2014. május 7., szerda

Kost vára, a Csont amely megakadt az ellenség torkán

A Prágától északnyugatra elterülő Cseh Paradicsom vidéke a szél által varázslatos formákat öltő homokkő sziklák rengetegeiről, a szépséges völgyeiben csordogáló, máskor vadul zúgó patakjairól, kis tavacskáiról és nem utolsó sorban a gyönyörű várairól, kastélyairól híres. Ez utóbbiak többsége a sziklák tetejére épült (pl. a netmagazinunkban már bemutatott Trosky vára), ma is messziről hirdetve egykor volt dicsőségét. Van egy azonban, amely inkább a folyóvölgyet, a homokkő sziklák ölelését „választotta”. Ez a csodás építmény nem más, mint Kost vára, amelyet a Klenice és egy másik kisebb patak találkozásánál emeltek a XIV. században. 
 
Kost, időutazás a középkorba

Kostot, amely megtestesítője a gótikus középkori vár fogalmának a Vartemberk család feje Beneš kezdte el építeni. Mivel abban az időszakban egy vár helyének kiválasztásánál elsősorban nem a pompa, hanem a védhetőség volt az alapvető elvárás, így a rejtekadó erdők által körülvett, ivóvízzel kellőképpen ellátott, kis patak menti szikla tökéletesen megfelelt egy új vár építésének. Beneš magát latinosan Benesius di Costi-nak, azaz kőkeménynek, mondhatni csontszilárdnak hívatta, és ezért is kapta a vára a Kost, azaz a csont nevet, és építették az amúgy olcsósága miatt elterjedtebb fa helyett kőből. Mivel alapvetően nem tartozott az igazán gazdag nemesek közé, ezért Beneš még csak a vár kisebb felépítményeit tudta megépíteni. Azonban fia Petr, aki IV. Károly király közvetlen közelében teljesített szolgálatot már jóval nagyobb bevételre tett szert, az apja által elkezdett munkálatokat továbbfolytatta. 
 
A bevehetetlen falak
Az általa elképzelt alapvető vár sziluettet láthatjuk ma is, hiszen egészen egyedi módon az építmény kinézete az évszázadok során tulajdonképpen nem változott, így tényleg olyan mintha 600 évet repülnénk vissza az időben. Érdekességként meg lehet említeni, hogy a vár építése során használt kövek jelentős részén lyukakat láthatunk, amelyek felfedik annak titkát, hogy hol és hogyan is ragadták meg a kőmíves mesterek a nagy köveket, és miképpen tudták egymásra helyezni.

Stabil alapok
Hála a rejtőzködő helyválasztásnak a huszita háborúk teljes mértékben elkerülték Kost várát, mivel a Jan Žižka csapatai megfeledkeztek róla, vagy csupán nem volt kedvük a farkasokban is bővelkedő sötét erdőrengetegekbe bevonulni. 1414-ben a vár a Vartemberkektől átkerült a Hazmburk családhoz, ekkoriban éppen Pogyebrád György csapatai próbálták elfoglalni, minden siker nélkül. 1497 és 1524 között a Šelmberkek birtokolták, akik egy kicsit átszabták a nyugati szárnyat, egy új, kisablakos palotarészt kialakítva. A XVI. században a Bibernštejnek (Jan) építették meg a palotájukat, amelynek falait gyönyörű sgraffitok díszítik, és itt található ma az egyik legkedveltebb turista látványosság, a fekete konyha is. 
 
Sgraffito díszítések
A XVII. században Albrecht von Wallenstein generálisé lett szinte egész Észak-Csehország, valamennyi kastélyával, várával együtt. Ő ugyan egy modern palotává akarta átszabni az építményt, de csak némi bontásra került sor, átépítésre már nem. A harmincéves háború során a svéd csapatok megpróbálták bevenni a várat, de ez nekik sem sikerült. Annak ellenére sem, hogy az ostrom alatt járvány tört ki a falak mögött, és sok katona ebben lelte halálát. Azért, hogy ne mutassák az ellenség számára a meggyengülésüket, a vár őrzői a holtesteket nem dobták ki a várból, elásni a kemény homokkőben lehetetlen lett volna. Így nem volt mit tenni, a vár pincéiben helyezték el, majd befalazták őket a „szomorú palotájukba”.
Kost alaprajza
A Fehér-torony
A kényelmes itt lakozásnak nem éppen legideálisabb vár, amely az idő során a védelmi funkcióját is elvesztette gyakran váltotta gazdáit, és lassan mellőzésre is került. Új tulajdonosai között megemlíthetjük a Lobkowitz család tagját Kryštof Popelt, aki saját palotát és sörfőzdét is építtetett, a Černín famíliát, akik viszont a várat már csak szimplán gabonatárolónak használták. Őket követte Kazimír Netolický báró, akinek leszármazottját Anna Maria Dal Borgo Netolický-t vette el feleségül Norbert Kinský. Kinský és párja birtokolták Kost várát előbb az államosításig, majd a bársonyos forradalmat követően újból. Jelenleg Norbert fia, Giovanni Kinský a vár ura.

A vár legmagasabb, legdominánsabb része a hat emeletes lakótorony, a Fehér-torony. A vár legrégebbi részében, a Vartemberg palota alagsorában megtekinthetjük a régi kínzókamrákat. A többféle vezetett túra során különféle csodás kiállításokat, bútorokat, festményeket ismerhetünk meg, miközben bepillanthatunk a vár lakóinak életébe. 
 
Kost, a filmesek kedvence
A vár közvetlen közelében két kis patak elgátlással létrehozott tó, a Fekete és a Fehér-tó terül el, tovább fokozva a vár csodás látványát. Talán nem meglepő, hogy Kost vára számos film forgatási helyszíne volt már, többek között felbukkan a „Grimm” című filmben, vagy éppen a „Hannibal ébredésében”. Ha kell egy jó kis „sötét középkori” hangulat, itt könnyen megtalálhatják a filmkészítők. Mi azonban élvezzük ki a csodás vár, és még csodásabb környezete által nyújtott élvezeteket, látványosságokat és pihenjünk meg egy napra a Cseh Paradicsom eme csendes zugában, ahol a legutóbbi híreink szerint már a helyi sörfőzés is újjáéledt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése