Kis csehországi alkoholizmus körkép (kórkép)

A napokban egy az iRozhlas virtuális hasábjain megjelent cikk részletesen foglalkozik az alkoholizmus csehországi helyzetével, annak súlyosságával, területi eloszlásával. Ebből az írásból szemezgetünk.)

Csehországban az egy főre jutó sörfogyasztás a világon a legnagyobb, ezt a közkeletű információt szinte mindenki jól ismeri. De csak ritkábban szoktunk belegondolni, hogy a sörben rejlő alkohol egyben a világ egyik legnépszerűbb, legaddiktívabb, mérgező és erősen rákkeltő ám mégis legális vegyülete. Azaz a jelentős sörfogyasztás az alkohol negatív hatásainak mértékére is utalhat. A sör ugyan a maga relatíve alacsonyabb alkoholtartalmával (legalábbis a legtöbbet fogyasztott lágerek esetében) még a kevésbé káros hatású alkoholok közé tartozik, de itt sem mindegy, hogy mennyit is iszunk belőle és milyen gyakorisággal. Ám az italok Csehországban sem állnak meg a söröknél. Az alkoholos italok nagy választékából tekintélyes mértékű a bor- és pezsgőfogyasztás és a különféle röviditalok iszogatása, amelyek már nem nélkülözik a nagyobb mennyiségű etanolt sem. Az elfogyasztott alkohol kétharmada a felnőtt csehek egyötöde körében koncentrálódik. A lakosság hét-nyolc százaléka, azaz 800-900 ezer ember iszik nagyon kockázatosan, amely kifejezetten jelentős. Egy fő mintegy 10 liter tiszta alkoholt fogyaszt évente, amely tekintetben a világ "élmezőnyébe" tartozik Csehország. 

Ha az alkoholfogyasztásból eredő súlyos problémák területi eloszlásáról beszélünk, akkor a régi viccet lehet idézni, miszerint „az alkohol ellen nem lehet győzni, de a morvák döntetlenre állnak”. Bizony, talán elsőre meglepő, de Morvaország sokkal rosszabb helyzetben van, mint Csehország többi része. A legtöbb alkoholfüggőség miatt kezelt cseh lakos Kelet-, Észak- és Közép-Morvaországból származik, azon belül pedig Vsetín, Zlín, Jeseník, Kroměříž és Přerov kerületek (kraj) kifejezetten kritikus helyzetben vannak. Itt 100 000 lakosra vetítve több mint 300 kezelt fő jut, amely amely rendkívül magas értéknek számít. Főleg ha tudjuk, hogy ezek a számok a járóbeteg ellátásból származnak, amelyet az alkoholfogyasztás okozta mentális és viselkedési zavarokban szenvedő betegek, tehát a kifejezetten súlyos esetek keresik fel. A hosszú távú fekvőbeteg-ellátásban és az akut ellátásban részesülő betegek esetében már nemcsak Morvaország, hanem egyes kelet-csehországi kerületek is súlyos helyzetben vannak. Ilyen például Karlovy Vary és a Plzeňtől délre eső területek, de magasak az értékek Znojmo környékén is. Az országban összességében megállapítható, hogy míg keleten az alkohol okozta daganatos betegségek, addig nyugaton a cigaretta okozta kórok jelentik a legfőbb halálozási okokat.

A területi megoszlási különbségek mögött számos ok állhat. Egyrészt Morvaországban az adottságok miatt sokkal több lepárló üzem található, amely a csehországi gyümölcspárlatok jelentős részét adják. Ezek egy része kicsi, de itt található pl. a híres Vizovicei Szeszgyár, ahol készül a „vizovicei slivovice” (is). Ugyancsak Morvaország ad helyet az ország legfőbb borvidékeinek, ez például magyarázatot adhat Znojmo, a cseh borfőváros sajnálatos kiugró eredményeinek.

A térképeket a Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet (NUDZ) készítette.

Bal oldalról, jobb oldalra

Senki ne ijedjen meg, a Csehország, nem csak Prága honlapunk még véletlenül sem vált profilt és nem válik a politikai véleménynyilvánítás egyik eszközévé. A cikkünk címe mögött lapuló téma ugyan sokkal kevésbé indulatkeltő, mint a pártok fékevesztett kritizálása, de reményeink szerint ugyanúgy hordoz érdekességeket. Ugyanis napjainkban szinte magától értetődő, hogy Európa csaknem valamennyi országában, a mértékegységek terén is külön utas Egyesült Királyság, valamint Írország, Málta és Ciprus kivételével mindenhol a kocsi bal oldalán kell a sofőrnek az autójában a kormány mögött elhelyezkednie. De talán sokaknak meglepő lehet, hogy mind Magyarországon mind Csehországban még nagyon sokan élnek azok közül, akik emlékeznek arra az időszakra, amikor még a közutakon a bal oldali közlekedés volt az előírt és a járművek jobb oldalán volt kormány. Ám mindkét ország ameddig csak lehetett, ellenállt a gyökeres változásnak és a végén nem is csupán a szabad akarata miatt adta be a derekát. De lássuk is, hogy mi is történt.

Jobb vagy bal? Fotó: Škoda

Már az ókorban megszabták a közlekedés irányát és ekkortájt a görögök és a rómaiak az út bal oldalán haladtak. Ez sok évszázadon keresztül így is maradt, részben azért, mert sokkal könnyebb volt egy lóra a bal oldaláról felszállni, hiszen a balunkra felszerelt kardunk másként akadályozott volna minket. És ha már egyszer a bal oldalon szálltunk fel, akkor logikus volt azon az út azon térfelén maradni. Az 1700-as években a brit örökségtől szabadulni kívánó Észak-Amerikában viszont már a jobb oldali közlekedés mellett döntöttek és ugyanígy tett a század végén Napóleon is, mintegy dacolva Angliával, ahol 1735-től kötelezővé tették a balra tartást. De lehet, hogy csak a balkezessége miatt akarta az oldalváltást. A példáját fokozatosan követték más európai országokban, sőt Oroszországban is, de az Osztrák-Magyar Monarchia ellenállt. Ez változatlan maradt az I. világháborút követően, sem Magyarországon, sem a frissen alakult Csehszlovákiában nem óhajtottak a régi közlekedési renden változtatni. Tették ezt annak ellenére, hogy 1926-ban már aláírták a jobbra váltás kötelezettségébe („ésszerűen megfelelő időpontban”) beleegyező egyezményt. Ám egyszerűen túl bonyolultnak és rendkívül költségesnek tűnt joggal az átállás és így inkább halogatták a döntést, annak ellenére, hogy már nagyon kilógtak az egységből, és ez akárcsak az idegenforgalmat nézve is hátrányokat jelentett.

Balra tarts!

Csehszlovákia 1931-ben ugyan újból ígéretet tett arra, hogy 5 éven belül lépni fog, de ez mégsem történt meg. Ám jött az 1930-as évek közepe és Németország befolyása kezdett egyre hatalmasabbra nőni. Ez nemsokára a müncheni egyezményhez vezetett, és a Szudétavidék elcsatolása az érintett területeken egyet jelentett a jobb oldali közlekedés bevezetésével. Emiatt már a maradék cseh országrészeken is a jobb oldalra váltás mellett döntöttek, de ezt a döntést még mindig csak lassúnak és fokozatosnak képzelték el. Ám Csehszlovákia teljes német megszállása, a Cseh-Morva Protektorátus létrejötte (1939. március 15.) mindent felgyorsított. A bevonuló német csapatok vezetője Walther von Brauchitsch tábornagy, a hadsereg főparancsnoka hamar felismerte, hogy a német anyaországgal ellentétes baloldali közlekedés nem maradhat fenn, már csak a bevonuló csapatok biztonságos mozgása miatt sem. Így egy gyors döntéssel már 1939. március 17-én kihirdették az immáron önállóságát vesztett országban a „jobbraát”-ot. Prága, a főváros mindössze egy hét haladékot kapott a váltásra, ami azért nem ment egyszerűen.

Jobbra át!

A németeknek ugyan a pénz ekkortájt még nem annyira számított, így a fontos útvonalakon a táblák, útjelzések megváltoztatásával gyorsan haladtak, de a fejeket annál nehezebb volt átprogramozni. Ugyan komoly kampányok foglalkoztak azzal, hogy átneveljék a lakosokat és a cseh civil sofőrök, gyalogosok még a kezdet kezdetén jobban koncentráltak, ám egy idő után a figyelem lazulása sok balesethez vezetett. 

A váltásra való figyelmeztetés

Szerencsére ekkortájt a mai Csehország területén szerencsére még aránylag visszafogott volt az autóközlekedés, de még így is akadtak, akik egymással ütköztek, vagy éppen gyalogost gázoltak. A villamos és buszmegállók, járművek még nagyobb kihívást jelentettek és a változtatások még több évet vettek igénybe. Sokáig a régebbi, balajtós járművekről lelépő utasokat a kalauz segítette abban, hogy az új rendben működő autósok el ne üssék.

Felirat a villamoson

Végül még pár mondat Magyarországról. Nálunk még két évet kellett várni a váltásra, de 1941. július 6-án, szintén a német haderő mozgatása miatt döntöttek a jobb oldali közlekedésre térés mellett. Ez azonban először csak a vidéki területekre vonatkozott, Budapesten még novemberig kellett várni az átállásra. Összességében Magyarország az utolsó előtti európai ország volt, amely a jobbra tartásra váltott. A sort végül két évtizeddel később (1967-ben) Svédország zárta, hosszas vitákat követően, a lakosság nagy szomorúságára. 

Jobbra hajts Magyarországon - Fotó: Fortepan - Négyesy Pál

A cseh földek története dióhéjban I. – A kezdetek

A történelem laikus kedvelői számára a cseh földek vagy talán pontosabban fogalmazva a cseh korona országainak története önmagában is rendkívül izgalmas. Ám ha lépésről lépésre feltárjuk a teljes képet némileg meglepve vehetjük észre, hogy az mennyire hasonlít Magyarország történelmére, milyen sok a hasonlóság, a párhuzamosság a két nemzet sorsának alakulásában. Rácsodálkozhatunk arra is, hogy a cseh-morva nemzet és a magyarság között milyen sok közvetlen találkozási pont volt a múltban, melyek többségéről talán nem is hallottunk még eddig. Ezek a találkozások ugyan időnként a kelleténél harciasabbra sikeredtek, de jobbára igen békésen zajlottak. A cseh történelemről szóló cikksorozatunkban lépésről lépésre szeretnénk egy történetet elmesélni, emellett ugyancsak szeretnénk egy-két kisebb sztereotípiát, tévhitet enyhíteni, felszámolni. Mivel lehetetlen feladat lenne valamennyi történelmi eseményről részletesen szólni, ezért egy-egy korszakból igyekeztünk kiragadni az érdekesebb vagy magyar szempontból izgalmasabb történéseket. Ám ez óhatatlanul is áldozatokkal járt így, ha úgy érzik, hogy pár akár fontosabbnak vélt történés kimaradt, esetleg éppen csak megemlítésre került, akkor az nem a véletlen, hanem a kényszer műve.

Előlről

A népeink közötti első találkozásra mindjárt a honfoglalás, a kalandozó őseink letelepedésekor került sor. Ám ezt megelőzően a cseh földeken már számos fontos esemény lezajlott, melyekről érdemes röviden megemlékeznünk. A mai Csehország területe az őskor óta lakott volt, ami nem csoda hiszen elég abba belegondolnunk, hogy akár a karsztterületek barlangjai is kellő védelmet nyújtottak az ősember számára. A legrégebbi településekre utaló maradványok a kora kőkorból (felső paleolitikum), mintegy 22-26 ezer évvel ezelőtt származnak, a mamutvadászatok idejéből. A szép számban fellelhető leletek között az egyik legismertebb a dús keblű, széles csípőjű, de amúgy aprócska Věstonicei Vénusz szobrocska. A világ legöregebb kerámia alakja mindössze 11,5 cm magas és 4,3 cm csípőszélességű. 1925-ben lelt rá Karel Absolon régészcsapata a mai Dolní Věstonice területén, Mikulov városától egy kicsit északabbra, Dél-Morvaországban, a felduzzasztott Dyje folyó mentén. Egy 2004-es komputertomográfiai vizsgálat során a női alak fenekén egy mintegy 10 éves gyermek ujjlenyomatát is felfedezték.

Hátulról

A bronzkorban a barlangok után sorra benépesültek az alacsony, víztől védett halmok (chlum). Prága környékéről származik az ún. úněticei kultúra (i.e. 2300 – i. e. 1600), amely kultúrából szerszámokat, fegyvereket, kultuszszobrokat és bonyolult mintázatú ékszereket tártak fel. A közép-európai kultúra névadója Čeněk Rýzner cseh sebész és amatőr régész volt, aki 1879-ben feltárt egy Unětice melletti temetkezési helyet. A kultúra a cseh földeken jött létre, majd innen terjedt el a mai Németország, Lengyelország, Ausztria és Szlovákia területére. A lapos vagy halomsírokban talált öntött nyakperecek, laposbalták, lapos, háromszögletű tőrök, spirális végű karperecek, korong- és lapátvégű tűk, hajgyűrűk a legjellegzetesebb fémtárgyak. Ekkoriban egy-egy település néhány fából, szalmából és sárból épített házból állhatott.

Egy kelta érme

A bronzkor után következett a vaskor a Bylany-kultúrával (kr. e. 600-tól), később a Puchov-kultúrával (Kr. e. 100-tól). Kr. e. 400-tól kezdve különféle népek felerősödő népvándorlási hullámai érkeztek a térségbe. Közülük elsőként a harcias keltákat érdemes megemlítenünk. A cseh földeken feltárt oppidumok, azaz városias jellegű kelta települések közül egyet rekonstruáltak, amelyet ma Nasavrky település skanzenjében tekinthetünk meg. Az egyik törzsük a Kr.e. 3.-1. évszázadban hódította meg a mai cseh földeket. Erről a Boii nevű törzsről, a boiusok-ról kapta Csehország a latin (Bohemia) és német (Böhmen) nevét. (Bojohemum) Amúgy a Bohemia szót a történelem során maguk a csehek alig használták, inkább csak napjainkra lett népszerűbb az alkalmazása, főként a Morvaországtól való megkülönböztetés céljából. A keltákat már egyáltalán nem lehetett barbár törzseknek nevezni, igen jól szervezett társadalmi berendezkedéssel bírtak. 

Nasavrky kelta települése a terepasztalon. F: Teresa Brazdova

A közelmúltban Hradec Králové közelében fedeztek fel egy bój település maradványait nem kisebb, mint 25 hektáros területen. Ezen méretével az egyik legnagyobb kelta lakott helyek közé sorolható. Az itt feltárt 13000 lelet között arany és ezüst pénzérmék, pazar kerámiák, fémedények, sőt tükrök maradványai mind a kelták fejlettségét (pl. pénzhasználat) bizonyítják.

A Hradec Králové közeli egykori kelta település feltárása. F: L. Němcová

A bójokat német törzsek szorították kelet felé, és telepedtek le a helyükre. Legfontosabb törzseik a markomannok és kvádok voltak, kik erős törzsszövetséget alkotva fenyegetést jelentettek Róma számára. Római csapatok cseh földeket ugyan nem birtokoltak huzamosabb ideig, de a markommannokkal a határvillongások mellett többször komolyabban is összecsaptak. 

I. sz. 178-179-ben a második Markomann háború során Marcus Aurelius császár csapatai behatoltak a mai cseh, pontosabban dél-morvaországi területekre. A római Limes és egy kis erőd maradványait is csak itt, pontosabban a dél-morvaországi Mušovnál, a Dyje-Svratka-Jihlava folyók összefolyásánál lelték meg. A rómaiak a terület későbbi fejlődésére összességében nem voltak hatással. A markommannok egy része végül a folyamatos népvándorlási hullámok miatt nyugatra vándorolt, és ott egybeolvadt a bajorokkal, mások maradtak és az érkező népek részeivé váltak. Ezek a keletről jövő vándorló törzsek az V-VI. században elsősorban a Visztula középső, Dnyeper alsó folyásánál lévő ún. szláv őshazából érkeztek. Egyik csoportjuk nyugati irányba fordult Bohemia, Észak-Pannónia és Kelet-Germánia felé, és belőlük kerültek ki a mai csehek ősei.

Ilyen lehetett a mušovi római erőd egyik épülete

A kadovi „aranyos” Szent Vencel-templom

Csehországban járva sokszor érdemes megállni egy picinyke településen is, amely egy-két gyönyörű helyi értéket rejt, vagy éppen pont ellenkezőleg villant fel az arra járóknak. Vegyük példaként Kadovot, ezt a dél-csehországi települést Blatná környékén, melynek temploma a napfényben gyönyörűen csillogó és hívogató aranyló templomtornyával állít meg minket. És ha már megálltunk, akkor egy picit sétálunk is a Szent Vencelre szentelt templom körül.

A tábori csokoládé és marcipán múzeum

A dél-csehországi Tábor városának történelmi központjában (Kotnovská 138) található egy hely, amely szó szerint megédesítheti ott tartózkodásunkat. Ebben a speciális múzeumban ugyanis megismerkedhetünk a csokoládé és a marcipán történetével és elterjedésével, az alapanyagok termesztésével, feldolgozásával, valamint a finom késztermékek elkészítésével, továbbá a cseh csokoládégyártás történetével.

Chudobín, a háromtemplomos minifalu

Csehországi utazásaink során imádunk letérni a főutakról, amelyek természetesen kiválóak a távolságok gyors megtételére, ám így sokszor csak elsuhanunk az igazi érdekességek, furcsaságok, ritka értékek mellett. Mi is így jártunk volna, ha az egyik, Lošticében, a kvargli szülővárosában tett látogatásunk után egyenesen Olomoucba rohantunk volna. De szerencsére nem így tettünk. Ugyanis Bílá Lhota kissé még lepusztult kastélya, és szép kertje megtekintését követően Litovel felé vettük az irányt. Ahogyan közeledtünk, jobbra egy Csehországban szokatlan templom képe bukkant fel a közelben. És ha már úgyis a „kalandozó magyarok üzemmódba” kapcsoltunk, miért ne néztük volna meg egy kicsit tüzetesebben az épületet és magát a települést. Mondhatnánk, hogy az épület eléggé unortodox kupolával és színes tornyokkal rendelkezik, de mint kiderült, pont ellenkezője az igaz. Ugyanis az ominózus vallási építmény a Kostel sv. Cyrila a Metoděje nevet viseli, azaz egy a Szent Cirill és Metód hittérítők után elkeresztelt ortodox templom. Mint megtudtuk, nem sokkal a második világháború előtt, 1934-35-ben emelték Andrej-Vsěvolod Kolomacký külső-belső tervei alapján.

Az ortodox,

Jošt / Jobst, a „morva király”

Tíz éve már, hogy Jaroslav Róna, a kiváló cseh szobrászművész rendhagyó lovasszobrát felállították Brno nevezetes Morva terén (Moravské náměstí). Ahogyan több cseh művésztől is megszokhattuk, úgy Róna is szabadon szárnyaló fantáziával alkotta meg a lovat és lovasát, az egyik kezében zászlós lándzsát, a másikban pajzsot tartó, középkori páncélt viselő alakot. A mű hőse persze lehetne akár a paci is, de itt most a főszereplő a vasruhába öltözött személy, aki nem más, mint Jošt, „morva Jobst”, Jodok (Jodók), németül Jobst von Mähren, vagy magyarosan Józsa. Most ismerkedjünk meg Jošt/Jobst történelmi alakjával, amivel kiérdemelte a szobrát a morva fővárosban.

Lovasszobor a Morva téren

Karel Absolon, a cseh régészet és barlangászat nagy alakja

65 évvel ezelőtt hunyt el Karel Absolon, a tudós, aki a 20. század elején rendkívül fontos szerepet elsősorban a morva földek régészeti múltjának és természeti értékeinek feltárásában és népszerűsítésében. Nevét nemigen hallhattuk itt Magyarországon és félő, hogy Csehországban is csak egyre kevesebbeknek rémlik a neve. Pedig emlékét érdemes megőrizni nem csak a helyiek, hanem a morva barlangok szerelmeseinek is.

Karel Absolon

A leggazdagabb csehek…9 évvel később

2016-ban írtunk egy cikket a Csehország, nem csak Prága oldalunkon a legtehetősebb csehekről. Azóta eltelt 9 év így gondoltuk talán érdekes lehet megnézni, hogy miként változott meg a helyzet. Kik kerültek ki a leggazdagabb csehek köréből és kik lettek az új „kőgazdagok”? A listához annak idején és most is az amerikai Forbes Magazinban megjelent adatokat vettük alapul, így ha pár millió dolláros tévedés lenne a cikkünkben a valósághoz képest arról nem mi tehetünk. De félre tréfa, lássuk az anyagiakban legkevésbé szűkölködő cseheket.

Renáta Kellnerová

A brnói vörös templom

Brünn (Brno) óvárosa a szakrális építmények valóságos paradicsoma. Bármerre is járunk a történelmi óvárosban lépten nyomon impozáns templomokra bukkanhatunk. A dombtetőre épült Szent Péter és Pál katedrális, a város egyik szimbóluma ugyan szó szerint kiemelkedik közülük. Ám rajta kívül összesen nyolc templom ékesíti csak a belvárost, s köztük számos bír kiemelkedő jelentőséggel. Az óvárosi „kilencek„ között akad egy, amely már a színével is kitűnik a többi közül. Ez az ún. „Vörös-templom”, hivatalos nevén a Jan Amos Comenius-templom.

1867

Cseh Filmkarnevál 2025: Az új évtized elkezdődött!

A kortárs cseh-szlovák filmművészet legizgalmasabb és legfrissebb alkotásaival jelentkező Cseh Filmkarnevál 2025. február 5 – 9. között várja újra nézőközönségét. A budapesti Cseh Centrum által hagyományosan februárban megrendezett cseh filmszemle immár tizenegyedik éve várja a nézőket megszokott helyszínén, a Toldi moziban. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a kezdetektől a Staropramen. 

Napajedla kastélya

Kelet-Morvaországban Zlín közelében, az Alsó- és Felső-Morva völgy határán fekszik Napajedla városa, mely érdemtelenül csak ritkán kerül a magyar turisták célpontjai közé. Az 55. számú, a települést az ipartelep kivételével teljesen elkerülő úton haladva maximum egy pillantást vetünk a Morva (Morava) folyó túlpartján, annak teraszain elhelyezkedő városkára. Ám a Szvatopluk híd közelében járva, a Fatra gyárral szemben így, menet közben is feltűnik egy nagyobbacska, impozáns épület, a városka kastélya.

Napajedla kastélya

Žizka, víz nélküli hídja

Dél-Csehország telis-tele van kisebb-nagyobb meglepetésekkel. Egy nyári kerékpártúránk során az egyik kellemes strakonicei campingből elindulva Horaždovice városa felé tartottunk. Előbb bicajainkkal áthaladtunk Katovicén (nem keverve össze a lengyelországi Katowice csöppet nagyobb városával) majd Dolní Pořiči felé közelítettünk. Egy grafitbányájáról is ismert helyi domb mellett elhaladva egy kicsi, átlagos vasbeton hidacskán átkeltünk a közelben az Otava folyóba torkolló keskeny Březovy patakon. Ám utunkat folytatván pár tíz méter múlva egy meglepően impozáns méretű, gyönyörű boltíves kőhídra bukkantunk. Híd víz nélkül, micsoda meglepetés! Miért is? És egyáltalán ki is építette ezt a patak nélküli építményt?

Žižka hídja

Ahoj! – Egy köszöntés története

Csehországban járva az udvariasság jegyében érdemes megtanulni az alapvető köszöntéseket. A dobre ráno / dobrý den / dobrý večer hármason, azaz a jó reggelt / jó napot / jó estét trión kívül még a dobrou noc (jó éjszakát) kifejezést is vegyük fel a repertoárunkba. Távozáskor pedig vagy a kissé nyelvtörő Na shledanou (Viszontlátásra) kifejezést használjuk vagy annak a rövidített nashle (naszhle) formáját. Ám ha már otthonosabbá válik számunkra a cseh föld és kezdünk összemelegedni, összebarátkozni a szállásadónkkal, szomszédunkkal, a sarki kocsmárossal akkor jöhet az addigra már oly sokat hallott köszöntés: Ahoj! Nem, természetesen nem tévedtünk el és nem hagytuk el a szárazföldet, nem szálltunk tengerre. Ez a hajós köszöntés az informális cseh SZIA! De honnan is ered az ahoj szó, és mikor is terjedt el Csehországban? Íme egy kis háttérinformáció.

Nyitott napok a cseh múzeumokban, kastélyokban!

Ugyan még csak július utolsó napjaiban járunk, de már időben szólunk, szeptember első napjaiban a megszokottnál is érdemesebb Csehországot felkeresnünk! Jöjjön egy kis programajánló.

2024. szeptember 7. és 15. között Csehországban rendezik meg a European Heritage Days, azaz a Kulturális Örökség Napjai programsorozatot. Ezen a különleges héten fokozott figyelem fordul a régészeti, építészeti, szakrális, művészeti vagy éppen a múszaki történeti értékekre illetve ezek nagyközönség előtti bemutatására. Az akcióban országszerte várhatóan mintegy 800 állami tulajdonú, kezelésű kastély, vár, templom, kolostor, múzeum, galéria, régészeti feltárás, színház, kert, régi épület, bánya, gyárépület, régi sörfőzde stb. vesz majd részt. És ami külön kedvezmény, hogy ezek jelentős része ezen a héten teljesen ingyen lesz látogatható. A résztvevők pontos listáját még később közlik, de várhatóan tele lesz izgalmasabbnál izgalmasabb helyszínnel. A hét folyamán számos kisérőprogram is lebonyolításra kerül így akár koncerteken, egyedi kiállításokon, vásárokon is részt vehetünk. Időzítsük hát első vagy soron következő csehországi látogatáunkat erre a hétre és használjuk ki a Kulturális Örökség napjai programsorozata adta különleges élményeket. 

Miasszonyunk plébánia templom és harangtorony – Vimperk

 Vimperk városában a Szabadság (Svoboda) nevet viselő, nyugat felé emelkedő főtér alsó, keleti sarkán áll a Miasszonyunk-plébániatemplom és mellette a város egyik meghatározó látványeleme, a harangtorony.

A Chebi (regionális) Múzeum avagy hol áll Wallenstein lova?

Cheb (egykori német nevén nevezve Eger), Csehország egyik legrégebbi városa, amely fontos szerepet játszott az ország történelmében. A történelmi belváros középkori hangulata megragadó, a szűk utcákon sétálgatva és a hatalmas főterére kilépve a régmúlt idők gazdagságról tanúskodó szép épületekben gyönyörködhetünk.

Cseh filmkarnevál 2024

 A budapesti Cseh Centrum szervezésében 2024. február 21–25. között a mai cseh filmművészet  legjobb és legfrisebb alkotásaival jelentkezik újra a Cseh Filmkarnevál. A közkedvelt cseh filmszemle kerek évfordulót ünnepel: immár tizedik alkalommal kerül megrendezésre a hagyományos februári időpontban és a megszokott helyszínen, a Toldi moziban. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a kezdetektől a Staropramen. A jegyelővétel február 7-én indul a Toldi moziban és a Toldi mozi weboldalán.

Žleby vára

A téli szunyókálását követően tavasszal újra megnyitja kapuit a Közép-Csehországi kerület keleti szélén fekvő Žleby városka tündéri vára, kastélya. Az eredetileg gótikus erődöt valamikor 1289 előtt alapította a Lichtenburk család. A huszita csapatok ugyan alaposan megrongálták, de a XV. század derekán szépen újjáépítették immáron reneszánsz és barokk stílusban.

Ki találja ki a helyes választ? – Csehes találós kérdések a múltból.

A napokban ismét böngésztük az Arcanum Digitális Tudománytárat és számos izgalmas Csehországgal kapcsolatos anyagra bukkantunk az 1800-as évek írott magyar sajtójában. Ezen írások között két találós kérdést, mondhatni fejtörőt is felleltünk, melyeket most megosztunk olvasóinkkal. A megfejtéseket nem akarjuk a cikken belül elárulni, ezért a korábbi, utopenecról szóló cikkünk legvégéhez illesztettük hozzá! 😊 Jó szórakozást kívánunk a rejtvények megoldásához!

Hivatalos ünnepnapok és más nevezetes napok Csehországban – 2024

Ismét eltelt egy év és az idei évet, benne a szabadságainkat, utazásainkat tervezve lelkesen keressük a naptárban, hogy idén mely napokon is örvendeztet meg minket egy munkanapra eső állami ünnep vagy egy ünnephez kapcsolódó hosszú hétvége. De külföldi útjaink során nem csak a saját ünnepeinket célszerű figyelembe venni, hanem az adott célországban lakók, így pl. a csehek ünnepeit is. Úti programjaink tervezéséhez ugyanis elengedhetetlenül fontos tisztában lennünk az esetleges üzlet, hivatal, posta, szolgáltatás nyitva, vagy inkább zárva tartásokkal, illetve a vasúti-, buszmenetrendek eltéréseivel is. Az ünnepnapokon várhatóan jóval többen fordulnak meg a különféle turista nevezetességeknél, korlátozottabb a szállás- vagy vendéglátóhelyi választék. Lássuk hát, hogy 2024-ben mikor és milyen nemzeti ünnepekre kerül Csehországban sor, illetve milyen más nevezetes napokra érdemes még idén odafigyelnünk. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.

Húsvét

Utopenec, a leghíresebb és legfinomabb „vízbefúlt”

A cseh ételek és kifejezetten a sörkorcsolyák nagy népszerűségnek örvendenek nem csak hazájukban, de a magunk fajta magyar (és más nemzetiségű) turisták körében is. Az általunk is már sokszor megénekelt nakládany hermelín, azaz az olajban pácolt sajt mellett kétségkívül a másik legismertebb cseh kocsmai finomság az utopenec (többes számban, hiszen több kolbászról van szó: utopenci). De mi fán is terem ez a remek étek?

Utopenci (F: apetit online)

UNESCO Világörökségek és várományosok Csehországban 2024 (kibővítve!!!)

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még Csehországgal kapcsolatos élményeink szinte „csak” Prágára korlátozódtak, kezünkbe akadt egy cseh nyelvű kiadvány, melynek hátsó borítójáról 12 kis kép tekintett ránk. Ezek a kicsi, ám annál ígéretesebb képek indítottak el minket a Csehország Prágán túli területeinek bejárása útján, amely út hamarosan „végzetes” szerelemmé- szenvedéllyé változott.

Az akkor még egy tucatnyi csodálatos képen látható épületek, építészeti alkotások, településrészek mára kibővülve nem csupán Csehország legféltettebben őrizendő értékeinek számítanak, de egyúttal szerepelnek a UNESCO Világörökségi Listáján is. Hogy ez a státusz mitől is olyan nagy szám?

Egy fej, egy logó, egy sörgyár: Viktor Cibich és a Březňák

Minden sörszerető ember egyetérthet azzal a kijelentéssel, hogy csodálatos a cseh sörök világa. A cseh sört nem csak önmagában szeretjük, de tiszteljük a sok-sok évszázados, sőt évezredes történelmét, kedveljük a hozzá fűződő legendákat, történeteket, a vele kapcsolatos irodalmi vagy filmművészeti alkotásokat és felnézünk a cseh sörfőzés, sörgyártás kiemelkedő szereplőire is. Ezen szereplők között szerepelnek olyan mesterek is, mint pl. Josef Groll vagy František Ondřej Poupě akik magát a sörfőzést forradalmasították, mások mint pl. Bohumil Hrabal, Jaroslav Hašek az irodalmi műveik révén hirdették a cseh sör dicsőségét. Ám vannak olyan alakok is, kiknek arcával Csehországban ugyan sűrűn találkozhatunk, de családiasan ismerős ábrázatukon kívül szinte semmit nem tudunk róluk. Ilyen figura, pontosabban egy férfifej tekint ránk az észak-csehországi Velké Březno városka sörgyárában készült Březňák nevezetű sörről. A bajszos-szakállas, enyhén szólva is kopaszodó úriember, aki bal kezében egy égő szivart tart és jobb kezével egy impozáns habos korsó sört emel a szájához mosolygó szemmel tekint napjaink egészségcentrikus világára. De mit is tudunk erről a sörlogóvá avanzsálódott egykor volt személyiségről?

Cseh közmondások a magyar sajtóban II.

Ígéretünkhöz híven folytatjuk a magyar sajtóban citált cseh vagy éppen annak hívott szólások, közmondások sorát, hiszen változatosságuk az előzetes várakozásunkat is felülmúlta. Elsőként 1953-ból idézünk, mikor is a sokatmondó „Tartós békéért és demokráciáért!” című lapban jelent meg Jan Drda a kezdetben meggyőződéses kommunista, majd a prágai tavasz leverése és a szovjet megszállás bírálatáért a pártból is kizárt cseh újságíró írása „A béke ellenségei nem nyughatnak” címmel. Ezen cikkében idézi az alábbi közmondást: „Ugyanabból a szájból fúj egyszerre hideget és meleget”. Egy másik kommunista lap (Új Csehszlovákia) ekkortájt az alábbi szólást teszi közzé: „Az igazság nem merül el a vízben és nem ég el a tűzben.“ 

„A tűz jó szolga, de gonosz úr!”

Cseh közmondások a magyar sajtóban I.

A közélet szereplői, újságírók, politikusok, celebek előszeretettel éltek és élnek különféle nemzetek korábban rendszerint sosem hallott vagy kevésbé ismert szólásainak, közmondásainak idézésével. Legyen az egy kazah, orosz, olasz, arab vagy dakota régi népi bölcsesség, kiválóan alkalmazható egy-egy frappánsnak gondolt beszéd, írás színesebbé, plasztikusabbá tételekor. Használatuk felettébb hasznos lehet, hiszen ha találunk egy-egy a mondanivalónkhoz passzoló közmondást a véleményünk hatékonyabban célba juttatható. Az eladdig csak egyéni vélekedésünk hirtelen már nemcsak a mienk, nem egyetlen személyé lesz, hanem egy egész népé vagy akár az emberiségé. Az idézett nemzetek között természetesen a csehek sem maradhattak és maradhatnak ki, sőt meglepő módon nagy változatossággal bukkantak elő az elmúlt 160 év írott sajtójában. Most ezek közül idézünk párat az Arcanum Digitális Tudástár átböngészését követően.

Darovanému koni na zuby nehleď vagy ahogyan mi ismerjük: Szuvenír nyihuhu, nyekukucska protku! :)

Megújult a Tartalomjegyzék, könnyebb a cikkek keresése!

Már hosszú idő telt el mióta az utolsó cikkünk megjelent a már több, mint tíz évet megélt blogunkban és ennek meg voltak a maga okai. Eme okok között akadtak olyanok, amelyek a fránya munkával, a mindennapi megélhetéssel voltak kapcsolatban, adódtak magánjellegű akadályok is és bizony a technikai problémák sem kíméltek minket az elmúlt időben. Mondhatni igazi "háborús félévet" éltünk meg, amely azonban a legfontosabbat nem tudta megváltoztatni, háttérbe szorítani és ez nem más, mint a lelkesedésünk. A Csehország iránti érdeklődésünk, a cseh értékek, érdekességek, újdonságok bemutatását célzó törekvésünk egy pillanatra sem lankadt, csupán midezt egy ideig nem tudtuk új cikkben is rögzíteni. Ám szerencsére ennek az időszaknak is vége, és ha egy kicsit majd más formában is, de folytatjuk a Csehországot népszerűsítő, a cseh-magyar kapcsolatokat erősítő önkéntes missziónkat, bízva abban, hogy mind a régi, mind az új olvasóink értékelik próbálkozásainkat.

Ám minden látszólagos passzívitás ellenére az elmúlt időszakot nem teljesen töltöttük tétlenül, mégha új olvasnivalóval nem is szolgáltunk. Egy régen tervezett, felettébb aprólékos munkát igénylő, igazi szöszölős feladatot vittünk véghez és ez nem volt más, mint a tartalomjegyzék frissítése! Ne feledjük, hogy több, mint 630 cikk rendezése volt a feladat, melyeket nem csupán egy Teljes tartalomjegyzékben egyesítettük, de különféle fő témák szerint szelektáltuk is. Tehát mostantól ha pl. a cseh várakkal, templomokkal stb. kapcsolatos cikkekre vagyunk kíváncsiak, akkor azok linkjét egy külön aloldalon is megtalálhatjuk. De ugyanilyen alodalt készítettünk a gasztronómiának (Eszem-iszom), a cseh söröknek-sörfőzdéknek, a cseh hírességeknek, a történelemnek, a természetnek, a cseh irodalomnak, térségeknek-városoknak stb. is. Így reméljük, hogy a címfelhővel és a szókeresővel együtt még könnyebbé válik egy-egy korábbi cikkünk fellelése. No ennyit most röviden, hamarosan már új cikkekkel jelentkezünk! 

200 éve született Johann Gregor Mendel II. – Mendel munkássága

Előző cikkünkben szóltunk Johann Gregor Mendel, a „genetika atyja” fiatalságának éveiről és a gazdag brünni (Brno) intellektuális táptalajról, amelyre az ifjú pap megérkezett. Mendel Cyril František Napp apát, a Szent Tamás apátság vezetője szárnyai alá került, így megkapta a kellő kezdő lökést a későbbi munkásságához. A kor átlagánál magasabb (168 cm) fiatalember a saját bevallása szerint amúgy sem érzett túl nagy ihletet a papi feladatok ellátására, így számára a tanítás és a tudomány jelentette az igazi utat. Egy ideig helyettes tanárként matematikát és görög nyelvet tanított Znojmóban, majd megpróbálta a tanári végzettséget megszerezni, de ez nem sikerült neki, így visszatért a brünni kolostorba. Később Bécsben is tanult egy ideig, ám a végén csak nem sikerült letennie a professzori vizsgát. 

Mendel 200

200 éve született Johann Gregor Mendel I. – A kezdetek

Egy személyes jellegű megjegyzéssel kezdeném. Megboldogult középiskolai és egyetemi éveimben igyekeztem a genetika, másnéven örökléstan rejtelmeibe is betekinteni. Imádtam a tudományág logikusságát és nem kevésbé a mögötte rejlő varázst, a mai napig se teljesen feltárt részterületeinek titokzatosságát. A biológia eme mára egyre fontosabbá vált szeletének története tágan értelmezve is alig több, mint kétszáz évre nyúlik vissza. 

Johann Gregor Mendel

Nyár van, irány az Aquapark, Csehországban is!

Itt a nyár és az időnkénti 35 fok felett landoló hőséget gyakorta csak egy tó vagy folyóvíz partján, egy kisebb-nagyobb strandon vagy éppen annak „felturbózott” változatában, az egész család számára modern, komplex (vízi)programot nyújtó Aquaparkban „élhetjük túl”, de legalábbis itt élvezhetjük ki igazán. Az efféle vizes élvezetektől természetesen Csehországban nyaralva, a hozzánk hasonlóan tengert nélkülöző országot járva-kelve se kell, hogy megfosszuk magunkat, párunkat, s gyermekeinket. Nincs ok az élvezetek elvonására, hiszen az ország szerencsére mind természetes vizekben, mind kiváló települési strandokban és víziparkokban is bővelkedik. Nem is csoda, hogy a csehek által leginkább látogatott turisztikai célpontok között igen előkelő helyeken szerepelnek a „víz alapú” élményközpontok, melyek közül most néhányat szeretnénk bemutatni.

AquaPalace