2012. május 30., szerda

Pecka peckes vára

Messze északon, az Óriás-hegység lábánál, dimbes-dombos vidéken magasodik Pecka vára. Akár egy mese is kezdődhetne így, de mindez valóság. A Nova Paká és Hradec Kralové városok között fekvő Pecka településen, a falucska fölé emelkedő dombtetőn ma is áll az igencsak hosszú történelme által rommá formált vár.
Pecka a levegőből

Pecka várát a Železnice-i nemesek valamikor a XIV. század elején építhették, első 1322-ből származó írásos említése szerint tulajdonosa Budivoj vagy éppen Buzek volt. Építésének elsődleges célja a szomszédban fekvő Stupná aranylelőhelyeinek védelmezése lehetett. A vár lábánál létrejövő kis település hamarosan fejlődésnek indult, olyannyira, hogy már 1382-ben városi rangot szerzett. Ahogy telt-múlt az idő, úgy változtak a birtok gazdái, és maga a vár is. Eredetileg a kora-gótikus kastély felépítése igen egyszerű lehetett, semmi fakszni: két védő bástya, pici lakrész, és a mindezt összekötő, várudvart képző várfalak. A bejáratánál persze egy a várárok feletti fa függőhíd biztosította a bejárást.
Bástya töredék
A huszita háborúk során a vár a katolikus pártiak kezében volt, így 1432-ben a huszita haderők természetesen ostromgyűrűbe vonták. A csaknem fél éven át tartó ostromzár végén Železnice-i Jareknek meg kellett egyeznie a támadóival. Egy helyi legenda azonban sokkal izgalmasabb történetet talált ki a valóság helyett. A monda szerint a már igencsak élelmiszer-hiányos őrség szimplán átverte a palánkon a támadóit. A lélektani hadviselés részeként már számos helyen és alkalommal alkalmazott módszert használva, egy fergeteges ál-esküvőt szerveztek. Amikor a szintén igencsak elcsigázott támadók látták, hogy milyen jól is megy a vár védőinek, hamar elveszítették lelkesedésüket. Gyomruk vezette józan eszüknek engedelmeskedve inkább felhagytak a további ostrommal.
Út a várba
Az 1480-as évektől kezdve a várat több szakaszban bővítették. Hořice-i Mikuláš és Vilém számos késő-gót stílusú épületrészt építtetett a megnagyobbított várba. A XVI. század második felében az új tulajdonosa Bílé Otradovice-i Škopek pedig úgy döntött, hogy inkább egy lakájos fészekké varázsolja az addig inkább védelmi célú várat. A négy szobás, kis reneszánsz kastélyrész építését már a híres cseh utazó, író, zeneszerző Krystof (Christophorus) Harant (1564-1621) fejezte be. Harant sokáig nem élvezhette újjá formált tulajdonát, mivel a neve nem csupán művészi munkái miatt maradt meg a cseh történelemben. Ő volt az egyike azon „lázadóknak”, akiket II. Ferdinánd császár a fehérhegyi csatát követően (ahol a császári csapatok a téli király vezette protestáns hadakat megfutamították) a prágai Óvárosháza előtti téren a felkelés további 26 vezetőjével együtt kivégeztetett. Harant neve természetesen nem ment feledésbe, a várban évente megrendezésre kerülő ének fesztivál is a nevét viseli.
Nyugati szárny
Harant halála után a birtok Albrecht Wallenstein birtokába került, ami nem igazán túl nagy meglepetés, hiszen a protestáns cseh felkelés megsemmisítésében jeleskedő hadvezér császári jutalmul az egész ország területén hatalmas birtokokra tett szert. Wallensteint nem nagyon izgatta ez a kis kastély, hamarosan (1626) el is adományozta az általa alapított (minő szerénység!) valdicei karthauzi rendháznak. A kastélyt a szerény szerzetesek innentől kezdve másfél évszázadon át nyári laknak használták. Használták ugyan, de a felújításával, karbantartásával már nem nagyon foglalkoztak, inkább a birtok, és a környező települések érdekelték őket. Így amikor a szerzetesi birtok II. József rendelete nyomán, 1782-ben a Vallásalaphoz került, már igencsak romos állapotban leledzett. Az 1824-ben elárverezett várat, alig hat év múlva újabb csapás érte, mikor is a városkában pusztító tűz elérte, és Kraszna Horka büszke várához hasonlóan felégette. A gazdátlan vár megmaradt részeinek építő köveit a lakosok pedig a házaik építéséhez használták fel.
Panoráma
Vár alaprajz
Pecka címere

A várrom hányattatása 1921-ig tartott. Azóta a ma már csak községnek nevezhető Pecka tulajdonában áll, és a romokon kívül a hatvanas években többé-kevésbé helyreállított nyugati szárny, a Harant-palota tekinthető meg, ahol többek között a névadója munkásságát bemutató kiállítást rendeztek be. A részben helyreállított várromot, ahogyan az már megszokott különféle kulturális célból (koncertek, színjátszás, hagyományőrző bajvívás) használják.
Vár udvar (virtualtravel.cz)
De ha erre járunk, ne feledjük: Peckában nem csak a várrom nevezetes, de maga a település is bővelkedik kulturális emlékekben, amelyek közül most csak a Szent Bartoloměj templomot említenénk meg.
Vár kút

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése