2020. április 7., kedd

Hluboká csodás kastélya II.

Folytassuk Dél-Csehország egyik legszebb kastélyának a bemutatását. Előző cikkünkben elérkeztünk a második világháború végéig, mikor újból jelentős változások álltak be a kastély sorsának alakulásában.
A kastély felülnézetből
1947-ben, a több mint furcsa, csak a Schwarzenberg családra vonatkozó törvény értelmében az amúgy száz százalékig csehpárti nemesi család birtokai államosításra kerültek. Azóta Hluboká nad Vltavou kastélya is állami tulajdonban áll. Ahogyan a már korábban említett cikkünkben is olvasható, a Schwarzenberg család idegenbe szakadt részéből Elisabeth von Pezold (Schwarzenberg hercegnő) megpróbálta jogi úton visszaszerezni az egykor jogtalanul elkobzott kastélyt is, de ezen törekvés ellen Karel Schwarzenberg, a család vezetője, az egykori külügyminiszter és államfőjelölt maga is fellépett. A kastély így ebben a formájában megfelelő kezelésben áll, és biztosak lehetünk abban, hogy a mostani koronavírus okozta „háborús időszak” befejeztével újból évente turisták százezreit fogadja. 


Udvarkép
Maga a kastély csúcsíves ablakaival és 11 tornyával mind kívül, 144 díszes szobájával pedig belül is leírhatatlanul impozáns. A termek falai s a mennyezetek fafaragásokkal, vagy éppen festményekkel díszítettek. Ez utóbbiak többségében a XVI-XVIII. századi európai mesterek művei. Mellettük megtekinthetők az egykori Schwarzenberg urak, úrhölgyek portréi is. A vezetett túrák során bepillanthatunk az utolsó tulajdonosok muranói csillárral, flamand faliszőnyegekkel, csodás kandallókkal ékített privát szobáiba, a kastély konyhájába, színházába, ebédlőjébe, pincéjébe. A kastély hatalmas vadásztrófea és fegyvergyűjteménye szintén lenyűgöző. 


Érdekességként álljon itt egy kisebb leírás Kádár László csaknem 50 évvel ezelőtt a Természetjárás – Turista Magazinban megjelent cikkéből: „Pajzsok, páncélok, alabárdok villannak a falmélyedésekből. Az első emeleti pihenő epistylumai kazettás mennyezetet tartanak. Fafaragványai: leheletszerű virágszirmok, csigavonalak és nyugtalan rajzú barokk ornamentikák. A XVII. és a XVIII. század kifinomult művészi díszítő elemeit halmozta ide kilenc Schwarzenberg nemzedék. A fogadóterem bejárata előtt papucsot húzunk. Filc talpak fényesítik az amúgyis tükörsima terakotta parkettet. Ahány terem, annyiféle pádimentom. Geometrikus rajzúak, csillagszögűek, fehér és sötét tónusú fából plasztikus hatásúak.”


A gobelin teremben vagyunk. Hírneves brüsszeli mesterek tizenkét- tizenhat négyzetméteres textíliái borítják a falakat. Capolys és Beveren merész naturalizmusa világi témákat jelenít meg a gobelinen. Csendéleteik egészséges pozsgás figurákat ábrázolnak dús asztalok mellett. Kattognak a fényképezőgépek, s azóta a turisták odahaza gyönyörködnek a textíliák szépségében. A könyvtár tizenkétezer kötetét Bécsből hozatott barokk polcokra helyezték a vár urai. Ahány polc, annyi korszak: Aranyozott kódexek, dombor bandázsba kötött bibliák, tudományos művek, s cizellált vásznakban századeleji regények. S a kincsek? Az ékszerek sorsáról keveset tudunk meg. De minden drágakőért, nemesfémért kárpótolja a látogatót Valentin Mózese, Dominicq Fetti Madonnája, a kararai márványba vésett kompozíciók, Napóleon nővérének görög ihletésű szobra; a gótika és a fény-árnyék hatásokkal játszó barokk kiképzés gazdag variációi.”


Az 1962-es leírás hűen tükrözi a mai képet is, hiszen az akkori látvány máig alig változott, minden érintetlenül fennmaradt. A kastély nem csak szép, de felettébb komfortos is volt, hiszen a fűtés pl. levegő-befúvásos rendszerű fűtés, az étellift, a folyamatos melegvíz-ellátás, és a számtalan „modern konyhagép” kényelmesebbé varázsolta az itt lakók életét. Ida hercegnőnek köszönhetően 1909-ben nem csak a kastély, hanem az egész település is már a villanyvilágítás áldását élvezhette. 



A kastély mellett még feltétlenül szólnunk kell a kastélytól északnyugatra elterülő nagy angolparkról, melyet az épületegyütteshez hasonlóan a XIX. század derekán alakítottak ki részben a korábbi gazdasági épületek elbontásakor. A parkosítás volumenét jól tükrözi az a számadat miszerint egyedül 1851-ben 11597 fát és 2180 cserjét telepítettek.


A kastély parkja
Koronavírusmentes, „békeidőkben” 35-55 perces tematikus túrákon ismerkedhetünk meg a Schwarzenbergek egykori pompájával, a kastély csodálatos belső részeivel. Az egykori lovarda pedig az Aleš Dél-csehországi Művészeti Galéria kiállításainak és könyvtárának ad helyet.


A kastélyt természetesen néhány kisebb-nagyobb film forgatásakor igénybe vették, hiszen nehéz találni ennyire romantikus, habos-babos, de mégis emberi rezidenciát. Ezek közül az egyik a 2003-ban készült Londoni csapás című kalandfilm Jackie Chan és Owen Wilson főszereplésével. A másik ismertebb film az Underworld – Vérözön című produkció, ahol a kastély nem mások, mint a vámpírok székhelyének adott helyet. Hluboká kastélya azonban ennél sokkal békésebb építmény, melynek felkeresését csak ajánlani tudjuk, persze majd csak akkor, amikor már újból lehet!


2020. április 3., péntek

Hluboká csodás kastélya I.

Már több mint 8 éve írjuk blogunkat, netmagazinunkat ám csodák csodájára Csehország számos olyan nevezetességének bemutatására nem került eddig sor, melyeket joggal hívhatnánk kihagyhatatlanoknak. Az eddig még részletesen be nem mutatott, de mindenképpen felkeresendő nevezetességek egyike a dél-csehországi Hluboká nad Vltavou csodálatos neogótikus kastélya. A České Budějovicétől alig tíz kilométerre északra, a környező tóvidék határán, egy kisebb dombvidék déli oldalán fekvő városka pompás fő látványossága már sok kilométer távolságból hívogatja a környéken járókat. A települést évente turisták tömegei keresik fel, mint majd látni fogjuk nem véletlenül.

Az egyik legcsodálatosabb cseh kastély
A kastélydomb alatti, korábban német nevén Frauenbergnek hívott település - melyet valószínűleg a XIII. században alapítottak - ma számos más pompás látnivalóval, többek között állatkerttel, a Hlubokán kívül egy további kastéllyal (Ohrada), pompás templommal (Nepomuki Szent János), sőt egy pár éve újból egy sörfőzdével is büszkélkedhet. A kastélyt a központi parkolóból a domboldalra nyúló városka kicsiny belvárosán át haladva, majd egy rövidebb, de meredek kaptatón felbattyogva közelíthetjük meg.

Séta a kastély felé
A nevezetes kastély bemutatását kezdjük a megszokott módon egy kis múltidézéssel: A mai kastély helyén eredetileg egy a XIII. század második felében I. Přemysl Ottokár király által építtetett kisebb gótikus elődje, vára, erődje állt. A királyi várat 1285-ben elfoglalta Vítek z Falkenštejna, a király halálát követően özvegyét feleségül vevő, így II. Vencel király nevelőjévé avanzsálódó Záviš testvére. Záviš szerencséje azonban nem tartott sokáig, trón elleni összeesküvéssel vádolták. II. Vencel nevében a királyi csapatok sorra járták a Záviš rokonai, csatlósai által birtokolt erődöket és azok átadását követelték. A „kérésük” sikerességének persze biztosítéka is volt. Ha valaki nem lett volna hajlandó ezt megtenni, akkor kivégezték volna a magukkal vitt Závišt. Ez a zsarolósdi egészen Hluboká ostromáig simán működött, ám az említett Vítek csupán blöffnek tartotta a testvére esetleges kivégzését. Nem volt az. Így esett meg, hogy 1290-ben a hlubokái erődítmény előtt, a „büntetés mezején” kivégezték Závišt, és ezzel már ideje korán beírták a települést a cseh történelembe. 

A kastély előtti rész
Ezt követően Hluboká az idők során többször tulajdonost váltott, akik a saját szájízük és persze pénztárcájuk vastagsága szerint alakították át. Közülük meghatározóbbnak Vilém Pernštejn bizonyult, aki a XV. század végén nem csak az erődöt újította fel és alakította át kastéllyá, de neki köszönhető a környék számos halastava is (pl. Bezdrev). Később a kastély a királyi koronához tartozott egészen 1561-ig, majd többek között a Hradeci urak, később a Malovec cseh nemesi család birtokába került.

Címer a homlokzaton
A fehérhegyi ütközetet követően a kastélyt elkobozták, majd 1622-ben Baltasar Marradas spanyol tábornoknak adták el. A spanyol kalandor-katona ugyan élete során jelentősebb harci sikereket nem ért el, ám karrierjét a diplomácia terén mégis hatékonyan építgette. 1634-ben egyike volt azoknak, akik tevékenyen részt vettek a túlzottan nagy hatalomra és gazdaságra szert tett Wallenstein (Valdštejn) likvidálásában. 1638-ban a cseh földek kormányzójaként hunyt el. De térjünk vissza Hluboká kastélyához, mely a spanyol úr halálát követően számos más tekintélyes méretű társa mellett a Habsburg-barát nemesi család, a bajor Erkinger von Seinsheim alapította Schwarzenberg família kezére jutott. A Schwarzenberg család rövid történetét már korábban bemutattuk az alábbi cikkben ITT! Figyelem, érdemes beletekinteni!


Az átalakított kastély körül (F: Tres Bohemes)
A jelentős csehországi vagyonra szert tett nemesi család a kastélyt hamar családi fészekké nevezte ki és ennek megfelelően alakította át. Adam Franz Schwarzenberg a XVIII. század első harmadában barokk stílusban teljesen átszabatta, korábbi védműveit lebontatta. Helyükön istállók, kutya kennelek és egy kis francia park épült. Az egész építkezés célja a korábbi védelmi célú erőd kényelmes, bálok, vadászatok megrendezésére is alkalmas úri lakká alakítása volt, francia stílusban. A nagy munkát követően a kastély számára szépen csendben csordogáltak az évtizedek, egészen a XIX. század közepéig, mikor minden újból megváltozott. 
"Trófeák" már az udvar falán is
Az 1830-as évektől kezdve az egyre módosabb Schwarzenbergek eljátszottak a gondolattal, hogy egy még impozánsabb, gazdagságukat és hatalmukat még jobban kifejező kastéllyá varázsolnák át az amúgy sem túl szerény lakhelyüket. A családfő ekkortájt a tehetős és felettébb befolyásos II. Jan Adolf, a Habsburg monarchia tiszteletbeli diplomatája volt, aki feleségével, Eleonóra hercegnővel együtt részt vett még a brit Viktória királynő 1838-as koronázási ünnepségén is. A herceget és főként a nejét britföldi élményei felettébb inspirálták a családi kastély és parkja sürgős átalakítására (1840-71). A munkálatok során Hluboká kastélya így nyerte el a ma is megcsodálható, a windsori kastély mintájára, Tudor stílust tükröző gótikus külalakját. 


Az üvegház kívül és belül
Az átépítés terveit Franz Beer bécsi építész készítette, munkáját Wilhelm Neyenhofen segítette. Beer 1840 és 1857 között a Schwarzenberg család építészeti tanácsadójaként szolgált, nem kevesebb, mint évi 1600 osztrák értékű forint fizetésért, ami bizony akkortájt jelentős összeg volt. A kastély tervét és famodelljét 1841-re alkotta meg, majd a három udvar köré csoportosított kastély keleti része 3 évvel később már készen is állt. A további munkálatok kisebb szünetekkel zajlottak, az 1857-es esztendőtől Damasus Deworetzky vezetésével. A kastély mellett épült még egy hatalmas lovarda, a hivatali épület az uradalmi dolgozók részére, a kápolna, valamint az öntöttvas szerkezetű üvegház, mind Beer tervei alapján.
A lovarda épülete
A kastély történelmének nem éppen dicső részeként megemlítendő, hogy a II. Világháború során, egész pontosan 1939 és 1945 között Hluboká Hermann Göring, a náci Németország légierejének (Luftwaffe) parancsnoka vadászkastélya volt. Cikkünket hamarosan folytatjuk!

Faragott Schwarzenberg jelkép

2020. március 8., vasárnap

2020-ban irány Olomouc! - Programok


A 2020. évi Utazás kiállításon cseh oldalról Olomouc városa képviseltette magát. A következőkben szeretnénk az olvasóinkkal megosztani az UNESCO Világörökségi művel is ékesített város idei turisztikai programját, bízva abban, hogy idén minél több honfitársunk keresi fel a csodás Olomoucot. 





Néhány személyes ajánlatunk:

  • Olomouci túrófesztivál, ami helyes magyar fordítással sajt, pontosabban kvargli fesztivált jelent!
  • Flora Olomouc: Nemzetközi virág- és kertészeti kiállítás.
  • Beerfest: 19. sörfesztivál nagy- és kisüzemi sörfőzdék söreivel.
  • Olomouci félmaraton
  • Olomouci barokk ünnepségek
  • Az Európai Örökség napjai




2020. február 25., kedd

A XXX. Sörpecsét verseny eredményei!

2020. február 17–22. között jubileumi 30. alkalommal rendezték meg a Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt. A helyszín természetesen idén is České Budějovice, annak is a Vásárvárosa (Výstaviště) volt. Idén a résztvevők száma elérte a 260 sörgyárat/sörfőzdét és az eseményen rekord számú, mintegy 1300 PET-be vagy üvegbe palackozott sör került megkóstolásra. A sörműhelyek többségét természetesen a hazai ország azaz Csehország adta, de ezúttal is a világ számos más országának főzdéje képviseltette magát az eseményen. A 17 szlovák, 12 német, 8 orosz, 6 ukrán főzde mellett 5 magyar sörfőző műhely is szerepelt a rangos eseményen. De szép sikerrel szerepelt egy-két lengyel, brazil, svájci, belga, fehérorosz, kazah, brit sőt taiwani sör is.





2020. február 6., csütörtök

Idézet és pár kép XXXVIII. - Božena Němcova: Nagyanyó

Kereken 200 évvel ezelőtt, 1820. február 4-én született Božena Němcova, leánynevén Barbora Panklová, akit méltán a cseh próza egyik megteremtőjének tartanak. A napvilágot Bécsben meglátó, majd gyermekkorát anyai ági nagyanyjával Ratibořicén töltve felcseperedő hölgy igazi cseh szellemben nevelkedett. 17 éves korában feleségül adták a nála jóval idősebb Josef Nemec pénzügyőrhöz. Férjét később a markáns politikai nézetei, renitens magatartása miatt gyakorta vezényelték át egyik helyről a másikra. Mikor 1850-ben Miskolcra, majd Balassagyarmatra küldték, Božena már nem követte, helyette gyermekeivel Prágában maradt, ahol az írásai után kapott szerény tiszteletdíjakból próbált megélni. A férjét azonban még így is számos alkalommal meglátogatta, mely utazásait írásokban is megörökítette. Božena igazi mesélő volt, így nem csoda, hogy első műveiben a gyermekkorában, a vidéki Csehországban hallott meséket dolgozta fel (Népi mesék és mondák, 1845-47). Az írónőnek nem adatott meg a hosszú élet, főként a nélkülözésnek, a nyomorgásnak köszönhetőn 1862-ben, mindössze 42 éves korában elragadta a korai halál. Most fő művéből, az 1855-ben megjelent Nagyanyó (Babička) című műből mutatunk be néhány idézetet. A regény hűen mutatja be a XIX. század eleji cseh vidéki életet, a falusi, családi szokásokat, a cseh gondolkodásmódot.

Božena Němcova (1820-1862)

2020. február 3., hétfő

A Bechyněi Szivárvány

A dél-csehországi Bechyně városa nem csupán a Csehország, nem csak Prága webmagazinban már régebben bemutatott fenséges kastélya miatt izgalmas település, számos további igen érdekes, és értékes műemlékekkel is rendelkezik. Ezek közül az egyik a „bechyněi szivárványnak” is nevezett híd, amely a Lužnice folyó által vájt festői szépségű völgy felett ível át.


2020. január 17., péntek

Cseh hivatalos ünnepnapok és más nevezetes dátumok – 2020

Mindenekelőtt nagyon boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! Ugyan kicsit későn kezdjük az évet, de a megszokott módon új évi első cikkünkben az adott év cseh állami ünnepnapjait vesszük számba. Nem csak hogy nem árt, de egyenesen hasznos az ünnepnapok, munkaszüneti napok ismerete a csehországi utazásaink tervezése során, hiszen nem mindegy hogy nyitva van egy bolt, vagy milyen menetrend is van érvényben stb. 2020-ban Csehországban örülnek a munkavállalók, hiszen csak két állami ünnep esik hétvégére, a többi a munkanapok számát csökkenti. A 13 munkaszüneti napok közül hét ráadásul péntekre vagy hétfőre esik, így összesen hat alkalommal lesz hosszú hétvége. Lássuk hát a nevezetes napokat. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.




2019. december 7., szombat

Nyári ízek a télben – Pácolt sült cukkini cseh recept alapján


A csehek imádják az olajban vagy az olaj és ecet keverékében érlelt, hosszabb ideig eltartható ételeket, és szinte bármit képesek páclébe fojtani. Ily módon készített legnépszerűbb fogásuk a magyarok által is imádott, és akár házilag is elkészíthető nakládaný hermelín, amelyet camembert típusú sajtból készítenek, de bátran bánnak más sajtok pácolásával is. A kvarglit, a juh- és kecske sajtokat, a balkáni típusúakat, sőt a kimondottan büdös, érett romadur sajtot is képesek olajba tenni, amelyek közös tulajdonsága, hogy minél hosszabb ideje pihennek az üvegben, annál finomabbak.


Pácolt cukkini

2019. november 27., szerda

A lednicei minaret

A Liechtenstein hercegek egykori dél-morvaországi, egészen pontosan lednicei birtokának gyönyörű parkjában egy felettébb meglepő épület, nevezetesen egy hatalmas minaret áll. A hét évnyi építkezést követően, 1804-re elkészült különleges építményt a látszat ellenére nem a hithű törökök és még csak nem is vallási célból építették. A megépítésének körülményeivel kapcsolatban több történet is ismert. Az izgalmasabb legenda szerint anno a lednicei elöljárók nem voltak hajlandóak egy megkívánt telket Alois Josef Liechtensteinnek, a környék urának eladni, jóllehet az uraság a kiszemelt földterületre egy új katolikus templomot szeretett volna építtetni. Ezen az ellenálláson Liechtenstein felmérgesedett és végül szimpla bosszúból, vagy mondhatni az általa pogányoknak kikiáltott helyi elöljáróknak szánt fricskaként nem templomot, hanem egy minaretet, azaz a ma is látható egy 60 méter magas, mozaikokkal és erkélyekkel díszített tornyot emeltette. 

A minaret

2019. november 19., kedd

Hrubá Skála várkastélya

Észak-Csehország egyik legszebb térségében, nevezetesen a Cseh Paradicsomban, Turnov városától 8 km-re dél felé fekszik a homokkő sziklákra épült neogótikus stílusú Hrubá Skála várkastélya (Zámek Hrubá Skála). A mai kastély elődje egy XIV. században emelt gótikus vár volt, amelyet valószínűleg Wallenstein Hynek építtetett. A várat a XV. század végétől a XVI. század első negyedéig a morva Boskovic család Svojanovský ága tulajdonolta, és ebben az időszakban nagy birtokok, mintegy 54 falu és tanya tartozott hozzá. A vár ura, Jan Svojanovský eladósodása miatt kénytelen volt a birtokaikat, majd végül a várat is eladni.
Hrubá Skála

2019. november 13., szerda

Nagykerekű velocipédfutam Prágában


Minden év november elején egy egészen különleges futamot rendeznek meg a prágai Letna parkban. A verseny résztvevőinek nem csupán a XIX. század végi stílusú öltözete meglepő, hanem az eszköz is, mellyel egymással vetélkednek. Ez a velocipéd, annak is a klasszikus, nagy első és pici hátsó kerekű változata.

Velocipédek a csodálatos Prágában


2019. november 5., kedd

Csekkold 4.0 – Határátlépések a cseh színházban


Ezúttal a színházrajongók figyelmét szeretnénk felhívni az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Csekkold! fesztiválra, melyre november 8-10. között a Katona József Színházban kerül sor. A fesztivál során két színházi előadás és két kortárs darab felolvasószínházi bemutatása szerepel a kínálatban. 

Csekkold 4.0

2019. október 10., csütörtök

Prága, a parkok fővárosa

A mai urbanizált világunkban kulcsfontosságú a városok élhetőségének megőrzése. Ez azonban egyáltalán nem csak az infrastruktúra megteremtését, fenntartását jelenti, hanem a városban alapban halmozottan hátrányos helyzetben lévő természeti környezetét is. A városi levegő minőségének jobbítását nem csupán a közlekedési eszközök modernizálásával, a dízel (és benzin) üzemű gépjárművek korlátozásával, a fűtési rendszerek korszerűsítésével stb. érhetjük el, de kiemelten fontos a zöldfelületek megőrzése, sőt kiterjedésének jelentős növelése is. Az évente több ezer, sőt nem túlzás azt állítani, hogy tízezer budapesti ember halálát okozó szálló porterhelés csökkenthető a por számottevő részét felfogó fák ültetésével, parkok és egyéb zöldfelületek kialakításával. Persze tudjuk, a fákkal, a fűvel csak a macera van szemben az egyszer lerakott térkővel és aszfalttal-betonnal. A fáknak a tél közeledtével lehull a lombjuk és ezzel bizony kezdeni kell valamit, gyakorta kényelmetlenül besötétítik a sok tízmillió forint értékűre duzzadt lakásunkat, házunkat, időnként le kell vágni róluk a nem megfelelő irányba növő, vagy éppen elszáradt ágakat. A füves területeket időnként nyírni kell, a virágos parkok pedig ennél még több gondozást is igényelnek. Csupa nyűgös feladat az önkormányzat, a gondnok vagy éppen a háztulajdonos számára. Ám mindazon felelős vagy éppen felelőtlen döntéshozótól csak annyit kérnénk: miután távozik a légkondis munkahelyéről, s mielőtt beülne a szintén klímás kocsijába, hogy a légkondis házához megérkezzen, legyen olyan kedves és sétáljon egyet a főváros napsütötte, árnyék és olykor levegőmentes beton-térkő-aszfaltdzsungelében, és így talán ráeszmél a városi zöldfelületek fontosságára. 

Tíz a több, mint száz prágai park közül. (Kafkadesk)

2019. október 3., csütörtök

Borozzunk Csehországban!


Szerte Csehországban egyre népszerűbb a borfogyasztás. Erről nem csupán a statisztikák árulkodnak, hanem a vendéglátóhelyek egyre kifinomultabb borválasztéka, valamint a sorra nyíló „vinotékák”, azaz borszaküzletek növekvő száma is. A sörök hazájában bizony terjed a borivás, és az elkortyolt bor túlnyomó többsége a cseh borászatok terméke. Ugyan Csehországba ezer tonnaszám importálják a szőlőt, hiszen az igényeket kielégítő mértékű hazai bortermeléshez nem áll rendelkezésre elegendő alapanyag, ám a nevesebb és a minőségre kicsit is igényesebb borászatok természetesen a saját maguk által termesztett szőlőt használják fel a gyakran tájjellegű, speciális szőlőfajtából nyert boraik elkészítéséhez. A szólás szerint a morva, s leginkább a délmorva lélek megértéséhez le kell menni a borospincékbe, meg kell kóstolni a műveikre méltán vagy éppen nem annyira méltán büszke borászok italait. Ha nem akarjuk a torkunkat valami lőrével bombázni, érdemes a vásárlás előtt a borminősítő márkajelzéseket keresni a palackon. Ilyen például a VOC címke, amely garantálja, hogy minőségi borhoz juthatunk.


Cseh (morva) borok

2019. szeptember 24., kedd

Brno nevezetességei I.: A fallosz

Most induló sorozatunkban a szívünkhöz oly közel álló, ám a külföldi turisták által méltatlanul hanyagolt cseh, pontosabban morva nagyváros, az egykor főként csak a füstös gyárkéményeiről, zajos ipartelepeiről híres Brno (németül Brünn) főbb nevezetességeit mutatjuk be, de csak úgy dióhéjban. Ha valaki részletesebb információkra vágyik úgyis felkeresi eme látványosságokat, és helyben további ismeretanyagot kaphat róluk.

A csillagászati óra

2019. június 4., kedd

Cseh búvárokról a magyar sajtóban

Pár nappal ezelőtt, május 29-én este tragikus hajószerencsétlenség áldozata lett a „Hableány” nevű sétahajó, a két fős magyar személyzet mellett 33 dél-koreai turistával a fedélzetén. A nála sokkal hatalmasabb MV Viking Sigyn nevű szállodahajó a kis személyhajót az ütközést követően maga alá gyűrte, amely ezt követően pár másodperc alatt elsüllyedt. A hajószerencsétlenséget mindössze 7 fő élte túl, az áldozatok többségét még a Duna, sokakat pedig az elsüllyedt Hableány rejtheti. A hajó kiemelése a megáradt folyóból és a hajóban rekedt áldozatok felszínre hozatala nemzetközi összefogással zajlik. A magyar búvárok, katonák, rendőrség és műszaki szakemberek csapatához csatlakozott osztrák Cobra egység, koreai búvárok és más szakemberek, valamint 4 cseh búvár is. Ez nem az első alkalom, amikor cseh búvárokról adnak hírt a magyar sajtóban. Lássunk néhány további példát, köztük magyar vonatkozásúakat is.


Bohuslav Koutecky

2019. május 9., csütörtök

Lešná festői kastélya - Látogatás a Zlíni Állatkertben 2.


A Zlíni Állatkertet bemutató cikkünkben jeleztük: egyik legfőbb nevezetességet, a szépséges Lešná kastélyát épp csak, hogy megemlítjük, hiszen bemutatása sokkal nagyobb figyelmet, egy önálló cikket érdemel. Maga a kastély, ahogyan arról már írtunk az állatkerten belül, annak főbejáratához közel található. A kastély Csehországi viszonylatban kifejezetten fiatalnak mondható, hiszen birtokosai, az osztrák Seilern grófi család a XIX. század végén építtetett át egy korábbi egyszerű kastélyépületet. 

Lešná kastélya

2019. május 7., kedd

Unatkozik? Simogasson ráját! Látogatás a Zlíni Állatkertben 1.


Csehország turisták által leglátogatottabb attrakciói között előkelő helyeken szerepelnek a nagyvárosi állatkertek. A látványosságokban nem szűkölködő ország turista célpontjainak 2017. évi TOP 50 látogatottsági listáján a legelőkelőbb tíz között négy helyen is állatkertek álltak, a teljes félszázas listán pedig még további hat szerepelt. (Csehországban összesen 15 állatkert található.) Bizony, a csehek, s főként a cseh családok előszeretettel töltik szabadidejüket az állatkertekben, melyek közül természetesen a legnagyobb és a legtöbbek által felkeresett a Prágai Állatkert. Évente csaknem 1,5 millió látogató lép be a fővárosi ZOO kapuján, de az állatkertek közül a listában közvetlenül utána a külföldi turisták által kevésbé ismert, ám a belföldi élménykeresők által oly annyira kedvelt Zlíni Állatkert következik. 


A Zlíni Állatkert (Lešná) főbejárata

2019. április 15., hétfő

Húsvétkor Prágába vagy Česky Krumlovba utazik? Játszon velünk!

Minden évben egyre több honfitársunk dönt úgy, hogy a márciusi nemzeti ünnepünket összeköti egy kis csehországi, prágai vagy akár česky krumlovi utazással. Ezúttal a számukra szeretnénk az ott tartózkodásukat tovább színesíteni egy kis játékkal. A játék fő célja, hogy minél több Prágába vagy Krumlovba látogatót bírjunk rá arra, hogy ha csak kicsit is, de elhagyják a hagyományos turista útvonalakat, és fedezzenek fel új helyeket is. Ezek sok esetben csupán egy utcányira vannak a turista "autópályáktól", mégis teljesen új világ mutatkozik meg az arra járók előtt. Számos olyan látványosság, látogatni való hely található Prágában, amit mindenki láthat akár a Károly-hídról, akár a várból a városra tekintve. Ilyen például Vyšehrad, ami látszik a várból is, ám mégis csak kevesen látogatják meg, jóllehet villamossal alig 15 perc alatt elérhető. De ilyen kevéssé látogatott látnivaló a žižkovi TV torony is, mely jóformán szintén minden magasabb pontról látszik, ám mégis csak kevesen keresik fel. És Česky Krumlovban is vannak olyan helyek, melyeket alap esetben nem keresnek fel a turisták.



2019. február 27., szerda

Hét évesek lettünk, egy kis örvendezés!

A hetes szám nevezetes az ember életében (na jó azért a többi is). Egyes értelmezések szerint a hetes szám a teljességet szimbolizálja, más vélemények szerint hét évenként változik át az ember szervezete, vagy éppen a sorsának alakulása. Egy hét természetesen hét napból áll, a mesében hét törpe, hét krajcár, hétfejű sárkány szerepel, hét mesterlövész menti meg a kisváros lakosságát a gonosztól, hét vezér kelt át anno a hágón, hét főbűntől kellene tartózkodnunk, hét szűk után hét bő esztendő vár ránk. Heten vannak mint a gonoszok, hét lakat alatt őrizzük a hétpecsétes titkainkat s hetedhét országban hétszilvafás nemesek mondják azt mérgükben, hogy hétszentségit. És bizony a hetes szám a Csehország nem csak Prága blog/magazin szerzőinek életében is fontos, hiszen most lettünk hét évesek!

Hét évesek lettünk!