2014. július 18., péntek

Magdalena Dobromila Rettigová, a cseh gasztronómia nagyasszonya

Cikkeinkben gyakran írunk a cseh konyha remekeiről és válogatásaink során igyekszünk minél eredetibb recepteket felkutatni, mivel a fő célunk, hogy egy kis cseh életérzést varázsoljunk a mindennapokba. Az igazi „staročeský” vagyis régi cseh receptek keresgélése közben szinte minden alkalommal felbukkan egy rejtélyes hölgy, Magdalena Dobromila Rettigová neve, aki napjainkig hatással van a cseh konyhára, jóllehet első szakácskönyve nem kevesebb mint majd 190 évvel ezelőtt jelent meg. A neve az azóta eltelt hosszú idő ellenére sem merült feledésbe.


Magdalena Dobromila Rettigová
A híres hölgy szakácskönyve, a „Domácí kuchařka“ vagyis az Otthoni szakácskönyv már a maga idejében is bestselleré vált. Legutóbb 2004-ben adták ki, így szinte sejthető, hogy alig fordulhat elő olyan háztartás Csehországban, ahol ne akadna legalább egy példány belőle. Elismertsége ma is olyan nagy, hogy tiszteletére minden év májusában közel kéthetes gasztronómiai eseménysorozatot szerveznek Litomyšl városában, ahol 1834-től a 60 éves korában bekövetkezett haláláig élt. Ezen a fesztiválon a város és a környékén levő éttermek versengenek egymással, továbbá egy nemzetközi gasztronómiai megmérettetésre, iskolák és háziasszonyok versenyére is sor kerül. Ezen fesztiválon kívül az egész országban fel-felbukkannak a Magdalena Rettigová munkásságának elismerése jegyében szervezett időszakos kiállítások is.



De nézzük meg alaposabban, hogy ki is volt valójában Magdalena Dobromila Rettigová. Csupán egy hagyomány tisztelő szakácsnő, aki finom ételeivel belopta magát az emberek szívébe vagy egy sokkal jelentősebb személyiség?



1785. január 31-én a Prágától nem messze található Všeradicében Magdalena Artmannová néven született egy kislány a középosztálybeli, német ajkú családban. Gyermekkora nem volt vidámnak mondható, hiszen alig 7 éves volt amikor elhunyt az édesapja. A család megélhetése ettől kezdve nem volt egyszerű. Ráadásul az édesanyja egy végtelenül szigorú asszony volt, aki Magdalénát játék helyett kemény munkára tanította. Egy történet szerint az ötödik születésnapjára ajándékként kötőtűket és gyapjú fonalat kapott, így babázás helyett a kislány a harisnya kötés tanulásával, tehát „hasznosan” töltötte az időt. Így ne csodálkozzunk azon, hogy a háztartási tevékenységek valósággal a zsigereibe ivódtak.



A felnövekvő Magdalénából tanult és művelt fiatal hölgy lett, aki irodalmi vénáját versek, humoros írások és érzelmes történetek írásában élte ki. Mindezt kezdetben német nyelven tette, mivel csehül akkoriban még egyáltalán nem beszélt. 23 éves korában férjhez ment Jan Alois Sudiprav Rettig ügyvédhez, aki a nemzeti megújhodás írójaként is ismert, és férje motiválására tanulta meg a cseh nyelvet. Magdaléna maga is a bekapcsolódott a nemzeti megújhodási mozgalomba és legfőbb céljának a fiatal nők nevelését tűzte ki. Amolyan korabeli feminista mozgalmat indított el a nők nagyobb önállósága, az életben való jobb eligazodása érdekében. Missziója során ötvözte irodalmi tudását a gyerekkorában megélt élményekkel és ismeretekkel, több könyvet is megjelentetett. Alapítványt hozott létre amelyben a polgári családok lányait a hazafiasságon túl erkölcsi, érzelmi nevelésben is részesítette, háztartási ismereteket és a családi élet erősítésének módszereit tanította nekik. Mindeközben 11 (!) gyermeknek adott életet, akik közül sajnos csak három leánya élte meg a felnőtt kort. Ebben az időszakban vette fel nevébe a „Dobromila“ nevet, amelynek jelentése „szerető jóság“.


Domácí kuchařka
No, de szóljunk a gasztronómiában elért kimagasló sikereiről is. Elsődleges elvei között az szerepelt, hogy a feleségek maguk főzzenek a férjeiknek, hiszen azért az mégis más, mint amikor a háztartási alkalmazottak teszik mindezt. Úgy vélte, hogy komoly előnyt jelent a feleségeknek, ha az ebéd főzéséért ők maguk aratják le a babérokat, persze csak akkor, ha finom fogásokat sikerül készíteniük. Ennek érdekében született meg a már említett cseh nyelvű szakácskönyve, az 1826-ban kiadott „Domácí kuchařka“, amelyben a cseh és morva vidék ízletes húsos és böjti ételreceptjein kívül sok a nőknek és anyáknak szóló háztartási és életvezetési tanács is szerepel. Hosszú időn keresztül ez a szakácskönyv volt az egyetlen cseh nyelven írott szakácskönyv.


Rettigová Múzeum
Magdalena érdeme, hogy mind a városi, mind a falusi lakosság körében általa formálódtak az étkezési szokások, bővült az elkészíthető ételek köre. Mindezekkel nagyban meghatározta a mai cseh konyha alapjait is. Ételei mondhatni eléggé kalória dúsak voltak, de azért ügyelt az egyensúlyra is, így a húsételek mellett főzelék receptek is szerepelnek a tárházában. Annak ellenére, hogy Magdalena Dobromila Rettigová receptjei közel 200 évvel ezelőtt születtek, nagyszerűségüket jelzi, hogy kisebb módosítással a mai napig is használhatóak. Konyhájának illusztrálására legközelebbi gasztronómiai cikkünkben egyik saját receptjét szeretnénk bemutatni.




Ö volt Magdalena Dobromila Rettigová, aki egy új szemléletet vezetett be a társadalomba, és sok gyakorlati tudással, tapasztalattal segítette nőtársait. Magas elvárásai ugyan elég nagy követelményeket állítottak azok elé a háziasszonyok elé, akik mindenben megfogadták a tanácsait, de vélhetőleg követői ebben is örömüket lelték.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése