2013. március 11., hétfő

Akkor és most 9. – Szent Bertalan-katedrális és főtér – Plzeň

Akkor és Most sorozatunk legújabb tagjaként készült cikkünk során Plzeň-be, a „cseh sör fővárosába” utazunk. Most mégsem a folyékony kenyér utáni éhség, hanem a szó szerinti „magas” kultúra iránti érdeklődésünk vezetett minket ide. Magas, méghozzá csaknem 103 méteres, ugyanis a város főterén (Köztársaság-tér) álló Szent Bertalan-katedrális (Katedrála sv. Bartoloměje) hosszan elkeskenyedő tornya ekkora csúcsra tör. A távolról is jól látszó egy tornyú épület kiemelkedik a környezetéből, és egészen 1981-ig a Csehország legmagasabb épületének számított. Azóta ugyan ketten beelőzték, és mára leszorult a dobogó harmadik fokára (megőrizve az élpozíciót a templomok körében), de ez a bronzérmet érő helyezés is megér nem egy misét.
301 lépcsőn felfelé

A ma mintegy 165 ezer lakossal rendelkező Plzeň (valójában Új Plzeň ) története, jóformán a Szent Bertalan-templommal egyidős, hiszen a főterén, az Óváros központjában álló épületet a várossal együtt valamikor a XIII. század vége felé alapította II. Vencel király. A gótikus stílusú templomot a feljegyzések szerint 1295-ben kezdték el építeni, majd a mai alakját a XVI. század elejéig, többszöri átépítés alkalmával nyerte el. Néhány főbb paramétere a következő: 58 méter hosszú, 30 méter széles, és egész pontosan 102,26 méter magas. Aki hajlandó a 301 (!) lépcsőfokot megmászni, az a torony tetejéről, pontosabban a 62 méter magasan kialakított kilátó rámpáról gyönyörű panorámában részesülhet, szemét végigfuttathatja egész Plzeň városán és a környező vidéken.

Rajz 1480-ból
A templom eredetileg két tornyú volt, de a déli tornyát az 1524. évi tűzvészt követően eltávolították, pontosabban nem építették vissza, hanem csupán tetővel borították. A helyreállított tetőszerkezet faanyagának kormeghatározása alapján megállapították, hogy a felhasznált fákat 1524 és 1531 között fokozatosan vághatták ki a Šumava erdeiben, és használhatták fel az újraépítés során. 
Plzeň 1602-ben, középen a Szent Bertalan-templommal
Az évszázadok során tűzvészek rendszeresen pusztították a várost, és a XVI. században itáliai építészek bevonásával alakították ki mai településszerkezetét.

Templom és főtér 1804-ből
Az 1835. évi tűzvész
1835-ben egy hatalmas villámcsapás felgyújtotta a templom északi tornyát, amely azon nyomban le is égett. A két évvel később visszaépített torony a korábbinak már csak egy leegyszerűsített mása lett, igaz alakja még karcsúbbá vált és még magasabbra nyúlik. Ezt követően nem igazán törődtek az épület karbantartásával, aminek köszönhetően 1870-ben az egyik falrész összedőlt. Tíz évvel később, 1880-ban vette kezdetét az újabb templom rekonstrukció.

Ennek során Josef Mocker építész elképzelései alapján „újragótizálták” az épületet, és el akartak távolítani mindent ami nem gótikus stílusú volt. Ennek a kissé túlzott stílus módosításnak az áldozatává váltak többek között a barokk oltárok, valamint a reneszánsz templom orom is. Szerencsére az újjáépítésre szánt pénz még időben elfogyott ahhoz, hogy ne tudjanak mindent „újragótizálni”.

1907

1907-ben új építész, a prágai Szent Vitus-katedrálist építő Kamil Hilbert lépett a színre, és 1924-re a Šternberk kápolna is helyreállításra került. 
A templom 1935-ben, a téren zajlik a piac
A XX. század folyamán szerencsére elkerülték a templomot a háborús események, így nagyobb károk nem keletkeztek benne. 1987 és 1995 között elvégezték a külső falak javítását és a torony stabilizálását. 1993-ban II. János Pál pápa püspökségi címet adott Plzeň városának és így nyerte el a templom a katedrális „rangot”. A három hajós épületben a varázslatos főoltáron, és színes ablakokon kívül a legfőbb értéket a XIV. századból származó Szűz Mária a kisdeddel szobrocska, illetve a XV. században épített Šternberk sírkápolna jelenti.


2012-ben egy izgalmas pályázatot írtak ki, a katedrális „újra-kéttornyúsítása” céljából. A pályázat nyertes munkáját ugyan nem fogják a valóságban megépíteni, de mindenesetre egy nagyon izgalmas, mérnöki versenyt hirdettek, ahol ha csak tervi szinten is, de vissza lehet „építeni” az évszázadokon át meghatározó második tornyot.

Jakub Slovacek katedrális fotója
A Szent Bertalan-katedrális körüli tér, ugyancsak rendkívül impozáns méretekkel rendelkezik. A gigantikus, 168 x 191 méteres alapterületen anno hatalmas vásárokat tartottak, ma a vásárok mellett különféle fesztiválok, kulturális, zenei és gasztro rendezvények ideális színhelyének számít. A főteret határoló reneszánsz, barokk, empire és neogótikus épületek homlokzatán csodálatos sgrafitto díszítéseket láthatunk, amelyek közül jó néhány a hírneves Mikoláš Aleš nevét dicséri.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése