Az Adršpach – teplicei homokkő sziklabirodalom II. rész

Mostani bejegyzésünkben az előző folytatásaként visszatérünk az Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidékre, és egy kicsit részletesebben ismerkedünk meg a két fő részegységgel, az ott látható látványosságokkal.

Hát nem csodálatos?

Amennyiben kocsival érkezünk, úgy főidőben uszkve 100 koronáért mind az adršpach-i, mind a teplicei sziklaváros bejáratánál van lehetőség parkolásra, és persze a szükséges vendéglátóipari egységeket is megtalálhatjuk. Mivel mindkét útvonalon ha nem is túl hosszú, de helyenként elég izzasztó utat kell bejárnunk így az indulás előtt érdemes a szükséges elemózsiáról és frissítőről gondoskodni. Az idősebbek számára is teljesíthető útvonalakon azért készüljünk fel arra, hogy 3-6 órát fogunk itt tölteni. De ki is akarna valaki hamarabb visszaindulni, ha már egyszer rabul ejtette a Genius Loci azaz a hely szelleme? A túraösvények a zegzugosnak, és labirintusszerűnek tűnő táj ellenére is kiválóan kiépítetek, és kellően táblázottak így egyáltalán nem kell félni az eltévedéstől. Azért sötétben nem biztos hogy túl nagy kedvet éreznénk az út bejárására, hiszen a Majré Úr személyében ráadásul egy új társ is szegődne hozzánk.

Régi látogatók emlékezete

A Teplice-i Sziklaváros főbejárata a Teplice nad Metují skály vasútállomásnál található, a városkától mintegy 2 km-re, de Janovice irányából egy másik bejáraton is megközelíthetjük. A kék színnel jelzett túraösvény kb. 6 km hosszú. A Kamenec körüli túránk során rátalálunk az Amfiteátrumra, a késő tavasszal is hófedte Szibériára, vagy éppen szembenézhetünk az Elefánttal és a Bagollyal. Persze mindezek alatt csodálatos helyeket és sziklaformációkat értsünk. Tavasszal, az itt fészkelő ragadozó madarak (pl. vándor sólyom) védelme érdekében az útvonal egy része le van zárva. Az előző bejegyzésünkben említett Střmen várából gyönyörű kilátás nyílik az Óriás-hegység felé.

Ki itt belépsz...

A Teplice-i és az Adršpach-i területek közötti út a Vlčí rokle azaz a Farkas-szurdokon halad keresztül, amely egy sziklák övezte, vastag mohapárnás, vizenyős völgy. Ki ne hagyjuk ezt a gyönyörű útszakaszt!

Farkas-szurdok

Az Adršpach-i Sziklaváros főbejárata a homokköves terület északi szélén, Dolní Adršpach településrész közelében található. A teplice-ivel ellentétben itt szinte azonnal a látvány sűrűjében találjuk magunkat. A bejárathoz közel rögtön egy nem is olyan kicsiny, de igen impozáns tóra (Pískovna tó) bukkanunk, ahol az idelátogatók gyakorta fürdenek, vagy éppen csak csónakáznak. A tavat akár meg is kerülhetjük, vagy jobb felé letérve a zöld turista körútra térhetünk, ami egy ideig egy patak folyását követi. 

Pískovna

A körút bejárása során úgy félúton jutunk el oda ahol a patak természetes módon elgátlódva egy kis belső tavat képez a sziklák között. Itt felár ellenében akár egy mini csónakkiránduláson is részt vehetünk, ami kétségkívül hangulatos, néhol vicces elemekkel is tarkított, de azért hatalmas útra a csöppnyi tavon ne számítsunk. Inkább a meglehetős fölényben lévő belföldi turisták számára élvezetesek a csónakos kommentárjai.

A kis tavacska a sziklafalak között

A tavacskától forduljunk vissza és kövessük a zöld utunkat, mert a leglátványosabb sziklaformák (Szikla kastély, Guillotine, Szent István korona (!), Cukor-malom kémény stb.) még csak most várnak ránk. Szavakkal nem leírható a látvány így a tisztelt Olvasó is inkább a képeket nézze, mintsem az amúgy is túl hosszúra nyújt áradozásunkat olvassa. 

Az út vége felé egy hosszú, annál keskenyebb sziklarepedésen kell átpréselődnünk, ami a stílszerű Egérlyuk (Myší díra) nevet viseli. Nos a nevét tényleg megérdemli, mert igen nagy élmény úgy „lapjával” átjutni rajta. A megtermettebb turisták persze ki is hagyhatják ez az útszakaszt, de ha beragadunk az se baj, Micimackó is csak kijutott egyszer az ablakba szorult helyzetéből. Innen immáron kellemesen elfáradva sétálhatunk vissza a főbejárathoz ahol egy kis múzeumot is megtekinthetünk.

Nem ámítás, ez az Egérlyuk!

Az Adršpach-i – teplicei homokkő paradicsom azonban nemcsak egy természeti érték hanem számos kulturális és történelmi emléket is őriz. Ahogyan azt már említettük a terület már igen rég óta ismert, és népszerű volt. Egyik leghíresebb látogatója, Johann Wolfgang Goethe 1790-ben járt itt, amely eseményről egy emléktábla és szobor is megemlékezik.

Itt járt Goethe

Reméljük, hogy minél több magyar számára tudtunk kedvet adni ennek a csodálatos vidéknek a felkeresésére!