2012. április 17., kedd

Rejvíz, a tőzegmoha birodalom

A Jeseník hegység északi részén Zlaté Hory és Jeseník települések között a Černá Opava folyó vízgyűjtő területén helyezkedik el egy varázslatos terület, amely elsősorban az itt található tőzegmoha lápok miatt nevezetes.
A terület áttekintő térképe (www.mapy.cz)

A Rejvíz nevezetű falu szélén megállva, Csehországban szinte természetes módon egy remek étterem, panzió fogad minket. A fogadó már magában is igazán népszerű hely elsősorban a faragott belső bútorainak, berendezéseinek köszönhetően, amelyeket a 1920-as években az akkori tulajdonosai a Brauner testvérek alkottak. Az egykori törzsvendégek kiérdemelték azt is, hogy arcképüket a székekre faragják. A fogadót a kommunista érában Noskova chata-nak hívták az első csehszlovák kommunista belügyminiszter, Václav Nosek után.
Rejvízi tájkép, a Jeseník hegység szép idomaival
De hagyjuk itt a fogadót és a kulináris élvezeteket halasszuk későbbre, gyalogoljunk egy pár kilométert előbb a szántóföldek szélén, majd a hűvös erdőben a tőzegmohalápok felé. Eltévedni nem fogunk, az útvonal jól kitáblázott, és amúgy is csak a többi látogatót kell követnünk. Habár ha valakinél kosarat látunk azért vigyázzunk, lehet hogy csak gombászni indult! A védett területhez érkezve a bejáratánál álló kis fabódénál lehet a belépő jegyet és persze a „szükséges” szuvenírokat megvásárolni.
A Nagy Mohás tó
Magát a rejvízi tájvédelmi területet 1955-ben alapították, területe 3,97 km2. Ezzel a kiterjedéssel Észak-Morvaország és cseh Szilézia legnagyobb területű tőzegmohalápja, amelynek korát a tudósok 6-7 ezer évre becslik. A sekély medencében fekvő lápos vidéken egykor két nagyobb szabad vízfelület volt, a Nagy Mohás tó (Velké mechové jezero) valamint a kisöccse a Kis Mohás tó (Malé mechové jezero).
A tóhoz vezető tanösvény
A kettő közül a nagyobbik, melynek területe 1692 m2, mélysége pedig 2-3 méter a turisták számára is szabadon megközelíthető. A tóhoz információs táblákkal szegélyezett deszka palló tanösvény vezet. Az 1970-ben kiépített több mint másfél kilométeres tanösvényen haladva megcsodálhatjuk a tőzegmohás terület sajátos növényvilágát, a tőzegmoha (Sphagnum) nemzetség tagjait, a keskenylevelű gyapjúsást (Eriophorum angustifolium) és a sajátos életmódot folytató, rovarevő kereklevelű harmatfüvet (Drosera rotundifolia), vagy éppen a havasszépét (Rhododendron tomentosum) stb. Magáról a tóról nem is kell nagyon mit mondani, a képek beszéljenek helyettünk:

A tavakat körülvevő erdős rész elsősorban lucfenyves, de a lucot a terület közepe felé inkább a törpefenyő (Pinus mugo) váltja fel. A láprétek gazdag flórájában megtalálhatjuk a közönségesebb (pl. különböző zsurlók, csermelyaszat, réti legyezőfű (Spiraea ulmaria) és a ritkább növény fajokat is. mint pl. a rostostövű sást (Carex appropinquata), réti kardvirágot (Gladiolus imbricatus), vagy éppen a fürtös lizinkát (Lysimachia thyrsiflora).
Tóparti sás
A területnek igen gazdag állatvilága is van. A nagyon sok pókfaj mellett megtalálhatjuk az alpesi gőtét (Triturus vulgaris), a kárpáti gőtét (Triturus montandoni), a mocsári békát (Rana arvalis), valamint a szép Aeshna subarctica latin névvel megáldott jégkorszaki reliktum szitakötő faj példányait is.

Aeshna subarctica, azaz a gyönyörű szitakötő
A terület észak-keleti részén található Kis Mohás tavat mára csaknem teljesen benőtte a növényzet, így nyílt víz felszínről már nem beszélhetünk. A „tó” területén a tőzeg vastagsága meghaladja a 6 métert. Természetvédelmi okok miatt a látogatók nem közelíthetik meg.

A tavak és a környező lápos területek sajátos, időnként kísérteties hangulatot árasztanak. Ezért nem csoda hogy számos helybeli monda, néphit fűződik a mohás tavakhoz (tóban élő pásztor, elmerült város, kapcsolat a Balti-tengerrel).
Gomba, tőzegmoha csokorban
Visszasétálva a parkolóhoz érdemes betérni a már említett fogadóba, de ha ott éppen nincs hely, vagy nem akarunk túlzott költekezésbe kezdeni számos büfében is juthatunk enni-innivalóhoz. Az egyik ilyen büfében sikerült elfogyasztanunk azt a pacal levest, amely minőségében csaknem elérte a krumlovi formanka (a sörgyári étterem melletti kocsma) remekművét.
A kicsiny, út mentén szétszórt házakból álló faluról, amely a legmagasabban (a tengerszint felett 757 méterrel) fekvő sziléziai cseh falvacska nevezték el az 1997 óta megrendezésre kerülő Ralley Rejvíz kupát, amit nem éppen a száguldás szerelmeseinek szerveznek. Minden évben itt gyűlnek össze a világ számos országából, köztük gyakorta Magyarországról is a sürgősségi mentő szolgálat alakulatai egy kis versenyre, valamint a tapasztalatok, ismeretek megosztására.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése