A konopištěi JAWA múzeum

A számtalan csehországi múzeum között szép számban találhatunk gépjárműveket bemutató kisebb nagyobb múzeumokat, kiállításokat. Ezek közül íme a konopištei, mely elsősorban a veterán motorkerékpárok híveit hozhatja lázba. A múzeum Prága közelségében fekszik, így a főváros felé haladva, vagy onnan hazafelé térve is beugorhatunk egy kis kikapcsolódásra. A múzeum elsősorban a cseh motorgyártás egykor volt dicső napjainak állít emléket, s ennek szellemében aránylag gazdag gyűjteményt mutat be. Egyes kiállítási darabokat csak itt tekinthetünk meg, más múzeumi példányuk már nem is létezik.

A JAWA kiállítás

A Konopištěi Motorkerékpár Múzeum egyben hivatalos Jawa márkamúzeumnak is nevezhető. A kiállítás nem titkolt célja a Jawa járműgyártás reprezentatív bemutatása. A komoly motorgyűjtemény megcsodálása mellett más történelmi emlékek és különböző videó filmek is megtekinthetőek. A múzeum másik kiemelt témája az egykori cseh verseny motorkerékpárok eredményeinek bemutatása (trófeák, történelmi dokumentumok).

Egy szép hófehérke...

A Konopištěi Motorkerékpár Múzeum egész évben nyitva tart: Főszezon (július szeptemberig): 9:00-18:00, tárlatvezetés a főbejárattól Az év hátralévő részében: 10.00-18.00 érdeklődni a Konopiště Panzió recepciójánál.

...és egy szép vöröske.

400 éve történt: A fehérhegyi csata III. / Az ütközet és utóélete

Eljött 1620. november 8-a, a cikksorozatunk előző két részében beharangozott mindent eldöntő összecsapás napja. Mind V. Frigyes protestáns védői, mind a támadó bajor Miksa hadserege végső összecsapásra készülődött. Az előbbiek a Prága határában „magasodó” Fehér hegyen és annak dél felé lankásodó lábánál várakoztak. A hegy északi részét, ott, ahol egy királyi vadaspark (ún. csillag kastély, ma csillagvizsgáló) állt egy meredély védte, így ebből az irányból nem érhette őket közvetlen támadás. A hátuk mögött Prága városfalai álltak, míg a várható nyugati támadási irányból egy patak (vélhetően a mai Litovicky patak egy ága) támogatta őket. Így bármennyire is tikkadt volt a cseh hadsereg, a helyzet nem volt, pontosabban nem lett volna a számukra teljesen reménytelen. Ehhez azonban el kellett volna végezni a sikeres védekezéshez szükséges földmunkákat, melyre azonban nem került sor. A fáradt katonák se nem voltak kellően lelkesek, se nem érezték magukat túl fittnek az efféle extra sáncásáshoz.

Ádáz küzdelem

400 éve történt: A fehérhegyi csata II. / Menetelés a Fehér hegyhez

A fehérhegyi ütközet előtti hónapokban a császári csapatokhoz támogatásul érkező bajor Miksa vezette Katolikus liga hadsereg (több, mint 30 ezer fő) könnyedén meggyőzte az átállásról az addig lázadáspárti protestáns osztrák tartományokat. Ezt követően az önmagában is óriási haderő továbbmasírozva egyesült a Bucquoy vezetések alatt álló olasz segédcsapatokkal megerősített osztrák császári hadsereggel. Mindeközben a cseh lázadók és szövetségeseik is próbáltak minél nagyobb hadsereget összehozni, amely ugyan számban közel elérte a Habsburg-párti szövetség erejét, ám összetételében már nem lehetett ideálisnak nevezni. A lázadók támogatása tekintetében politikai, gazdasági okok miatt bizonytalankodó, majd a későbbiekben késlekedő Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a vártnál kisebb számú erdélyi-magyar kontingenst küldött a protestáns haderő segítségére. A Bornemissza János vezette többségében könnyűlovasok gyengébb erőt képviseltek, mint a katolikus hadsereg egy részét alkotó vértesek, azaz nehézlovasok.

Csata, újrajátszva

400 éve történt: A fehérhegyi csata I. / Előzmények

1620. november 8-án Prága lakosai nem egy átlagos napra ébredtek. A testet-lelket megviselő sűrű ködös reggelen a városfalak mögött megbújó várost várakozással teli feszültség járta át. Tudták, aznap a közeli Fehér hegyen (Bilá hora) véres csata veszi kezdetét, amely sorsdöntő lehet nem a csak a saját életükre, hanem az egész cseh nemzet számára. Néhány órával később már az ágyúdörrenésekből, lópaták dübörgéséből, hangos jajveszékelésekkel és diadalmas üvöltésekből összeálló vad csatazaj hallatszott a távolból, jelezvén: az ütközet elkezdődött. A borzalmas hangzavar azonban nem tartott sokáig, és a mindössze pár órás harc évszázadokra döntötte el az egykor dicső napokat látott cseh nemzet sorsát. 400 év elteltével mi itt a Csehország nem csak Prágán megpróbálunk emléket állítani a fehérhegyi-csatának, vagy ahogy mi magyarok hívhatjuk: a „csehek Mohácsának”.

A fehérhegyi csata

Varázslatos Český Krumlov XXIX. : Moldavit múzeum

Český Krumlov történelmi belvárosában (Parkán) a Panská nevet viselő rövidke utcában 2013 nyarán egy új Múzeum nyitotta meg kapuit, amelyet a Dél-Csehország (99%) illetve Dél-Morvaország (1%) egyes tájain fellelhető csodásan szép zöld színű ásvány, a moldavit bemutatásának szenteltek. A kiállítást a helyreállított középkori házacska két szintjén rendezték be.

Moldavit múzeum

Nem csak Prága a Facebookon I.

Olvasóink közül sokan tudják, hogy a Csehország nem csak Prága nem kizárólag blogként / magazinként üzemel, hanem sok-sok éve a Facebookon is jelen van. Sőt, a Facebook oldalon rövid hírekkel, színes bejegyzésekkel, képekkel, eseményekről való megemlékezésekkel sokkal sűrűbben tudunk megjelenni, mint a blog oldal hosszabb cikkeivel. Az FB oldalon minden egyes alkalommal beszámolunk, ha egy cikket jelentetünk meg a blog oldalon, de eddig még nem került sor arra, hogy az FB oldal sikeresebb bejegyzéseit itt a blogon is megmutassuk. De csak eddig, mert most adunk egy kis csokrot az elmúlt fél év sikeresebb képeiből, bejegyzéseiből. Így legalább az FB oldalakon az idővel egyre háttérbe szorulva folyton elmúló bejegyzéseiből egy-egy tartósabban is megmarad. A cím mögötti római szám arra utal, hogy a jövőben szeretnénk majd ebből az FB bejegyzés után közlésből sorozatot alkotnunk. De lássuk hát a sikeresebb FB bejegyzéseink első gyűjteményét. 

Kezdjük a sort 2018. november 29-ével, mikor hírt adtunk a frissen megjelent könyvünk, a Varázslatos Csehország egyik dedikálásáról.

A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatni akarja a megszakadt szezont

"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont. Megváltoztattuk legfontosabb ipari vásárunk előkészítési terveit, hogy a kiállítók biztosak lehessenek a rendezvény megvalósulásában. A lehető legszorosabb együttműködésben vagyunk a cseh kormánnyal "- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.

Lóvasútra fel!

1828 szeptember 30-a nevezetes napként vonult be Dél-Csehország fővárosa, a sörgyárairól, csodás főteréről, Sámson kútjáról, Fekete-tornyáról vagy akár KOH-I-NOOR Hardtmuth ceruzagyáráról is híres České Budějovice történelmébe. Sőt, ami a „Zöld ág” vendéglő szomszédságában kezdetét vette az akár mérföldkőnek is nevezhető a kontinentális Európa közlekedésének históriájában. Ekkor indult útjára az első vágányon közlekedő lóvasút, mely a városból dél felé elindulva előbb áthaladt a Šumava hegység hegy-völgyein, majd útja osztrák területekre vezetett. A vonal első szakasza Kerschbaumig tartott, de pár évvel később, 1832 május elsején I. Ferenc császár és becses neje jelenlétében átadták az immáron Linzig kiépített vasutat.

Burianosaurus augustai

Prágától keletre fekszik az UNESCO Világörökségi listán szereplő Szent Borbála-katedrálisáról, Olasz udvaráról, impozáns templomairól és történelmi központjának megannyi nevezetességéről híres Kutná Hora városka. A középkori Bohemia ezüstbányászati központját ma sokan a Sedlec városrészében található, faragott, dísznek használt vagy éppen gúlába halmozott emberi csontjairól híres Csontkápolnája miatt keresik fel. A szívünknek oly kedves település azonban 2003 novemberében ezúttal nem humanoid csont miatt került az újságok oldalaira.

Burianosaurus augustai

Rémisztő Csehország II.: Boži Dar, a kísértetváros

Prágától 40 km-re északkeletre, Milovice repterének szomszédságában fekszik Boži dar, azaz Isten ajándéka, mely látványa mindenre emlékeztet, csak éppen a nevére nem. Vagy ha ez egy ajándék, akkor felettébb furcsa elképzelései van a szuvenírekről Istennek. Boži dar ugyanis a maga rondaságában egyike Csehország legkísértetiesebb helyeinek. Egy kísértetváros, amely több, mint három évtizede magára hagyottan áll. Aki korából és/vagy történelmi ismereteiből adódóan a történet mögött a szovjeteket, pontosabban a Csehszlovákiát is „ideiglenesen” megszálló szovjet katonákat sejti az felettébb jó nyomon jár. Ez a városka bizony egyike volt a Vörös Hadsereg dicstelen tagjait elszállásoló laktanyáknak, de ami megkülönbözteti a mezei pár épületes kaszárnyáktól, az a mérete.

"Isten ajándéka" akkor és most

Hluboká csodás kastélya II.

Folytassuk Dél-Csehország egyik legszebb kastélyának a bemutatását. Előző cikkünkben elérkeztünk a második világháború végéig, mikor újból jelentős változások álltak be a kastély sorsának alakulásában.

A kastély felülnézetből

Hluboká csodás kastélya I.

Már több mint 8 éve írjuk blogunkat, netmagazinunkat ám csodák csodájára Csehország számos olyan nevezetességének bemutatására nem került eddig sor, melyeket joggal hívhatnánk kihagyhatatlanoknak. Az eddig még részletesen be nem mutatott, de mindenképpen felkeresendő nevezetességek egyike a dél-csehországi Hluboká nad Vltavou csodálatos neogótikus kastélya. A České Budějovicétől alig tíz kilométerre északra, a környező tóvidék határán, egy kisebb dombvidék déli oldalán fekvő városka pompás fő látványossága már sok kilométer távolságból hívogatja a környéken járókat. A települést évente turisták tömegei keresik fel, mint majd látni fogjuk nem véletlenül.

Az egyik legcsodálatosabb cseh kastély

2020-ban irány Olomouc! - Programok

A 2020. évi Utazás kiállításon cseh oldalról Olomouc városa képviseltette magát. A következőkben szeretnénk az olvasóinkkal megosztani az UNESCO Világörökségi művel is ékesített város idei turisztikai programját, bízva abban, hogy idén minél több honfitársunk keresi fel a csodás Olomoucot. 

A XXX. Sörpecsét verseny eredményei!

2020. február 17–22. között jubileumi 30. alkalommal rendezték meg a Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt. A helyszín természetesen idén is České Budějovice, annak is a Vásárvárosa (Výstaviště) volt. Idén a résztvevők száma elérte a 260 sörgyárat/sörfőzdét és az eseményen rekord számú, mintegy 1300 PET-be vagy üvegbe palackozott sör került megkóstolásra. A sörműhelyek többségét természetesen a hazai ország azaz Csehország adta, de ezúttal is a világ számos más országának főzdéje képviseltette magát az eseményen. A 17 szlovák, 12 német, 8 orosz, 6 ukrán főzde mellett 5 magyar sörfőző műhely is szerepelt a rangos eseményen. De szép sikerrel szerepelt egy-két lengyel, brazil, svájci, belga, fehérorosz, kazah, brit sőt taiwani sör is.

Idézet és pár kép XXXVIII. - Božena Němcova: Nagyanyó

Kereken 200 évvel ezelőtt, 1820. február 4-én született Božena Němcova, leánynevén Barbora Panklová, akit méltán a cseh próza egyik megteremtőjének tartanak. A napvilágot Bécsben meglátó, majd gyermekkorát anyai ági nagyanyjával Ratibořicén töltve felcseperedő hölgy igazi cseh szellemben nevelkedett. 17 éves korában feleségül adták a nála jóval idősebb Josef Nemec pénzügyőrhöz. Férjét később a markáns politikai nézetei, renitens magatartása miatt gyakorta vezényelték át egyik helyről a másikra. Mikor 1850-ben Miskolcra, majd Balassagyarmatra küldték, Božena már nem követte, helyette gyermekeivel Prágában maradt, ahol az írásai után kapott szerény tiszteletdíjakból próbált megélni. A férjét azonban még így is számos alkalommal meglátogatta, mely utazásait írásokban is megörökítette. Božena igazi mesélő volt, így nem csoda, hogy első műveiben a gyermekkorában, a vidéki Csehországban hallott meséket dolgozta fel (Népi mesék és mondák, 1845-47). Az írónőnek nem adatott meg a hosszú élet, főként a nélkülözésnek, a nyomorgásnak köszönhetőn 1862-ben, mindössze 42 éves korában elragadta a korai halál. Most fő művéből, az 1855-ben megjelent Nagyanyó (Babička) című műből mutatunk be néhány idézetet. A regény hűen mutatja be a XIX. század eleji cseh vidéki életet, a falusi, családi szokásokat, a cseh gondolkodásmódot.

Božena Němcova (1820-1862)

A Bechyněi Szivárvány

A dél-csehországi Bechyně városa nem csupán a Csehország, nem csak Prága webmagazinban már régebben bemutatott fenséges kastélya miatt izgalmas település, számos további igen érdekes és értékes műemlékekkel is rendelkezik. Ezek közül az egyik a „Bechyněi szivárványnak” is nevezett híd, amely a Lužnice folyó által vájt festői szépségű völgy felett ível át.

Cseh hivatalos ünnepnapok és más nevezetes dátumok – 2020

Mindenekelőtt nagyon boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! Ugyan kicsit későn kezdjük az évet, de a megszokott módon új évi első cikkünkben az adott év cseh állami ünnepnapjait vesszük számba. Nem csak hogy nem árt, de egyenesen hasznos az ünnepnapok, munkaszüneti napok ismerete a csehországi utazásaink tervezése során, hiszen nem mindegy hogy nyitva van egy bolt, vagy milyen menetrend is van érvényben stb. 2020-ban Csehországban örülnek a munkavállalók, hiszen csak két állami ünnep esik hétvégére, a többi a munkanapok számát csökkenti. A 13 munkaszüneti napok közül hét ráadásul péntekre vagy hétfőre esik, így összesen hat alkalommal lesz hosszú hétvége. Lássuk hát a nevezetes napokat. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.

Nyári ízek a télben – Pácolt sült cukkini cseh recept alapján

A csehek imádják az olajban vagy az olaj és ecet keverékében érlelt, hosszabb ideig eltartható ételeket, és szinte bármit képesek páclébe fojtani. Ily módon készített legnépszerűbb fogásuk a magyarok által is imádott, és akár házilag is elkészíthető nakládaný hermelín, amelyet camembert típusú sajtból készítenek, de bátran bánnak más sajtok pácolásával is. A kvarglit, a juh- és kecske sajtokat, a balkáni típusúakat, sőt a kimondottan büdös, érett romadur sajtot is képesek olajba tenni, amelyek közös tulajdonsága, hogy minél hosszabb ideje pihennek az üvegben, annál finomabbak.

Pácolt cukkini

A lednicei minaret

A Liechtenstein hercegek egykori dél-morvaországi, egészen pontosan lednicei birtokának gyönyörű parkjában egy felettébb meglepő épület, nevezetesen egy hatalmas minaret áll. A hét évnyi építkezést követően, 1804-re elkészült különleges építményt a látszat ellenére nem a hithű törökök és még csak nem is vallási célból építették. A megépítésének körülményeivel kapcsolatban több történet is ismert. Az izgalmasabb legenda szerint anno a lednicei elöljárók nem voltak hajlandóak egy megkívánt telket Alois Josef Liechtensteinnek, a környék urának eladni, jóllehet az uraság a kiszemelt földterületre egy új katolikus templomot szeretett volna építtetni. Ezen az ellenálláson Liechtenstein felmérgesedett és végül szimpla bosszúból, vagy mondhatni az általa pogányoknak kikiáltott helyi elöljáróknak szánt fricskaként nem templomot, hanem egy minaretet, azaz a ma is látható egy 60 méter magas, mozaikokkal és erkélyekkel díszített tornyot emeltette. 

A minaret

Hrubá Skála várkastélya

Észak-Csehország egyik legszebb térségében, nevezetesen a Cseh Paradicsomban, Turnov városától 8 km-re dél felé fekszik a homokkő sziklákra épült neogótikus stílusú Hrubá Skála várkastélya (Zámek Hrubá Skála). A mai kastély elődje egy XIV. században emelt gótikus vár volt, amelyet valószínűleg Wallenstein Hynek építtetett. A várat a XV. század végétől a XVI. század első negyedéig a morva Boskovic család Svojanovský ága tulajdonolta, és ebben az időszakban nagy birtokok, mintegy 54 falu és tanya tartozott hozzá. A vár ura, Jan Svojanovský eladósodása miatt kénytelen volt a birtokaikat, majd végül a várat is eladni.

Hrubá Skála