2018. július 19., csütörtök

Bérek és árak Csehországban (2018)

Mindazok akik 10-20 év elteltével keresik fel újból Csehországot, gyakorta fejezik ki csalódottságukat, mondván: már Csehország sem olcsó. És valóban, a mai Csehország szolgáltatásainak, termékeinek árszínvonala magyar forintban kifejezve immáron csak némileg emlékeztet akárcsak a 2000-es évek végén tapasztaltakra. Ám eme érzékelhető drágulás mögött számos tényező rejlik, melyek közül az egyik a magyar gazdaság helyzetében, illetve a magyar monetáris politikában rejlik. Azaz nem mindegy, hogy mennyi is az annyi, jelen esetben a forint/cseh korona árfolyam. Amíg mondjuk mindössze 11 évvel ezelőtt 100 cseh korona (továbbiakban CZK) megvásárlásáért 94 forintot (Ft) kellett fizetnünk, addig ezt az összeget jelenleg már a legolcsóbb pénzváltó helyeken sem adják 126 Ft alatt (jellemzően inkább 130 Ft), ami nem kevesebb mint 34%-os drágulást jelent. Ez természetesen csak az érme egyik oldala, hiszen a teljes képhez nem csak az árak, hanem a bérek alakulását is figyelembe kell vennünk. Az elmúlt 10 év során a magyar bruttó átlagkereset megduplázódott (ez a jó hír), ám ezalatt az idő alatt Csehországban is hasonló bérnövekedés következett be. De valójában mekkora fizetés kapnak a cseh dolgozók a különböző pozíciókban, és mennyibe is kerül az élet Csehországban? Ennek jártunk utána az expats.cz honlap és különböző cseh állásportálokon fellelhető adatok segítségével.

Peníze, peníze, peníze
Csehországban a bruttó béreket 36% adó (SZJA, TB) terheli, így átlagban a következőkben említett összegeket érdemes 0,64-el beszorozni a nettó fizetések kikalkulálásához. Még elöljáróban leszögeznénk, hogy az alábbi bérek elsősorban Prágában és környékén, valamint a hozzá hasonló nagyobb városokban (Brno, Plzeň) jellemzőek, vidéken akár 30%-al kisebb fizetéseket is osztanak ugyanazon pozíció esetében. 
 
A cseh átlag bruttó fizetés 2017 végén: 31600 CZK
Kezdjük például a sort az IT és telekommunikáció területével. Egy alap adminisztrátori, támogató mérnöki (support engineer) fizetés 40 és 65 ezer CZK között alakul, akárcsak az alap programozóké. Azonban egy Javascript fejlesztőt a hazánkhoz hasonlóan erős munkaerő hiánnyal küzdő Csehországban ennyiért már csak nehezen találnának, hiszen a jelenlegi átlagfizetésük 50 ezer CZK-tól a 100 ezer CZK-ig terjed. Az információ technológia – telekommunikáció területén a többi pozíciónál is a 35-90 ezer CZK közötti fizetések a jellemzőek. De nézzünk meg egy ennyire kevésbé speciális területet, mondjuk a kereskedelmet. A különféle üzletekben a beosztotti szinten az átlagfizetés 18-35 ezer CZK között alakul, a középvezetők 25-70 ezer CZK között keresnek, míg a felső vezetői fizetés kiskereskedések esetén 30-110 ezer, míg a nagyoknál 70-250 ezer CZK között helyezkedik el. A marketing területén egy átlag beosztott úgy bruttó 25-40 ezer CZK-t keres, míg a menedzseri vagy specialista fizetése 40-70 ezer CZK között leledzik. Összességében Csehországban az átlag bruttó fizetés 2017 végére bőven meghaladta a 31600 CZK-t, azaz a kb. 400-410 ezer Ft-ot.

A cseh bérek medián értéke 2017 végén: 27320 CZK
Természetesen a valós fizetési viszonyokat könnyebb értékelni a bérek medián értéke alapján, mivel a mediánt úgy képzik, hogy a kereseteket sorba állítják, és megnézik, mi van a sor közepén. Ezt nézve a cseh medián 2017 végén 27320 CZK (kb. 355000 Ft), míg a számított magyar érték: 256 ezer Ft. Ez Magyarországon kedvezmények nélkül nettó 170 ezer Ft-ot, Csehországban nettó 20892 CZK-t kb. 270 ezer Ft-ot jelent. Ezek után látható, hogy nem véletlenül érzi egy magyar turista megdrágultnak Csehországot, de a tisztább képhez nézzük meg a mai cseh árakat is.

A sör már Csehországban sem fillérekbe kerül, de még mindig igen baráti árúak
Kezdjük a szállás/albérlet/rezsi árakkal, amelyeket nagyjából úgy lehet jellemezni, hogy a magyarországiakhoz igen hasonló nagyságúak. Az éttermi szolgáltatások tekintetében sincs számottevő különbség, persze csak ha nem vesszük figyelembe az elfogyasztott sörök árát. Ez utóbbi vonatkozásban az átlag cseh sör (amely nálunk már különlegesnek számít) ára vendéglátóhelyen átlag 30 CZK, míg a kisüzemi/kézműves söröké közelít a 45-50 CZK felé. Ez utóbbi is alig haladja meg az üdítőitalok, ásványvizek árát! Az üzemanyag ára természetesen erősen függ a világpiaci trendektől, áraktól, de általánosságban elmondhatjuk, hogy egy liter benzin Csehországban 5-10%-al drágább mint Magyarországon. A tömegközlekedés ára is körülbelül ezt a különbséget mutatja. Élelmiszerboltokban egy vekni kenyér ára 35-40 CZK, a tojás darabja 5 CZK, a liszt kilója 15 CZK, a rizsé 35 CZK, az UHT tej litere 18 CZK. A felvágottak kilója 150-250 CZK, de ezek minősége (és még nagyon sok élelmiszeré) messze meghaladja a Magyarországon kaphatók minőségét. Az üveges sörök ára pedig egy szomjas torkú magyar sörissza számára még mindig hihetetlenül alacsony, hiszen 12-14 CZK-ért már a magyar boltokban prémiumnak számító söröket lehet megvásárolni. A kisüzemi sörök természetesen itt is drágábbak.

Sajnos e cikk megjelenését sem a Kaufland (CZ) szponzorálta! :)
Összességében leszögezhetjük, hogy Csehország ugyan a saját múltbéli állapotához és a magyar fizetésekhez képest valóban drágább mint 10-20 éve, ám továbbra sem hívható drága úti célnak, és a cseh fizetések/árak csábítóan hangozhatnak a magyar munkavállalók számára is.

2018. június 28., csütörtök

Az elmúlt 100 év legjobb cseh könyvei

Mi ugyan általában kerülni szoktuk a legekkel kezdődő szavakat (lásd legjobb, legszebb), ám ezúttal kénytelenek voltunk a cikkünknek az elmúlt 100 év legjobb cseh könyvei címet adni. Tesszük ezt azért, mert az idén 17. alkalommal megrendezett cseh irodalmi díjkiosztó gála, a Magnesia Litera az első Csehszlovák Köztársaság kerek egy évszázaddal ezelőtti kikiáltásának tiszteletére felkért számos cseh irodalomhoz értő ítészt, hogy az elmúlt száz esztendő valamennyi évéhez szavazzák meg a „legjobb cseh könyveket”. A Magnesia Litera díjat évről évre számos, idén már összesen tizenegy kategóriában adják át nagyrészt szakmai döntések alapján, de az olvasók is megszavazhatják a nekik legjobban tetsző alkotásokat. A szakmai döntések valóban szakmaiak, hiszen a díjat egy olyan független irodalmi szövetség adja át, mely magába tömöríti a cseh irodalmi élet jeles képviselőit, intézményeit, és a könyvpiac szervezeteit, úgy mint a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiája, a Cseh Könyvkiadók Szövetsége, a Nemzetközi PEN csehországi központja, Cseh Írók Társasága, Cseh Fordítók Egyesülete.

Harc a szalamandrákkal
De térjünk vissza az 1918-2016 között egyes évekre megszavazott legjobb könyvek listájára. A mezőnyből egy mezei magyar olvasó persze sok könyvet, sőt annak szerzőjét sem feltétlenül ismeri, hiszen nem is minden cseh művet fordítottak le anyanyelvünkre. Ám még így is fellelhetünk rajta számos olyan alkotást, amelynek akár már az említése is megdobogtatja a szívünket. Kezdjük mindjárt a sort Karel Čapekkel, kinek négy regényét is egy-egy adott év (1920, 1924, 1936, 1937) legjobb könyvének választottak. Eme alkotások között szerepel a Krakatit, vagy éppen a Harc a szalamandrákkal (Válka s mloky). Az 1926-os és az 1931-es esztendő legjobb könyvének szerzője az a Vladislav Vančura, aki amellett, hogy kiemelkedő író volt, a forgatókönyvírásban és filmrendezésben is jeleskedett, egészen addig amíg a cseh ellenállási mozgalomban betöltött aktív szerepe miatt 1942-ben a Gestapo, azaz náci titkosrendőrség el nem fogta és ki nem végezte. Hazánkban is ismert művei között szerepelnek az említett alkotások, név szerint a Szeszélyes nyár (Rozmarné léto), valamint a Rablólovagok (Marketa Lazarova). 
 
Švejk
A század első felének számunkra talán kevésbé ismert cseh irodalmárai közé tartozó „legjobb könyvesek között” szerepel pl. Eduard Štorch a Mamutvadászok könyvével (1918), valamint Ivan Olbracht, František Halas és még sokan mások, mely szerzőket és műveiket a Magnesia Litera honlapján megtalálható listából szemezgethetjük ITT. Az 1921-es esztendő legjobb művének választott cseh alkotást azonban külön is meg kell említenünk, hiszen ez nem más, mint Jaroslav Hašek leghíresebb műve, és most kórusban mondjuk együtt: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban. Bizony, bizony ez a mű a cseh irodalom legismertebb és legnépszerűbb alkotása, amelyet idén a Magnesia Litera szakmai zsűrije az évszázad cseh könyvének is megválasztott. A „Švejket” a közönség szavazatai alapján a második helyre szavazták meg, és csupán a hazánkban kevéssé ismert Zdeněk Jirotka Saturnin (1942) című humoros regénye előzte meg.

Kundera
A második világháború utáni időszak legjobb könyvei között szemezgetve örömmel fedezhetjük fel Milan Kundera könyveit: 1967: Tréfa (Žert), 1973: Az élet máshol van (Život je jinde), 1979: A nevetés és felejtés könyve (Kniha smíchu a zapomnění), 1984: A lét elviselhetetlen könnyűsége (Nesnesitelná lehkost bytí), 1990: Halhatatlanság (Nesmrtelnost). Ugyancsak a listán szerepel Josef Škvorecký több műve is: 1958: Gyávák (Zbabělci), 1977: Az emberi lélek mérnöke (Příběh inženýra lidských duší). És persze hogy nem maradhattak le a listáról a cseh irodalmat szerető magyar olvasók talán legkedvesebb cseh irodalmárának Bohumil Hrabalnak a művei sem: 1980: Túlságosan zajos magány (Příliš hlučná samota), 1982: Őfelsége pincére voltam (Obsluhoval jsem anglického krále).

Jiří Hájíček
Az elmúlt 25 év legjobb könyveinek sorában többek között Jáchym Topol, Miloš Urban, Petr Nikl, Jan Balabán, Jiří Hájíček, Jiří Padevět, Bianca Bellová, Martin Reiner és sok egyelőre még kevésbé ismert cseh szerző művei szerepelnek. Mivel ezek közül egyre többet ültettek, ültetnek át már magyarra így érdemes őket a csehül nem tudóknak is megismerniük. Néhány kortárs cseh szerzőről és egy-egy művéről a Csehország nem csak Prága olvasói, az Idézet és pár kép sorozatunkban is már olvashatott.

Hrabal: Őfelsége pincére voltam
Mint minden díj és lista természetesen a Magnesia Litera „Best of „válogatása is számos kritikát kapott, sokan túlzott szentimentalizmussal vádolták a legjobb könyvek listájának megítélőit, és valljuk be őszintén mi is hiányolunk kedvelt könyvcímeket és szerzőket, ám mindenesetre ez a válogatás is fontos információt ad nekünk a cseh irodalom elmúlt száz évéről. Kívánjuk, hogy minden olvasónknak legyen ideje és energiája minél inkább elmélyedni a cseh irodalomban, mert tényleg megéri!

2018. június 5., kedd

Baromfi zúza gombócokkal

Imádjuk az egytálételeket, amikor egyben van a hús és a köret és mindez finom szaftos környezetben gőzölög. A cseh gulyás már majdnem ebbe a kategóriába tartozik, de azért a kenyér knédli szeleteket mégsem lehet a szaftba belekeverni és vele együtt kikanalazni. Ezért nagy keresésbe fogtunk, és rábukkantunk erre a nem annyira tradicionális, hanem már inkább városias ételre, amely baromfi zúzából készül.

Hozzávalók 4 személyre:
500 g baromfi zúza
30 g vaj
100 g gyökérzöldség (sárgarépa, fehérrépa)
fél hagyma
50 g zsír
50 g sima liszt
tyúkhúsleves igény szerint

petrezselyem

A gombóc hozzávalói:
5 zsemle
kb. 2,5 dl tej
2 evőkanál zsír
2 tojás
1 kanálka őrölt majoránna
kenyérmorzsa

Elkészítése:
A zúzát alaposan megtisztítjuk, megpároljuk, majd a kemény bőrét levágjuk róla. A megtisztított és felkockázott zöldségeket a kockára vágott hagymával együtt a vajban megpirítjuk, felöntjük a húslevessel, és hozzáadjuk a zúzát is. Az egészet addig főzzük amíg a zúza puha lesz.

Közben a zsírból és a lisztből rántást készítünk, felöntjük egy kevés hideg húslevessel, majd lassan hozzáadjuk a zöldséges zúzához. Jól elkeverjük az egészet, és összefőzzük. Ízlés szerint ízesítjük még sóval, majd a zúza darabokat kivesszük belőle és a zöldségeket összeturmixoljuk sima állagú mártássá. A mártásba, cse
hesen omáčkába visszahelyezzük a zúza darabokat.

Közben elkészítjük a gombócokat is, amelyeknél a zsemléket kb. 1,5 cm-es kockákra vágjuk, hozzáadjuk a tejet, a felvert tojásokat, a majoránnát, a zsírt és annyi zsemlemorzsát, hogy jól alakítható legyen. A masszából gombócokat formázunk, és forrásban levő vízbe tesszük. Addig főzzük, amíg a gombócok feljönnek a víz tetejére. Leszűrjük őket, és hozzáadjuk a zöldségmártásos zúzához. Tálaláskor megszórjuk apróra vágott petrezselyemmel.

Jó étvágyat kívánunk ehhez a télen – nyáron fogyasztható ételhez!

2018. május 23., szerda

Hustopeče, a mandula városa

A Csehországba gépkocsival utazó magyar honfitársaink Brnóba, Prágába vagy éppen Olomoucba igyekezvén csak igen ritkán térnek le a D2-es autópályáról. Talán nem is sejtik, hogy Brno és a cseh-szlovák határ között mintegy félúton, a sztráda közvetlen közelében fekvő Hustopeče városkája mennyi érdekességet is rejt, melyekért érdemes akár csak egy rövidke kis kitérőt is tenni. A város egyike Dél-Morvaország legöregebb településeinek, hiszen az első írásos emlékek szerint a XIII. században alapították. Birtokosa a kora XIV. századtól a XVI. század második feléig a brnói Králová kolostor volt, majd 1572-ben jött el a várva várt pillanat, a település II. Miksa német-római császártól (I. Miksa magyar király) városi rangot kapott. Az ekkortájt megalkotott címere a mai napig fennmaradt. A város egészen 1848-ig a híres-neves Liechtenstein család birtokában állt, majd ezt követően vált a térség egyik alközpontjává.
Hustopeče főtere a Városházával

2018. május 10., csütörtök

Cseh városnevek az USA-ban

„Prágába utazok”, halljuk számtalan alkalommal, s a szemünk előtt természetesen rögtön a gyönyörű cseh főváros jelenik meg a szépséges várával, óvárosával, a történelmi épületek sokaságával, a hívogató sörözők garmadával. Ám ha az Amerikai Egyesült Államokban élnénk, akkor ez a kép már nem lenne ennyire egyértelmű: Prágába, de melyik Prágába? 

