2020. február 6., csütörtök

Idézet és pár kép XXXVIII. - Božena Němcova: Nagyanyó

Kereken 200 évvel ezelőtt, 1820. február 4-én született Božena Němcova, leánynevén Barbora Panklová, akit méltán a cseh próza egyik megteremtőjének tartanak. A napvilágot Bécsben meglátó, majd gyermekkorát anyai ági nagyanyjával Ratibořicén töltve felcseperedő hölgy igazi cseh szellemben nevelkedett. 17 éves korában feleségül adták a nála jóval idősebb Josef Nemec pénzügyőrhöz. Férjét később a markáns politikai nézetei, renitens magatartása miatt gyakorta vezényelték át egyik helyről a másikra. Mikor 1850-ben Miskolcra, majd Balassagyarmatra küldték, Božena már nem követte, helyette gyermekeivel Prágában maradt, ahol az írásai után kapott szerény tiszteletdíjakból próbált megélni. A férjét azonban még így is számos alkalommal meglátogatta, mely utazásait írásokban is megörökítette. Božena igazi mesélő volt, így nem csoda, hogy első műveiben a gyermekkorában, a vidéki Csehországban hallott meséket dolgozta fel (Népi mesék és mondák, 1845-47). Az írónőnek nem adatott meg a hosszú élet, főként a nélkülözésnek, a nyomorgásnak köszönhetőn 1862-ben, mindössze 42 éves korában elragadta a korai halál. Most fő művéből, az 1855-ben megjelent Nagyanyó (Babička) című műből mutatunk be néhány idézetet. A regény hűen mutatja be a XIX. század eleji cseh vidéki életet, a falusi, családi szokásokat, a cseh gondolkodásmódot.
Božena Němcova (1820-1862)
Nagyanyónak három gyermeke volt, egy fia meg két lánya. Lányai már évek óta Bécsben éltek, az idősebbik ott került konty alá is, s mesterséget kitanulva és városba nősülve a maga lábán járt már a fia is. Nagyanyó sziléziai szülőfalujának egy házikójában éldegélt közös fedél alatt az öreg Bětkával, aki egyidős volt vele, s valamikor a szüleinél szolgált.
Ám házikójában egy csöppet sem volt magányos: húgának, öccsének tartott mindenkit a faluban, őt meg édesanyjaként tisztelte a falu apraja-nagyja; ha kinek jó tanács őhozzá fordult, nélküle nem mehetett végbe egyetlen keresztelő, menyegző vagy temetés sem.”,

Az 1990-es magyar kiadás
Nagyanyó nyáron négykor, télen ötkor ébredt. Legelsőben is keresztet vetett, és megcsókolta a feszületet az olvasóján; ezt a hólyagmogyoróból készült olvasóját napközben mindig magánál hordta, éjjel meg a vánkosa alatt tartotta. (…) Ő szegényke már kevés alvással is beérte, de még nem felejtette el, milyen édes az álom, és nem irigyelte el másoktól. Fonogatott egy órácskát, csak aztán hangzott fel papucsának kopogása, megnyikordult egy ajtó, majd egy másik, és nagyanyó megjelent az ereszalján. S ahogy megjelent, a libák gágogni, a disznók röfögni kezdtek, a tehén felbőgött, a tyúkok vidáman verdestek a szárnyukkal, valahonnan nyomban előkerültek a macskák, és a lábához dörgölőztek, s a két kutya is előjött a házából, nagyot nyújtóztak, aztán egy ugrással ott termettek nagyanyónál; ha nem vigyáz, tán még fel is döntik, és kiverik a kezéből a szakajtót, amiben az aprójószágnak vitte az eleséget. Még az állatok is szerették, és ő is szerette valamennyit.”


- De jó, hogy eljött, nagyanyó! - lelkendezett a molnárné, gyalogszékkel kínálva vendégét. - Ha elmaradna egy vasárnap, nem is tudom...Az nekem nem is volna igazi vasárnap. De most aztán azon legyen, hogy egyen, adott a jóisten!
Nagyanyó annyit evett csak, mint a madár, s mindig kérte a ténsasszonyt, hogy a gyerekeknek se adjon olyan sokat, de az csak kacagott rajta: - Maga már megette a kenyere javát, nagyanyó, nem csoda, ha kis étkű, de aki még gyerek, annak farkas lakik a gyomrában! Kérdezze csak meg a Mančinkánkat, éhes-e, éjfélkor se mondaná, hogy nem. - A lurkók tele szájjal vigyorogtak, a ténsasszony a lelkükből beszélt.”

- Azt jósolta, hogy a csehek országára sok-sok nyomorúság vár, háború, éhínség, dögvész, s elkövetkezik, hogy nem érti meg az apa a fiát, a fiú az apját, testvér a testvérét, értelmét veszíti a szó, s nem köt senkit az esküje, s ekkor jön a legrosszabb, mert lovak patái hordják majd szét a csehek országát.
- Jól megjegyezted, de ne adja isten, hogy ez valaha is beteljesedjen rajtunk – sóhajtotta nagyanyó.
- Egyszer Blaník hegy lovagjairól meg Szent Vencelről és Szent Prokopról is mesélt nekünk – mondta Barunka; ott kuporgott nagyanyó lábánál, összekulcsolt kezét annak térdén nyugtatva, tiszta szemét annak komollyá vált arcára függesztve. - Az is valami jóslat volt, ugye? Azt ki jósolta, azt is Szibilla?
- Nem, az már a vak fiú jóslata – felelte nagyanyó.
- Jaj, én néha úgy, de úgy félek, ki se bírom mondani; ugye nagyanyó se akarja, hogy a csehek országát lovak patái hordják szét?
- Te kis csacsi, hát hogy akarhatnék ilyesmit, hogy akarhatnám ennek az országnak a romlását, hiszen anyánk ez, és naponta imádkozunk a boldogulásáért. Kívánjam az anyám vesztét? Nézzem ölbe tett kézzel, ha veszedelemben látom? Ti mit csináltátok, ha anyátokat valaki meg akarná ölni?”

Božena Němcova: Nagyanyó, 1990, Kiadó: Európa, Fordította: Nóta János

2020. február 3., hétfő

A Bechyněi Szivárvány

A dél-csehországi Bechyně városa nem csupán a Csehország, nem csak Prága webmagazinban már régebben bemutatott fenséges kastélya miatt izgalmas település, számos további igen érdekes, és értékes műemlékekkel is rendelkezik. Ezek közül az egyik a „bechyněi szivárványnak” is nevezett híd, amely a Lužnice folyó által vájt festői szépségű völgy felett ível át.


"Szivárvány" a távolban

A Dr. Eduard Viktor által tervezett vasúti híd igen gyors tempóban, kevesebb, mint két év alatt, 1928-ra épült meg, és sokáig Csehszlovákia ha nem is a legnagyobb, de a legmagasabb (50 méterrel a folyó vízszintje feletti) vasbeton hídja volt. Építése során közel négyszáz munkás serénykedett, akik 2500 tonna cementet, és 500 tonna vasat használtak fel, és a homokot közvetlenül a Lužnice medréből szerezték. A híd fő fesztáva 90 méter hosszú.


Az épülő híd
A 203,38 méter hosszú ipari műalkotás a vasúti, a gépjárműves és a gyalogos közlekedést is lehetővé tette, és teszi a mai napig is. Jelentősége főleg abban állt, hogy a már 1903-ban Tábor és Bechyně közt működő vasút, - nem mellesleg Csehország első villamos vasútvonala (!) - csak a híd megépülésével jutott be közvetlenül a városba. A “szivárvány” mára a város egyik legfőbb jelképévé vált, amelyet Bechyně címerében is megörökítettek.


Fotó: Jaroslav Dvořak

2020. január 17., péntek

Cseh hivatalos ünnepnapok és más nevezetes dátumok – 2020

Mindenekelőtt nagyon boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! Ugyan kicsit későn kezdjük az évet, de a megszokott módon új évi első cikkünkben az adott év cseh állami ünnepnapjait vesszük számba. Nem csak hogy nem árt, de egyenesen hasznos az ünnepnapok, munkaszüneti napok ismerete a csehországi utazásaink tervezése során, hiszen nem mindegy hogy nyitva van egy bolt, vagy milyen menetrend is van érvényben stb. 2020-ban Csehországban örülnek a munkavállalók, hiszen csak két állami ünnep esik hétvégére, a többi a munkanapok számát csökkenti. A 13 munkaszüneti napok közül hét ráadásul péntekre vagy hétfőre esik, így összesen hat alkalommal lesz hosszú hétvége. Lássuk hát a nevezetes napokat. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.



Január 1. szerda (SZ): Újév (Nový rok), illetve a cseh függetlenség napja (Den obnovy samostatného českého státu)
Április 10. péntek: Nagypéntek
Április 13. hétfő (SZ): Húsvét hétfő (Velikonoční pondělí)


Május 1. péntek: a munka ünnepe (Svátek práce)
Május 8. péntek (SZ): a felszabadulás napja (Den osvobození)
Július 5. vasárnap: Szent Cirill és Metód napja (Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje)
Július 6. hétfő: Husz János napja (Den upálení mistra Jana Husa).


Szeptember 28. hétfő (SZ): Szent Vencel napja/ a cseh államiság napja (Den české státnosti).
Október 28. szerda (SZ): a független Csehszlovák állam napja (Den vzniku samostatného československého státu).
November 17. kedd: a szabadságért való küzdelem és a demokrácia napja (Den boje za svobodu a demokracii).


December 24. csütörtök (SZ) : Szenteste (Štědrý den)
December 25-26. péntek-szombat (SZ): Karácsony első és második napja (1. a 2. svátek vánoční)


Ezen ünnepnapok mellett érdemes áttekinteni, hogy kulturális szempontból még milyen más nevezetes napokat is tartanak számon az országban. Eme napokon számos helyen bukkanhatunk különleges programokra, amelyek tovább bővíthetik csehországi élményeink színes palettáját.

Január 6. hétfő: A három királyok napja (Tři králové)
Január 19. vasárnap: Jan Palach nap
Január 27. hétfő: Holokauszt emléknap
Március 8. vasárnap: Nemzetközi Nőnap
Március 9. hétfő: Emlékezés a terezíni munkatábor lakóinak kivégzésére
Március 12. csütörtök: A NATO csatlakozás emléknapja
Március 28. szombat: Jan Amos Comenius születésének évfordulója
Április 30. csütörtök: Čarodějnice / Téltemetés, boszorkány égetés
Május 5. kedd: A cseh nemzeti felkelés napja (1945)
Június 1. hétfő: Nemzetközi Gyermeknap
Június 10. szerda: A Lidicei mészárlás emléknapja
Június 18. csütörtök: A második ellenállás hőseinek emléknapja
Június 27. szombat: A kommunista rezsim áldozatainak emléknapja
November 2. hétfő: Mindenszentek
November 11. szerda: A veteránok napja
December 6. vasárnap: Mikulás

Reméljük idén is minél több honfitársunk használja ki akár csak a hosszú hétvégéket csehországi pihenésre, amihez jó utat és temérdek csodás élményt kívánunk!

2019. december 7., szombat

Nyári ízek a télben – Pácolt sült cukkini cseh recept alapján


A csehek imádják az olajban vagy az olaj és ecet keverékében érlelt, hosszabb ideig eltartható ételeket, és szinte bármit képesek páclébe fojtani. Ily módon készített legnépszerűbb fogásuk a magyarok által is imádott, és akár házilag is elkészíthető nakládaný hermelín, amelyet camembert típusú sajtból készítenek, de bátran bánnak más sajtok pácolásával is. A kvarglit, a juh- és kecske sajtokat, a balkáni típusúakat, sőt a kimondottan büdös, érett romadur sajtot is képesek olajba tenni, amelyek közös tulajdonsága, hogy minél hosszabb ideje pihennek az üvegben, annál finomabbak.


Pácolt cukkini

2019. november 27., szerda

A lednicei minaret

A Liechtenstein hercegek egykori dél-morvaországi, egészen pontosan lednicei birtokának gyönyörű parkjában egy felettébb meglepő épület, nevezetesen egy hatalmas minaret áll. A hét évnyi építkezést követően, 1804-re elkészült különleges építményt a látszat ellenére nem a hithű törökök és még csak nem is vallási célból építették. A megépítésének körülményeivel kapcsolatban több történet is ismert. Az izgalmasabb legenda szerint anno a lednicei elöljárók nem voltak hajlandóak egy megkívánt telket Alois Josef Liechtensteinnek, a környék urának eladni, jóllehet az uraság a kiszemelt földterületre egy új katolikus templomot szeretett volna építtetni. Ezen az ellenálláson Liechtenstein felmérgesedett és végül szimpla bosszúból, vagy mondhatni az általa pogányoknak kikiáltott helyi elöljáróknak szánt fricskaként nem templomot, hanem egy minaretet, azaz a ma is látható egy 60 méter magas, mozaikokkal és erkélyekkel díszített tornyot emeltette. 

A minaret

2019. november 19., kedd

Hrubá Skála várkastélya

Észak-Csehország egyik legszebb térségében, nevezetesen a Cseh Paradicsomban, Turnov városától 8 km-re dél felé fekszik a homokkő sziklákra épült neogótikus stílusú Hrubá Skála várkastélya (Zámek Hrubá Skála). A mai kastély elődje egy XIV. században emelt gótikus vár volt, amelyet valószínűleg Wallenstein Hynek építtetett. A várat a XV. század végétől a XVI. század első negyedéig a morva Boskovic család Svojanovský ága tulajdonolta, és ebben az időszakban nagy birtokok, mintegy 54 falu és tanya tartozott hozzá. A vár ura, Jan Svojanovský eladósodása miatt kénytelen volt a birtokaikat, majd végül a várat is eladni.
Hrubá Skála

2019. november 13., szerda

Nagykerekű velocipédfutam Prágában


Minden év november elején egy egészen különleges futamot rendeznek meg a prágai Letna parkban. A verseny résztvevőinek nem csupán a XIX. század végi stílusú öltözete meglepő, hanem az eszköz is, mellyel egymással vetélkednek. Ez a velocipéd, annak is a klasszikus, nagy első és pici hátsó kerekű változata.

Velocipédek a csodálatos Prágában


2019. november 5., kedd

Csekkold 4.0 – Határátlépések a cseh színházban


Ezúttal a színházrajongók figyelmét szeretnénk felhívni az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Csekkold! fesztiválra, melyre november 8-10. között a Katona József Színházban kerül sor. A fesztivál során két színházi előadás és két kortárs darab felolvasószínházi bemutatása szerepel a kínálatban. 

Csekkold 4.0

2019. október 10., csütörtök

Prága, a parkok fővárosa

A mai urbanizált világunkban kulcsfontosságú a városok élhetőségének megőrzése. Ez azonban egyáltalán nem csak az infrastruktúra megteremtését, fenntartását jelenti, hanem a városban alapban halmozottan hátrányos helyzetben lévő természeti környezetét is. A városi levegő minőségének jobbítását nem csupán a közlekedési eszközök modernizálásával, a dízel (és benzin) üzemű gépjárművek korlátozásával, a fűtési rendszerek korszerűsítésével stb. érhetjük el, de kiemelten fontos a zöldfelületek megőrzése, sőt kiterjedésének jelentős növelése is. Az évente több ezer, sőt nem túlzás azt állítani, hogy tízezer budapesti ember halálát okozó szálló porterhelés csökkenthető a por számottevő részét felfogó fák ültetésével, parkok és egyéb zöldfelületek kialakításával. Persze tudjuk, a fákkal, a fűvel csak a macera van szemben az egyszer lerakott térkővel és aszfalttal-betonnal. A fáknak a tél közeledtével lehull a lombjuk és ezzel bizony kezdeni kell valamit, gyakorta kényelmetlenül besötétítik a sok tízmillió forint értékűre duzzadt lakásunkat, házunkat, időnként le kell vágni róluk a nem megfelelő irányba növő, vagy éppen elszáradt ágakat. A füves területeket időnként nyírni kell, a virágos parkok pedig ennél még több gondozást is igényelnek. Csupa nyűgös feladat az önkormányzat, a gondnok vagy éppen a háztulajdonos számára. Ám mindazon felelős vagy éppen felelőtlen döntéshozótól csak annyit kérnénk: miután távozik a légkondis munkahelyéről, s mielőtt beülne a szintén klímás kocsijába, hogy a légkondis házához megérkezzen, legyen olyan kedves és sétáljon egyet a főváros napsütötte, árnyék és olykor levegőmentes beton-térkő-aszfaltdzsungelében, és így talán ráeszmél a városi zöldfelületek fontosságára. 

Tíz a több, mint száz prágai park közül. (Kafkadesk)

2019. október 3., csütörtök

Borozzunk Csehországban!


Szerte Csehországban egyre népszerűbb a borfogyasztás. Erről nem csupán a statisztikák árulkodnak, hanem a vendéglátóhelyek egyre kifinomultabb borválasztéka, valamint a sorra nyíló „vinotékák”, azaz borszaküzletek növekvő száma is. A sörök hazájában bizony terjed a borivás, és az elkortyolt bor túlnyomó többsége a cseh borászatok terméke. Ugyan Csehországba ezer tonnaszám importálják a szőlőt, hiszen az igényeket kielégítő mértékű hazai bortermeléshez nem áll rendelkezésre elegendő alapanyag, ám a nevesebb és a minőségre kicsit is igényesebb borászatok természetesen a saját maguk által termesztett szőlőt használják fel a gyakran tájjellegű, speciális szőlőfajtából nyert boraik elkészítéséhez. A szólás szerint a morva, s leginkább a délmorva lélek megértéséhez le kell menni a borospincékbe, meg kell kóstolni a műveikre méltán vagy éppen nem annyira méltán büszke borászok italait. Ha nem akarjuk a torkunkat valami lőrével bombázni, érdemes a vásárlás előtt a borminősítő márkajelzéseket keresni a palackon. Ilyen például a VOC címke, amely garantálja, hogy minőségi borhoz juthatunk.


Cseh (morva) borok

2019. szeptember 24., kedd

Brno nevezetességei I.: A fallosz

Most induló sorozatunkban a szívünkhöz oly közel álló, ám a külföldi turisták által méltatlanul hanyagolt cseh, pontosabban morva nagyváros, az egykor főként csak a füstös gyárkéményeiről, zajos ipartelepeiről híres Brno (németül Brünn) főbb nevezetességeit mutatjuk be, de csak úgy dióhéjban. Ha valaki részletesebb információkra vágyik úgyis felkeresi eme látványosságokat, és helyben további ismeretanyagot kaphat róluk.

A csillagászati óra

2019. június 4., kedd

Cseh búvárokról a magyar sajtóban

Pár nappal ezelőtt, május 29-én este tragikus hajószerencsétlenség áldozata lett a „Hableány” nevű sétahajó, a két fős magyar személyzet mellett 33 dél-koreai turistával a fedélzetén. A nála sokkal hatalmasabb MV Viking Sigyn nevű szállodahajó a kis személyhajót az ütközést követően maga alá gyűrte, amely ezt követően pár másodperc alatt elsüllyedt. A hajószerencsétlenséget mindössze 7 fő élte túl, az áldozatok többségét még a Duna, sokakat pedig az elsüllyedt Hableány rejtheti. A hajó kiemelése a megáradt folyóból és a hajóban rekedt áldozatok felszínre hozatala nemzetközi összefogással zajlik. A magyar búvárok, katonák, rendőrség és műszaki szakemberek csapatához csatlakozott osztrák Cobra egység, koreai búvárok és más szakemberek, valamint 4 cseh búvár is. Ez nem az első alkalom, amikor cseh búvárokról adnak hírt a magyar sajtóban. Lássunk néhány további példát, köztük magyar vonatkozásúakat is.


Bohuslav Koutecky

2019. május 9., csütörtök

Lešná festői kastélya - Látogatás a Zlíni Állatkertben 2.


A Zlíni Állatkertet bemutató cikkünkben jeleztük: egyik legfőbb nevezetességet, a szépséges Lešná kastélyát épp csak, hogy megemlítjük, hiszen bemutatása sokkal nagyobb figyelmet, egy önálló cikket érdemel. Maga a kastély, ahogyan arról már írtunk az állatkerten belül, annak főbejáratához közel található. A kastély Csehországi viszonylatban kifejezetten fiatalnak mondható, hiszen birtokosai, az osztrák Seilern grófi család a XIX. század végén építtetett át egy korábbi egyszerű kastélyépületet. 

Lešná kastélya

2019. május 7., kedd

Unatkozik? Simogasson ráját! Látogatás a Zlíni Állatkertben 1.


Csehország turisták által leglátogatottabb attrakciói között előkelő helyeken szerepelnek a nagyvárosi állatkertek. A látványosságokban nem szűkölködő ország turista célpontjainak 2017. évi TOP 50 látogatottsági listáján a legelőkelőbb tíz között négy helyen is állatkertek álltak, a teljes félszázas listán pedig még további hat szerepelt. (Csehországban összesen 15 állatkert található.) Bizony, a csehek, s főként a cseh családok előszeretettel töltik szabadidejüket az állatkertekben, melyek közül természetesen a legnagyobb és a legtöbbek által felkeresett a Prágai Állatkert. Évente csaknem 1,5 millió látogató lép be a fővárosi ZOO kapuján, de az állatkertek közül a listában közvetlenül utána a külföldi turisták által kevésbé ismert, ám a belföldi élménykeresők által oly annyira kedvelt Zlíni Állatkert következik. 


A Zlíni Állatkert (Lešná) főbejárata

2019. április 15., hétfő

Húsvétkor Prágába vagy Česky Krumlovba utazik? Játszon velünk!

Minden évben egyre több honfitársunk dönt úgy, hogy a márciusi nemzeti ünnepünket összeköti egy kis csehországi, prágai vagy akár česky krumlovi utazással. Ezúttal a számukra szeretnénk az ott tartózkodásukat tovább színesíteni egy kis játékkal. A játék fő célja, hogy minél több Prágába vagy Krumlovba látogatót bírjunk rá arra, hogy ha csak kicsit is, de elhagyják a hagyományos turista útvonalakat, és fedezzenek fel új helyeket is. Ezek sok esetben csupán egy utcányira vannak a turista "autópályáktól", mégis teljesen új világ mutatkozik meg az arra járók előtt. Számos olyan látványosság, látogatni való hely található Prágában, amit mindenki láthat akár a Károly-hídról, akár a várból a városra tekintve. Ilyen például Vyšehrad, ami látszik a várból is, ám mégis csak kevesen látogatják meg, jóllehet villamossal alig 15 perc alatt elérhető. De ilyen kevéssé látogatott látnivaló a žižkovi TV torony is, mely jóformán szintén minden magasabb pontról látszik, ám mégis csak kevesen keresik fel. És Česky Krumlovban is vannak olyan helyek, melyeket alap esetben nem keresnek fel a turisták.



2019. február 27., szerda

Hét évesek lettünk, egy kis örvendezés!

A hetes szám nevezetes az ember életében (na jó azért a többi is). Egyes értelmezések szerint a hetes szám a teljességet szimbolizálja, más vélemények szerint hét évenként változik át az ember szervezete, vagy éppen a sorsának alakulása. Egy hét természetesen hét napból áll, a mesében hét törpe, hét krajcár, hétfejű sárkány szerepel, hét mesterlövész menti meg a kisváros lakosságát a gonosztól, hét vezér kelt át anno a hágón, hét főbűntől kellene tartózkodnunk, hét szűk után hét bő esztendő vár ránk. Heten vannak mint a gonoszok, hét lakat alatt őrizzük a hétpecsétes titkainkat s hetedhét országban hétszilvafás nemesek mondják azt mérgükben, hogy hétszentségit. És bizony a hetes szám a Csehország nem csak Prága blog/magazin szerzőinek életében is fontos, hiszen most lettünk hét évesek!

Hét évesek lettünk!

2019. február 18., hétfő

A XXIX. Arany Sörpecsét verseny – kisebb-nagyobb meglepetések!

Az elmúlt héten 29. alkalommal rendezték meg a Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt. A helyszín, immáron szokás szerint České Budějovice városa volt. A résztvevők száma meghaladta a 200 sörgyárat/sörfőzdét és a viadalon ezernél is több üvegpalack/PET sör került megkóstolásra. A sörműhelyek többségét Csehország adta, de ezúttal is a világ számos országának főzdéje (spanyol, orosz, szlovák, német, ukrán, horvát, magyar, stb.) képviseltette magát az eseményen. A zsűritagok szokás szerint több napon át, egymást követő számos fordulóban kóstolgathatták a söröket, illetve a cidereket, pontozva a színüket, ízüket, illatukat és megannyi más jellemzőjüket. Ezen pontokat összesítve hirdettek kategóriánként győzteseket és helyezetteket. A tavalyi évhez képest tovább bővült a kategóriák száma. Idén 34 különböző kategóriában állapították meg a sorrendet, melyek közül nyolcat kizárólag a kisüzemi sörfőzdék számára hirdették meg. A többi kategória is nyitott volt a kicsik számára, és még az elmúlt évhez képest is több alkalommal értek el remek helyezést a multi társaikkal szemben. A verseny utolsó lépéseként a különféle kategóriák érmeseit vetették össze, és kihirdették az összetett bajnokot, a Világ Sörpecsét díj nyertesét.

A 29. Sörpecsét verseny egy-két résztvevője

2019. február 14., csütörtök

10 egyszerű cseh recept: I. Kapří hranolky – Ponty chips vagy ropogós

Most induló sorozatunkban gyorsan és egyszerűen elkészíthető cseh ételeket szeretnénk bemutatni. Az első részben egy finom ponty chips, a kapří hranolky elkészítésére biztatunk mindenkit, amely egy igazi dél-cseh csemege. Mi először Třeboň városában, a cseh halastóvidék központjában kóstoltuk meg, ott ahol a haltenyésztés kezdete egészen az 1350-es évekig nyúlik vissza, és a halastavak száma szinte megszámlálhatatlan. Ez a pontytermelő vidék Csehország, sőt mondhatni Európa legnagyobb, majdnem összefüggő haltermelő területének számít, így nem csoda, hogy jobbnál jobb halétkek között válogathatunk a környéken. 

Kapří hranolky

2019. február 12., kedd

Cseh Filmkarnevál 2019 a Toldi moziban

A Staropramen támogatásával a Cseh Centrum szervezésében idén már hatodik alkalommal kerül megrendezésre a Cseh Filmkarnevál, melyen ezúttal a 2018-as év legjobb cseh filmjeiből csemegézhetünk. Időpontja: 2019. február 13-17., helye a megszokott: a budapesti Toldi mozi. Ahogyan a szervezők jelezték, idén az új arcok éve lesz, így a filmes debütálások és műfaji kísérletezés kerül az előtérbe. A filmekben a család témája kap hangsúlyt, és azt vizsgálja humoros, vagy éppen tragikus módon. 



2019. február 5., kedd

Rémisztő Csehország I.: A szellemlakta Szent György-templom

Most induló sorozatunkban Csehország felettébb „rémisztő” oldalát szeretnénk olvasóinknak bemutatni. Itt persze nem arra a pillanatra gondolunk, amikor a helyi sörözőben a kiszolgáló közeg bejelenti a zárórát, nem is a soha el nem készülő Prága-Brno autópálya szakaszról szeretnénk értekezni. A sorozatunkban inkább azokat a helyeket kívánjuk bemutatni melyek valamiféle „sötét” titokkal bírnak, egy-egy rémisztő történet áll a múltjukban vagy megtekintésük közben óhatatlanul is valamiféle borzongás fut végig a hátunkon. Lesz szó szellemekről, gyilkosságokról, kínzásokról, vérről, halálról, elhagyott városokról, boszorkányokról, mindenről mi rémületes, ijesztő. Persze mindezeket csak mértékletesen, nehogy valaki a végén ne akarná megtekinteni őket.
 

Szellemek a templomban