Varázslatos Český Krumlov V. - Városrészek

Évente sok ezer honfitársunk keresi fel Český Krumlovot, és vélhetően a jövőben is hasonlóan szép számban „boldogítjuk” az ott élőket. Sokan, mint magunk is visszatérő vendégek vagyunk, de a legtöbb turista életében először keresi fel ezt a gyönyörű várost. Český Krumlovról szóló mostani bejegyzésünk elsősorban a számukra készült, de azért bízunk benne, hogy a várost már egyszer-kétszer látottaknak is tudunk többlet információval szolgálni. Most nem egy egyedi épületet, tárgyat vagy más értéket mutatunk be, hanem magáról a városról, pontosabban a főbb városrészekről szeretnénk vázlatosan szólni.

Kezdjük először a múlttal, de senki ne ijedjen meg, nem bonyolódunk hosszadalmas történelem mesélésbe. Csak ránézünk egy 160-170 évvel ezelőtt készült térképre, amely az I. Ferenc, majd Ferenc József császár parancsára készített II. katonai felmérésből származik. Ezt a térképet, amelyen jól látszanak Krumlov történelmi részei hasonlítsuk össze napjaink térképével és merengjünk el a látottakon.

Krumlov (Krummau) a XIX. század derekán

A térképeken elsőként a várost délnyugat-északkelet irányban átszelő, pontosabban átkanyargó Moldva tűnik fel, amelyet úgy mindennek lehet nevezni, csak nem egyenes lefolyásúnak. A város magját alkotó keményebb kőzetek kerülgetése során a folyó tripla hurkot képezett, és a belvárosban egy igazi omega alakot vett fel. Itt a folyó olyan közel került önmagához, és a kanyar levágásához, lefűzéséhez, hogy ettől csak az emberi beavatkozás, mederrögzítés mentette meg. Ugyanakkor az ember kihasználva a lehetőséget, a valóságban korlátozottan át is vágta ezt az elkeskenyedő részt egy vízi malom működtetése kedvéért (ma Hotel Mlýn ), így egy valóságos mesterséges szigetet hozott létre.

Krumlov ma, a főbb városrészek

Ezt a „szigetet”, az omega (Ω)alakú hurokban fekvő városrészt hívják Parkán-nak. Itt található a település történelmi fő tere, körülötte a folyó miatt szintén kanyargós utcácskák, a Szent Vítus-templom, a Regionális Múzeum épülete, és még napestig sorolhatnánk, maga a középkori hangulatú városmag.

Ettől északra a kevésbé jól záródó hurokban található városrészt hívják Latrán-nak. Itt emelkedik a Vár, a Torony, a Szent Jodocus templom, a Sörgyár és a többi, és a többi. Valaha a Vár mögött egy Vadaspark állt, amin a Moldvába betorkolló Polečnice patak szalad keresztül. A Vadaspark a XVIII. században egy áradás során tönkrement, a vadak belefulladtak a vízbe, és ezt követően ez a patak-völgy már nem töltött be hasonló funkciót.
Most itt találhatjuk a város legnagyobb parkolóját, valamint egy kis patak parti park területet (amelyet most újítgatnak fel).

Itt a völgyben fut be nyugat felől a Lipnói-tó irányából a 39-es főút, és az Óváros északi határán északkelet felé, egy rövid szakaszon a Moldva mellett, majd egy erős kaptatón továbbhalad České Budějovice irányába. Ahogyan az a térképen látszik a 39-es úttól északra fekvő rész 1850 körül még nem volt lakott terület. A városmaghoz közelebbi Špičák településrészen illetve attól nyugatra található a városi focipálya, a téli stadion, illetve egy kicsit távolabb a turisták által is látogatható grafitbánya.

Krumlov részei, ahogyan azt a Kereszt-hegyről láthatjuk! Kattints a nagyításhoz!

A vasút megépítésével, (amelynek nyomvonala a város mai északi határában a Klet' hegyláb magasabb területén fut), illetve a város fejlődését követő lakosság növekedéssel újabb területek váltak vonzóvá, és így fokról fokra beépültek az Óvárosra néző hegyoldali, magasabban fekvő térszínek. Az Óvárosról északra a vasút felé eső régebbi városrész (Nádražni Předměsti) folytatásaként szocialista tízemeletes panellakótelep épült, és a település elérte, majd magába olvasztotta az egykori Dumrowitz falut, Domoradice-t.

A település az idők során a településmagot jelentő Latrántól déli irányban is terjeszkedett. Még a középkorban épült ki részlegesen ezen folyó hurkot kitöltő Linecka, ahol ma többek között a városi parkot, a zsinagógát, a Seidel Fotómúzeumot is megcsodálhatjuk. Az ettől nyugatra eső városrészt, és annak déli irányú folytatását hívják Plešivecnek, ahol ahogy haladunk déli irányba, úgy bukkanunk az újabb építésű házakra, a végén szintén sok emeletes szocialista lakótömbökhöz érve. 

Ki tudná megfejteni, hogy merre kanyarog a Moldva?

A Moldva túl oldalán a hegyoldal, csaknem a tetejéig szintén sűrűn beépült. Ezt a városrészt hívják Horní Brána-nak. Itt található az Óvároson túli panziók többsége, és egy szép kis magaslati tavacska. Végezetül a Latránnal szemközti városrész rejti a lakóépületek mellett a Kórházat és a temetőt.  Český Krumlovban jelenleg mintegy 14 ezer ember él. Közülük igen kevesen laknak a turisták számára átalakított Óvárosban (Parkán-Latrán), a nagy többségük a lakótelepeken, illetve a hegylábi kertes házakban élnek.

Ahogyan írom a sorokat, egyre inkább reménytelennek tűnik a feladat, hogy igazán életszerűen mutassam be Krumlovot, így fel is adom. Aki csak teheti, menjen oda maga és nyomozza ki, hogy hol mire is gondolt ezen blogbejegyzés szerencsétlen szerzője!