Kis csehországi alkoholizmus körkép (kórkép)

A napokban egy az iRozhlas virtuális hasábjain megjelent cikk részletesen foglalkozik az alkoholizmus csehországi helyzetével, annak súlyosságával, területi eloszlásával. Ebből az írásból szemezgetünk.)

Csehországban az egy főre jutó sörfogyasztás a világon a legnagyobb, ezt a közkeletű információt szinte mindenki jól ismeri. De csak ritkábban szoktunk belegondolni, hogy a sörben rejlő alkohol egyben a világ egyik legnépszerűbb, legaddiktívabb, mérgező és erősen rákkeltő ám mégis legális vegyülete. Azaz a jelentős sörfogyasztás az alkohol negatív hatásainak mértékére is utalhat. A sör ugyan a maga relatíve alacsonyabb alkoholtartalmával (legalábbis a legtöbbet fogyasztott lágerek esetében) még a kevésbé káros hatású alkoholok közé tartozik, de itt sem mindegy, hogy mennyit is iszunk belőle és milyen gyakorisággal. Ám az italok Csehországban sem állnak meg a söröknél. Az alkoholos italok nagy választékából tekintélyes mértékű a bor- és pezsgőfogyasztás és a különféle röviditalok iszogatása, amelyek már nem nélkülözik a nagyobb mennyiségű etanolt sem. Az elfogyasztott alkohol kétharmada a felnőtt csehek egyötöde körében koncentrálódik. A lakosság hét-nyolc százaléka, azaz 800-900 ezer ember iszik nagyon kockázatosan, amely kifejezetten jelentős. Egy fő mintegy 10 liter tiszta alkoholt fogyaszt évente, amely tekintetben a világ "élmezőnyébe" tartozik Csehország. 

Ha az alkoholfogyasztásból eredő súlyos problémák területi eloszlásáról beszélünk, akkor a régi viccet lehet idézni, miszerint „az alkohol ellen nem lehet győzni, de a morvák döntetlenre állnak”. Bizony, talán elsőre meglepő, de Morvaország sokkal rosszabb helyzetben van, mint Csehország többi része. A legtöbb alkoholfüggőség miatt kezelt cseh lakos Kelet-, Észak- és Közép-Morvaországból származik, azon belül pedig Vsetín, Zlín, Jeseník, Kroměříž és Přerov kerületek (kraj) kifejezetten kritikus helyzetben vannak. Itt 100 000 lakosra vetítve több mint 300 kezelt fő jut, amely amely rendkívül magas értéknek számít. Főleg ha tudjuk, hogy ezek a számok a járóbeteg ellátásból származnak, amelyet az alkoholfogyasztás okozta mentális és viselkedési zavarokban szenvedő betegek, tehát a kifejezetten súlyos esetek keresik fel. A hosszú távú fekvőbeteg-ellátásban és az akut ellátásban részesülő betegek esetében már nemcsak Morvaország, hanem egyes kelet-csehországi kerületek is súlyos helyzetben vannak. Ilyen például Karlovy Vary és a Plzeňtől délre eső területek, de magasak az értékek Znojmo környékén is. Az országban összességében megállapítható, hogy míg keleten az alkohol okozta daganatos betegségek, addig nyugaton a cigaretta okozta kórok jelentik a legfőbb halálozási okokat.

A területi megoszlási különbségek mögött számos ok állhat. Egyrészt Morvaországban az adottságok miatt sokkal több lepárló üzem található, amely a csehországi gyümölcspárlatok jelentős részét adják. Ezek egy része kicsi, de itt található pl. a híres Vizovicei Szeszgyár, ahol készül a „vizovicei slivovice” (is). Ugyancsak Morvaország ad helyet az ország legfőbb borvidékeinek, ez például magyarázatot adhat Znojmo, a cseh borfőváros sajnálatos kiugró eredményeinek.

A térképeket a Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet (NUDZ) készítette.

Bal oldalról, jobb oldalra

Senki ne ijedjen meg, a Csehország, nem csak Prága honlapunk még véletlenül sem vált profilt és nem válik a politikai véleménynyilvánítás egyik eszközévé. A cikkünk címe mögött lapuló téma ugyan sokkal kevésbé indulatkeltő, mint a pártok fékevesztett kritizálása, de reményeink szerint ugyanúgy hordoz érdekességeket. Ugyanis napjainkban szinte magától értetődő, hogy Európa csaknem valamennyi országában, a mértékegységek terén is külön utas Egyesült Királyság, valamint Írország, Málta és Ciprus kivételével mindenhol a kocsi bal oldalán kell a sofőrnek az autójában a kormány mögött elhelyezkednie. De talán sokaknak meglepő lehet, hogy mind Magyarországon mind Csehországban még nagyon sokan élnek azok közül, akik emlékeznek arra az időszakra, amikor még a közutakon a bal oldali közlekedés volt az előírt és a járművek jobb oldalán volt kormány. Ám mindkét ország ameddig csak lehetett, ellenállt a gyökeres változásnak és a végén nem is csupán a szabad akarata miatt adta be a derekát. De lássuk is, hogy mi is történt.

Jobb vagy bal? Fotó: Škoda

Már az ókorban megszabták a közlekedés irányát és ekkortájt a görögök és a rómaiak az út bal oldalán haladtak. Ez sok évszázadon keresztül így is maradt, részben azért, mert sokkal könnyebb volt egy lóra a bal oldaláról felszállni, hiszen a balunkra felszerelt kardunk másként akadályozott volna minket. És ha már egyszer a bal oldalon szálltunk fel, akkor logikus volt azon az út azon térfelén maradni. Az 1700-as években a brit örökségtől szabadulni kívánó Észak-Amerikában viszont már a jobb oldali közlekedés mellett döntöttek és ugyanígy tett a század végén Napóleon is, mintegy dacolva Angliával, ahol 1735-től kötelezővé tették a balra tartást. De lehet, hogy csak a balkezessége miatt akarta az oldalváltást. A példáját fokozatosan követték más európai országokban, sőt Oroszországban is, de az Osztrák-Magyar Monarchia ellenállt. Ez változatlan maradt az I. világháborút követően, sem Magyarországon, sem a frissen alakult Csehszlovákiában nem óhajtottak a régi közlekedési renden változtatni. Tették ezt annak ellenére, hogy 1926-ban már aláírták a jobbra váltás kötelezettségébe („ésszerűen megfelelő időpontban”) beleegyező egyezményt. Ám egyszerűen túl bonyolultnak és rendkívül költségesnek tűnt joggal az átállás és így inkább halogatták a döntést, annak ellenére, hogy már nagyon kilógtak az egységből, és ez akárcsak az idegenforgalmat nézve is hátrányokat jelentett.

Balra tarts!

Csehszlovákia 1931-ben ugyan újból ígéretet tett arra, hogy 5 éven belül lépni fog, de ez mégsem történt meg. Ám jött az 1930-as évek közepe és Németország befolyása kezdett egyre hatalmasabbra nőni. Ez nemsokára a müncheni egyezményhez vezetett, és a Szudétavidék elcsatolása az érintett területeken egyet jelentett a jobb oldali közlekedés bevezetésével. Emiatt már a maradék cseh országrészeken is a jobb oldalra váltás mellett döntöttek, de ezt a döntést még mindig csak lassúnak és fokozatosnak képzelték el. Ám Csehszlovákia teljes német megszállása, a Cseh-Morva Protektorátus létrejötte (1939. március 15.) mindent felgyorsított. A bevonuló német csapatok vezetője Walther von Brauchitsch tábornagy, a hadsereg főparancsnoka hamar felismerte, hogy a német anyaországgal ellentétes baloldali közlekedés nem maradhat fenn, már csak a bevonuló csapatok biztonságos mozgása miatt sem. Így egy gyors döntéssel már 1939. március 17-én kihirdették az immáron önállóságát vesztett országban a „jobbraát”-ot. Prága, a főváros mindössze egy hét haladékot kapott a váltásra, ami azért nem ment egyszerűen.

Jobbra át!

A németeknek ugyan a pénz ekkortájt még nem annyira számított, így a fontos útvonalakon a táblák, útjelzések megváltoztatásával gyorsan haladtak, de a fejeket annál nehezebb volt átprogramozni. Ugyan komoly kampányok foglalkoztak azzal, hogy átneveljék a lakosokat és a cseh civil sofőrök, gyalogosok még a kezdet kezdetén jobban koncentráltak, ám egy idő után a figyelem lazulása sok balesethez vezetett. 

A váltásra való figyelmeztetés

Szerencsére ekkortájt a mai Csehország területén szerencsére még aránylag visszafogott volt az autóközlekedés, de még így is akadtak, akik egymással ütköztek, vagy éppen gyalogost gázoltak. A villamos és buszmegállók, járművek még nagyobb kihívást jelentettek és a változtatások még több évet vettek igénybe. Sokáig a régebbi, balajtós járművekről lelépő utasokat a kalauz segítette abban, hogy az új rendben működő autósok el ne üssék.

Felirat a villamoson

Végül még pár mondat Magyarországról. Nálunk még két évet kellett várni a váltásra, de 1941. július 6-án, szintén a német haderő mozgatása miatt döntöttek a jobb oldali közlekedésre térés mellett. Ez azonban először csak a vidéki területekre vonatkozott, Budapesten még novemberig kellett várni az átállásra. Összességében Magyarország az utolsó előtti európai ország volt, amely a jobbra tartásra váltott. A sort végül két évtizeddel később (1967-ben) Svédország zárta, hosszas vitákat követően, a lakosság nagy szomorúságára. 

Jobbra hajts Magyarországon - Fotó: Fortepan - Négyesy Pál