Prágai hagyományőrző felvonulás

2018. április 26., csütörtök

Milyen egy ideális csehországi hosszú hétvége? Túra ajánlatok.

Magyarország a közelmúltban az országgyűlési választások lázában égett, s úgy tűnik a kedélyek csak igen lassan csillapodnak le. Mi itt a Csehország nem csak Prágán, szintén egyfajta választásra buzdítjuk az olvasóinkat, ám ezúttal egy jóval békésebb téma kapcsán szeretnénk a véleményüket megtudni. Az év folyamán, a hivatalos ünnepek szerencsére sok esetben esnek hétköznapokra, így számos alkalommal fordult, és fordul még elő (akár a soron következő április végi-május eleji hétvégén), mikor egy huzamban akár négy napot is távol tölthetünk hőn szeretett munkahelyünktől. Ezek a hosszú hétvégék kiváló lehetőséget jelenthetnek egy hosszabb-rövidebb út megtételére Csehországban. Három-négy napba természetesen nem férhet bele minden, a programok számát és féleségét muszáj valahogy lecsökkentenünk. Mi most összeállítottunk néhány programféleséget és szeretnénk megtudni, hogy az olvasóink legszívesebben mit is választanának!?

Hát nem csodálatos?

2018. április 17., kedd

Magyarosan – angolosan hangzó cseh településnevek

A minap az egyik ismert felnőtt szórakozást (magyarul pornó filmeket) nyújtó oldal világszerte félszáz olyan település felnőtt lakosainak biztosított élethosszig tartó (!) prémium, azaz minden extrát (reklámmentesség, 4K felbontás, VR stb.) biztosító tagságot, mely falvak, városkák neve angolul valamiféle szexuális vagy más hasonló, alap esetben nem éppen úri szalonban használható jelentéssel bírnak. A nevek között szerepel a Tit nevű algériai városka, a brit Penistone, az amerikai Fort Dick, vagy éppen a német Petting, a francia Breast, illetve az orosz Gay is, szinte mondani sem kell, hogy miért. 


Horní Police, a kedvezményezett település

2018. április 2., hétfő

Húsvétolás Csehországban

Netmagazinunk hat éves fennállása óta minden évben írunk a Húsvétról, és ahogy tapasztalhatták, az eddigi években főként a tradíciókat, az ünnephez kapcsolódó szimbólumokat, a pogány és a keresztény szokásokat mutattuk be. Most úgy gondoltuk, hogy inkább azokat a programlehetőségeket mutatjuk be, amelyek tárt karokkal várják az ünneplő cseheket és Csehországba látogatókat.
Húsvéti hangulat

2018. március 21., szerda

Sós aprósütemény olomouci kvargliból!

Az olomouci kvargliról, erről a nagyon karakteres ízű és illatú szagos sajtról többször írtunk már oldalainkon, és mindenkit buzdítottunk a megkóstolására, sőt belőle valami finomság elkészítésére is. Aki még nem olvasta korábbi, róla szóló cikkeinket, annak néhány szóban bemutatjuk a tvarůžky néven is ismert, alacsony zsírtartalmú, érlelt sajtot, amely már a XVIII. században is igen nagy népszerűségnek örvendett nemcsak szülőhelyén a Morva vidéken, hanem onnét jóval távolabbi helyeken is. Ezt az eredet védett cseh sajtot itthon Magyarországon is meg lehet vásárolni, bár lehet, hogy ez egy kis utánajárást igényelni fog.

Kvargli kenyérrel

2018. március 14., szerda

Emléktábla avatás Dobřanyban, Ormai Norbert, az első aradi vértanú szülőhelyén

2018. március 12-én a cseh sörfőváros. Plzeň közvetlen szomszédságában fekvő Dobřany városában egy magyar szempontból is fontos eseményre került sor. Martin Sobotka, a városka polgármestere és Balogh Csaba, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára leplezte le Ormai (Auffenberg) Norbert honvéd ezredes, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjának emléktábláját. Az iskolai történelemkönyvekből jól tudjuk, hogy Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornok, a magyar forradalom és szabadságharc leverésének fővezére, a bécsi kormány magyarországi teljhatalmú megbízotta 1849. október 6-án 13 vértanút végeztetett ki Aradon. Ám azt csak kevesen tudják, hogy eme tragikus nap előtt, és után további három honvédtiszt is a „véreskezű hóhér” áldozatává vált ugyancsak Arad városában. 

Emléktábla avatás

2018. február 20., kedd

A XXVIII. Arany Sörpecsét verseny – tovább erősödnek a kisüzemiek!

A múlt héten rendezték meg a Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt, immáron huszonnyolcadik alkalommal. A helyszín, a tavalyi évhez hasonlóan most is České Budějovice városa volt, ám ezúttal nem a Vásárvárosban, hanem a Gerbera Kultúrház Budvar Arénája adott helyet az eseménybek. A szervezők idén már előre közölték a résztvevők számát, összetételét, így tudni lehetett, hogy összesen 245 sörgyár küldte el a vetélkedőre az összesen több, mint ezer palackozott sörét. A sörműhelyek többségét természetesen Csehország adta, ám ezúttal is valóban az egész világ képviseltette magát az eseményen, hiszen szlovák, német, spanyol, chilei, holland, osztrák, kazah, orosz, ukrán, ír, belorusz, lengyel, japán, belga, egyesült államokbeli, norvég sörfőzdék egyaránt szerepeltek a benevezett sörfőzdék között. És emellett természetesen Magyarország számos kisüzemi sörfőzdéje is próbára tette magát a versenyen, így a zsűri megkóstolhatta a Bigfoot, a Fóti, a Guri, a Kecskeméti Sörmanufaktúra, a Mályi, a Serforrás, a Stari, a Szarvasi, a Szent András, valamint a Vaskakas sörfőzdék söreit is.

Sörpecsét 2018

2018. február 13., kedd

Cseh és szlovák filmkarnevál – 2018 . február 21-25. - Beharangozó

A tavalyi év önálló Cseh Filmkarneválját követően idén újra együtt, Cseh és Szlovák Filmkarnevál keretében kerülnek bemutatásra a legújabb cseh, szlovák, vagy koprodukciós alkotások. Emellett Jiří Menzelt is köszöntik 80. születésnapja alkalmából, valamint megemlékeznek a közelmúltban elhunyt nagyszerű szlovák színészre, Marián Labudára is. A 2018. február 21-25. között megrendezésre kerülő, a Filmes utazás a cseh és szlovák történelemben alcímet viselő esemény főtámogatója, immáron hagyományosan a Staropramen sörgyár. A filmvetítésekre szintén a megszokott helyszínen, a Toldi Moziban kerül sor. 2018-ban a cseh és szlovák nemzet több fontos évfordulóra is emlékezik. Száz éve jött létre Csehszlovákia, nyolcvan éve írták alá a müncheni egyezményt, hetven éve történt meg a kommunista hatalomátvétel, ötven éve indultak el a prágai tavasz néven ismert politikai változások, illetve huszonöt éve született meg az önálló Csehország és Szlovákia, így nem csoda, hogy a filmesek is kiemelten foglalkoztak ezekkel a jubileumi témákkal.

Masaryk

2018. február 6., kedd

Idézet és pár kép XXXVI. - Egon Erwin Kisch: Prágai pitaval

A napokban egy antikvárium eldugott sarkában kutatva fedeztem fel egy 60 évvel ezelőtt kiadott könyvet, amely a furcsa Prágai Pitaval címet viseli. Szerzője a prágai születésű Egon Erwin Kisch, a híres „száguldó riporter”, kinek élettörténete bőven megér egy teljes cikket, így erre halálának közelgő 70. évfordulóján sort is kerítünk. Ám addig is tekintsünk bele az említett könyvébe. A címben szereplő Pitaval, teljes névvel Francois Gayot de Pitaval egy a XVII. század végén, XVIII. század elején élt francia író és jogtudós volt, aki a pitavalt, mint irodalmi műfajt megteremtette. De mi a szösz is a pitaval? Nos nem más, mint izgalmas bűnesetek, bírósági ítéletek leírásának gyűjteménye, mondhatni a későbbi krimik vagy még későbbi bűnügyi dokumentumfilmek elődje. Tulajdonképpen afféle szórakoztató szakirodalom, amely a XIX. században és a XX. század elején élte fénykorát.


Egon Erwin Kisch

2018. január 30., kedd

Petrof, a leghíresebb cseh zongora

Engedjék még hogy egy személyes emlékkel kezdjem a cikkünket. Valamikor megboldogult gyermekkoromban szüleim a közeli ének-zene tagozatú általános iskolába irattak be, ahol egy kisebb felvételit követően egyenesen a „Z” betűvel jegyzett zenei osztály tagja lehettem. Az osztály a jellegéből fakadóan inkább csak lányokból állt, mindössze hatan alkottuk a „kőkemény” fiú brigádot. Hogy ez a számbéli leány fölény vajon jó vagy rossz volt a számunkra azt az olvasóink képzeletére bízzuk, a cikkünk ugyanis egészen másról szól. Az iskolában az első években furulyázni tanulgattunk, és persze szorgalmasan léptünk fel az osztályból formált ének kórussal. Emellett csaknem valamennyiünk választott magának egy hangszert is, mely professzionális használatát legalábbis megpróbálta minél tökéletesebben elsajátítani. Voltak akik a különféle vonós hangszerek mellett döntöttek, de kétségkívül az egyik legnépszerűbb választás a zongora volt.

Petrof

2018. január 15., hétfő

Hivatalos ünnepnapok és más nevezetes napok Csehországban – 2018

Az előzetesen tervezettnél kicsit hosszabbra nyúlt szünetet követően folytatjuk a Csehország nem csak Prága magazinunkat, egy immáron hagyományos cikkel. Minden év elején számba vesszük a cseh állami ünnepnapokat, hiszen az úti programjaink tervezéséhez sok esetben elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyünk az esetleges bolt, hivatal, posta zárva tartásokkal, vagy akár vasúti, busz menetrendek eltéréseivel. S ahogy azt tavaly is kihangsúlyoztuk, a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek már nem nyithatnak ki ünnepnapokon, s idén további szigorítások is várhatók, így a sörös, nem sörös bevásárlásainkat ne ünnepnapokra időzítsük! Ebben az évben Csehországban összesen 250 munkanap lesz, azaz egy átlag cseh jó munkás embernek uszkve 2000 órát kell majd dolgoznia. Mindössze két hivatalos ünnepnap esik hétvégére, így hozzánk hasonlóan a csehek is kiélvezhetik a hosszú hétvégék áldott hatásait. Ám ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezeken a napokon az átlagoshoz képest is kevesebb szabad szállás, vagy éppen éttermi szabad hely állhat majd a külföldi turisták rendelkezésére, és ezt a vidéki turisztikai célpontoknál érdemes észben tartani! De eme rövid bevezető után lássuk az ünnepnapokat:

Pf, azaz Boldog Új Évet!

2017. december 25., hétfő

Veselé Vánoce! - A Třebechovicei Betlehemmel kívánunk áldott, békés karácsonyi ünnepeket!

Csehországban a Karácsony az év egyik legszebb és talán legvidámabb ünnepe, telis-tele van olyan szokásokkal, hagyományokkal amelyek segítenek ünneppé varázsolni ezen napokat, persze csak akkor, ha nem hagyjuk magunkat elveszni a részletekben vagy éppen a kötelezőnek vélt teendőkben. A karácsonyi betlehemek is talán ezt az üzenetet közvetítik a számunkra. De, hogyan is teszik ezt?


A Třebechovicei Betlehem

2017. december 19., kedd

Karácsonyi vásár Csehországban – Brno - 2017

A karácsonyi készülődés egyik kellemes, de egyben fárasztóan kimerítő feladata a szeretteinknek szóló ajándékok megvétele, a karácsonyi ünnephez szükséges, de legalábbis a hagyomány által diktált kellékek (karácsonyfa, díszek, szaloncukor stb.) megvásárlása. Ugyan egyre többen a számítógépjük mögül, vagy az okos telefonjuk segítségével szerzik be mindezeket, ám az emberek többsége még mindig személyesen vesz részt a nagy karácsonyi vásárlásban. Ezért nem csoda, hogy Csehországban (is) minden évben nagyszámú látogatót vonzanak a különféle karácsonyi vásárok, melyek közül mi idén az egyik legnagyobban, a Brnói Vásárváros területén megrendezett Karácsonyi Vásárban néztünk körül. Íme kis képriportunk, némi szöveges magyarázattal.

A Brnói Karácsonyi Vásár a Vásárváros két nagy pavilonjában került megrendezésre, amely telis-tele volt árusokkal.

2017. december 6., szerda

Boldog 60. születésnapot Kisvakond!

Rohamosan telnek a napok, ráadásul oly gyors ütemben, hogy időnként túl is szaladunk egy-egy nevesebb eseményen, jelen esetben egy szülinapon. Pedig ez a születésnap igen jelentős, hiszen az ünnepeltje sok millió gyerkőc életébe hozott, és hoz a mai napig is derűt, kedves tanításokat a jóról, rosszról. Persze jelen esetben nem egy emberről beszélünk, hanem egy rajzolt kisállatkáról, melyet élő formájában már kevésbé szeretünk, s jellegzetes nyomokat (túrások) hátrahagyó felbukkanásával az ápolt pázsitok gazdáira a sikító frászt hozza rá. Bizony immáron 60 éves a Kisvakond, avagy eredeti nevén a Krtek, illetve becézett alakjában a Krteček!


Boldog születésnapot!

2017. november 21., kedd

Jövőre a 90. születésnapját ünnepli a Brnói Vásártársaság!

A Brnói Vásártársaság Közép-Európai Kiállítási Központja, cseh nevén a Veletrhy Brno, jövőre immáron a 90. születésnapját ünnepli. Ez emberéletben mérve is egy igazán tiszteletre méltóan hosszú idő, de a Vásárvállalat szép kora ellenére nemhogy fárad, és lassul, hanem egyre dinamikusabban fejlődik. Az idei évben nem kevesebb mint 11 kiemelkedő vásárt rendeztek, amelyen a sok-sok hazai kiállítón túl jelentős számban képviseltették magukat külföldi vállalatok is.





2017. november 14., kedd

2017 a barokk éve Csehországban II. – a barokk építészetről és a cseh barokkról röviden

Ahogyan azt a Csehországot idén felkeresők is megtapasztalhatták a 2017-es esztendő a barokk jegyében zajlik. Barokk kiállítások, barokk koncertek, barokk fesztiválok, barokk barokk hátán elsősorban a Cseh Turisztikai Hivatalnak köszönhetően. Az országos turisztikai szervezet ebben az évben ugyanis a barokk stílust jelölte ki, mint olyan központi témát, amely köré a legfontosabb turisztikai eseményeit, programjait felfűzi. Ezen programoknak a többsége ugyan már lezajlott, de természetesen a barokk műemlékek, maguk az építészeti és egyéb művészeti remekművek nem csupán most tekinthetők meg, barokk zene sem csak most hallgatható így érdemes többet megtudni a barokkról és azon belül is a csehországi barokkról. Mi ebben a cikkben főleg az építészetre koncentrálunk, tesszük ezt azért, mert pl. a cseh barokk zeneszerzők nevei (Brixi, Mazák, Vojta, Vodňanský, Biber, Černohorský) és művei vélhetőleg igen keveset mondanak a magyarok számára. Azt azonban mindenesetre leszögeznénk, hogy a csehországi barokk zeneművészet, szobrászat, festészet számtalan remekművel gazdagította a világot.
Egy tipikus barokk templom belső