Csehországi utazásaink során imádunk letérni a főutakról,
amelyek természetesen kiválóak a távolságok gyors megtételére, ám így sokszor
csak elsuhanunk az igazi érdekességek, furcsaságok, ritka értékek mellett. Mi
is így jártunk volna, ha az egyik, Lošticében, a kvargli szülővárosában tett
látogatásunk után egyenesen Olomoucba rohantunk volna. De szerencsére nem így
tettünk. Ugyanis Bílá Lhota kissé még lepusztult kastélya, és szép kertje megtekintését
követően Litovel felé vettük az irányt. Ahogyan közeledtünk, jobbra egy Csehországban
szokatlan templom képe bukkant fel a közelben. És ha már úgyis a „kalandozó
magyarok üzemmódba” kapcsoltunk, miért ne néztük volna meg egy kicsit
tüzetesebben az épületet és magát a települést. Mondhatnánk, hogy az épület eléggé
unortodox kupolával és színes tornyokkal rendelkezik, de mint kiderült, pont
ellenkezője az igaz. Ugyanis az ominózus vallási építmény a Kostel sv. Cyrila a
Metoděje nevet viseli, azaz egy a Szent Cirill és Metód hittérítők után
elkeresztelt ortodox templom. Mint megtudtuk, nem sokkal a második világháború
előtt, 1934-35-ben emelték Andrej-Vsěvolod Kolomacký külső-belső tervei
alapján.
 |
| Az ortodox, |
Miközben alaposan körbejártuk az épületet, feltűnt, hogy a Chudobín nevet viselő település még további érdekességeket is rejt, így nekiálltunk bejárni. A
település főutcáján haladva hamarosan egy másik, szintén érdekes kupolájú templomra
bukkantunk, amelyet a Csehszlovák huszita egyház emelt 1923-25-ben. 1966-ban
idehozták az olomouci Vörös (evangélikus) templom orgonáját. Érdekes, hogy a
csekély lakosságú településen a két világháború között milyen aktív és feltehetően
heves vallási élet lehetett, mely új templomok építését eredményezte.
 |
| a huszita |
De ezzel a huszita templommal még nem ért véget az amúgy
nagyon pici Chudobín épített öröksége, ugyanis a falu túlsó végén áll az
egykori nemesi kastély és közelében a falu harmadik temploma, a Szerafikus
Szent Ferenc, vagy ahogyan mi jobban ismerjük Assisi Szent Ferenc katolikus
templom. A három templom közül ez a legrégebbi, 1714-ben emelték, de helyén már
a huszita háborúk idején is kápolna állt. A XIX. században a kastély átalakításával
együtt építették át a mai formájára.
 |
| és a katolikus. (F: Kinar) |
A három templommal, de mindössze csak alig 220 lakossal
büszkélkedő Chudobín valójában már nem egy önálló település, pár évtizede (egész
pontosan 1980 óta) a közeli városhoz, Litovelhez tartozik, ám igen hosszú
történettel bír. Első írásos említése még 1200-ból származik. Egy kisebb uradalom
központjaként a XIV. században erőddel is rendelkezett, és ezt alakították át évszázadokkal
később kastéllyá. A régi épületet a XVII. században barokk stílusban építették
újjá. 1847-ben viszont egy új (neo-) pszeudo-reneszánsz stílusú kastélyépületté
varázsolták át. A kastélyhoz egykor még sörfőzde is tartozott, de ez a XIX.
században bezárt. A kétszintes, négy szárnyú épület sarkait kerek tornyok
díszítik. A kastélyt természetesen egy nagyobbacska kert egészíti ki, valamint
egy Nepomuki Szent János-szobor. A kastély ott jártunkkor nem mutatta élet
nyomát, régebben szállodaként üzemelt.
 |
| A kastély |
A települést a három templomán és kastélyán kívül a helyi
védett természeti értékei teszik teljessé. Az itt élő denevérkolóniája ugyanis
különlegesen értékes. Érdekességként még megemlíthetjük, hogy 2020 ban a COVID-19
vírusjárvány kirobbanásakor a hatóságok számos morva település, köztük
Chudobínt is lezárta két hétre. Se ki, se be nem lehetett menni.
 |
| Védett denevérek |
 |
| Faluvége Litovel felé |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése