2014. július 16., szerda

Porta Coeli, a Mennyek Kapuja

Vendégcikkírónk Kulcsár Sándor, Csehország lelkes rajongója Dél-Morvaország egy csodálatos szépségű látványosságához a tišnovi kolostorhoz, a híres-neves Porta Coelihez kalauzol el minket. 

 Csehország déli részén, a Brnói (Dél-Morvaországi) Kerületben, annak is a nyugati határán járunk. A kolostor Tišnov települése mellett egy kis faluban fekszik. Tišnov régi stílusú, a Svratka és a Loučka összefolyásánál fekvő ódon város Brno és Žďár nad Sázavou között. A vonatról már messziről megjöhet a kedvünk egy kis itteni barangoláshoz, hisz oly csodás hegy emelkedik fölötte! Aki szeret túrázni, bátran nekivághat a kitaposott gyalogösvény bejárásának. Döntését biztos nem fogja megbánni, hisz kacskaringós kaptatók után egy olyan területre érkezik meg, ahol sem fák, sem magasra nőtt bokrok nem zavarják a kilátást, s rálát a szomszédos falura, Předklášteříre

A kolostor felülnézetből

Ide tart utunk. Nem is Csehországban lennénk, ha már a hegyről lefelé ne három turista útvonalat találnánk. Először a zöldet követjük, majd mikor a másik kettőt is megtaláljuk, a városból kifelé vezető kék felé fordulunk. A folyó mellett haladunk, majd miután átértünk a hídon, kicsit más világba érünk. Távolodunk a város zajától, egyre csendesebb, nyugodtabb hely vesz minket körül. Könnyen ráhangolódhatunk a templom meghittségére. Az eddigi jelzés mellett most már követhetjük a Menyek Kapuja (Porta Coeli) kiírást is, de továbbra is a kék turista út mentén. Ugyan egy elágazásnál egy kicsit gondolkodóba eshetünk, de nagyon rövid idő után már biztosak lehetünk benne, merre is kell haladni. 

A kolostor bejáratánál
Innentől már csak egyenesen előre megyünk, és megérkezünk a kolostort és a többi építményt védő erődítményhez. Amint beérünk, egy zöld tisztásra jutunk. Először a Porta Coeli épületét látjuk meg, de előbb nézzük meg a vele egybeépült újabb templomot. Ezt a Magyarországon kalapos király néven ismert II. József uralkodása folytán emelték. Ő ugyanis felszámolta az uralma alatt lévő összes rendet, és a birtokaikat az Egyháznak adta. Ettől kezdve a Porta Coeli egy ideig az egyházmegye temploma volt. Így 1861-ben, mikor a régebben itt működő cisztercita zárdát újraalapították, új templomra volt szükségük. 1900-1901-ben František Pavlů tervei alapján elkészült az új templom, ami egy egyhajós, boltíves építmény, külön boltíves szentéllyel. Jelenleg itt mutatják be a předklášteří gyülekezetnek a miséket.
Konstancia faragott alakja a Mennyek Kapuján
Emellett áll a régi templom, ami csak idegenvezetéssel látogatható. A régi bazilikát szintén Szűz Mária Mennybemenetelére szentelték fel, sokkal korábban mint az előbb említettet. Itt ma egy XIII. században alapított apácarend él és dolgozik. A rend alapítója I. Ottokár özvegye, Konstancia királyné volt. A zárdát 1230-ban hozta létre, röviddel utána, 1233-ban pedig itt halt meg. Feljegyzések szerint nyughelye is a közelben van de máig még senki nem akadt a nyomára. Családjáról annyit mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy édesapja III. Béla magyar király, egyik leánya pedig az 1989-ben szentté avatott Prágai Szent Ágnes volt, akinek a tiszteletére 1989 óta minden évben zarándoklatot szerveznek a templomhoz. Konstanciának összesen öt lánya és négy fia született, akik közül itt nyugszik – szintén ismeretlen sírban – Přemysl őrgróf.

Közeledünk a Mennyek Kapujához
Az épület nyugati oldalán magasodó, gazdagon megmunkált boltíves kapu miatt terjedt el a bazilika ismert neve, a Mennyek Kapuja. A bejárat körül oszlopok helyett a francia gótikára jellemzően a tizenkét apostol szobra áll, fönt pedig I. Ottokár és Konstancia veszi körbe a feltámadt Krisztust. Építészetileg teljesen eltér a többi cisztercita templom bejáratától, az itt működő rend helyett sokkal inkább arra utal, hogy itt királyi nyughely található. A bazilika – mert mérete miatt bőven kiérdemli ezt a nevet – három hajóval és egy kereszthajóval ragadja meg a látogatók figyelmét. Korszakának megfelelően a barokk és a gótika jegyeit viseli magán. Berendezése barokk stílusú, az 1764 utáni időkből származik. A főoltár mögötti képet a rokokó német vezéralakja, Franz Anton Maulbertsch, a szobrokat pedig Andreas Schweigl brnói születésű morva szobrászművész készítette. A falakat a XVIII. század egyik legfontosabb cseh festője, a jezsuita Ignác Viktorin Raab képei díszítik. 

Kolostorkert
A hatalmas épületből egy ajtón át a rendezett, nyáron virágok borította udvarra jutunk, melynek közepén egy mély kút áll. A kerengő szélén kőkiállítás kapott helyet. Emellett, a templom felől nyílik a rózsaablakkal díszített, egyébként visszafogott oratórium. A kertre néző szobákat ma is használják, itt laknak az apácák Mikor II. József elvette a rendtől a kolostort, először az egyházé lett, majd ők tovább adták. Az új tulajdonosok ruhagyárat rendeztek be a szobákban. Csak 1861. júniusban került ismét egyházi kézbe, mikor megvásárolta az alsó-luzáciai Marienthalban (a mai szász Zwickau egyik negyedében) lévő apátság. 

Kapu boltívek
A bazilika egyik különlegességét csak az utunkon visszafelé mutatják be. Valamennyi boltív pontosan van megszerkesztve, megépítve, úgy, ahogy azt a tervezője megálmodta. Az egyik kivételével. Az egyik felújítás alkalmával a XV. században a boltív két oldalát két mester készítette. Azonban nem sikerült a találkozást pontosan megtervezniük, így a csúcs nem szépen ívelt, hanem lapos lett.

Apostolok faragott alakjai a kapun
Aki teheti, keresse fel ezt a csodás épületegyüttest, érezze jól magát a 2010-ben a cseh nemzeti örökség listájára felkerült épületben. Aki inkább a gondolat szárnyain utazna oda, egy holdfényes éjszakán üljön ki a szabad ég alá. Talán megtalálja közben a 3276 Porta Coeli aszteroida helyét is az égbolton.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése