Nagykerekű velocipédfutam Prágában

Minden év november elején egy egészen különleges futamot rendeznek meg a prágai Letna parkban. A verseny résztvevőinek nem csupán a XIX. század végi stílusú öltözete meglepő, hanem az eszköz is, mellyel egymással vetélkednek. Ez a velocipéd, annak is a klasszikus, nagy első és pici hátsó kerekű változata.

Velocipédek a csodálatos Prágában

Azok számára, akik nem tudnák, hogy mit is jelent a velocipéd kifejezés, következzék egy kis magyarázat. Napjainkban a kerékpározás mindennapi tevékenység, de maga a lábbal hajtott bicikli alig 200 éves múltra tekint vissza. Az 1800-as évek elejétől évtizedeken át a kétkerekű, fából készült bicajt csak lábbal lökdösték előre, mivel a pedál feltalálására 1840-ig kellett várni. Ekkor Kirkpatrick Macmillan skót kovácsmester nem csupán megalkotta az első pedálhajtást, de egyben elkövette a világ első kerékpáros szabálysértését is. A kerékpárjával elütött egy gyermeket, amiért 5 schillinges büntetést szerzett magának. Persze az első, nagyon egyszerű meghajtású, két közel azonos méretű kerékkel készült bicajt nem túl hatékonyan tudták csak meghajtani, ám időközben rájöttek, hogy annál gyorsabban lehet haladni, minél nagyobb a közvetlenül meghajtott első kerék, és emellett a bringa a kátyús utakon sem zötyög olyannyira, mint a kiskerekű társa. Így 1870-1880 körül a nagykerekű velocipéd, angol nevén Penny-farthing lett a legnépszerűbb kerékpárfajta. Az angol elnevezés a nagyobb átmérőjű penny és a kisebb farthing pénzérmékre utal. 

Verseny a javából!

Mintegy két évtizeden át, elsősorban a jómódú nagypolgári, nemesi réteg tekerte töretlen lelkesedéssel a nagy első kereket, de a korántsem veszélytelen bicajozás közben nem ritkán zuhantak le a magasból. Végül 1885-ben előbb a hátsó kerék lánchajtása, majd Dunlop által feltalált felfújható tömlő, valamint a Rover-féle biztonsági váz egy csapásra megváltoztatta a kerékpár sorsát, és innentől kezdve a nagykerekű velocipédet már többnyire csak a gyűjtőknél vagy a múzeumi tárgyak között lehetett megtalálni. 

Ám hiába telt el 130 év, sokan a mai napig is nagy élvezettel birtokolják, sőt alkalomadtán tekerik is ezeket a ma már megmosolyogtató járgányokat. Ilyen alkalom az említett prágai „Egy mérföldes verseny”, melyet sok száz kerékpárrajongó követ a felettébb romantikus prágai helyszínen. A futam persze inkább hasonlít egy fesztiválra, mint viadalra, és nem is csak a győzelemről szól, ám a maga bolondossága ellenére egyáltalán nem komolytalan, sőt egyenesen veszélyes is! Egy pár évvel ezelőtt egy 71 éves versenyző oly szerencsétlenül esett le a velocipédjéről, hogy a könyökét törte (saját bevallása szerint az új cipőjének volt nem megfelelő talpa), de kisebb-nagyobb zuhanások, balesetek minden évben előfordulnak. De azért senki se riadjon meg a velocipéd verseny jövőbeni meglátogatásáról, hiszen az esemény bolondosan, vidám jellegét még az ilyen kis kellemetlenségek sem tudják elrontani.

Csekkold 4.0 – Határátlépések a cseh színházban

Ezúttal a színházrajongók figyelmét szeretnénk felhívni az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Csekkold! fesztiválra, melyre november 8-10. között a Katona József Színházban kerül sor. A fesztivál során két színházi előadás és két kortárs darab felolvasószínházi bemutatása szerepel a kínálatban. 

Csekkold 4.0

Az első darabot (Shakespeare: Szeget szeggel) a cseh kritika 2018 legjobb előadásának választotta. A Divadlo Pod Palmovkou színházban a neves lengyel rendező, Jan Klata vitte színre, és a rendező első csehországiban munkájából rögtön esemény lett. „Shakespeare feldolgozása provokatív és kritikus, groteszk képekben mutatja be azokat az emberi lényeket, akik számára a gonoszság, a korrupció és a konformizmus a legtermészetesebb dolgok a világon,“ mutatja be az előadást Lucie Orbók, a fesztivál alapítója és a Cseh Centrum igazgatója. 

Szeget szeggel

Az előadás időpontja: 2019. november 8., 19:00

Szereplők: Jan Vlasák, Jan Teplý , Ondřej Veselý, Jan Hušek, Martin Němec, Martin Hruška, Radek Valenta, Tereza Dočkalová, Vendula Fialová, Kamila Trnková, Tomáš Dianiška

Fordította: Martin Hilský, Látvány és light designer: Justyna Łagowska, Koreográfia: Maćko Prusak, Dramaturg: Iva Klestilová, Rendezőasszistens: Olga Słowik

Dinasztia

A másik előadás, amely a Katona nagyszínpadán mutatkozik be a magyar közönség előtt, Stefano Massini olasz szerző több díjat elnyert Dinasztia című darabjának adaptációja. A darabot a brünni Divadlo Husa na provázku színházban állította színpadra Michal Dočekal. A terjedelmes trilógia a 2008-as válságra adott reakcióként született meg, és a Lehman családi birodalom felemelkedésén és bukásán keresztül a darab szinte a kapitalizmus tankönyvévé válik. „A terjedelmes, 330 oldalas drámát 14 nyelvre fordították le, de szinte sehol nem játszották a teljes darabot. A Dočekal-féle változat mindössze(!) három órás, de a hossza ellenére is egy lélegzetelállító, friss, vizuálisan és zeneileg pedig egy nagyon attraktív előadás.“ Michal Dočekal Jan Klatához hasonlóan, befutott európai rendezőnek számít, aki rendszeresen rendez külföldön is. Első rendezése a Vígszínházban, a Jóembert keresünk, elnyerte a legjobb előadásnak járó díjat a POSZT-on. 

A Lehman birodalom felemelkedése és bukása

Az előadás időpontja: 2019. november 10., 19:00

Szereplők: Adam Mašura, Jan Kolařík, Tomáš Milostný, Dalibor Buš, Milan Holenda, Martin Domutil és Tereza Marečková

Fordította: Irena Novotná, Magyar fordítás: Török Tamara, Dramaturg: Miroslav Oščatka, Díszlet: Dragan Stojčevski, Jelmez: Sylva Zimula Hanáková, Zene: Ivan Acher, Rendezőasszistens: Adam Steinbauer, Videó: František Pecháček

Jiři Havelka

A színházi átjárások és találkozások a közép-európai térségben napjainkban trendnek tekinthetők. Az Elitek című darabot például, amely felolvasószínházi formában, Dankó István rendezésében kerül bemutatásra, Jiří Havelka cseh szerző és rendező a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írta (magyar fordítás: Gál Róbert). Az ellentmondásos művet, amely arról szól, hogy társadalmunk hogyan nem volt képes leszámolni a kommunista múlttal, Jiří Havelka 2017-ben rendezte meg az első számú szlovákiai színpadon, ahol napjainkban is a repertoár része. „Az Előttünk a múlt alcímet viselő darab érvényes az egykori szovjet blokk minden országában. Az egykori ügynökök és a rezsimet kiszolgálók újjászületése napjaink politikai és gazdasági vezetőiként – ez egy olyan téma, amely minden országban egyformán rezonál. Különösen most, amikor a vasfüggöny lehullásának 30. évfordulójára emlékezünk, a Havelka darabjához hasonló előadások figyelmeztetnek rá, hogy a szabadság nem magától értetődő dolog,” teszi hozzá Lucie Orbók.

David Košťák

A fiatal szerző, David Košťák A szívnek rács mögött a helye című drámája (magyar fordítás: G. Kovács László) lesz a másik darab, amely a Katona színészeinek hangján szólal meg. Az előadás nyitó jelenete a sok vitát kiváltó „Bodies“ kiállításból indul ki, a társadalmi felelősség kérdését boncolgatja, és arra szólít fel, hogy dacoljunk az emberi jogok megsértése és a nagyhatalmak ellen. A politikai foglyok szerveivel való kereskedelem, az illegálisan beszerzett halott testeket bemutató szenzációhajhász kiállítás, vagy a kisvakond és a panda furcsa szövetsége. A legfiatalabb színházi generáció látképe az erőszakról. Naponta számos olyan ártatlan döntést hozunk, amelyek azonban gyakran hihetetlen hatással vannak másokra. Gyakran követünk el erőszakot olyan emberek ellen, akiknek a segélykérő szavát sosem hallhatjuk meg. Lehetséges a mai korban jó embernek lenni?
A felolvasószínház időpontja: 2019. november 9., 16:00, Katona József Színház, Sufni

A cseh előadások magyar és angol felirattal kerülnek bemutatásra. Jegyek az előadásokra itt vásárolhatók.
A fesztivál a Cseh Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a prágai Művészeti Intézet – Színházi Intézet, a budapesti Cseh Centrum és a Divadlo Unlimited egyesület támogatásával jött létre.

Prága, a parkok fővárosa

A mai urbanizált világunkban kulcsfontosságú a városok élhetőségének megőrzése. Ez azonban egyáltalán nem csak az infrastruktúra megteremtését, fenntartását jelenti, hanem a városban alapban halmozottan hátrányos helyzetben lévő természeti környezetét is. A városi levegő minőségének jobbítását nem csupán a közlekedési eszközök modernizálásával, a dízel (és benzin) üzemű gépjárművek korlátozásával, a fűtési rendszerek korszerűsítésével stb. érhetjük el, de kiemelten fontos a zöldfelületek megőrzése, sőt kiterjedésének jelentős növelése is. Az évente több ezer, sőt nem túlzás azt állítani, hogy tízezer budapesti ember halálát okozó szálló porterhelés csökkenthető a por számottevő részét felfogó fák ültetésével, parkok és egyéb zöldfelületek kialakításával. Persze tudjuk, a fákkal, a fűvel csak a macera van szemben az egyszer lerakott térkővel és aszfalttal-betonnal. A fáknak a tél közeledtével lehull a lombjuk és ezzel bizony kezdeni kell valamit, gyakorta kényelmetlenül besötétítik a sok tízmillió forint értékűre duzzadt lakásunkat, házunkat, időnként le kell vágni róluk a nem megfelelő irányba növő, vagy éppen elszáradt ágakat. A füves területeket időnként nyírni kell, a virágos parkok pedig ennél még több gondozást is igényelnek. Csupa nyűgös feladat az önkormányzat, a gondnok vagy éppen a háztulajdonos számára. Ám mindazon felelős vagy éppen felelőtlen döntéshozótól csak annyit kérnénk: miután távozik a légkondis munkahelyéről, s mielőtt beülne a szintén klímás kocsijába, hogy a légkondis házához megérkezzen, legyen olyan kedves és sétáljon egyet a főváros napsütötte, árnyék és olykor levegőmentes beton-térkő-aszfaltdzsungelében, és így talán ráeszmél a városi zöldfelületek fontosságára. 

Tíz a több, mint száz prágai park közül. (Kafkadesk)

Eme hosszúra nyúlt morfondírozásnak az az élmény adta az ihletet, mikor a nyáron Prágában járva, a szokatlan meleg elöl több alkalommal is a cseh főváros számos parkjának egyikébe-másikába menekültünk. A Csehországban élők többsége olyan városi környezetben él, amely nem nélkülözi a parkok, füves terek, termetesebb lombú fák biztosította árnyat, frissítő környezetet. Még a legvadabb lakótelepi negyedek mellett is fellelhetünk egy-két zöld oázist, melyek többségét mintaszerűen gondoznak. Csehországi útjaink során akár Brünnben, Olomoucban, České Budějovicén vagy éppen Pilsenben és még hosszan sorolhatnánk jártunk a műemléki szépségek mellett a parkok, városi rét- és erdőfoltok sokasága nyűgözött le minket. Nincs ez másként Prágában sem, ahol a parkok száma meghaladja a 200-at, így egyike a világ „legzöldebb” fővárosainak!

Riegrovy sady

Teljesen reménytelen feladat lenne Prága valamennyi parkját részletesen bemutatni, de lássunk néhány példát a zöldfelületek sokaságára. Kezdjük a sort a csodálatos városi panorámát nyújtó Riegrovy Sadyval, amely a fővárosi lakosok egyik legkedveltebb parkja. A Vinohrady kerületben fekvő park a nevét František Ladislav Rieger, a XIX. századi cseh megújhodási nemzeti mozgalom egyik vezetője után kapta, Itt nem csupán a kellemes helyi klímának, tetszés szerint a napsütésnek vagy éppen a fák árnyékának örvendezhetünk, de a szabadtéri sörözőnek is, ahol akár nyaranta óriás kivetítőkön sportközvetítéseket vagy éppen filmeket is megtekinthetünk. A park közepén áll a Mlíkárna nevezetű kilátó épület. 

 

De több, mint javasolt ellátogatni akár a Havličkovy Sadyba, közismertebb nevén a Gröbovkába is, mely a város második legnagyobb parkja. A Vinohrady és Vrsovice kerületek között elterülő szőlősökkel és fás-füves részekkel tarkított dombos terület legmagasabb pontján áll a XIX. században épült Gröbovka villa épülete, melynek kertjében gyakorta rendeznek gasztronómiai, zenei vagy egyéb kulturális fesztivált. Az olasz reneszánsz stílusában kialakított parkban pavilonokat, szökőkutakat, szobrokat és más építészeti csodákban is gyönyörködhetünk.

A Petřín hegy egyik oldala

A további parkok között kiemelnénk a városra nyíló csodás panorámával büszkélkedő Letnát, többek között az 1958-as prágai EXPO alkalmára emelt kiállító épületével, a Hanavsky pavilonnal, a Kramář villával és még sorolhatnánk. Innen északi irányban, nem túl messze terül el a Prága hatodik és hetedik kerületének határán fekvő Stromovka, a közel 100 hektáros egykori vadaspark, amely valóságos oázis a külföldiek seregeitől hemzsegő belvároshoz képest. Tökéletes hely mindazoknak akik a prágai forgatagból kiszabadulva egy kis időre nyugalomra vágynak. Egy séta a tavakkal tarkított parkban, a helyi planetárium megtekintése, egy finom kávé vagy sör elfogyasztása a park határán, és megújult erővel vethetjük bele újból magunkat a főváros nyüzsgő belsejébe. De a parkok sorából ne hagyjuk ki a prágai Kisoldalon (Malá strana) fekvő, a Petřín hegyi kilátóval ékített hegy oldalában fekvő, több parkrészletből (Kinsky, Petřín, Seminářska, stb.) álló nagy zöldterületet sem.

Stromovka

Ám most nem soroljuk tovább Prága csodás parkjait, zöldterületeit (Folimanka, Vyšehrad, Vítkov stb.), ehelyett inkább mindenkit arra biztatunk, hogy a csodás cseh fővárosban ne csupán az építészeti remekműveket és kultikus sörözőket keressék fel, hanem a varázslatos hangulatot árasztó parkokat, kerteket is.

A külön nem jelölt képek forrása: www.prague.eu