jelentkezését. A számlázásra csak később fog sor kerülni, azonban az előkészítést – bár megkésve – de el kell kezdenünk.
Mi a helyzet a Csehországon kívüli kiállítókkal?
Úgy volt, hogy a partnerország Oroszország lesz. Bár az oroszországi helyzet pillanatnyilag nem túl jó, az orosz minisztérium megerősítette részvételi szándékát. Jelentős számú kínai és indiai vállalat szeretne kiállítóként bemutatkozni az MSV-n. Vannak visszatérő kiállítóink Törökországból és más nem EU-s országból is. Egyes külföldi kiállítók továbbra is tétováznak, nem tudják, hogy ideutazhatnak-e. Közben tárgyalunk a cseh kormánnyal, hogy az üzleti célú utazás, így pl. a vásárokra történő utazás engedélyezett legyen.



Ön hogyan látja az idei MSV-t?

Mivel optimista vagyok, az idei MSV gépipari vásárt a gazdaság és az ipar újraindulási platformjának látom. Leginkább azt kívánom az MSV-nek, hogy az embereknek ne kelljen maszkot viselni és kezet foghassanak egymással.

A jelenlegi helyzet vajon a személyes kapcsolatépítés fontosságát fogja bizonyítani, vagy inkább a digitális platformok versenyképességét növeli?

Engem a jelenlegi helyzet sok szempontból arra emlékeztet, amit a new york-i Világkereskedelmi Központ elleni támadás kapcsán Amerikában tapasztaltam. Már akkoriban szóba került az internetes virtuális vásárok és videó-konferenciák témája, a vásárok megszűnése. Ez azonban nem történt meg. A digitális konferenciák csak pótlást jelentenek. Ezen kívül képernyőn nem néznek ki olyan jól az emberek - ez főleg személyesen rám vonatkozik, így én kerülöm a videokonferenciákat. A vállalatvezetők minden interjúban kiemelik, hogy hiányolják a személyes kapcsolatot üzleti partnereikkel és alkalmazottaikkal.

Az Önök alkalmazottai most mit csinálnak?
A Cseh Köztársaságban a „nem-alkalmazottak” kifejezést használjuk az olyan személyekre utalva, akik rövidített munkavégzés miatti állami támogatásban részesülnek. A menedzsment és a középvezetés egy része a napi válságintézkedésekkel foglalkozik. Az idei MSV és a 2021-es rendezvények előkészítésén dolgozó kollégák az otthonukban dolgoznak. Úgy látom, hogy ezt nem nagyon élvezik, és szeretnének visszatérni az irodába. A home office és a Skype nem megoldás. A fontos döntések élénk megbeszéléseket és közös gondolkodást igényelnek.


Kap állami támogatást a Brnói Vásárvállalat?
Attól tartok, hogy a döntéshozók teljesen megfeledkeztek arról, hogy éppen mi voltunk az elsők, akiket száz százalékban érintettek a korlátozások. Most az éttermek, a turizmus és a szállodák állnak a figyelem központjában. De a szállodák és a többiek általában nagyon függenek a vásároktól. Ha mi szenvedünk, akkor ők is szenvednek. Minden lehetséges állami adókedvezményt, támogatást vagy kompenzációt igénybe fogunk venni. De ezek közül valójában egyik sem segít nekünk. Arra van szükségünk, hogy tevékenységünk folytatását és a határokat átlépő utazást engedélyezzék, és mielőbb visszatérjen az élet a megszokott kerékvágásba.


Brno, 2020. május 6.
Magyarországi képviselet: BD-Expo Kft. / Seregi Katalin /Tel.: 346-0273 / E -mail: office@bdexpo.hu / www.bdexpo.hu

2020. május 7., csütörtök

Lóvasútra fel!

1828 szeptember 30-a nevezetes napként vonult be Dél-Csehország fővárosa, a sörgyárairól, csodás főteréről, Sámson kútjáról, Fekete-tornyáról vagy akár KOH-I-NOOR Hardtmuth ceruzagyáráról is híres České Budějovice történelmébe. Sőt, ami a „Zöld ág” vendéglő szomszédságában kezdetét vette az akár mérföldkőnek is nevezhető a kontinentális Európa közlekedésének históriájában. Ekkor indult útjára az első vágányon közlekedő lóvasút, mely a városból dél felé elindulva előbb áthaladt a Šumava hegység hegy-völgyein, majd útja osztrák területekre vezetett. A vonal első szakasza Kerschbaumig tartott, de pár évvel később, 1832 május elsején I. Ferenc császár és becses neje jelenlétében átadták az immáron Linzig kiépített vasutat.

 

Az első kontinentális európai lóvasút

A vonal teljes hossza így csaknem elérte a 129 km-t. Az 1106 mm-es nyomtávú sínpárokon egészen 1870-ig húzták az igavonó lovacskák a sóval, mint legfőbb szállítandó termékkel megrakodott, majd később az utasokkal megterhelt kocsikat. 1857-ben nem kevesebb mint 660 ló alkotta a korabeli „flottát”, melyek többsége a Noriker és Pinzgauer nevú erős hegyi lófajtákból kerültek ki. Csak elképzelni tudjuk, hogy mennyire kemény feladat lehetett a számukra az összesen közel 100 db kocsi vontatása a helyenként 10-12%-os lejtőkön/emelkedőkön. A sószállítmányok átlagos szállítási sebessége 4 km/óra volt, és naponta úgy 10 órán át haladtak. Az így megtett 40 km, mint teljesített táv a mai viszonyok között ugyan megmosolyogtatónak mondható, de akkortájt ez nagy teljesítménynek számított.

1870-re az állati erőt végleg felváltott az addig fokozatosan teret nyerő gőzzel meghajtott mozdonyok és vasúti szerelvényeik. Az egykori vasútvonal egy része még a mai napig is megtekinthető, akárcsak a történetét bemutató a budějovicei Muzeum koněspřežky, azaz Lóvasút múzeum.

2020. április 24., péntek

Burianosaurus augustai

Prágától keletre fekszik az UNESCO Világörökségi listán szereplő Szent Borbála-katedrálisáról, Olasz udvaráról, impozáns templomairól és történelmi központjának megannyi nevezetességéről híres Kutná Hora városka. A középkori Bohemia ezüstbányászati központját ma sokan a Sedlec városrészében található, faragott, dísznek használt vagy éppen gúlába halmozott emberi csontjairól híres Csontkápolnája miatt keresik fel. A szívünknek oly kedves település azonban 2003 novemberében ezúttal nem humanoid csont miatt került az újságok oldalaira.

Burianosaurus augustai
Ekkor történt ugyanis, hogy Michal Moucka amatőr ősmaradványkutató éppen a város közelében fekvő, folyó menti egyik bányában kutatott, mikor egy 40 centiméter hosszú, megkövesedett combcsontra bukkant. A leletet a következő évek során szakértők vizsgálták meg és nem kis meglepetésre egy addig ismeretlen, kb. 94 millió évvel ezelőtt élt dinoszaurusz faj maradványaként azonosították. A madárlábúak alrendjébe sorolt új dínó 3-4 méter magasra nőtt meg, étrendjét nézve a növényeket preferálta, lakhelye pedig az akkortájt a mai Csehország és Németország egy-egy kis része által alkotott sziget lehetett. Talán éppen ennek az szó szerinti elszigeteltségnek köszönhetően a mai napig sem találtak a fajába vagy más hasonló fajba tartozó egyetlen dinó példány maradványát sem. 

A megtalált csont mindenféle nézetből
A 14 hosszú éven át tartó vizsgálódást követően az őslénytanászok végre elszánták magukat az új dinoszaurusz faj elkeresztelésére, és a dínó nevének megadásakor végül egy lengyel kolléga javaslatát fogadták el. Az első pillantásra nyelvtörő Burianosaurus augustai név két neves cseh művész családnevét foglalja magába. Zdeněk Burian a világhírű cseh festőművész, könyvillusztrátor és Josef Augusta őslénykutató a 30-as évek végétől egészen 1968-ig rendkívül sikeres párost alkottak. Az együttműködésük sikerességét jól mutatja, hogy a Prehistoric Animals (Az ősidő állatai) című könyvük egyike a XX. század legfontosabb paleontológiai képeskönyveinek. 

Zdeněk Burian
Nemzedékek nőttek fel az általuk ábrázolt őslények, ősemberek képein, melyek hazánkban például olyan könyvekben lehetett megtalálni, mint az Ősvilág állatóriásai, az Őskori ember, az Ádám nyomában, Az élet az ember előtt vagy éppen Az ősember és elődei. Burian élete és munkássága rendkívül jelentős helyet foglal el mind a tudomány, mind a művészet világában, így bővebb bemutatására majd később sort kerítünk. Most azonban emlékezzünk meg a Burian-Augusta párosra egy szép mamut képpel.