Žizka, víz nélküli hídja

Dél-Csehország telis-tele van kisebb-nagyobb meglepetésekkel. Egy nyári kerékpártúránk során az egyik kellemes strakonicei campingből elindulva Horaždovice városa felé tartottunk. Előbb bicajainkkal áthaladtunk Katovicén (nem keverve össze a lengyelországi Katowice csöppet nagyobb városával) majd Dolní Pořiči felé közelítettünk. Egy grafitbányájáról is ismert helyi domb mellett elhaladva egy kicsi, átlagos vasbeton hidacskán átkeltünk a közelben az Otava folyóba torkolló keskeny Březovy patakon. Ám utunkat folytatván pár tíz méter múlva egy meglepően impozáns méretű, gyönyörű boltíves kőhídra bukkantunk. Híd víz nélkül, micsoda meglepetés! Miért is? És egyáltalán ki is építette ezt a patak nélküli építményt?

Žižka hídja

A híd a keresztségben a Žižka híd nevet kapta, ám egykori keresztelőjéről már nem szól a fáma. Az 1883-ból fennmaradt Katovicei Krónika megemlékezik róla és azt regéli el, hogy a híres cseh huszita vezér Jan Žižka építtethette, mikor csapataival 1420-ban Pilsenből Táborba vonult és győzedelmeskedett a sudomeři csatában. Ez egy szép történet, de koránt sem biztos, hogy igaz. Egy másik, valószínűbb teória szerint a hidat valamivel később II. Vladislav, azaz II. Ulászló király uralkodása alatt építhették. A király ugyanis megengedte a dél-cseh marhacsordák németföldre való terelését és emiatt szükség volt az akkor még arrafelé folyó patak felett átívelő masszív kőhíd megépítésére. És ha már egyszer a hidat megépítették természetesen a helyiek díjat is szedtek a használata után.

Víz? Az már nincs

Zárókő

Van itt szélesség egy pár marhának is!

Egy harmadik eredettörténet szerint a hidat még később, valamikor 17. században emelhették a kereskedelmi útvonal biztosítása érdekében. Akár így, akár úgy a híd egészen az 1920-as évekig betöltötte fontos szerepét ám ekkor a patak nyomvonalát átszabták és a dombhoz közelebb terelték. Így most csupán egy meglepő, tájidegen látnivaló ám pont jó ahhoz, hogy megpihenjük az utunk során. Ehhez rendelkezésre áll egy remek pihenőhely, paddal és valamiért egy indián totemoszlop is. Ennek pontos jelentőségét sajnos nem ismerjük, de látványosságnak ez is kiváló.

Ahoj! – Egy köszöntés története

Csehországban járva az udvariasság jegyében érdemes megtanulni az alapvető köszöntéseket. A dobre ráno / dobrý den / dobrý večer hármason, azaz a jó reggelt / jó napot / jó estét trión kívül még a dobrou noc (jó éjszakát) kifejezést is vegyük fel a repertoárunkba. Távozáskor pedig vagy a kissé nyelvtörő Na shledanou (Viszontlátásra) kifejezést használjuk vagy annak a rövidített nashle (naszhle) formáját. Ám ha már otthonosabbá válik számunkra a cseh föld és kezdünk összemelegedni, összebarátkozni a szállásadónkkal, szomszédunkkal, a sarki kocsmárossal akkor jöhet az addigra már oly sokat hallott köszöntés: Ahoj! Nem, természetesen nem tévedtünk el és nem hagytuk el a szárazföldet, nem szálltunk tengerre. Ez a hajós köszöntés az informális cseh SZIA! De honnan is ered az ahoj szó, és mikor is terjedt el Csehországban? Íme egy kis háttérinformáció.

Az ahoj köszöntés a holland hoi, az olasz oi, a dán ohøj, a német ahoi vagy akár az angol hi/hey szavak mellett az angol ahoy vagy hoy szavakból eredeztethető. Alapvetően az angol tengerjáró hajókon használták üdvözlési célból a tengerészek. Az ahoy valódi eredete a homályba vész, ám az biztos, hogy jó néhány évszázada használják. A legkorábbi írásbeli dokumentum melyben ez a szó szerepe 1751-ből maradt ránk, Tobias Smollet regényéből. A XIX. század során a szó megkezdte a terjedését és legelőször 1843-ban írták le németül egy svéd regény fordításakor, amely mutatja, hogy addigra Skandináviában is elterjedt a használata, legalábbis a hajósok között. De miért, mikor és miként is lett egy tenger nélküli ország általános köszöntése?

Erre „természetesen” többféle magyarázat is a rendelkezésünkre áll. Az egyik szerint az Elba/Odera folyókon hajózó vállalat hajósai hozhatták magukkal a kifejezést Hamburgból ebből a hatalmas, nyüzsgő kikötőből. A hamburgi kikötőben van egy Moldauhafen nevű rész, melynek használatára anno a cseh, csehszlovák kormányok hosszútávú bérleti szerződést kötöttek. A versaillesi szerződéskor született megállapodás 2028-ban jár le. De számunkra most csak az a lényeg, hogy ezen teória szerint vélhetően a cseh hajósokra itt ragadt rá ez a köszöntés. Más eredettörténet szerint az ahoj szót a hajózásban jártas evangélikus morva egyház tagjai honosították meg, egy harmadik szerint szimplán a tengereken szolgáló cseh hajósok „vitték” a szárazföldre. És akad egy pikánsabb eredettörténet is, amelyben a cseh örömlányok „A hoj! Kdo nehojil, tomu upad” köszöntéssel búcsúztatták a hajós ügyfeleiket. Egy további cseh szó torzításával született szójátékkal élve a hölgyek arra figyelmeztették az urakat: gyógyíttassák ki magukat, különben elveszíthetik nemes tagjukat. Ezek a kreatív megoldásokat azonban sajnos a Cseh Nyelvtani Intézet nem fogadja el, ők mint jó tudósok, csak a tényeknek hisznek.

Így az biztos, hogy először a cseh földön bizonyíthatóan 1888-ban használták, mint tengerész köszöntést, még a németes ahoi alakban. 1935-re pedig, mikor már szótárban is rögzítésre került ez a szó már nem csak a tengerjárók, hanem a csónakosok, vízituristák, sportolók szókincse részévé vált. Azaz a múlt század első harmadában vált a cseh nyelv részévé, jóllehet a jövevényszóval szemben pl. a korabeli Sokol gimnasztikai mozgalom is küzdött a nazdar köszöntést próbálva előnyben részesíteni. Az ahoj szó időközben továbbterjedt és a szlovákoknál is általánossá vált a használata.

Az ahoj szó a történelemben több alkalommal is kiemelt szerepet töltött be. Csehszlovákia német megszállását követően az Ahoj, mint mozaikszó egyet jelentett az "Adolfa Hitlera oběsíme jistě" felkiáltással, azaz „Adolf Hitler lógni fog!” A kommunista érában a szlovák területeken pedig Jézus dicsőítésének egyik mozaikszava lett (Ad HOnorem Jesu – dicsőség Jézusnak), melyet a papok még a szószéken is mertek használni. Az Ahoj persze még további „karriert” is befutott. A „The Simpson” sorozatban utaltak arra, hogy a telefon feltalálója Alexander Graham-Bell a később győzedelmeskedő Hallo szó helyett az ahoy-hoy szó használatát javasolta, és az ahoj a Škoda cég egyik prototípus autójának is nevet adott. Ezek után mit is mondhatnánk mást, így búcsúzóul (is)! Ahoj!

Nyitott napok a cseh múzeumokban, kastélyokban!

Ugyan még csak július utolsó napjaiban járunk, de már időben szólunk, szeptember első napjaiban a megszokottnál is érdemesebb Csehországot felkeresnünk! Jöjjön egy kis programajánló.

2024. szeptember 7. és 15. között Csehországban rendezik meg a European Heritage Days, azaz a Kulturális Örökség Napjai programsorozatot. Ezen a különleges héten fokozott figyelem fordul a régészeti, építészeti, szakrális, művészeti vagy éppen a múszaki történeti értékekre illetve ezek nagyközönség előtti bemutatására. Az akcióban országszerte várhatóan mintegy 800 állami tulajdonú, kezelésű kastély, vár, templom, kolostor, múzeum, galéria, régészeti feltárás, színház, kert, régi épület, bánya, gyárépület, régi sörfőzde stb. vesz majd részt. És ami külön kedvezmény, hogy ezek jelentős része ezen a héten teljesen ingyen lesz látogatható. A résztvevők pontos listáját még később közlik, de várhatóan tele lesz izgalmasabbnál izgalmasabb helyszínnel. A hét folyamán számos kisérőprogram is lebonyolításra kerül így akár koncerteken, egyedi kiállításokon, vásárokon is részt vehetünk. Időzítsük hát első vagy soron következő csehországi látogatáunkat erre a hétre és használjuk ki a Kulturális Örökség napjai programsorozata adta különleges élményeket. 

Miasszonyunk plébánia templom és harangtorony – Vimperk

 Vimperk városában a Szabadság (Svoboda) nevet viselő, nyugat felé emelkedő főtér alsó, keleti sarkán áll a Miasszonyunk-plébániatemplom és mellette a város egyik meghatározó látványeleme, a harangtorony.

A Chebi (regionális) Múzeum avagy hol áll Wallenstein lova?

Cheb (egykori német nevén nevezve Eger), Csehország egyik legrégebbi városa, amely fontos szerepet játszott az ország történelmében. A történelmi belváros középkori hangulata megragadó, a szűk utcákon sétálgatva és a hatalmas főterére kilépve a régmúlt idők gazdagságról tanúskodó szép épületekben gyönyörködhetünk.

Cseh filmkarnevál 2024

 A budapesti Cseh Centrum szervezésében 2024. február 21–25. között a mai cseh filmművészet  legjobb és legfrisebb alkotásaival jelentkezik újra a Cseh Filmkarnevál. A közkedvelt cseh filmszemle kerek évfordulót ünnepel: immár tizedik alkalommal kerül megrendezésre a hagyományos februári időpontban és a megszokott helyszínen, a Toldi moziban. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a kezdetektől a Staropramen. A jegyelővétel február 7-én indul a Toldi moziban és a Toldi mozi weboldalán.

Žleby vára

A téli szunyókálását követően tavasszal újra megnyitja kapuit a Közép-Csehországi kerület keleti szélén fekvő Žleby városka tündéri vára, kastélya. Az eredetileg gótikus erődöt valamikor 1289 előtt alapította a Lichtenburk család. A huszita csapatok ugyan alaposan megrongálták, de a XV. század derekán szépen újjáépítették immáron reneszánsz és barokk stílusban.

Ki találja ki a helyes választ? – Csehes találós kérdések a múltból.

A napokban ismét böngésztük az Arcanum Digitális Tudománytárat és számos izgalmas Csehországgal kapcsolatos anyagra bukkantunk az 1800-as évek írott magyar sajtójában. Ezen írások között két találós kérdést, mondhatni fejtörőt is felleltünk, melyeket most megosztunk olvasóinkkal. A megfejtéseket nem akarjuk a cikken belül elárulni, ezért a korábbi, utopenecról szóló cikkünk legvégéhez illesztettük hozzá! 😊 Jó szórakozást kívánunk a rejtvények megoldásához!

Hivatalos ünnepnapok és más nevezetes napok Csehországban – 2024

Ismét eltelt egy év és az idei évet, benne a szabadságainkat, utazásainkat tervezve lelkesen keressük a naptárban, hogy idén mely napokon is örvendeztet meg minket egy munkanapra eső állami ünnep vagy egy ünnephez kapcsolódó hosszú hétvége. De külföldi útjaink során nem csak a saját ünnepeinket célszerű figyelembe venni, hanem az adott célországban lakók, így pl. a csehek ünnepeit is. Úti programjaink tervezéséhez ugyanis elengedhetetlenül fontos tisztában lennünk az esetleges üzlet, hivatal, posta, szolgáltatás nyitva, vagy inkább zárva tartásokkal, illetve a vasúti-, buszmenetrendek eltéréseivel is. Az ünnepnapokon várhatóan jóval többen fordulnak meg a különféle turista nevezetességeknél, korlátozottabb a szállás- vagy vendéglátóhelyi választék. Lássuk hát, hogy 2024-ben mikor és milyen nemzeti ünnepekre kerül Csehországban sor, illetve milyen más nevezetes napokra érdemes még idén odafigyelnünk. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.

Húsvét

Utopenec, a leghíresebb és legfinomabb „vízbefúlt”

A cseh ételek és kifejezetten a sörkorcsolyák nagy népszerűségnek örvendenek nem csak hazájukban, de a magunk fajta magyar (és más nemzetiségű) turisták körében is. Az általunk is már sokszor megénekelt nakládany hermelín, azaz az olajban pácolt sajt mellett kétségkívül a másik legismertebb cseh kocsmai finomság az utopenec (többes számban, hiszen több kolbászról van szó: utopenci). De mi fán is terem ez a remek étek?

Utopenci (F: apetit online)

UNESCO Világörökségek és várományosok Csehországban 2024 (kibővítve!!!)

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még Csehországgal kapcsolatos élményeink szinte „csak” Prágára korlátozódtak, kezünkbe akadt egy cseh nyelvű kiadvány, melynek hátsó borítójáról 12 kis kép tekintett ránk. Ezek a kicsi, ám annál ígéretesebb képek indítottak el minket a Csehország Prágán túli területeinek bejárása útján, amely út hamarosan „végzetes” szerelemmé- szenvedéllyé változott.

Az akkor még egy tucatnyi csodálatos képen látható épületek, építészeti alkotások, településrészek mára kibővülve nem csupán Csehország legféltettebben őrizendő értékeinek számítanak, de egyúttal szerepelnek a UNESCO Világörökségi Listáján is. Hogy ez a státusz mitől is olyan nagy szám?

Egy fej, egy logó, egy sörgyár: Viktor Cibich és a Březňák

Minden sörszerető ember egyetérthet azzal a kijelentéssel, hogy csodálatos a cseh sörök világa. A cseh sört nem csak önmagában szeretjük, de tiszteljük a sok-sok évszázados, sőt évezredes történelmét, kedveljük a hozzá fűződő legendákat, történeteket, a vele kapcsolatos irodalmi vagy filmművészeti alkotásokat és felnézünk a cseh sörfőzés, sörgyártás kiemelkedő szereplőire is. Ezen szereplők között szerepelnek olyan mesterek is, mint pl. Josef Groll vagy František Ondřej Poupě akik magát a sörfőzést forradalmasították, mások mint pl. Bohumil Hrabal, Jaroslav Hašek az irodalmi műveik révén hirdették a cseh sör dicsőségét. Ám vannak olyan alakok is, kiknek arcával Csehországban ugyan sűrűn találkozhatunk, de családiasan ismerős ábrázatukon kívül szinte semmit nem tudunk róluk. Ilyen figura, pontosabban egy férfifej tekint ránk az észak-csehországi Velké Březno városka sörgyárában készült Březňák nevezetű sörről. A bajszos-szakállas, enyhén szólva is kopaszodó úriember, aki bal kezében egy égő szivart tart és jobb kezével egy impozáns habos korsó sört emel a szájához mosolygó szemmel tekint napjaink egészségcentrikus világára. De mit is tudunk erről a sörlogóvá avanzsálódott egykor volt személyiségről?

Cseh közmondások a magyar sajtóban II.

Ígéretünkhöz híven folytatjuk a magyar sajtóban citált cseh vagy éppen annak hívott szólások, közmondások sorát, hiszen változatosságuk az előzetes várakozásunkat is felülmúlta. Elsőként 1953-ból idézünk, mikor is a sokatmondó „Tartós békéért és demokráciáért!” című lapban jelent meg Jan Drda a kezdetben meggyőződéses kommunista, majd a prágai tavasz leverése és a szovjet megszállás bírálatáért a pártból is kizárt cseh újságíró írása „A béke ellenségei nem nyughatnak” címmel. Ezen cikkében idézi az alábbi közmondást: „Ugyanabból a szájból fúj egyszerre hideget és meleget”. Egy másik kommunista lap (Új Csehszlovákia) ekkortájt az alábbi szólást teszi közzé: „Az igazság nem merül el a vízben és nem ég el a tűzben.“ 

„A tűz jó szolga, de gonosz úr!”

Cseh közmondások a magyar sajtóban I.

A közélet szereplői, újságírók, politikusok, celebek előszeretettel éltek és élnek különféle nemzetek korábban rendszerint sosem hallott, vagy kevésbé ismert szólásainak, közmondásainak idézésével. Legyen az egy kazah, orosz, olasz, arab vagy dakota régi népi bölcsesség, kiválóan alkalmazható egy-egy frappánsnak gondolt beszéd, írás színesebbé, plasztikusabbá tételekor. Használatuk felettébb hasznos lehet, hiszen, ha találunk egy-egy a mondanivalónkhoz passzoló közmondást a véleményünk hatékonyabban célba juttatható. Az eladdig csak egyéni vélekedésünk hirtelen már nem csak a mienk, nem egyetlen személyé lesz, hanem egy egész népé vagy akár az emberiségé. Az idézett nemzetek között természetesen a csehek sem maradhattak és maradhatnak ki, sőt meglepő módon nagy változatossággal bukkantak elő az elmúlt 160 év írott sajtójában. Most ezek közül idézünk párat az Arcanum Digitális Tudástár átböngészését követően.

