A Német Lovagrend vára - Bouzov

Közép-Morvaország területén, Olomouctól mintegy 30 km-re észak-nyugati irányban található Bouzov. Ahogy közeledünk a kis település felé már messziről szembetűnik a kis falu legfőbb nevezetessége az impozáns várkastély, amely a Litovel környéki erdős-mezős vidék meghatározó látványa.

Úton Bouzov felé

A kastélyt eredetileg a XIII. században építették, első ismert és egyben névadó tulajdonosa a bludoveci Buz nevet viselő kisnemes volt (1317-1339). A vártoronyból kiválóan szemmel lehetett tartani az Olomoucból Lošticébe vezető kereskedelmi utat.

Várkastély a távolból

1696-ig számos tulajdonosa váltotta egymást, köztük a Vildenberk, a Jošt, a Haugwitz, és a Pod Štatský családok. Egy időben Podjebrád György, a későbbi cseh király, aki maga is Bouzovban született szintén birtokolta. Neve eredetileg nem is Podjebrád, hanem Kunštat és Bouzov volt.

Ahogyan a XIII. századtól kezdve telt-múlt az idő, a várnak egyre inkább más és más szerepe lett. Ennek megfelelően az eredeti védelmi célokat szolgáló kora gótikus épületegyüttes fokozatosan átalakult. Valamennyi tulajdonosa elvett belőle egy kicsit, vagy éppen hozzáadott egy-egy új részt. A XV. században huszita erődítmény lett, a harmincéves háború alatt itt őrizték a svéd foglyokat, de a későbbiekben a harci funkciója fokról fokra megszűnt. Az idők során, ahogyan ezt igen sok vár esetében elmondhatjuk, többször leégett. A XVI. századi tűzvészt követően majd egy évszázadon át teljesen lakatlanná vált, egészen a Német Lovagrend megérkezésig.

Irány a vár!

A Német lovagrend (Ordo Teutonicus) eredetileg betegápoló tevékenységet folytató egyházi-katonai rend volt, amelyet Palesztinában alapítottak. A keresztes háborúk során, a rend a katonai hódításai révén a XIII. századra szinte az egész Baltikumban uralkodott. A lovagrend az 1200-as évek első felében II. András királyunk jóvoltából a Magyar Királyságban is letelepedett, a mai Barcaság területén, azonban alig 14 év elteltével már ki is űzték őket az országból.

További terjeszkedési szándékuk miatt támadták Lengyelországot és Litvániát is, de 1410-ben a grünwaldi csatában olyannyira súlyos vereséget szenvedtek a kiszemelt országoktól, hogy ezt követően fokozatosan elveszítették tekintélyüket és egyben befolyásukat is. Ebben az időszakban, a XVII. század végén vásárolták meg Bouzov várát a szomszéd településekkel és birtokokkal együtt. A rendet ugyan Napóleon 1809-ben feloszlatta, de nem sokkal később 1834-ben újra létrehozták, immáron a korábbi katonai funkciók nélkül. Azóta humanitárius tevékenységet folytatnak többek között Csehországban is.

Ugye, elég romantikus?

Ahogyan azt már említettük 1696-ban a Teuton Lovagrend, pontosabban annak akkori nagymestere Franciscus Ludovicus vette meg Bouzov várát a szomszédos falvakkal együtt, de a várnak majd kétszáz éven át nem sok figyelmet szenteltek, olyannyira hogy a XIX. század végére már egy, csak a külső építményeiben lakott, és csupán a turisták által látogatott rommá vált.

Mai várlakók!

1896-1901 között azonban Habsburg Jenő főherceg, a lovagrend nagymestere kifejezetten a német lovagrend ízlésének megfelelő várat álmodott meg, és ennek megfelelően átépíttette, mondhatni újraépíttette. Szándéka szerint a délnémet és osztrák lovagvárak mintájára formált várat a lovagrend fényes központjává kívánta tenni.

Vár, innen...

Az új vár építésze Georg von Hauberisser (1841-1922) a müncheni egyetem építészprofesszora volt. Nevéhez köthető a müncheni Városháza és a Szent-Pál templom is. Az egykori gótikus várrészekből mára csak nyomok maradtak, a berendezései modernizációra kerültek, így a folyóvíz és a központi fűtés sem maradt ki belőle. A vár a maga romantikus – neo-gótikus habos-babos formájában meglehetősen kirí a környezetéből. 

Vár, onnan...

A várkastély 1939-ig állt a Német Lovagrend birtokában, de a fasiszták betiltották a rendet és a várat igen olcsó pénzért, mint Hitler ajándékaként megszerezték. A második világháború idején impozáns helyet biztosított a német SS tisztek számára, maga Heinrich Himmler is megfordult itt. A kastély 1945 után állami tulajdonba került, és jelenleg is az, jóllehet a feléledő Német Lovagrend tett egy kísérletet a tulajdon visszaszerzésére. 1999 óta nemzeti emlékműnek számít.

Vár, amonnan...

A várat belülről, az idegenforgalmi szezonban többféle vezetett túra révén lehet megtekinteni. Az egyes túrák kb. 40-80 perc hosszúságúak, a nagy érdeklődésre való tekintettel érdemes előzetesen bejelentkezni. A vár fő látványosságai közé tartozik a nyolcemeletes, 58 méter magas vártorony, a korabeli várkonyha, a fegyverterem, a neogótikus vároltár. Megtekinthető még a korabeli bútorok, és egyéb berendezési tárgyak gyűjteménye, a gyönyörű festmények, a középkori nagymesterek gótikus síremlékei, és még hosszan sorolhatnánk, de nem akarunk minden poént lelőni, így inkább mindenkit a felkeresésére bíztatunk. Egy biztos, nem mindennapi látványosságok várnak ránk. A várban számos koncertet, színi előadást és egyéb kulturális eseményt vagy éppen esküvőket is gyakorta megrendeznek. Érdemes a várfal mentén körbejárni az egész várat, minden szögből más és más szépségét mutatja.

Füstölt hal csoda

A kastély kiváló helyszínt biztosított számos mese, és annál jóval komolyabb film elkészítéséhez is. A magyar nézők számára elsősorban a Fantaghiro, a harcos hercegnő című 5 filmből álló (mindegyik két-két epizódra osztva) olasz filmsorozat lehet ismerős, amelyet 1991 és 1996 között forgattak itt a várban. De az épület ugyancsak szerepelt a 2004-es, a Napola – A Führer elit csapata című német filmben.

Kovács, nagy munkában

A kastély előtti parkban nyaranta kirakodó vásárokat, lovagi bemutatókat tartanak, ahol a kellemes cseh sörök társaságában akár feketére füstölt halat is fogyaszthatunk valamint megismerkedhetünk a kovácsok, sajtkészítők, és egyéb árusok portékáival.

A városháza felett magasodó vár

Figyelem! A hivatalos felső parkoló nem túl olcsó, érdemesebb a kocsit letenni lent a faluban és egy laza sétával felmászni a várhoz. A vár alatt amúgy is további látványosságokat láthatunk, amelyek közül kiemelnénk a többek között nagyméretű trójai falovat kiállító szabadtéri kiállítást.