2021. január 17., vasárnap

Schwarzenegger a cseh Terminátor!

Az elmúlt egy évben szinte más téma sincs a médiában, mint a koronavírus, így valóságos felüdítő bombaként ért minket a híradás, miszerint Arnold Schwarzenegger, a világszerte ismert színész, testépítő, politikus, a nagy betűs Terminátor, vagy Conan a barbár (kinek, hogy tetszik) nem is annyira osztrák, mint inkább cseh. 😊

Shwarzenegger, a bohém (F: Prague reporter)

Azt már eddig is tudtuk, hogy nem csak mi magyarok, hanem a csehek is hajlamosak arra, hogy mindenben és mindenkiben meglássák a vélt vagy valós nemzeti (genetikai) örökség nyomait, de ez szinte természetes az ilyen kicsi, ám sokszor felettébb hatalmas identitásválsággal küzdő országok körében. De hogy magát Schwarzit, az osztrák Alpok szülöttét próbálják „csehesíteni”, az azért maga a tömény bátorság. 😊 Ezért nem is meglepő, hogy a cseh eredetet feltáró munkát nem is egy cseh, hanem egy független szlovák családfakutató hölgy, bizonyos Alica Jančoková végezte el. A napokban ő tárta az eredményeket a nyilvánosság elé, melyről a Nový Čas nevű szlovák lap számolt be.

Schwarzenegger a "cseh" óriás :)

A lényeget összefoglalva a hölgy kutatásai szerint Arnold egyik ükapja volt cseh. Ez a bizonyos Wenzel Mach nevezetű úr a pilseni régióban, Tachov városához közel, egészen pontosan Kočov falujában született valamikor 1841-ben. Később a stájerországbeli Neuberg an der Mürz bányavárosába költözött, ahol kitanulta a kovács mesterséget. Ez akár finoman utalhat is arra, hogy már az ükpapa sem szűkölködhetett izomzatban és erős csontozatban. Wenzel hogy finoman fogalmazzunk itt „ütközött” egy bizonyos Kunigunde Schwarzeneggerrel, és a találkozás annyira sikeres lett, hogy 1872-ben egy törvénytelen fia született. Ugyan Mach elismerte az apaságot ám a kis Carl mégis az anyja nevét vette fel és vitte tovább. Mach két évvel később feleségül vett egy másik lányt, míg Kunigunde a 39 éves korában bekövetkezett haláláig még kétszer ment férjhez. 

Gustav Scwarzenegger és Aurelia Jadrny

A felnőtté cseperedő Carl Schwarzenegger egy Cecilia Hinterleitner nevű hölgyet vett el feleségül, akitől négy gyermeke született, köztük Gustav (1907) a későbbi rendőrtiszt, a mi hőn szeretett Arnoldunk édesapja. Maga Arnold 1947-ben Thal nevű településen született egy meglehetősen szegény családba. Felettébb érdekes tény, hogy édesanyja neve is tipikusan cseh hangzású (Aurelia Jadrny). Testvére Meinhard, akinél a testvérét is szinte felülmúló fizikai adottságok labilis idegzettel párosultak, ittas vezetés közben 24 évesen hunyt el, majd őt az apjuk mindössze egy évvel élte túl. Az édesanya még megérhette Arnold első nagy filmsikereit, és beházasodását a Kennedy-családba, de már nem lehetett jelen, amint fia 2003-ban Kalifornia állam kormányzója lesz. Összefoglalva a származási kutatásokat Arnold Mach, akarom mondani Schwarzenegger az apai családi vonalon 12,5 %-ban bizonyítottan cseh, az anyai, Jadrny vonalon viszont teljes mértékben az lehet, így összesen 62,5%-ban cseh és csak 37,5%-ban osztrák. Ugye milyen fontos a családfakutatás? 😊

2021. január 12., kedd

Ékszer Beyoncének Anna Škarda frýdlanti műhelyéből

 Az észak-csehországi Frýdlant városa aránylag ritkán kerül a nemzetközi figyelem célkeresztjébe. Az impozáns várkastélya, a gazdag történelmi múltját szórványosan megőrző műemlékei mellett ritkán említenek meg vele kapcsolatban fontosabbat. Ám ez az álmos városka szó szerint ékszereket is rejt.

Fejdísz Beyoncének

Itt él, és dolgozik ugyanis az eredetileg Kelet-Szlovákiából, az ukrán határ mellől származó Anna Škarda és férje Vlado. A rendkívül tehetséges és felettébb kreatív hölgy fiatalon Csehországba költözött, és Jablonec nad Nisouban folytatott tanulmányokat. Később párjával együtt egy immáron világhírűvé vált ékszertervező-ékszerkészítő manufaktúrát alapított Čarbičková Bijoux néven. A vállalkozás keretében nyakláncokat, fejdíszeket, koronákat és más ékszereket készítenek természetes és mesterséges anyagok, főként gyöngyök, tollak, kagylók, szárított virágok, üveg és drágakő felettébb izgalmas kombinációjával. 

Anna és Valdo
Anna a cég megalapítását követően előbb Paulie Garand cseh rapper valamint a Vesna nevű folk zenekar számára készített kiegészítőket, így alkotásai hamar ismertté váltak a hazai zeneiparban. Innen már csak egy ugrás volt a nemzetközi divatipar és a külföldi művészek felé, akiknek szintén megtetszettek ezek a felettébb egyedi művek. Ez utóbbiak közé tartozik Beyoncé is akinek a képen látható fejdíszt készítették. Érdemes felkeresni a honlapjukat vagy a közösségi oldalaik egyikét, ahol megcsodálhatjuk az elkészülő új csodákat. https://carbickovabijoux.com/



2021. január 3., vasárnap

Orlík kastélya

Elhelyezkedés: Dél-Csehországi kerület, Písektől északra, Orlík nad Vltavou településtől ÉNY-i irányban fél kilométerre.

Az Orlíki Schwarzenberg kastély

Az Orlíki kastély egyike a szívünknek legkedvesebb cseh műemlékeknek. A cseh vidék bejárását célzó első túránk során „fedeztük fel”, és persze rögtön bele is szerettünk. A mai napig élénken felrémlik bennünk az a sok-sok évvel ezelőtti pillanat, mikor a kastélyparkon át haladva feltárult előttünk a vízparti kastély épülete, a maga csodás mivoltában. A napjainkban Orlíki tóként nevezett 126 km2 vízfelületű tározó (valójában a Vltava folyó egy szakasza) szélén, egy kis hajókikötőtől nem messze álló kastély egykor egy magas, 70-75 méterre nyúló kőszikláról nézett le az alant sebesen hömpölygő Moldva folyóra. Ez az ideális, igen romantikus elhelyezkedése - amint ezt látni fogjuk - a múlt század közepe táján gyökeresen megváltozott. Nézzük hát milyen érdekes múltja is volt eme szépségnek és milyen is a jelene.


Orlík

A mai kastélyépület helyén, valamikor a XIII. század elején, elsősorban a környező kereskedelmi utak védelmében már állt itt egy kisebb erőd az említett folyó feletti sasbércen. Az ekkortájt még jóval kisebb épületet a XIII.-XIV. században gótikus stílusban kibővítették. Az országszerte épült többi kis váracskával, erőddel együtt védelmezte a cseh uralkodó érdekeit, és persze a környék adminisztratív centruma szerepét is betöltötte. Ez az állapot 1357-ben változott meg, mikor Orlík kikerült a király tulajdonából és innentől kezdve számos kisebb-nagyobb úr birtokolta. A számtalan birtokosa közül érdemes megemlíteni a Svojšíni Zmrzlik családot, kik 1407-től tulajdonolták kisebb megszakításokkal. Azért a több kis megszakítás mivel a huszita háborúk idején egy-egy rövidebb időre Jan Žižka huszita hadvezér olykor főhadiszállásaként használta. 


A kastély kívülről és az udvara

Kerek száz esztendővel később, egész pontosan 1507-ben azonban az épület egésze a tűz martalékává vált, így egy évvel később Zmrzlikék eladták a romokat a Švamberkeknek. A gyönyörű panorámájú helyre eme gazdag cseh nemesi család egy impozáns reneszánsz kastélyt húzott fel, ám 1620-ban elkobozták a vagyonukat a protestáns lázadást leverő Habsburgok. Ezt követően előbb a Dél-Csehország legnagyobb urainak számító Eggenbergek vásárolták meg, majd a család kihalását követően az Orlíki kastély a neves Schwarzenberg család egyik ágának tulajdonába került. Ők egészen a XIX. század elejéig nem vették lakhelyként a birtokot családi használatba, így inkább csak afféle helyi uradalmi alközpont szerepét töltötte be. Ám a Schwarzenberg család fokozatos gyarapodásával (mind anyagi, mind számbeli téren), a második generációnak is kellett egy méltó háztartás, így Orlík is megtelt élettel. 


A kastély és a folyó

A kastélyt évszázadonként egyszer tűzvész pusztította, de az épületegyüttest minden egyes tragédia után helyreállították, sőt ki is bővítették. Az 1802. évi tűz után Karel Filip (Karl Philipp zu) Schwarzenberg marsall, császári-királyi tábornagy, mint aktuális tulajdonos például immáron egy harmadik szintet is felhúzatott a folyton bővülő, addigra már több szárnyas kastélyépületre. Az utolsó komolyabb átalakítást J. Gruber bécsi építész irányításával a XIX. század közepén végezték el rajta, és ekkor nyerte el a ma is látható angol neogótikus stílusjegyeit. 



A II. világháború során a németek által megszállt, majd azt követően államilag elkobzott kastély 1992-ben visszakerült eredeti tulajdonosaik, a Schwarzenbergek kezébe, de az épület nagy része (legalábbis a turisztikai főszezonban) azóta is szabadon látogatható. A kastélyt egy 143 hektáros angolpark veszi körbe. A park eredetileg kiterjedtebb volt, ám az 1960-as években, a szocialista energiapolitika jegyében végzett Moldva (Vltava) folyó duzzasztás során 40 hektárnyi területét elárasztottak. Maga az egykor magas sziklabércen magasodó kastély ennek során vált kis túlzással élve „tópartivá”. Ha a törzsolvasóink közül bárkinek ismerős ez a történet, nos az nem a véletlen műve. Egykor már részletesen bemutattuk az innen alig tíz kilométerre található Zvíkovi várat, mely ugyancsak a Moldva partjának egykori sziklabércére épült és a folyó felduzzasztásánál vált „vízivárrá”.

A kastély 1904-ben

 

A folyóvölgy a duzzasztás előtt és után

A duzzasztó építéséről szólnak A Hét című magyar lap egyik 1960. évi számában megjelent cikk sorai: „A gát a Vltaván épül, a középkori Zvikov és Orlík várától északra. 1954-ben kezdték meg az építkezést, és 1961 júniusában végzik be. A 70 kilométernyi hosszú tó teljesen megváltoztatja a vidék arculatát, és az áram, amelyet fővárosunknak ad, hatszáz bányász munkáját takarítja meg. Az igaz, hogy fél tucatnyi falu került a nagyvíz fenekére, de néhány ezer ember új házba költözött be.” 


Kastély a "tó" partján 

A kastélyt az elmúlt évtizedekben is csinosítgatták a régi-új tulajdonosai, és évente turisták tízezrei keresik fel ezt csodás gyöngyszemet. Számos helyisége közül a könyvtár, a Fegyverfolyosó, a Vadászterem, a Nagy és Kis lovagtermek, a Kék szalon és a Birodalmi szalon is látogatható. A Napóleon-házban pedig Karl Philipp zu Schwarzenberg egykori marsallnak - aki az 1813-as lipcsei „népek csatájában” a koalíciós erők főparancsnoka tisztet töltötte be -, az ütközetet követően Napóleontól kapott tárgyait lehet megtekinteni.

2020. december 19., szombat

Az első cseh karácsonyfa

Hamarosan újra itt a karácsony, a várva várt ünnep, melyet hívő és nem hívő embertársaink egyformán szentnek és sérthetetlennek tartanak. Két nap (és persze a Szenteste), mikor idén talán még a távolba szakadt családtagjainkkal is találkozhatunk, mikor kiélvezhetjük a kalóriában nem szűkölködő karácsonyi ebédeket-vacsorákat. Két nap, mikor a szeretet minden erejét latba veti, hogy még a végletekig megosztott társadalmak, családok, amúgy egymás torkának ugró tagjai is elviseljék, adj isten újra kedveljék egymást. A karácsony a keresztény kultúrvilág egyetemes ünnepe, melynek legáltalánosabb szimbóluma egy növény. Pontosabban egy örökzöld fa, melyet éveken át lényegében csak ezért a két napért nevelnek, majd felállítását követően Vízkeresztig, azaz január 6-ig még egyre bosszúsabban kerülgetjük a lakásban. Elszóródott tűleveleit zoknijainkkal gyűjtögetjük, spregetünk körülötte, majd többnyire nagy örömmel szabadulunk meg tőle. Ez a fa a fenyőfa, pontosabban a világszerte közkedvelt karácsonyfa.

Karácsonyfa a város főterén

2020. december 2., szerda

A konopištěi JAWA múzeum

A számtalan csehországi múzeum között szép számban találhatunk gépjárműveket bemutató kisebb nagyobb múzeumokat, kiállításokat. Ezek közül íme a konopištei, mely elsősorban a veterán motorkerékpárok híveit hozhatja lázba. A múzeum Prága közelségében fekszik, így a főváros felé haladva, vagy onnan hazafelé térve is beugorhatunk egy kis kikapcsolódásra. A múzeum elsősorban a cseh motorgyártás egykor volt dicső napjainak állít emléket, s ennek szellemében aránylag gazdag gyűjteményt mutat be. Egyes kiállítási darabokat csak itt tekinthetünk meg, más múzeumi példányuk már nem is létezik.

A JAWA kiállítás

A Konopištěi Motorkerékpár Múzeum egyben hivatalos Jawa márkamúzeumnak is nevezhető. A kiállítás nem titkolt célja a Jawa járműgyártás reprezentatív bemutatása. A komoly motorgyűjtemény megcsodálása mellett más történelmi emlékek és különböző videó filmek is megtekinthetőek. A múzeum másik kiemelt témája az egykori cseh verseny motorkerékpárok eredményeinek bemutatása (trófeák, történelmi dokumentumok).

Egy szép hófehérke...

A Konopištěi Motorkerékpár Múzeum egész évben nyitva tart: Főszezon (július szeptemberig): 9:00-18:00, tárlatvezetés a főbejárattól Az év hátralévő részében: 10.00-18.00 érdeklődni a Konopiště Panzió recepciójánál.

...és egy szép vöröske.

2020. november 19., csütörtök

400 éve történt: A fehérhegyi csata III. / Az ütközet és utóélete

Eljött 1620. november 8-a, a cikksorozatunk előző két részében beharangozott mindent eldöntő összecsapás napja. Mind V. Frigyes protestáns védői, mind a támadó bajor Miksa hadserege végső összecsapásra készülődött. Az előbbiek a Prága határában „magasodó” Fehér hegyen és annak dél felé lankásodó lábánál várakoztak. A hegy északi részét, ott, ahol egy királyi vadaspark (ún. csillag kastély, ma csillagvizsgáló) állt egy meredély védte, így ebből az irányból nem érhette őket közvetlen támadás. A hátuk mögött Prága városfalai álltak, míg a várható nyugati támadási irányból egy patak (vélhetően a mai Litovicky patak egy ága) támogatta őket. Így bármennyire is tikkadt volt a cseh hadsereg, a helyzet nem volt, pontosabban nem lett volna a számukra teljesen reménytelen. Ehhez azonban el kellett volna végezni a sikeres védekezéshez szükséges földmunkákat, melyre azonban nem került sor. A fáradt katonák se nem voltak kellően lelkesek, se nem érezték magukat túl fittnek az efféle extra sáncásáshoz.

Ádáz küzdelem

2020. november 18., szerda

400 éve történt: A fehérhegyi csata II. / Menetelés a Fehér hegyhez

A fehérhegyi ütközet előtti hónapokban a császári csapatokhoz támogatásul érkező bajor Miksa vezette Katolikus liga hadsereg (több, mint 30 ezer fő) könnyedén meggyőzte az átállásról az addig lázadáspárti protestáns osztrák tartományokat. Ezt követően az önmagában is óriási haderő továbbmasírozva egyesült a Bucquoy vezetések alatt álló olasz segédcsapatokkal megerősített osztrák császári hadsereggel. Mindeközben a cseh lázadók és szövetségeseik is próbáltak minél nagyobb hadsereget összehozni, amely ugyan számban közel elérte a Habsburg-párti szövetség erejét, ám összetételében már nem lehetett ideálisnak nevezni. A lázadók támogatása tekintetében politikai, gazdasági okok miatt bizonytalankodó, majd a későbbiekben késlekedő Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a vártnál kisebb számú erdélyi-magyar kontingenst küldött a protestáns haderő segítségére. A Bornemissza János vezette többségében könnyűlovasok gyengébb erőt képviseltek, mint a katolikus hadsereg egy részét alkotó vértesek, azaz nehézlovasok.

Csata, újrajátszva

2020. november 15., vasárnap

400 éve történt: A fehérhegyi csata I. / Előzmények

1620. november 8-án Prága lakosai nem egy átlagos napra ébredtek. A testet-lelket megviselő sűrű ködös reggelen a városfalak mögött megbújó várost várakozással teli feszültség járta át. Tudták, aznap a közeli Fehér hegyen (Bilá hora) véres csata veszi kezdetét, amely sorsdöntő lehet nem a csak a saját életükre, hanem az egész cseh nemzet számára. Néhány órával később már az ágyúdörrenésekből, lópaták dübörgéséből, hangos jajveszékelésekkel és diadalmas üvöltésekből összeálló vad csatazaj hallatszott a távolból, jelezvén: az ütközet elkezdődött. A borzalmas hangzavar azonban nem tartott sokáig, és a mindössze pár órás harc évszázadokra döntötte el az egykor dicső napokat látott cseh nemzet sorsát. 400 év elteltével mi itt a Csehország nem csak Prágán megpróbálunk emléket állítani a fehérhegyi-csatának, vagy ahogy mi magyarok hívhatjuk: a „csehek Mohácsának”.

A fehérhegyi csata

2020. október 13., kedd

Varázslatos Český Krumlov XXIX. : Moldavit múzeum

Český Krumlov történelmi belvárosában (Parkán) a Panská nevet viselő rövidke utcában 2013 nyarán egy új Múzeum nyitotta meg kapuit, amelyet a Dél-Csehország (99%) illetve Dél-Morvaország (1%) egyes tájain fellelhető csodásan szép zöld színű ásvány, a moldavit bemutatásának szenteltek. A kiállítást a helyreállított középkori házacska két szintjén rendezték be.

Moldavit múzeum

2020. június 4., csütörtök

Nem csak Prága a Facebookon I.

Olvasóink közül sokan tudják, hogy a Csehország nem csak Prága nem kizárólag blogként / magazinként üzemel, hanem sok-sok éve a Facebookon is jelen van. Sőt, a Facebook oldalon rövid hírekkel, színes bejegyzésekkel, képekkel, eseményekről való megemlékezésekkel sokkal sűrűbben tudunk megjelenni, mint a blog oldal hosszabb cikkeivel. Az FB oldalon minden egyes alkalommal beszámolunk, ha egy cikket jelentetünk meg a blog oldalon, de eddig még nem került sor arra, hogy az FB oldal sikeresebb bejegyzéseit itt a blogon is megmutassuk. De csak eddig, mert most adunk egy kis csokrot az elmúlt fél év sikeresebb képeiből, bejegyzéseiből. Így legalább az FB oldalakon az idővel egyre háttérbe szorulva folyton elmúló bejegyzéseiből egy-egy tartósabban is megmarad. A cím mögötti római szám arra utal, hogy a jövőben szeretnénk majd ebből az FB bejegyzés után közlésből sorozatot alkotnunk. De lássuk hát a sikeresebb FB bejegyzéseink első gyűjteményét. 

Kezdjük a sort 2018. november 29-ével, mikor hírt adtunk a frissen megjelent könyvünk, a Varázslatos Csehország egyik dedikálásáról.

2020. május 11., hétfő

A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatni akarja a megszakadt szezont


"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont. Megváltoztattuk legfontosabb ipari vásárunk előkészítési terveit, hogy a kiállítók biztosak lehessenek a rendezvény megvalósulásában. A lehető legszorosabb együttműködésben vagyunk a cseh kormánnyal "- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.




2020. május 7., csütörtök

Lóvasútra fel!

1828 szeptember 30-a nevezetes napként vonult be Dél-Csehország fővárosa, a sörgyárairól, csodás főteréről, Sámson kútjáról, Fekete-tornyáról vagy akár KOH-I-NOOR Hardtmuth ceruzagyáráról is híres České Budějovice történelmébe. Sőt, ami a „Zöld ág” vendéglő szomszédságában kezdetét vette az akár mérföldkőnek is nevezhető a kontinentális Európa közlekedésének históriájában. Ekkor indult útjára az első vágányon közlekedő lóvasút, mely a városból dél felé elindulva előbb áthaladt a Šumava hegység hegy-völgyein, majd útja osztrák területekre vezetett. A vonal első szakasza Kerschbaumig tartott, de pár évvel később, 1832 május elsején I. Ferenc császár és becses neje jelenlétében átadták az immáron Linzig kiépített vasutat.

2020. április 24., péntek

Burianosaurus augustai

Prágától keletre fekszik az UNESCO Világörökségi listán szereplő Szent Borbála-katedrálisáról, Olasz udvaráról, impozáns templomairól és történelmi központjának megannyi nevezetességéről híres Kutná Hora városka. A középkori Bohemia ezüstbányászati központját ma sokan a Sedlec városrészében található, faragott, dísznek használt vagy éppen gúlába halmozott emberi csontjairól híres Csontkápolnája miatt keresik fel. A szívünknek oly kedves település azonban 2003 novemberében ezúttal nem humanoid csont miatt került az újságok oldalaira.

Burianosaurus augustai

2020. április 15., szerda

Rémisztő Csehország II.: Boži Dar, a kísértetváros


Prágától 40 km-re északkeletre, Milovice repterének szomszédságában fekszik Boži dar, azaz Isten ajándéka, mely látványa mindenre emlékeztet, csak éppen a nevére nem. Vagy ha ez egy ajándék, akkor felettébb furcsa elképzelései van a szuvenírekről Istennek. Boži dar ugyanis a maga rondaságában egyike Csehország legkísértetiesebb helyeinek. Egy kísértetváros, amely több, mint három évtizede magára hagyottan áll. Aki korából és/vagy történelmi ismereteiből adódóan a történet mögött a szovjeteket, pontosabban a Csehszlovákiát is „ideiglenesen” megszálló szovjet katonákat sejti az felettébb jó nyomon jár. Ez a városka bizony egyike volt a Vörös Hadsereg dicstelen tagjait elszállásoló laktanyáknak, de ami megkülönbözteti a mezei pár épületes kaszárnyáktól, az a mérete.


"Isten ajándéka" akkor és most

2020. április 7., kedd

Hluboká csodás kastélya II.

Folytassuk Dél-Csehország egyik legszebb kastélyának a bemutatását. Előző cikkünkben elérkeztünk a második világháború végéig, mikor újból jelentős változások álltak be a kastély sorsának alakulásában.
A kastély felülnézetből

2020. április 3., péntek

Hluboká csodás kastélya I.

Már több mint 8 éve írjuk blogunkat, netmagazinunkat ám csodák csodájára Csehország számos olyan nevezetességének bemutatására nem került eddig sor, melyeket joggal hívhatnánk kihagyhatatlanoknak. Az eddig még részletesen be nem mutatott, de mindenképpen felkeresendő nevezetességek egyike a dél-csehországi Hluboká nad Vltavou csodálatos neogótikus kastélya. A České Budějovicétől alig tíz kilométerre északra, a környező tóvidék határán, egy kisebb dombvidék déli oldalán fekvő városka pompás fő látványossága már sok kilométer távolságból hívogatja a környéken járókat. A települést évente turisták tömegei keresik fel, mint majd látni fogjuk nem véletlenül.

Az egyik legcsodálatosabb cseh kastély

2020. március 8., vasárnap

2020-ban irány Olomouc! - Programok

A 2020. évi Utazás kiállításon cseh oldalról Olomouc városa képviseltette magát. A következőkben szeretnénk az olvasóinkkal megosztani az UNESCO Világörökségi művel is ékesített város idei turisztikai programját, bízva abban, hogy idén minél több honfitársunk keresi fel a csodás Olomoucot. 




2020. február 25., kedd

A XXX. Sörpecsét verseny eredményei!

2020. február 17–22. között jubileumi 30. alkalommal rendezték meg a Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt. A helyszín természetesen idén is České Budějovice, annak is a Vásárvárosa (Výstaviště) volt. Idén a résztvevők száma elérte a 260 sörgyárat/sörfőzdét és az eseményen rekord számú, mintegy 1300 PET-be vagy üvegbe palackozott sör került megkóstolásra. A sörműhelyek többségét természetesen a hazai ország azaz Csehország adta, de ezúttal is a világ számos más országának főzdéje képviseltette magát az eseményen. A 17 szlovák, 12 német, 8 orosz, 6 ukrán főzde mellett 5 magyar sörfőző műhely is szerepelt a rangos eseményen. De szép sikerrel szerepelt egy-két lengyel, brazil, svájci, belga, fehérorosz, kazah, brit sőt taiwani sör is.





2020. február 6., csütörtök

Idézet és pár kép XXXVIII. - Božena Němcova: Nagyanyó

Kereken 200 évvel ezelőtt, 1820. február 4-én született Božena Němcova, leánynevén Barbora Panklová, akit méltán a cseh próza egyik megteremtőjének tartanak. A napvilágot Bécsben meglátó, majd gyermekkorát anyai ági nagyanyjával Ratibořicén töltve felcseperedő hölgy igazi cseh szellemben nevelkedett. 17 éves korában feleségül adták a nála jóval idősebb Josef Nemec pénzügyőrhöz. Férjét később a markáns politikai nézetei, renitens magatartása miatt gyakorta vezényelték át egyik helyről a másikra. Mikor 1850-ben Miskolcra, majd Balassagyarmatra küldték, Božena már nem követte, helyette gyermekeivel Prágában maradt, ahol az írásai után kapott szerény tiszteletdíjakból próbált megélni. A férjét azonban még így is számos alkalommal meglátogatta, mely utazásait írásokban is megörökítette. Božena igazi mesélő volt, így nem csoda, hogy első műveiben a gyermekkorában, a vidéki Csehországban hallott meséket dolgozta fel (Népi mesék és mondák, 1845-47). Az írónőnek nem adatott meg a hosszú élet, főként a nélkülözésnek, a nyomorgásnak köszönhetőn 1862-ben, mindössze 42 éves korában elragadta a korai halál. Most fő művéből, az 1855-ben megjelent Nagyanyó (Babička) című műből mutatunk be néhány idézetet. A regény hűen mutatja be a XIX. század eleji cseh vidéki életet, a falusi, családi szokásokat, a cseh gondolkodásmódot.

Božena Němcova (1820-1862)

2020. február 3., hétfő

A Bechyněi Szivárvány

A dél-csehországi Bechyně városa nem csupán a Csehország, nem csak Prága webmagazinban már régebben bemutatott fenséges kastélya miatt izgalmas település, számos további igen érdekes és értékes műemlékekkel is rendelkezik. Ezek közül az egyik a „Bechyněi szivárványnak” is nevezett híd, amely a Lužnice folyó által vájt festői szépségű völgy felett ível át.