Darovanému koni na zuby nehleď vagy ahogyan mi ismerjük: Szuvenír nyihuhu, nyekukucska protku! :)

Megújult a Tartalomjegyzék, könnyebb a cikkek keresése!

Már hosszú idő telt el mióta az utolsó cikkünk megjelent a már több, mint tíz évet megélt blogunkban és ennek meg voltak a maga okai. Eme okok között akadtak olyanok, amelyek a fránya munkával, a mindennapi megélhetéssel voltak kapcsolatban, adódtak magánjellegű akadályok is és bizony a technikai problémák sem kíméltek minket az elmúlt időben. Mondhatni igazi "háborús félévet" éltünk meg, amely azonban a legfontosabbat nem tudta megváltoztatni, háttérbe szorítani és ez nem más, mint a lelkesedésünk. A Csehország iránti érdeklődésünk, a cseh értékek, érdekességek, újdonságok bemutatását célzó törekvésünk egy pillanatra sem lankadt, csupán midezt egy ideig nem tudtuk új cikkben is rögzíteni. Ám szerencsére ennek az időszaknak is vége, és ha egy kicsit majd más formában is, de folytatjuk a Csehországot népszerűsítő, a cseh-magyar kapcsolatokat erősítő önkéntes missziónkat, bízva abban, hogy mind a régi, mind az új olvasóink értékelik próbálkozásainkat.

Ám minden látszólagos passzívitás ellenére az elmúlt időszakot nem teljesen töltöttük tétlenül, mégha új olvasnivalóval nem is szolgáltunk. Egy régen tervezett, felettébb aprólékos munkát igénylő, igazi szöszölős feladatot vittünk véghez és ez nem volt más, mint a tartalomjegyzék frissítése! Ne feledjük, hogy több, mint 630 cikk rendezése volt a feladat, melyeket nem csupán egy Teljes tartalomjegyzékben egyesítettük, de különféle fő témák szerint szelektáltuk is. Tehát mostantól ha pl. a cseh várakkal, templomokkal stb. kapcsolatos cikkekre vagyunk kíváncsiak, akkor azok linkjét egy külön aloldalon is megtalálhatjuk. De ugyanilyen alodalt készítettünk a gasztronómiának (Eszem-iszom), a cseh söröknek-sörfőzdéknek, a cseh hírességeknek, a történelemnek, a természetnek, a cseh irodalomnak, térségeknek-városoknak stb. is. Így reméljük, hogy a címfelhővel és a szókeresővel együtt még könnyebbé válik egy-egy korábbi cikkünk fellelése. No ennyit most röviden, hamarosan már új cikkekkel jelentkezünk! 

200 éve született Johann Gregor Mendel II. – Mendel munkássága

Előző cikkünkben szóltunk Johann Gregor Mendel, a „genetika atyja” fiatalságának éveiről és a gazdag brünni (Brno) intellektuális táptalajról, amelyre az ifjú pap megérkezett. Mendel Cyril František Napp apát, a Szent Tamás apátság vezetője szárnyai alá került, így megkapta a kellő kezdő lökést a későbbi munkásságához. A kor átlagánál magasabb (168 cm) fiatalember a saját bevallása szerint amúgy sem érzett túl nagy ihletet a papi feladatok ellátására, így számára a tanítás és a tudomány jelentette az igazi utat. Egy ideig helyettes tanárként matematikát és görög nyelvet tanított Znojmóban, majd megpróbálta a tanári végzettséget megszerezni, de ez nem sikerült neki, így visszatért a brünni kolostorba. Később Bécsben is tanult egy ideig, ám a végén csak nem sikerült letennie a professzori vizsgát. 

Mendel 200

200 éve született Johann Gregor Mendel I. – A kezdetek

Egy személyes jellegű megjegyzéssel kezdeném. Megboldogult középiskolai és egyetemi éveimben igyekeztem a genetika, másnéven örökléstan rejtelmeibe is betekinteni. Imádtam a tudományág logikusságát és nem kevésbé a mögötte rejlő varázst, a mai napig se teljesen feltárt részterületeinek titokzatosságát. A biológia eme mára egyre fontosabbá vált szeletének története tágan értelmezve is alig több, mint kétszáz évre nyúlik vissza. 

Johann Gregor Mendel

Nyár van, irány az Aquapark, Csehországban is!

Itt a nyár és az időnkénti 35 fok felett landoló hőséget gyakorta csak egy tó vagy folyóvíz partján, egy kisebb-nagyobb strandon vagy éppen annak „felturbózott” változatában, az egész család számára modern, komplex (vízi)programot nyújtó Aquaparkban „élhetjük túl”, de legalábbis itt élvezhetjük ki igazán. Az efféle vizes élvezetektől természetesen Csehországban nyaralva, a hozzánk hasonlóan tengert nélkülöző országot járva-kelve se kell, hogy megfosszuk magunkat, párunkat, s gyermekeinket. Nincs ok az élvezetek elvonására, hiszen az ország szerencsére mind természetes vizekben, mind kiváló települési strandokban és víziparkokban is bővelkedik. Nem is csoda, hogy a csehek által leginkább látogatott turisztikai célpontok között igen előkelő helyeken szerepelnek a „víz alapú” élményközpontok, melyek közül most néhányat szeretnénk bemutatni.

AquaPalace

A XXXII. Sörpecsét verseny nyertesei, 2022

Az elmúlt két év COVID járványa után, az Ukrajnában zajló háború és annak világméretű társadalmi-gazdasági hatása ellenére a hétköznapok szintjén minden próbál visszatérni a korábbi, normálisabb kerékvágásába. Ennek ékes példája az idén már nem kevesebb, mint 32. alkalommal megrendezésre került Pivní pečeť (Sörpecsét) elnevezésű nemzetközi sörminősítő verseny is. A Sörpecsét vetélkedőt korábban rendszerint februárban tartották, a tavalyi évben azonban az esemény 2021 őszére tolódott. Ám idén a találkozó időpontja már közeledett a februárhoz, és az elmúlt héten, pontosan április 25 és 30 között tartották meg. Az esemény helyszíne szokás szerint České Budějovice Vásárvárosa (Výstaviště) volt. A résztvevők száma a tavalyi évhez képest csökkent (190 sörfőzde) de az eseményen mintegy 2000 db PET-be vagy üvegbe palackozott sör került megkóstolásra. A sörök többségét szokás szerint Csehország adta, de idén is elküldte söreit világ számos más országának főzdéje, így a mintegy 400 kóstoló brazil, tájföldi vagy éppen örmény sört is ízlelhetett.

A 32. nemzetközi sörfesztivál

Prága egykori szennyvíztisztító telepe – „ipari kastély”

Prága 6. kerületében a Bubenečben egész évben látogatható egy izgalmas és gyönyörűen felújított ipari műemlék, a régi Szennyvíztisztító telep épülete. A William Lindley Heerlein angol építész által tervezett épület 1901 és 1906 között épült fel, és 1967-ig volt használatban.

Szűz Mária Mennybemenetele-(Domonkos-) templom - Uherský Brod

Uherský Brod vagy más néven Magyarbród városában számos csodálatos templom látható, amelyek közül most a Szűz Mária Mennybemenetele vagy más néven Domonkos-templomot mutatjuk be. 

Csehország, a várak országa I. // Áttekintés

Csehországot járva gyakorta feltárul a szemünk előtt egy remek állapotban pompázó vár, vagy egy megviselt állapotában is impozáns várrom látványa. Szinte nincs is olyan térség, ahol egy nagyobb városban, vagy annak közvetlen környékén ne látnánk egy az egykori kereskedelmi útvonalak védelmét ellátó, a rablóhadak és ellenséges seregek elleni védekezés központját jelentő várat, vagy legalább annak romjait. Van köztük olyanok, amelyeket megviseltek a többnyire lakatlanul telt évszázadok, másokat az idők folyamán komfortosabbá alakították át tulajdonosai, míg számos már állami tulajdonban állva főleg turisztikai célokat szolgál.

Bouzov

Tízéves a Cseh Filmkarnevál: jubilál a februári cseh filmmustra!

A budapesti Cseh Centrum 2022. február 23–27. között rendezi meg az idén immár tízéves Cseh Filmkarnevált (CSFK). Öt napon át ismét a hagyományos februári időpontban és hagyományos helyszínen, a Toldi moziban (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.) várják a cseh filmek rajongóit. Akik nem tudnak személyesen részt venni a vetítéseken, három este a Toldi TÁVmoziban online kapcsolódhatnak be a programba. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a Praha by Staropramen. A jegyelővétel február 10-én indul a Toldi mozi és a Toldi TÁVmozi oldalán. 

A Čapek testvérek és a százéves robot

Az emberiség legújabb korszakában folyton akad egy olyan műszó, amely váratlanul előbukkan, rövid időn belül hódító útra indul, majd hamarosan az egész világon elterjed. A szavak egy része csak rövidebb életű, inkább szakmaspecifikus, ám olykor-olykor születnek olyan kifejezések is melyek stabilan beépülnek a különféle nyelvek szókincsébe. Ezen szavakat százmilliók használják, de ők vajmi keveset sejtenek arról, hogy kinek is köszönhetik a szó megalkotását. Ilyen szavunk a robot is, melyről az idősebb, a kötelező orosz nyelvoktatás „áldását” élvező magyar honfitársaink azért rögtön és felettébb helyesen érzik, hogy ez a kifejezés szláv eredetű lehet. De lássuk honnan is származik, kinek az agyából pattant ki anno.

A két Čapek

Theodor Čejka és az eszperantista mozgalom

 A cseh eszperantó mozgalom a napokban ünnepelte egyik honi alapító atyjának, Theodor Čejkának 144 évvel ezelőtti születésnapját. Ebből az alkalomból álljon itt néhány szó róla, valamint magáról az eszperantóról illetve a mozgalom csehországi történetéről. Mindenekelőtt egy kis személyes múltba tekintéssel kezdeném. Megboldogult diák koromban az egyetemista társaim egy része ugyanúgy szenvedett a nyelvérzék vagy az önbizalom hiányától, mint sokan manapság. Az idők múlásával a középfokú nyelvvizsga letétele egyre nyomasztóbb terhet jelentett a számukra, így a helyzet megoldásra várt. Voltak, akik a Magyarországon kevesek által beszélt nyelvek felé menekültek, joggal bízva abban, hogy pl. svédül valójában nem kellett középfokon tudni ahhoz, hogy egy középfokú nyelvvizsga papírt szerezzenek. És voltak, akik egy olyan nyelvhez fordultak, melyet csak a XIX. század legvégén alkottak meg. Tették ezt azért, mert ebből a többihez képest sokkal könnyebben tanulható nyelvből szerzett középfokú nyelvvizsga papírt ugyanúgy elfogadták, mint pl. a jóval nehezebben abszolválható angol nyelvvizsgát. Ez a nyelv nem volt más, mint az eszperantó.

Theodor Čejka

Boldog jubileumi esztendőt minden kedves olvasónknak!

Tisztelt olvasóink! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt mi a Csehország nem csak Prága írói, szerkesztői, az azonos nevű, valamint a Travel to Czech Republic elnevezésű Facebook oldalak gazdái, a csehországi élelmiszerek értékesítésével foglalkozó Manka spájza web shop üzemeltetői hadd kívánjunk mindenkinek egészségben, anyagiakban, erőben és lelkesedésben gazdag boldog új esztendőt! Itt van 2022, ami számunkra különleges, ünnepi évnek ígérkezik. Február utolsó előtti napjára fordulva betöltjük a kerek tíz esztendőt, amely még knédliből is soknak nevezhető. Tíz éve lesz, hogy a rendszeres csehországi utazásainkon felbuzdulva nekifogtunk a Csehország nem csak Prága oldalunk működtetéséhez, képek és cikkek írásához.

A karácsony ugyan már elmúlt, de a boldog új esztendő még ránk vár!

Idézet és pár kép XXXIX.: A 100 éves Švejk két fordításban

Švejk 100, így szól az idei év egyik cseh kultúra vonatkozású szlogenje. Oka egyszerű. Jaroslav Hašek, a hazánkban is közismert cseh író épp száz évvel ezelőtt kezdte közreadni a később világhírűvé vált irodalmi főhőséről szóló első írásait. Švejk, a derék katona alakja pár évvel később, az 1926-os német fordítást követően indult el a nemzetközi siker útján, és ez a diadalútja a mai napig is tart. Írója amellett, hogy a korszakról és annak monarchiabeli szereplőiről fergeteges paródiát nyújtott át olvasóinak, egyúttal egy mai napig is fennmaradt kettős megítélésű sztereotípiát is megalkotott. Švejk „megszületése” óta ugyanis a cseh népet sokan (köztük maguk a csehek sokasága is) előszeretettel azonosítják a főhős alapjában véve pozitív kisugárzású, ám a konfliktusokba kétségkívül nem éppen beleálló, elkerülő magatartással jellemezhető karakterével. Emiatt manapság már Švejk és a mű „hazai” megítélése is jelentősen megkopott, sőt némileg elutasított, ám ez az alkotás nemzetközi megítélésén mit sem változtatott.

 

Švejk

Pilsner Urquell tévhitek

Csehország közismerten a sör egyik hazája és leginkább azé a sörtípusé, nevezetesen a lágeré, amelynek felfedezése a XIX. század folyamán forradalmasította a világ sörgyártását. Ez a grandiózus változás elsősorban Plzeň (németül Pilsen) városához, az ott újonnan felépített polgári sörfőzdéhez és egy bizonyos Josef Groll bajor sörfőzőmesterhez kötődött. Ez az ifjú úriember ugyanis itt főzte le 1842-ben az első Pilsner Urquellt (ekkor még nem ezen a néven), a későbbi nagybetűs sört. Groll ezzel olyan utat jelölt ki, amelyen haladva világszerte a tömegek kedvelt italává tette a láger sört. Túlzás nélkül állítható, hogy az idők során a Pilsner Urquell (PU) emberek tízmillióinak kedvelt söre lett. Mindezen sörrajongók a PU kortyolgatása mellett  - a szorgos marketingesek immáron több mint másfél évszázados munkájának köszönhetően - a sörrel és a pilseni sörgyárral kapcsolatos történetekkel és legendákkal is megismerkedhettek. Ám ahogyan azt megszokhattuk, a legendák, történetek egy része jellemzően csak merő agyszülemény, esetenként pusztán a marketingeseké, akik így próbálták és próbálják a terméküket eladhatóbbá, kedveltebbé, vonzóbbá tenni. Eme pici cikkünkben néhány Pilsner Urquell (csehül Plzeňský Prazdroj, avagy a „pilseni ősforrás”) legendáról „rántjuk le a leplet”, pontosabban némi kiigazításokkal élünk. Ezek a kiigazítások egyáltalán nem csorbítják a PU megérdemelt nimbuszát, jelenlegi és múltbeli érdemeit, ám azokat elolvasván talán némi érdekes plusz sörtörténeti információval lehetünk gazdagabbak. Lássuk hát a Pilsner Urquell vonatkozású tévhiteket:

Pilsner Urquell az U Pinkasůban

Klokoty, a tábori zarándoktemplom

A külföldön-belföldön járó mezei turista gyakorta követ el egy klasszikus „hibát”. A helyi ismeretszerző, látványosság néző útja során csak az útikönyvekben jelzett „legfontosabb” épületeket, nevezetességeket tekinti meg, de már energia, vagy lelkesedés hiányában nem szán időt azok szűkebb-tágabb környezetének megtekintésére. Pedig az esetek többségében olyan érdekességek vagy szépségek bújnak meg valahol nem is messze a háttérben, melyek meglátogatása felettébb lélekmelengető vagy akár életre szóló élményt nyújt.

Klokoty

A XXXI. Sörpecsét verseny nyertesei

Az elmúlt másfél évben a COVID járvány majd számos szokást felülírt. Ez nem volt másként az immáron 31. alkalommal megrendezésre került Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő verseny esetében sem. A „viadalt” ugyan rendszerint februárban tartják, ám ezúttal az időpont 2021 őszére csúszott. A szeptember 20 és 25. között lezajlott esemény helyszíne ugyanakkor idén is České Budějovice Vásárvárosa (Výstaviště) volt és afféle „kettő az egyben” módon zajlott le. A Sörpecséttel párhuzamosan ugyanis a Pivo ČR, azaz a Cseh Köztársaság Söre viadalt is lebonyolították, így aztán igazán volt dolga a bírálatokat végzőknek. Mi szokásunkhoz híven bővebben a tágabb körből válogató Sörpecsét eredményeivel foglalkozunk. A résztvevők száma a tavalyi évhez képest egy kicsit nőtt, immáron elérve a 271 sörgyárat/sörfőzdét és az eseményen rekord számú, 1409 db PET-be vagy üvegbe palackozott sör került megkóstolásra. A sörműhelyek többségét szokás szerint a hazai ország azaz Csehország adta, de ezúttal is a világ számos más országának (összesen 24) főzdéje képviseltette magát az eseményen.

Sörpecsét verseny