2016. május 6., péntek

Cseh érmék és bankjegyek

Lehet kicsi, lehet nagy, lehet papír, lehet fém, lehet színes, vagy egy színű, kerek vagy szögletes, külön tárcát vásárolunk a tárolására, örülünk ha sok van belőle, és ahogyan a legújabb kutatások mutatják, szó szerint fájdalmat okoz a tőle való megválás. Már ennyiből is könnyedén rájöhettünk arra, hogy nem másról mint a pénzről beszélünk, pontosabban a pénzérmékről és a bankjegyekről, amelyek használata a mindennapjaink része, még a mai egyre inkább a bankkártyás vagy más elektronikai úton történő fizetést preferáló világunkban is. Európában az euróövezeten túl minden ország még a saját nemzeti fizető eszközét használja és ez nincs másképp Csehország esetében sem. Mivel cseh utazásaink során napi kapcsolat alakul ki a pénzérmékkel, bankjegyekkel így érdemes egy kicsit jobban megismerkednünk velük.
A cseh korona

Csehországban 1993, azaz Csehszlovákia felbomlása óta a cseh korona a hivatalos fizető eszköz. Ebben az évben összesen 9 különböző érme címletet és 6 bankjegy címletet hoztak forgalomba. A bankjegy címletek választéka 1994-ben (20 koronás), majd 1996-ban (2000 koronás) tovább bővült. A fokozatos infláció persze Csehországban is megtette a hatását így a legkisebb címleteket fokról fokra kivonták a forgalomból. 2003-ban búcsút mondtak a magyar fillérhez hasonló 10-es és 20-as haléř érméknek, majd a korona váltópénzének 2008-ban lett teljesen vége, az 50 haléřes érme felszámolásával. A bankjegyek közül pedig a két legkisebb, a 20 és az 50 koronás címlet kivonásáról döntöttek. Az előbbivel két éve lehetett utoljára fizetni, míg a félszázas címlet 2017 márciusában tűnik el végleg a színről. Eme kis áttekintés után lássuk hát részletesebben is, hogy milyen érmékkel, bankjegyekkel találkozhatunk Csehországban. Az ismertetésben a speciális emlékérmék, külön kiadások nem szerepelnek.
1 koronás
A legkisebb használható érme az 1 koronás, ami egy kicsi, 2 centis ezüst színű, recézett szélű korong. Mint valamennyi cseh érme esetében a fej részen, azaz az elülső oldalon a Cseh Köztársaság ("ČESKÁ REPUBLIKA") feliratot és az ország címerét, a cseh oroszlánt láthatjuk. A hátsó oldalon pedig az 1347-ben készült, a cseh koronaékszerek részét képező Szent Vencel korona figyelhető meg.
2 koronás
A növekvő sorban következő cseh érme a 2 koronás, amely nem teljesen kör alakú, összesen 11 oldallal határolt és 2,15 cm átmérőjű. A kettes szám mellett itt a Nagymorva Birodalom egykori dicsőségét jelképező gomb ékszer látható.
5 koronás
Az 5 koronás az utolsó az ezüstös cseh érmék sorában. Ezt a 2,3 centiméteres kör alakú érmét az ötös szám mellett a prágai Károly-híd és a Moldva (Vltava) folyó stilizált ábrája díszíti.
10 koronás
A következő érme a 10 koronás, amely már vörösréz színű. Ennek a korábbiaknál vastagabb, 2,45 centiméteres kör alakú, recézett szélű korong fő díszítő eleme a 10-es szám fölött látható Szent Péter és Pál katedrális, Brno városának jelképe.
20 koronás
A sárgaréz színű, 2,6 cm átmérőjű 20 koronás érme, 13 lappal határolt és a prágai Vencel-téren álló Szent Vencel emlékművel ékesített. Az érmén ha nehezen is, de olvasható a szintén az emlékműről származó felirat: "SVATÝ VÁCLAVE NEDEJ ZAHYNOUT NÁM I BUDOUCÍM".
50 koronás
Végezetül következzék a legnagyobb cseh pénzérme, az 50 koronás, amely középső részén sárgaréz, körülötte vörösréz színű, 2,75 centiméteres. Az érmék közül egyedüliként, némileg zavaró módon itt az értéket jelző szám nem a hátoldalon található, hanem az „oroszlánoson” található. Az érme másik oldalát Prága központjának látképe foglalja el, körben a "PRAGA MATER URBIUM", azaz a „Prága, a városok anyja” felirattal.
100 koronás
A legkisebb nem csupán forgalomban lévő, de olyan bankjegy címlet, amellyel találkozhatunk is, az a 100 koronás. A zöld és rózsaszín színekben virító papír elülső oldalán a dús szakállú IV. Károly képe látható, míg a hátoldalon az 1347 alapított Prágai Egyetem pecsétje pompázik.

200 koronás
A barna és arany színű 200 koronás címlet fő alakja Jan Amos Komenský, más néven Johannes Amos Comenius, a nagy filozófus, író, pedagógus, teológus, aki 1650 és 54 között Magyarországon élt és munkálkodott. A bankjegy másik oldalán az Orbis Pictus (Comenius által kifejezetten a gyermekeknek írt képes olvasókönyv) mellett egy felnőtt és egy gyerek egymás felé nyúló keze látható.
500 koronás
A következő címletünk a barna és rózsaszínű 500 koronás. Egyik oldalán Božena Němcová a XIX. században élt cseh írónő, a cseh nemzeti ébredés egyik neves alakjának arcképe és egy rózsa látható. A hátoldalról pedig egy hölgy néz velünk szemben, „aki” mintegy jelképezi Němcová irodalmi nőalakjait.
1000 koronás
A kékes-lila színárnyalatú 1000 koronás bankjegy főszereplője František Palacký. Ő IV. Károly és Tomáš Garrigue Masaryk mellett a cseh nemzet három atyja közül az egyik. A történész és író Palacký kulcs szerepet játszott a Habsburg elnyomás alatt élő cseh nemzeti mozgalmak felélesztésében és sikereiben. A bankjegy másik oldalán egy kiterjesztett szárnyú sas látható, a Kroměříži Érseki Palota fölött. Itt a palotában tartották 1848-49-ben a kremsieri osztrák birodalmi gyűlést, amely jelentős lépéseket tett volna az Osztrák Birodalom által magába foglalt különböző területek önállósága felé. Ám a magyar szabadságharc leverésével megerősödő I. Ferenc József feloszlatta, így a kremsieri helyett a császár saját, olmützi alkotmányát léptette életbe, amely többek között Magyarországot is tartományi rangra süllyesztette.
2000 koronás
A „zöldhasú” 2000-es címlet újabb hölgyet ábrázol, mégpedig egy számunkra igen kevéssé ismertet. Ema Destinnová (Emmy Destinn), születési nevén Emílie Pavlína Věnceslava Kittlová a XX. század elejének egyik legkiemelkedőbb opera énekesnője volt, aki többek között a new yorki Metropolitan Operaház tagjaként hatalmas karriert futott be. A bankjegy másik oldalán Euterpé, a lírai költészet és a zene múzsája, valamint hegedűk képe látható.
5000 koronás
Végezetül lássuk a legnagyobb cseh címletet az 5000-est. A sötétkék és lila színű bankjegyen kinek másnak a képe lenne, mint a már említett Tomáš Garrigue Masaryké, aki az első független Csehszlovák Köztársaság első elnöke volt. A hátoldalon a prágai Szent Vitus katedrális, valamint más gótikus, illetve barokk épületek láthatók.
Cseh pénzek
Nos ennyit dióhéjban a cseh pénzekről, amelyeket egészen az eurós fizetési eszközre átváltásig használhatunk. És hogy ez mikor következik be? Nos jóllehet Csehországban már régóta bevezethették volna az eurót mégis úgy tűnik a jelenlegi kormánykoalíció sem tervezi a gyors váltást. Ahogyan Bohuslav Sobotka kormányfő nyilatkozta: „Arra van szükség, hogy a valóságban közelebb kerüljön a csehországi életszínvonal, a bérek a GDP az euróövezet színvonalához. A közeledéshez még néhány évre van szükségünk. Csak ezután van értelme foglalkoznia az euró bevezetésének dátumával”. Nos nem kell túl nagy jóstehetségnek lennünk ahhoz, hogy ebből rájöjjünk, a cseh korona még bizony egy jó ideig Csehország hivatalos fizető eszköze marad.

1 megjegyzés:

  1. Palackýhoz két kiegészítés: Ő volt az elnöke 1848-ban, Prágában az első Szláv (egyes helyeken Pánszláv) Kongresszusnak. Emellett az ún. ausztroszlavizmus képviselője volt, vagyis az orosz pánszláv modellel szemben (az összes szláv nép egyesülése egy uralkodó - a cár atyuska, ki más - koronája alatt) a Habsburg birodalmon belüli önrendelkezés kiszélesítését támogatta.
    A csehek otec národának, a haza atyjának nevezik.

    VálaszTörlés