Az új lošticei kvargli múzeum képekben

Pár évvel ezelőtt amikor az Olomouctól észak–nyugati irányban, mindössze 30 km távolságra található Loštice városkájában, a sokak által ismert híres kvargli szülővárosában jártunk a gyár udvarán még csak egy kisebb épületrészben tekinthettünk meg egy kis múzeumot. Mára egy komplett épületszárny alakult át interaktív, attraktív bemutatóközponttá, múzeummá, ahol az Olomoucké tvarůžky, azaz a kvargli eredetéről, a lošticei sajtgyártás történetéről, az A.W. nevet viselő sajtgyárat alapító, és mai napig is működtető Wessels család múltjáról, a kvargli jelenlegi felhasználási lehetőségeiről kaphatunk kimerítő információt. Az épületrész két szintjén nem csupán képeket, különféle sajtgyártáshoz szükséges korabeli eszközöket, térképeket, bútorzatokat láthatunk, de egy kis filmet is megtekinthetünk a kvargli történetéről, sőt letesztelhetjük, hogy mi időegység alatt mennyi sajtot tudnánk készíteni.

A fenséges kvargli

Amúgy ha valaki nem ismerné eme intenzív illatú finomságot, illetve a lošticei sajt történetét annak ajánljuk, hogy olvassa el korábbi cikkeinket: Kvargli sztori,avagy a lošticei (olomouci) büdös sajt története, illetve Kvarglit vegyenek, kvarglit egyenek! Mivel az említett két cikkben már alaposan kitárgyaltuk a kvargli témát ezért mostani kis cikkünkben csupán képekben szeretnénk bemutatni a múzeumot.

A múzeumba az utcáról léphetünk be, csak nyomjuk meg a csengőt!

Hangulatos belső tér

Hol helyezkedik el a kvargli a sajtok világában?

Alois Wessel, a névadó alapító

Túró taposás és az egyéni eredmény

A sajtkészítés egyes eszközei

A gyár történetének alakulása a kezdetektől

Az első kvargli egy szerény kis konyhában készültek

Régi kvargli csomagolások

Ilyen volt, ilyen lett az utolsó felújítás során.

Néhány példa, hogy milyen ételekben lehet felhasználni a kvarglit.

Mi kell egy cseh(es) kisvárosi sörfesztiválhoz? - Prachatice

Idén augusztus közepén volt szerencsénk életünkben nem először, de remélhetőleg nem is utoljára egy igazi cseh kisvárosi sörfesztiválon részt venni. Miközben kellemes órákat töltöttünk el az eseményen, két zamatos sör között elméláztunk: miképp is lehet(ne) egy sörös eseményt oly módon megrendezni, hogy az valóban kiérdemelje a kisvárosi sörfesztivál nevet? Természetesen mindezt csupán a magunk naiv, fesztiválszervezéshez nem értő módján. Tettük ezt azért is, hogy megfejtsük a talányt: vajon miért is érezzük oly kellemesen magunkat ezen kis dél-csehországi városka, nevezetesen Prachatice jeles eseményén? Nos rövidke cikkünkben megpróbáljuk mindezen tépelődéseinket felvázolni, de legalábbis a prachaticei példák alapján megtippelni, hogy mi is kellhet egy hangulatos csehes sörfesztiválhoz? Nézzük végig a fő témákat:

Prachatice főtere

Kell egy megfelelő időpont! A megfelelő időpont kiválasztása alapvetően egyszerűnek tűnik, de azért nem árt egy-két kisebb tényezőt figyelembe venni. Egy egynapos sörös eseménynél általánosságban a szombati nap a legideálisabb, hiszen ekkor még van idő az esetleges „mellékhatások” másnapi átvészelésére. Ne essen más városi esemény, nemzeti ünnep vagy más önmagában is jeles történés napjára, s lehetőleg a szabadtéri sörözős szezont célozzuk meg vele. Nem kell, hogy egész napos, már délelőtt kezdődő történet legyen, hiszen ahogyan azt szokták mondani csak az alkoholista iszik 12 előtt. Ez a mondás persze nettó marhaság, hiszen lehetünk úgy is alkoholisták, hogy csak este iszunk, és nem feltétlenül számítunk alkoholistának ha egyszer-egyszer délelőtt kortyolunk el egy finom sört, de mindez más lapra tartozik. Az idei prachaticei sörfesztiválra augusztus 12-én, a fentieknek megfelelően egy szombati napon került sor, és déltől egészen éjfélig tartott.

Azért volt amikor sütött a nap

Kell az elviselhető időjárás! Ugyan egy fesztivál szervezésénél az időjárás azon tényezők közé tartozik aminek „üdvéért” a szervező jobbára csak imádkozni tud, de azért nyilván nem célszerű megrendezni egy eseményt, ha a hétvégén mínuszok akarnak repkedni, vagy a szél elviszi a sörsátrat, esetleg az egészet elmossa az eső. Nem árt, ha erre az esetre van egy B terv (pl. esőnap) is a tarsolyban! A prachaticei sörfesztivál hiába esett egy augusztusi napra, de ez az előző napi hidegfrontot nem éppen érdekelte. Aznap bizony jöttek mentek a felhők, a szél is erősebben lengedezett, a hőmérséklet is csak éppen meghaladta a 20 fokot. A sörszerető közönségnek azonban mindez már bőven elég volt, legfeljebb az olykor-olykor felbukkanó nap sugarát keresve a fázósabbak összeálltak egy csoportba, mint a legyek.

A sátortáborrá alakított főtér

Kell egy alkalmas helyszín! Aki járt már a cseh vidéken az jól tudja, hogy egy városka főterénél nem is lehetne ideálisabb helyszínt találni egy efféle egynapos, de akár egy két-három napra nyúló sörfesztivál megrendezéséhez. Prachatice főtere, a csodás házaival, a városháza, a múzeum épületével már önmagában is pazar környezetet biztosít a városi eseményhez. Magának a főtérnek a bemutatását is megejtjük majd a nem távoli jövőben itt a Csehország nem csak Prága virtuális oldalain, de most maradjunk sör, pontosabban sörfesztivál centrikusak.

Sörpadok, sörasztalok

Kell a megfelelő infrastruktúra! Jóllehet a népi megfigyelések szerint a sör gyorsabban gurul ha állva isszuk, ám nem ártalmas, ha a fesztiválozó közönség jelentős részének alkalma nyílik egy-egy sörpadhoz való letelepedésre. És mivel a sörben lévő alkaloidák erős vízhajtó hatást váltanak ki az ember szervezetében, természetesen az sem ártalmas, ha kellő számú, a felesleges folyadék elvezetésére alkalmas, és ingyen használatba vehető műtárgy is rendelkezésre áll, lehetőleg a fesztivál helyszíne közvetlen közelében. Prachaticében nem vitték ugyan túlzásba ezt a kérdést, de a szabadban kihelyezett sörasztalok, padok mellett felállítottak egy kb. 60-70 főt befogadó, oldalról nyitott sátrat sörasztalokkal, padokkal, valamint további másrészt néhány mobil WC-t, illetve piszoárt persze gondoskodva a kézmosási lehetőségről. Mindezek tökéletesen kielégítették a résztvevők igényeit.

Remek sörválaszték

Legyen vonzó sörválaszték! Mondani se kell, a sörfesztivál legfontosabb (de nem egyedüli!) kelléke maga a sör. Valljuk be őszintén, a multi sörgyárak termékei ritkán vonzóak egy fesztiválon, mivel egy sörünnepen alapvetően a különlegességeket, a hétköznapokban kevésbé kóstolhatót, de legalábbis valamiféle spéci nedűt keresünk. Prachaticében némi meglepetésre nem hogy multi cég söre nem volt jelen, de még egy közepes méretű regionális sörgyár terméke sem. Ellenben összesen 14 kisüzemi (kézműves, kraft vagy éppen hogy is hívják) sörfőzde több mint 30-féle sörét lehetett csapolt formában megkóstolni, és emellett még számos más seritalt lehetett üveges/PET palackos kiszerelésben a magunkévá tennünk. A különböző erősségű, színű klasszikus lágerektől a búzákon át a felsőerjesztésű (IPA, APA, stout stb.) sörkülönlegességekig mindenfélét megízlelhettünk, az eleddig többnyire ismeretlen, többségében az elmúlt öt évben nyílt sörfőzdék választékából. További felsorolás helyett lásd a „harc” közben kissé meggyűrődött információs papír képét:

A sörfőzdék-sörök listája

Kell az áttekintő és a részletesebb információ is! Igen, ahogyan azt a fenti képen láthattuk, a szervezők gondoskodtak arról, hogy a sörfesztivál vendégei már éppen csak betoppanva az eseményre se álljanak ott teljesen tanácstalanul. A kis informatív papír egyik oldalán ugyanis felsorolásra került a saját maguk képviseletében megjelent 9 sörfőzde helyben csapolt sörválasztéka, valamint azon sörfőzdék neve, melyek néhány termékét egy-egy, a fesztiválon árusító sörszaküzlet hozott magával. Bizony egy jól szervezett sörfesztiválnál szükség van legalább egy ilyen egyszerű kis segédletre, mellyel akár az első sörünk kortyolása közben megtervezhetjük a további röppályánkat, azaz a megkóstolni kívánt sörök összetételét, sorrendjét. Persze az élet úgyis átalakítja a tervünket, de már egy kis, egyre gyűröttebb papírdarab is biztos pontot jelenthet a sörvadászat közben. Emellett a résztvevő sörfőzdék és pivotékák a saját pultjuknál minden fontosabb információt közöltek a csapon lévő söreikről, ami Csehországban természetes.

Csehországban a sörfesztivál látogatást nem lehet elég korán kezdeni!

Kell az étel! Aki iszik, főleg ha sört fogyaszt, az előbb-utóbb meg is éhezik! Ilyenkor elsősorban nem a kulináris élvezeteket keresi a mezei sörfesztivál járó, hanem az olyan étkeket, amelyek kiválóan passzolnak a sörökhöz. Csehországban az egyik legfontosabb sörfesztiváli étek a jó kis mustáros kolbász egy kis barna kenyérrel, s ez bizony Prachatice esetében sem volt másképp. Kolbász, gyros, sült krumpli és egy-két más gyors kaja helyben rendelkezésre állt, de ha valaki komplexebb, kifinomultabb étkekre vágyott, az alig pár métert megtéve betérhetett a főtér éttermeibe is.

Délben még csak lassan gyülekeztek a népek, de délutánra megtelt a tér

Jellemzően ilyen árakon csapolták a kisüzemi söröket.

Legyen a sörfesztivál megfizethető! Alapban a sörfesztiválra azért járnak el az emberek, hogy pénztárcájukkal a sörre, maximum némi gasztro élmény megszerzésére fókuszáljanak. Az szinte természetesnek tekinthető, hogy a sörárak egy fesztiválon érezhetően magasabbak mint a hétköznapokon, de ezzel önmagában nincs is semmi probléma. Ám egy sörfesztivál esetében igencsak lelombozó tud lenni, ha a belépés nem ingyenes, vagy éppen más praktikákkal (pl. kötelezően megvásárolandó pohár, nem ingyenes WC használat stb.) próbálják a pénztárcánkat tovább apasztani. Persze van olyan puccos helyszín, ahol további sáp szedése elkerülhetetlen, ám ezek a rendezvények a sörszeretők számára javasoltan elkerülhetők. Prachaticében a belépés természetesen ingyenes volt, a sörárak átlagban 30 és 40 cseh korona (kb. 375-500 Ft) között mozogtak. A kiugróan legdrágább sör egy decinként 20 koronáért csapolt sör volt, amely ugyan már belefér a magyar kraft sörök árszínvonalába, ám ebben az esetben egy 20%-os, hordóban érlelt Imperial Stoutról beszélhettünk, mely valóban megérte eme, Csehországban igen magasnak számító árát. Nem kötelező jelleggel 50 koronáért lehetett sörfesztivál poharat vásárolni, alapban műanyag, vagy egy-egy sörfőzde standjánál megvásárolható üvegpohárba csapoltak.

A cseh Dixie Hot Licks zenekar

Kellenek a kísérő programok! A fesztivál kifejezésnek számos definíciója is van, de még a tágabb értelmezést véve is többféle rendezvény egy időben történő megrendezéséről beszélünk. Így egy sörfesztiválnak sem csupán a sörről, a sörözésről szabad szólnia, szükség van más szórakoztató, pl. legkézenfekvőbben zenei programokra is. A prachaticei sörfesztivál szervezői számos korosztályra és ízlésvilágra gondoltak a zenei programok szervezése terén. 12 és 14 óra között először a Starošumavska dechovska nevű rezesbanda formáció szórakoztatta az ebéd után lassacskán idesereglő közönséget. Délután 15 és 17 óra között Václav Koubek cseh színész, zenész, tangóharmonikás pompás zenei programot nyújtott az egyre növekvő számban megjelenő fesztiválvendégeknek. 18 és 20 óra között egy újabb zenei irányzat, a dixieland jeles cseh képviselői a Dixie Hot Licks társulat dobta fel még jobban az ekkora már, a kiváló söröktől amúgy is kellően emelkedett hangulatot. Az utolsó fellépő a TiNG cseh-amerikai-mexikói rock-reggie banda volt, amely egészen este 11 óráig biztosította az igazi sörfesztiváli légkört. A zenei programok között egy-egy csoportba szerveződve mód nyílt az egyik helyi sörfőzde meglátogatására is.

Életkép a sörsátorból

A fenti kilenc feltételen kívül persze még adódnak mások is, de nekünk mint Csehországot, a cseh sört és a hangulatos fesztiválokat szerető amatőröknek ennyi jutott az eszünkbe. Mindenki a maga ízlése és igénye szerint tegyen hozzá vagy vegyen el belőle, de az biztos, hogy olvasóinkat csak biztatni tudjuk arra, hogy ha tehetik, jövőre vegyenek részt egy a prachaticeihez hasonló cseh sörfesztiválon!

Cseh hírcsokor (2017.09.27.)

Az előző hírcsokrunk óta eltelt három hónap alatt számos érdekesség, esemény történt Csehországban, s különösen az elmúlt hetekben értesülhettünk sajnos nem mindig kellemes hírekről. Rövid hírcsokrunkban megpróbálunk az olvasóinknak négy hírecskéről beszámolni, némi szubjektív mondanivalóval fűszerezve.

Jan Tříska

Kezdjük a sort egy tragikus hírrel. Életének 80. évében elhunyt Jan Tříska, a 60-as évek csehszlovák filmjeinek közismert és közkedvelt színésze. Az 1936. november 4-én Prágában született művész a hazai sikereket követően 1977-ben telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban, ahol amerikai filmekben, köztük számos igazi sikerprodukcióban (Ragtime, Larry Flynt, a provokátor, Maradok hűtlen híve, Az Osterman-hétvége, Ronin stb.) nyújtott remek alakításokat. Az idős korában is aktívan dolgozó színész éppen a célból tartózkodott szülővárosában, hogy részt vegyen egy új film felvételein, amikor bekövetkezett a tragédia. Ugyan a rendőrség még jelenleg is nyomoz, de az egyre megalapozottabb feltételezések szerint Jan Tříska a Károly-híd kőpárkányára kiállva (egyes információk szerint afféle babonából tett így minden filmforgatás megkezdése előtt) elveszíthette az egyensúlyát és belezuhant a Moldvába. A folyóból ugyan még élve sikerült egy városnéző hajó két utasának kimentenie, de pár nappal később belehalt a sérüléseibe. Nyugodjék békében!

Nem éppen egészséges

Folytassuk híreinket egy fokkal könnyedebbel. Sajnos nincs mit szépíteni a helyzeten, Csehország nem a világvezető fitnesz ország, és a nemzet dicső tagjai bizony nem tartoznak a láthatóan legegészségesebb emberek közé. Saját tapasztalataink is azt mondatják, hogy a világvezető egy főre jutó sörfogyasztás mellett a jó kis ki tudja mit is tartalmazó tuzemák, a Becher, a Fernet, valamint minden más, ami iható és ütős iszogatása terén a csehek egy számottevő része keményen nyomul. Emellett a hagyományos cseh konyha (egy jó kis mustáros csülköt, vagy knédis, káposztás sertéshusit ide rögtön!) ámbár ízében feledhetetlen, de mellékhatásként a kilók szaporodását szolgálja. Ha csak egyes adatokat veszünk alapul, akkor csúnya képet lehetne festeni a cseh nemzet egészségi állapotáról, és erre a következtetésre jutott egy Clinic Compare nevezetű cég is, amely a WHO adatai alapján felállította a (legkevésbé) egészséges országok rangsorát. Az elemzésükhöz az egy főre jutó alkohol fogyasztás, dohányfogyasztás és az elhízás mértékét vették alapul. Az adatok alapján meghatározták az országok sorrendjét, ahol azért némi meglepetésre Csehországot nevezték meg a legegészségtelenebbnek. Ugyan ennek az elemzésnek is van némi megszívlelendő alapja, de azért az adatok mögé nézve a kép korántsem ennyire komor, és Csehország ebbéli nem éppen dicső vezető szerepe pedig mindenképpen megkérdőjelezhető. 

Bicaj és sör

Aki egy kicsit is túltekint az adatokon az bizony azt is láthatja, hogy az alkoholfogyasztás alapvetően söralapú (fejenként 140 liter körül, csecsemőstül, kisgyerekestől), és a sörnek a mérhetetlenül pozitív kulturális, társadalmi szerepe mellett az egészség szempontjából pozitív hatása is van. Az elemzés ugyancsak kihagyja a számításból azt is, hogy ugyan a túlsúlyosság mértéke jelentős, ám kevés olyan túlsúlyos nemzet van aki ennyit kerékpározna, túrázna, teniszezne vagy más aktív szabadidős tevékenységet űzne. Persze mi tagadás a testedzés után jól esik az étel és a csodás cseh sör, sőt még jobban. Ám személyes véleményünk szerint inkább legyen az egyén enyhén túlsúlyos, aki mégis bicajozik, túrázik, mint ideális testsúllyal rendelkező punnyatag, aki ki se mozdul a természetbe vagy a sportpályákra, maximum a fitnesz teremben szívja az oxigénszegény, ám annál zamatosabb levegőt. A Clinic Compare elemzése szerint (a listán Magyarország a hatodik legegészségtelenebb ország) a legegészségesebb nemzet az afgán, amire már nem is tudunk mást mondani mint azt, hogy vicces. A muszlim országok, ahol vallási okokból tilos az alkohol fogyasztás, nem mindenhol van megfelelő mennyiségű vagy energiában bővelkedő táplálék, és a dohányfogyasztás sem jelentős, természetesen vezetik a listát, de, hogy valóban ők lennének a legegészségesebbek, azt erősen kétlenénk! De ennyit erről, következzék valami egészen más!

Az új dínó!

14 évvel ezelőtt egy dinoszaurusz combcsontjára bukkantak Közép-Csehországban. Az eltelt évek alatt tüzetesen megvizsgálták a maradványt, majd a napokban bejelentették, hogy egy eleddig teljesen ismeretlen új dinoszaurusz faj példányához tartozhatott. A fajt a Burianosaurus augustai névre keresztelték, ezzel tisztelegvén Zdeněk Burian festőművész és illusztrátor előtt, akinek alkotásaiból ismerhettük meg a dinoszauruszok korát és az ősemberek világát. 

Ázsiai turisták tömege Prágában

Végezetül egy hír a csehországit turizmusról. Úgy tűnik, lassan valóra válik a hivatalos cseh turisztikai hivatal terve, ugyanis egyre többen érkeznek ázsiai országokból a turisták. Úgy 5-6 évvel ezelőtt változtatta meg Csehország a turisztikai stratégiáját, számos országban (köztük Magyarországon is) felszámolva a hivatalos képviseletét, és a fókuszt a távol-keleti, illetve dél-amerikai nemzetek felé irányította. Az intenzív kampánynak köszönhetően az év első felében a cseh fővárosba mintegy 142 ezer dél-koreai, közel 130 ezer kínai, 30 ezer taiwani, de emellett 37 ezer indiai, és több tízezer japán turista is meglátogatta az országot. Az ázsiai turisták fő célpontjai Prága mellett Karlovy Vary és Český Krumlov. Számos cseh kereskedővel folytatott eszmecsere után kialakított személyes véleményünk szerint ez a fajta tömegturizmus generálás hosszú távon nem éppen szerencsés, a cseh vidék kevéssé érzi ennek bárminemű pozitív hatását, tovább erősíti a cseh főváros és a fő turisztikai célpontok túltelítettségét, továbbá az ázsiai vásárlók csak olyan tartós fogyasztási eszközt vásárolnak, ami repülőgéppel a csomagban hazavihető, így összességében eléggé torzíthatja az üzletek kínálatát. Ám az érintett kerületek, városok bevételnövekedése vitathatatlan.

Requiem egy középkori templomért – Guty

Ez év augusztusának elején éppen Csehországot jártuk, amikor a cseh híradásokra pillantva megláttuk a döbbenetes hírt, porig égett a morva-sziléziai Frýdek-Místek körzetében fekvő Třinec városához tartozó, egykor önálló Guty falucska temploma. Persze alkalomadtán adódnak katasztrófák, melyeknek egy-egy épület is a martalékává válik, de ebben az esetben a veszteség jóval nagyobb, hiszen nem egy közönséges templom lett az emberi buta gonoszság áldozata, hanem egy XVI. századból származó gyönyörű fatemplom.

Az egykori fatemplom Gutyban

Varázslatos Český Krumlov XXVIII. - Krumlovi séta - 2017

Törzsolvasóink már megszokhatták, hogy a nyári szünet utáni első cikkeink egyike Český Krumlovról, erről a csodálatos dél-csehországi városkáról szól, amelyet mondhatni nehéz megunni. Ugyan évről évre egyre drágább, egyre több kínai, japán és más nemzetiségű turista özönli el mégis a pompás épületek, a város „középkori” hangulata, összhatása bőven kárpótol minden esetleges kellemetlenségért. Mostani kis cikkecskénkben, mondhatni képsorozatunkban egy kis összefoglalót szeretnénk az olvasóinknak nyújtani Český Krumlov ismertebb és kevésbé látogatottabb helyeiről. 

Kezdjük a sort egy klasszikus képpel: vártorony, a Szent Jodocus-templom, jobbra az egykori jezsuita rendházzal, egy kép, amelyet szinte minden idelátogató turista elkészít egyszer.

Hétvégi program ajánló: Y.EAST

A hosszúra nyúlt nyári szünet után hamarosan újraindul a Csehország, nem csak Prága oldalunk, de addig is egy kis javallat arra, hogy mivel is töltsük el a soron következő hétvégénket! Higgyék el, megéri! Irány a Y.EAST!

Itt a meleg, itt a nyár, irány Csehország! - Program ajánló!

Ezen a nyáron sajnos technikai problémák, a munkáink sokasága és úgy összességében az élet nem éppen egyszerű volta miatt csak kevés alkalommal tudtunk, és tudunk cikkekkel szolgálni olvasóink számára, de remélhetőleg ősztől már vissza térhetünk a régi kerékvágásba. De az olvasni való hiánya még inkább abban erősíthet meg mindenkit, hogy ha tehetik érdemes felkeresni Csehországot. A személyes tapasztalatokat ugyanis pótolhatja semmi! Irány tehát nem csak Prágáról, hanem a cseh vidék is! Ehhez most, afféle kedvcsinálóként szeretnénk néhány csehországi programról hírt adni, melyekre július végén, illetve augusztus hónapban kerül sor.

Ismerd meg a chodokat!

2016 leglátogatottabb csehországi látványosságai

A napokban elkészült a Czech Tourism listája Csehország 20 leglátogatottabb turisztikai látványosságairól. A listán nem éppen meglepetésre a prágai célpontok dominálnak, hiszen a cseh főváros az ország legfőbb vonzereje, évente sok millióan keresik fel akár munka, akár szórakozás céljából. Azt is hozzátennénk, hogy a lista nem csak a külföldi turistákra vonatkozik, hanem az igen nagy számú belföldiekre is. Ez az oka annak, hogy számos állatkert, fürdőhely szerepel a TOP 20-ban. Lássuk hát a leglátogatottabb csehországi helyeket:

Cseh hírcsokor (2017.06.29.)

A cseh pástétomokról szóló cikk előtti írásaink igencsak szomorúra sikeredtek, mivel a Heydrich-elleni merénylet és az azt követő tragikus megtorlást bizony nem egy klasszikus cseh filmvígjáték témája. Most azonban következzék egy fokkal könnyedebb műfaj, a hírek, melyet a szokásunktól eltérően egy kicsit lazábban tálaljuk fel az olvasóinknak. Tekintettel arra, hogy már régen nem adtunk hírt, így bőséges a választék, mégis most csak az elmúlt másfél-két hónap híreiből csipegetünk.

Pástétomok, ahogy a csehek szeretik I.

Kezünkbe akadt egy szuper, „szélesvásznú” szakácskönyv, amely a cseh konyha legjobb ételeit mutatja be. A hagyományos levesek, sült húsok, bramborákok, mártások, knédlik mellett egy gusztusos pástétomon akadt meg a szemünk. Hmm, pástétom! Ez a praktikus és finom eledel valamiért kevésbé terjedt el nálunk, mi magyarok inkább a felvágottakat istenítjük ha hideg falatokra vágyunk. Ellenben a csehek nagy kedvencei a pástétomok, az üzletek hűtőpultjaiban sokfélét megtalálhatunk belőlük és egyre nagyobb a kínálat a konzervgyárak termékei között is. Egyikük-másikuk jóval túllépve a hagyományos májkrémek kereteit, egyre változatosabb ízesítésekkel kényeztetik az ínyenc falatokra, változatosságra vágyó fogyasztókat. Megtalálhatók a füstölt hússal készített, zöldfűszerekkel megbolondított, borral pikáns ízűvé varázsolt, mandulás és vörösáfonyás pástétomok, de hosszan sorolhatnánk még a különféle változatokat.

Kacsamájas pástétom

75 éve történt: Operation Anthropoid, „az emberszabású hadművelet” IV. rész. - A merénylet utóélete, filmes feldogozása

A Heydrich elleni merénylet értelméről a mai napig megoszlanak a vélemények, és ez már csak így is marad. Egyes megítélések szerint a brit földön működő cseh emigráns kormány, élen Edvard Beneš miniszterelnökkel értelmetlenül, a várható következmények reális megbecslése vagy szimplán annak tudomásul nem vétele mellett, a cseh ellenállás kérése ellenében döntött a Heydrich elleni merényletről, és tartott ki mellette. Tény, hogy hiába sikerült a célpont megsemmisítése, a németek reakciója, a totális büntetőhadjárata, százak legyilkolása, két falu teljes megsemmisítése minden előzetes várakozást meghaladott. A cseh ellenállás elképesztő veszteségeket szenvedett, a lakosság rendkívüli terrort élt át, s mindeközben Heydrich helyét látszólag könnyeden pótolták Kurt Daluege Obergruppenführerrel, aki Adolf Hitlerrel és Heinrich Himmlerrel a háttérben a legnagyobb vérontásokra parancsot adott. Egyetlen, ahogy a történelem mutatja, pótolható náci tiszt halála megérte az összes azt követő tragikus áldozatot? 

75 éve történt: Operation Anthropoid, „az emberszabású hadművelet” III. rész. - A megtorlás

Folytatjuk az Operation Antropoid avagy a Heydrich elleni merénylet 75. évfordulójáról szóló cikksorozatunkat. Magáról a merényletről az első részben ITT, az előzményekről pedig a második részben ITT olvashatnak. Most pedig következzék a merényletet követő tragikus eseménysorozat rövid felvázolása:

Jan Kubiš és Jozef Gabčík

75 éve történt: Operation Anthropoid, „az emberszabású hadművelet” II. rész. - Előzmények

A cikksorozatunk előző részében már elkezdtük felvázolni, hogy milyen történések vezettek az Operation Anthropoid név alatt is ismert Heydrich elleni merénylethez, most folytassuk az események láncolatának felvázolását, s a legfontosabb szereplők ismertetését. 

Reinhardt Heydrich

75 éve történt: Operation Anthropoid, „az emberszabású hadművelet” I. rész.- A merénylet

1942. május 27-én, délelőtt fél tizenegy felé egy nyitott tetejű, elegáns, sötétzöld Mercedes 320-as haladt Prága utcáin. Utasa egy negyvenes évei felé közeledő, fiatal kora ellenére enyhén kopaszodó, szigorú arckifejezésű, magas, egyenruhás férfi, akit sofőrje, Johannes Klein éppen munkahelyére, a Prágai Várba szállított. Aznap a cseh főváros közelségében fekvő s a több mint fél éve otthonául szolgáló, akkortájt Jungfern-Breschannak hívott, ma Panenské Břežanyként ismert település kastélyából a megszokott útvonalon haladtak, s így értek el Prága mai 8. kerületébe, Libeňbe. A Bulovka kórház közelében a V Holešovičkách utcára vezető út íves kanyart vetett, így a sofőr a fékpedálra lépve kissé lelassította járművét. 

 

A merénylet színhelye

Cseh vonatkozású térképek a David Rumsey Térképgyűjteményből

Az elmúlt két hétben sajnos szünetelt a netmagazin, új cikk nem jelent meg, melynek oka a váratlanul hatalmas mennyiségűre duzzadt megélhetési munkában (hiszen a Csehország nem csak Prága továbbra is csak lelkesedésből, szabadidőben készül), egy kisebb csehországi terepi ismeretbővítésben és nem utolsó sorban egy szalmabála csáklya nyeléből leszakadó szilánkkal kötött nem kívánatos kapcsolatban keresendő. 

A David Rumsey Térképgyűjtemény

Csehország természet-, tájvédelmi területei XXI. - Křivoklátsko

Prágától mintegy 30 kilométerre nyugati irányban kezdődik a Křivoklátsko Tájvédelmi Körzet 628 négyzetkilométer kiterjedésű területe. Északról Lány, Ruda, Rakovník városok és Krakovec falva, nyugatról a Zvíkovecen is áthaladó út, délről Zbiroh, Žebrák, Zdice városkák, keletről pedig Beroun, Hýskov és Chyňava határolják. Maga a terület összesen 96 kisvárost és falut foglal magába, közepén a csodás várkastélyáról is híres Křivokláttal. A jellemzően erdővel borított tájvédelmi terület közepén, Zvíkovecnél belépve és Berounnál tovább haladva a kanyargós Berounka folyó szalad át, csodálatos folyóvölgyi tájat alkotva.

Křivoklát várkastélya, a térség egykori központja

Csehországi sörfőzdék XXIX. – Cseh kisüzemi sörfőzdék – Közép-Csehországi kerület 3.

Hosszú idő után folytatjuk Csehország Közép-cseh kerülete kisüzemi sörfőzdéinek bemutatását. A soron következő intézmény Csehország egyik legújabb főzdéje, amely a Prága közelében található Kytín városkában nyílt. A neve egyszerűen Kytíni Sörfőzde (Pivovar Kytín). Vele kapcsolatban információt, saját tapasztalás hiányában, csak a honlapjukról tudtunk szerezni. Ezek szerint a főzde szortimentje főként a jól ismert és szeretett cseh lágerekből áll (10-es, 12-es világos, 11-es félbarna és 12-es barna), de egy felső erjesztésű 13-as ale is bekerült a választékba.

Zámecký pivovar Všerad

Húsvéti zajkeltés, avagy a Nagycsütörtök mint D-nap!

Bőven benne vagyunk a Húsvétolásban, amelyhez számos ősi és kevésbé ősi hagyomány kötődik Csehországban. Sokukról korábbi cikkeinkben már részletesen írtunk, hol tudományosabb, hol pedig humorosabb formában. Most egy régi hagyományról és annak mai napjainkban való életben tartásáról szólunk.

Egy kis húsvéti zajongás

Hogyan viselkedjünk úgy, mint a prágaiak?!

Itt a szinte váratlanul hosszúra nyúló, négy naposra duzzadó húsvéti hétvége, illetve a hétkezdet előtt minden bizonnyal sok honfitársunk döntötte el, hogy a magyar leányok – asszonyok locsolása helyett inkább Prágában öntözi meg a kiszáradt torkát. Irány a cseh főváros, ahol a külföldi turista tömeg részeként vadászhatjuk le a már ismert vagy éppen még ismeretlen kulturális, építészeti csodákat és persze nem mellesleg Prága söröző ezreinek egyikét-másikát. De ha már egyszer Prágában járunk miért ne akarjunk úgy viselkedni, mint a prágaiak? Miért ne akarjunk a gyakorta kisebbségbe szoruló helyiek közé sorolódni s nem kitűnni a külföldiségünkkel, turistásságunkkal? Tereza Vítková, egy tősgyökeres prágai tanácsaiból válogatva álljon itt egy kis segédlet, hogy miként is viselkedjünk úgy, mint a prágaiak!

Április elsejei tréfák, átverések a cseh médiában

Április elseje, mint a bolondok, bolondozás napja nem egy új keletű szokás. Van olyan teória miszerint egy eredetileg kelta népszokásról beszélünk, más magyarázat szerint a szabin nők átveréses elrablása ihlette, megint mások szerint az ókori Saturnáliák folytatása, de van olyan verzió is, amely a húsvéti passiójátékokat látja a szokás hátterében. A legelterjedtebb magyarázat szerint az április elsejei tréfálkozás akkor alakult ki, mikor 1564-ben IX. Károly francia király a régi naptárról az újra való átállásról rendelkezett. A régi naptár szerint ugyanis április elseje volt az év kezdete, s ennek kapcsán sokan még tévedésből akkor is küldözgettek újévi ajándékokat, mikor már rég január 1. lett az esztendő első napja, ezzel mókás meglepetést okozva. Az évek során azonban lassan átváltottak az új időszámításra, így április elején már csak apró, bohókás, vicces ajándékokkal lepték meg egymást az emberek.

Nem szabad mindent komolyan venni!