Ahogyan azt a Csehországot idén
felkeresők is megtapasztalhatták a 2017-es esztendő a barokk
jegyében zajlik. Barokk kiállítások, barokk koncertek, barokk
fesztiválok, barokk barokk hátán elsősorban a Cseh Turisztikai
Hivatalnak köszönhetően. Az országos turisztikai szervezet ebben
az évben ugyanis a barokk stílust jelölte ki, mint olyan központi
témát, amely köré a legfontosabb turisztikai eseményeit,
programjait felfűzi. Ezen programoknak a többsége ugyan már
lezajlott, de természetesen a barokk műemlékek, maguk az
építészeti és egyéb művészeti remekművek nem csupán most
tekinthetők meg, barokk zene sem csak most hallgatható így érdemes
többet megtudni a barokkról és azon belül is a csehországi
barokkról. Mi ebben a cikkben főleg az építészetre
koncentrálunk, tesszük ezt azért, mert pl. a cseh barokk
zeneszerzők nevei (Brixi, Mazák, Vojta, Vodňanský, Biber,
Černohorský) és művei vélhetőleg igen keveset mondanak a
magyarok számára. Azt azonban mindenesetre leszögeznénk, hogy a
csehországi barokk zeneművészet, szobrászat, festészet számtalan
remekművel gazdagította a világot.
 |
| Egy tipikus barokk templom belső |
„Barokkos túlzással” él, szokták mondani arra, aki a valósághoz képest felnagyítva ábrázol valamit (maga a barokk kifejezés is az olasz barocco szóból ered, mely nem mást jelent, mint nyakatekert okoskodást). Ez a mondás önmagában is utal a barokk stílust művelők egyik legfontosabb céljára amely nem más, mint a meghökkentés. Aki betér egy barokk templomba szinte azonnal visszahőköl a szemmel elsőre befogadhatatlan látványtól, az építészeti formák bonyolultságától, a túldíszítettségtől, az egész kép mozdulatlan mozgalmasságától. Mindeme szinte túlzásba vitt cicomázottság azonban egyáltalán nem kaotikus, láthatóan a harmónia, szépség, arányosság és tökéletesség szándékával fogant meg. Az elénk táruló kép harmonikus, de egyáltalán nem békés, inkább a feszültség, valamiféle nyugtalanság, az ellentétek küzdelméből fakadó mozgalmasság árad felénk.
 |
| Barokk házsor |
A barokk, mint a XVI. század közepének
szülötte, szakított a reneszánsz egy nézőpontú, felületi,
statikus szemléletével, ahol az egyes alakzatok egymáshoz képest
mellérendelt viszonyrendszerben helyezkednek el. A barokkban a
mélység-magasság, a több nézőpontúság, az alá-fölé
rendelés párosult a dinamizmussal. Mintha az az üzenet áradna
felénk, hogy ember, tudd a helyed, az isteni tökéletességhez
képest te magad csak egy tökéletlen, bűnös lény vagy. Vége már
a reneszánsz szabadosságnak, elcsitult már a reformáció zajos
morajlása, utad visszatért az ismét erejének teljében lévő
dicsőséges Anyaszentegyház által kijelölt ösvényre. Nézd
milyen hatalommal bír a katolikus egyház, milyen nagy a pompa:
aranydíszek, márvány padló, márvány oszlopok, óriási
falfestmények, „égbenyíló” freskók, monumentális építészeti
megoldások, szoborcsoportok, szín-formagazdagság...s a mindent
körülölelő misztikusság. Láthatod, hogy Isten, és az ő földi
képviselői hatalmasak, te pedig csupán egy halandó porszem vagy,
akire ha jól viseli magát esetleg várhat az e-világon túli béke
és boldogság.
 |
| A prágai Szent Miklós-templom |
Természetesen a barokk stílus nem
kötődött kizárólag az egyházhoz, s ekkortájt nem csupán
templomok, katedrálisok s más egyházi épületek születtek meg,
hanem a világi építészet is szinte megszámlálhatatlan barokk
építményt alkotott. A polgári házak seregei mellett egymás után
sorra épültek a tekintélyes méretű, szobrokkal, szökőkutakkal,
nyírt sövényekkel díszített parkokkal ellátott úri kastélyok.
A kastélyokban dinamikus hatású tükörtermek, folyosószerűen
elnyúló galériák, monumentális lépcsősorok, csavart oszlopok,
egymás után fűzött centrális terek, díszes kovácsoltvas
kerítések, kapuk. Pompa, pompa hátán. A barokk stílus Itáliában
a XVII. század utolsó harmadáig dominált, de pl. a német
területeken, a Habsburg birodalomban, illetve Oroszországban a
XVIII. század első felében élte a fénykorát, majd lassan itt is
beletorkollott a következő nagy stílusirányzatba, a
klasszicizmusba.
 |
| Kilian Ignaz Dientzenhofer |
A cseh barokk építészet, amely
afféle „radikális barokként” külön ágát képviseli ennek a
stílusnak, elsősorban három építésznek köszönhetően
emelkedett Európa élvonalába, illetve hagyott hátra világörökség
szintű maradandó értékeket. Christoph és fia Kilian Ignaz
Dientzenhofer, valamint Giovanni Santini (csehül Jan Blažej
Santini-Aichel) munkásságának említése nélkül lehetetlen lenne
ma csehországi barokkról beszélni. (Santiniről bővebb cikket ITT olvashatnak.) A bajor építész dinasztiához tartozó Christoph
Dientzenhofer nevéhez számos prágai épület, többek között a
Břevnovi kolostortemplom, a Kaiserštejn,
a Vrtbovský és más paloták, polgári házak megépítése
kötődik, de a cseh vidéken is sok maradandót alkotott, pl.
Szent Klára-templom (Cheb), Teplái kolostor és további számos
templom. Egyes műveit, pl. a Kisoldali (Malá Straná) Szent
Miklós-templom építését ő kezdte el, de a halálát követően
a művet fia Kilian Ignaz fejezte be. A fiatalabb Dientzenhofer
építette sok más mellett a prágai Nepomuki Szent János-templomot,
a Karlovy Vary városában álló Mária Magdolna-templomot, vagy
éppen a Prága Óvárosában látható Szent Miklós-templomot is.
 |
| Žďár nad Sázavou |
Anélkül, hogy még egyszer
részletesebben beszélnénk Jan Blažej Santiniről a cseh barokk
építészet (s azon belül is a barokk gótika) kiemelkedő
alakjáról, a „fény építészéről” álljon itt felsorolás
szerűen néhány remekbe szabott építménye: a Žďár nad Sázavou
Zöld-hegyén (Zelená Hora) álló Nepomuki Szent
János-zarándoktemplom, a Kutná Hora városa mai Sedlec
városrészében álló Keresztelő Szent János és Szűz
Mária-temploma, bencés kolostori templom Kladruby-ban, a Plasy
kolostor, Želiv temploma, a zvole-i Szent Vencel-templom és még
hosszan sorolhatnánk. Az említett három meghatározó jelentőségű,
a cseh földeken alkotó, de mégis Európa-szerte hírnevet szerző
építész mellett természetesen még számos más szintén
tehetséges mester formálta át az országot, hiszen a cseh vidéken
ma is látható templomok, kápolnák túlnyomó többségükben
barokk stílusban épültek.
 |
| A Mátyás kapu |
Az első csehországi barokk építményt,
a prágai Mátyás kaput valószínűleg Giovanni Maria Filippi
itáliai építész alkotta még 1614-ben, de azt követő hosszú
békehiányos időszakban (Harmincéves háború) sokáig más
maradandó nem született. A korai cseh barokk épületeket
többségében itáliai építészek alkották, mint pl. Giovanni
Pieroni, Andrea Spezza (Wallenstein palota / Valdštejnský
palác), Carlo Lurago (a Klementium újraépítése, Humprecht
kastélya stb.), Francesco Carrati (Černín palota), Filiberto
Lucchese, Giovanni Pietro Tencalla (Kroměříži érsekség). A
talján építészeken kívül azonban számos más nemzet kiváló
művészei is alkottak a mai Csehország területén, köztük
kiemelhetjük a francia Jean Baptiste Mathey nevét, akinek többek
között Troja kastélyát köszönhetjük.
 |
| Vranov nad Dyjí kastélya |
A későbbi (magas) barokk (1690-től a
18. század közepéig) időszakában alkottak a már említett
Dientzenhoferek és Santini, de rajtuk kívül feltétlenül említést
kell tennünk Giovanni Battista Alliprandiról, valamint az osztrák
Johann Bernhard Fischer von Erlachról. A főként osztrák földön
alkotó Erlachnak köszönhetjük Vranov nad Dyjí impozáns
kastélyát. Teljes mértékben lehetetlen feladat lenne felsorolni
Csehország tízezernyi barokk templomát, kolostorát, kápolnáját
és más épületét, nem beszélve a megannyi barokk szoborról,
melyek megalkotása oly sok kiváló építész, szobrász, kőmíves,
ács és más mester, valamint az utókor számára ismeretlen
munkások nevéhez fűződik. A barokkot a túlzásai miatt lehet nem
szeretni, lehet imádni, de az biztos, hogy a barokk épületek a mai
Csehországról alkotott képünk elemi részét képezik, s
hiányukban a turisták seregei sem jutnának megannyi varázslatos
élményhez. A következő cikkünkben a gazdag cseh barokk örökség
néhány számottevő tagját mutatjuk be röviden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése