Cseh búvárokról a magyar sajtóban

Pár nappal ezelőtt, május 29-én este tragikus hajószerencsétlenség áldozata lett a „Hableány” nevű sétahajó, a két fős magyar személyzet mellett 33 dél-koreai turistával a fedélzetén. A nála sokkal hatalmasabb MV Viking Sigyn nevű szállodahajó a kis személyhajót az ütközést követően maga alá gyűrte, amely ezt követően pár másodperc alatt elsüllyedt. A hajószerencsétlenséget mindössze 7 fő élte túl, az áldozatok többségét még a Duna, sokakat pedig az elsüllyedt Hableány rejtheti. A hajó kiemelése a megáradt folyóból és a hajóban rekedt áldozatok felszínre hozatala nemzetközi összefogással zajlik. A magyar búvárok, katonák, rendőrség és műszaki szakemberek csapatához csatlakozott osztrák Cobra egység, koreai búvárok és más szakemberek, valamint 4 cseh búvár is. Ez nem az első alkalom, amikor cseh búvárokról adnak hírt a magyar sajtóban. Lássunk néhány további példát, köztük magyar vonatkozásúakat is.

Bohuslav Koutecky

2002 januárjában zajlott le az egyik legnagyobb magyarországi barlangi mentési akció. Az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő Esztramos-hegy belsejében található Rákóczi 1. sz. barlangban rekedt Szilágyi Zsolt mentése érdekében a magyar, szlovák és cseh búvárokból álló mentőcsapat összesen 286 merülést hajtott végre, majd 120 óra elteltével sikeresen kimentették a bajba került az alig több, mint két méter hosszú és 1 méter széles üreg párkányára szorult társukat. A mentés során felmerült a sziklarobbantás esélye is, melyhez Bohuslav Koutecky szpeleológus, erdészmérnök segítségét vették volna igénybe.

Merülés a Ko'ox Baal barlangrendszerbe

Cseh búvárokról szerencsére nem csak katasztrófák, balesetek során kapunk hírt, hanem felfedezéseknél is. 2012 januárjában az akkor már 9 éve a Yucatán-félsziget barlangjaiban kutató cseh és szlovák búvárok a Ko’ox Baal rendszert tárták fel teljesen. A munkálatok során megállapították, hogy a barlang nem kevesebb, mint 56,5 kilométer hosszú, azaz a Föld negyedik leghosszabb víz alatti barlangrendszere.

A Szent István csatahajó a találatok után

2006-ban cseh búvárok kutatták át a 151 méter hosszú és 20 ezer tonnás Szent István csatahajót. Az I. Világháború során, 1918. június 10-én olasz gyorsnaszádok torpedói által elsüllyesztett hadihajó éppen az első bevetésének gyülekezőhelyére igyekezett, mikor utolérte a végzete. A hajó nem csak a magyar, hanem a cseh történelem egy darabja is, hiszen a fegyverzetét a pilseni Škoda gyárban készítették, a páncélzatát pedig a vítkovicei (Ostrava) vasműben állították elő. Az hadihajó tragédiája során 41 magyar tengerészen túl számos más nemzet, így cseh tengerész is az életét vesztette (46 fő). A csatahajót 2018-ban is kutatta egy magyar vezetésű búvárexpedíció, melyben cseh búvárok, - köztük az egykor a hajón szolgáló cseh tengerész dédunokája - is részt vettek.

Az U16-os tengeralattjáró

2017-ben a dél-albániai tengerpart közelében kutató cseh búvárok találtak rá az egykori osztrák-magyar monarchia haditengerészete U16-os tengeralattjáró roncsaira. A cseh búvároknak sikerült lemerülniük elsőként a Jón-tenger fenekén fekvő hajóhoz, mely 1916 októberében az olasz hadihajókkal való csatározás során süllyedt el. A cseh búvárok, kutatók érzelmi kötődése az elsüllyedt I. világháborús hajókhoz, hiszen a háborúban az osztrák-magyar tengerészetnél több, mint 5000 cseh is szolgált.

Cseh búvárok a tengeralattjáró roncsainál

Lešná festői kastélya - Látogatás a Zlíni Állatkertben 2.

A Zlíni Állatkertet bemutató cikkünkben jeleztük: egyik legfőbb nevezetességet, a szépséges Lešná kastélyát épp csak, hogy megemlítjük, hiszen bemutatása sokkal nagyobb figyelmet, egy önálló cikket érdemel. Maga a kastély, ahogyan arról már írtunk az állatkerten belül, annak főbejáratához közel található. A kastély Csehországi viszonylatban kifejezetten fiatalnak mondható, hiszen birtokosai, az osztrák Seilern grófi család a XIX. század végén építtetett át egy korábbi egyszerű kastélyépületet. 

Lešná kastélya

A Seilernék, kivált Josef Franz Seilern-Aspang jelentős szerepet játszott Morvaország, mint az Osztrák Császárság, később Osztrák-Magyar Monarchia tartományának irányításában, így a család jelentős vagyonra is szert tett. De mit ér a hatalom, ha nincs hozzá egy csicsás kastély, gondolhatta grófi család, majd egy a korábbinál jóval komfortosabb és impozánsabb nemesi lakhely kialakítása mellett határoztak. Az építkezés 1887 és 1894 között zajlott J. Mick és V. Siedka tervei alapján, és a végeredmény igen látványosra sikeredett.

A kastély belső lépcsője

A Seilern család egészen a II. Világháború végéig itt a Fácánkerttel (mai állatkert) körülölelt kastélyban élt, majd az ingatlanuk és ingóságaik hátrahagyása mellett kitelepítésre kerültek. A kastély berendezéseit nem hordták szét és nem is nagyon tünedezett el belőlük így ma is épségben megcsodálható a múlt század eleji hangulatot tükröző kastélybelső.

 

Csodás faragott bútorok

Franz Josef Seilern és felesége Sarolta

A kastély számos tulajdonosa, köztük Franz Josef Seilern felesége Sarolta is a könyvek gyűjtésének hódolt, mely munka során gazdag könyvtárat sikerült alapítaniuk.

A kastély kápolna és az egyik lakosztály

A kastélyt vezetett túra keretében lehet megtekinteni, melynek során végigjárhatjuk a különböző funkciójú szobákat, termeket (köztük a biliárd szalont, melyek egy részét faborítású falak és mennyezet határolja. A csodás korabeli bútorok egy része a közeli Lukov várából származik. De minden további szöveg helyett következzen még pár kép, melyek csak érzékeltetni tudják a kastély valódi szépségét.

Biliárdterem

Porcelángyűjtemény

Ritkaságok

A családi ebédlő

A felmenők

A modern kád

Unatkozik? Simogasson ráját! Látogatás a Zlíni Állatkertben 1.

Csehország turisták által leglátogatottabb attrakciói között előkelő helyeken szerepelnek a nagyvárosi állatkertek. A látványosságokban nem szűkölködő ország turista célpontjainak 2017. évi TOP 50 látogatottsági listáján a legelőkelőbb tíz között négy helyen is állatkertek álltak, a teljes félszázas listán pedig még további hat szerepelt. (Csehországban összesen 15 állatkert található.) Bizony, a csehek, s főként a cseh családok előszeretettel töltik szabadidejüket az állatkertekben, melyek közül természetesen a legnagyobb és a legtöbbek által felkeresett a Prágai Állatkert. Évente csaknem 1,5 millió látogató lép be a fővárosi ZOO kapuján, de az állatkertek közül a listában közvetlenül utána a külföldi turisták által kevésbé ismert, ám a belföldi élménykeresők által oly annyira kedvelt Zlíni Állatkert következik. 

A Zlíni Állatkert (Lešná) főbejárata

Zlín elsősorban a könnyűiparáról és azon belül is a Bat’a család által alapított világszerte ismert cipőgyáráról híres. Maga a város elsősorban az ipartörténet, a különleges Bat’a história rajongóit vonzza, ám a városka északi szélén, a központtól északi irányban 7 kilométerre fekvő dombtetőn kialakított állatkert évente több, mint 600 ezer látogatót fogad (2018-ban: 648 ezer fő). De mi a titka, mitől is a legnépszerűbb cseh vidéki állatkert a zlíni? Ennek jártunk utána Zdeněk Urbanovský a Kelet Morvaországi kerület marketing szakértőjének, a helyi állatkert nagy rajongójának kíséretében.

Szakavatott vendéglátónk Zdeněk Urbanovský

A látogatásunkra hétfői napon dél tájban került sor, mikor is az ember azt várná, hogy csak a leglelkesebb állatrajongók teszik tiszteletüket az állatkertben. Ám legnagyobb csodálkozásunkra a sok száz autó befogadásáról gondoskodó számos parkoló területet végigjárva csak nagy szerencsével sikerült egy autónyi szabad helyet találnunk. Az állatkert főbejárata (van egy további mellék is) előtti területen álló éttermek zsúfolásig megteltek az ebédjüket elköltő emberekkel. Többségük a rövid kulináris élmények után hamarosan vissza is tért az állatok kertjébe. Vendéglátónk, a természet- és állatfotózást hobbiként, de professzionális szinten művelő Zdeněk Urbanovský egyike azon szép számú zlíni lakosnak, akik oly sűrűn keresik fel az állatkertet, hogy már rendszeres bejárást biztosító éves bérlettel bírnak. Elmondása szerint ahogy ideje engedi, de legalább kéthetente, havonta tesz egy jó pár órás látogatást a parkban, így nem csoda, hogy az állatkert dolgozói (sőt lehet, hogy egy-egy itt lakó is 😊) személyesen jól ismerik. Zdeněk nem csak a hely múltját, történelmét ismeri, de naprakész mindennel, ami az állatkerttel kapcsolatos. Ezúton is köszönjük nem csak az állatkertről írt, hanem az évek során a Zlíni Kerület további szépségeiről szóló cikkeink megszületéséhez nyújtott kedves és hasznos támogatását!

Lešná kastélya

De térjünk vissza a Zlíni Állatkerthez, amelynek jelen formában való megszületése a II. Világháborút követő időszakra, egészen pontosan 1948-ra nyúlik vissza, de maga a hely állattartás célú alapítása az 1804-05-re datálható. A birtok egy kis kastéllyal ekkortájt Josef Seilern tulajdonában állt, aki a Leschna (csehül Lešná) nevet viselő területen egy a vadászat élvezeteit támogató Fácánkertet alakított ki. Az osztrák nemesi család későbbi leszármazottjai közül külön megemlítendő Josef Graf von Seilern und Aspang, aki kora neves ornitológusa (madár megfigyelőjének, leírójának) és oológusa (madártojásgyűjtő, -kutató) volt. A nemes urat elsősorban Közép- és Dél Amerika madárfaunája érdekelte. Pompás gyűjteménye ma a Brno városában található Morvaföldi Múzeumot gazdagítja. A család birtoka az új kastéllyal együtt 1945-öt követően állami, pontosabban Zlín városának kezébe került és a település vezetői a hagyományokat folytatva egy állatkert megalapítása mellett döntöttek. Az állatkert hamar népszerűvé vált a környéken, de természetesen sok évtizednek kellett eltelnie, hogy lassacskán elnyerje mai formáját.

Rájasimogató és csokoládézó

A jelenlegi modern kinézetéhez a rendszerváltást követő időszak felújítási munkálatainak, fejlesztéseinek köszönhetően jutott el, és ezen fejlesztések, amint azt látni fogjuk tovább folytatódnak. A mintegy téglalap alakú terület bal sarkában fekvő főbejáraton belépve az állatkertet célszerű az óramutató járásával ellenkező irányban körül járni. Vigyázat, az egész körút bizony jó pár órát vesz igénybe! Első megállóhelyünk a zlíni állatkert egyedülálló nevezetessége, az egykori nemesi Kastély, amelyről azonban soron következő cikkünkben fogunk bővebben írni, így most gyorsan fogjuk be a szemünket és suhanjunk át a cikkünk címét adó másik látványossághoz. Ez pedig nem más, mint a 2014-ben kialakított ún. Ráják öble, egy épület, ahol egy 100 ezer liter tengervizet befogadó medence ad otthont 20 ománi tehénorrú rájának. A medence nyitott, és egy kis kézfertőtlenítést követően bárki megsimogathatja a csodásan lebegve úszkáló halakat. Mondani se kell, hogy állandó gyerekzsivaj, nagy sürgés-forgás veszi körül őket, mindenki (köztük mi is) meg akarja érinteni ezeket a gyönyörű tengeri állatokat. De haladjunk tovább, mert még csak a hosszú út legelején járunk.

Irány Afrika!

 

Afrikai falu Zlínben

Egy finomságokkal teli csokoládézó mellett elhaladva, (esetleg kisebb bűnbeesés gyanánt előbb oda betérve) az állatkert első tématerületéhez az ún. Afrikához érünk. Ahogy azt a név is jelzi, az állatkert állatvilágának nagy részét és részben a növényvilágát a származási helyre utaló kontinens nevekkel illetett nagyobb egységekben lehet megtekinteni. Ezek közül az első a „fekete kontinens”, amelyen belül Etiópia I. és II. alegységeket is találunk. Az első egy eredeti etióp falut mutat be a körülötte élő állatokkal (dzseládapáviánokkal, elefántokkal, gazdag madárvilággal stb.). A falu eredetisége egy afrikai törzsnek, a Konso törzs tagjainak köszönhető, akik kifejezetten a zlíni állatkert részére készítették el. A kettes számú Etiópia részen zebuk, kuduk, hiénák, antilopok figyelhetők meg, aki pedig egy jó kávéra vágyik, az eredeti etióp kávéval frissítheti fel magát. Az afrikai elefántok, név szerint Kali, Zola és Ulu többnyire az Elefántházban tartózkodnak, és itt csodálhatjuk meg őket. 

Képek "Afrikából"

Épül a Karibunihoz vezető vadkifutó

Mielőtt a sétánk során az állatkert következő „kontinensére” térnénk be még megjegyeznénk, hogy 2021-re az Afrikai kontinens egy most kialakításra kerülő 24 hektáros területtel (Karibuni) bővül ki, ahol a vadállatok szabadabb környezetben válnak láthatóvá. De haladjunk, mert vár ránk Ázsia, ahol az egzotikus atmoszférában számos más állatfaj mellett 2001 óta szibériai tigrisek, 2011 óta tüneményes vörös pandák, és az ún. Hala-Balában pedig 2013 óta maláj tapírok és gibbonok tanyáznak. A területet Buddha szobrok, pagodák, Japán kert és számos további kis építmény (megfigyelőhelyek) díszítik.

Képek Ázsiából

Ázsia után „repüljünk” át Ausztráliába, a különleges állatok hazájába, ahol többek között egy kis csalással az ausztrál vadkutya, a dingó, „szomszédban” lakó, jóval ritkább Új-guineai éneklő kutya testvére (a dingó egy változata) fogad minket. Mellettük természetesen megcsodálhatjuk az elmaradhatatlan kengurukat (igaz csak kisebb termetű fajok példányait), emukat, kiviket és keákat. Ez utóbbi két fajba tartozó madarak csak 2017 óta lakói a Zlíni Állatkertnek.

Kenguruk és az állatkert egyik pihenő helye

Egy kis sétát követően Amerikába érkezünk, ahol oroszlánfókák, az ún. Amazóniában madarak és majmok várnak ránk, míg az éppen a sétánk előtt pár hónappal megnyitott Guayana részen csodálatos színű tollruháikban pompázó amazóniai papagájokban gyönyörködhetünk. A kijárat (főbejárat) felé vezető út vége felé még vár ránk egy csodás látnivaló, a Trópusi pavilon, mely a közép-amerikai esőerdő 170 növény és 20 állatfajának ad otthont. Az épületet bejárva, részben függőhídon sétálva testközelből ismerkedhetünk meg a trópusi erdő hangulatával, és műalkotások, oktatási segédletek segítségével bepillantást kapunk az egykori maja civilizáció életébe is.

A "trópusok"

Ahogy a többi „kontinens” esetében sem, így Amerikában sem tudjuk felsorolni a szemünk elé kerülő valamennyi állatfajt és vagy szóban lefesteni a gyönyörű növényekkel kialakított környezetüket. Egy biztos, a Zlíni Állatkert az egész család számára nyújt rendkívül kellemes, szórakoztató és remélhetőleg a természet védelmére serkentő élményeket, ismereteket. Reméljük, hogy eme dióhéjban leírtak és az általunk készített fényképfelvételek meghozzák a Csehországban járó honfitársaink kedvét, és eltöltenek a Zlíni Állatkertben egy feledhetetlen családi napot. A következő cikkünkben feltárjuk az „állatkerti kastély” titkait!

Még egy pár kép