2015. november 10., kedd

A Rosenberg (Rožmberk) család története IV/1.: Vilém (Wilhelm)

Pár hónap szünet után egy két részes cikkel folytatjuk Dél-Csehország egykor volt legnagyobb nemesi családjának történetét. Ahogyan azt korában említettük III. Jošt, a Rosenberg (csehül Rožmberk) család fejének Rogendorfi Annával kötött házasságából hat gyermek született, így látszólag úgy tűnt, hogy a dinasztia fennmaradása hosszú távon biztosított. Nos, az igazságtól misem állt távolabb, de ne szaladjunk még ennyire előre.
A fiatal Vilém

A hat utódból négy leány volt, Anna, Eliška, Bohunka és Eva. Ez utóbbi leányzót, Rosenberg Évát „választotta” második feleségéül Zrínyi Miklós hadvezérünk, pontosabban a kor szokásának megfelelően puszta érdek mentén rendezték el a házasságot. A frigyből egy gyermek, János (Jan) született. Zrínyi mindössze két éven át élvezhette új házasságát, hiszen 1566-ban Szigetvár török ostrománál, a híres kirohanás során életét vesztette. Özvegye visszaköltözve Csehországba egy darabig egyedül nevelte Zrínyi (III.) Jánost, majd újra férjhez ment egy olasz márkihoz, Paolo de Gassoldohoz. Eva Itáliába költözött, fiát nagybátyjaira, Petr Vokra és Vilémre bízta, majd 1591-ben elhunyt Mantovában. János története még nem ért véget, a cikkünk következő, Petr Vokkal foglalkozó részében még visszatérünk rá.
Eva Rosenberg
De most eme kisebb kitérő után foglalkozzunk a Rosenbergek két fiú utódával, közülük is elsőként az idősebbel, Vilémmel (németül Wilhelm, született: 1535). III. Jošt 1539-ben bekövetkezett halálát követően testvére V. Petr (Kulhavý) vette át a Rosenberg birtokok irányítását, a család vezetését. Rogendorfi Anna és V. Petr között hamar megromlott a viszony. A viszály lezárásaként egy vaskos „lelépési” pénzt zsebelt be az özvegy, cserébe viszont fiai (Vilém és öccse Petr Vok) V. Petr gyámsága alatt maradtak. Vilém a gyámja jóvoltából kitűnő nevelést kapott, Mlada Boleslavban, majd Passauban kiváló tanárok mellett szerzett komoly ismereteket.
Český Krumlov, a Rosenberg fészek
Azonban V. Petr sem élt már túl sokáig, 1545 novemberében örökre eltávozott. Maga után egy rendezett gazdaságot hagyott hátra, sőt Vilém számára egy prágai palotát is elkezdett építtetni. Halálát követően a család élére (saját utód nem lévén) a még mindig csak gyermek Vilém került. A család „vezetése” persze egyelőre csak névleges volt, a valóságban a Petr által megbízott gondnokok, birtok felügyelők igazgatták tovább a Rosenberg örökséget. Munkájuk több mint gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen tovább tudták bővíteni (Drslavice, Lhenice, Vimperk, Planá nad Lužnicí települések és környékük stb.) az amúgy sem kis kiterjedésű Rosenberg birtokot. Sőt Rogendorf Anna is visszatérhetett Český Krumlovba, a család központjába és visszavehette a gyermekei fölötti befolyást is.
Vilém faszobra Vimperkben
Mindeközben Vilém, a rendkívül tehetséges fiatalember Passauban folytatott tanulmányokat, majd rokonai, barátai révén közeli ismeretségbe került a Habsburg uralkodó házzal. A még mindössze 16 éves fiatalember 1551-ben átvette a rendkívül sikeresen ügyködő gondnokaitól a Rosenberg család és egyben a birtokok vezetését. A családi vagyon méretéről csak annyit, hogy ekkortájt a Rosenberg birtokokon 12 ezer ember, az akkori Bohemia lakosainak majdnem egytizede élt.
A Rosenberg címer
Vilém hamarosan hosszú utazásra indult Itáliába, ahol az ott töltött fél év során behatóan megismerkedett a reneszánsz művészettel, építészettel, valamint bepillantást nyerhetett az itáliai arisztokrácia életébe. Mindezek nagy hatással bírtak rá. Főként ennek köszönhetően építette át az 1560-as években a családi fészek, Český Krumlov várkastélyát sokkal tágabb, lakályosabb, komfortosabb reneszánsz palotává, és ebben a szellemben épült fel 1545–60 között a prágai Rosenberg palota is. Sőt, a krumlovi kastély várárkában is azóta élnek medvék, ezzel is jelezve, hogy a Rosenberg család ősei az itáliai Orsinik (Ursus=medve) voltak. Vilém, mint igazi reneszánsz mágnás lelkesen és bőkezűen támogatta a művészeket. Mindemellett csakhamar a cseh politikai életben is egyre komolyabb szerepet kezdett el játszani. A magyar olvasók számára talán kevésbé lenne izgalmas most végigvenni mindazon politikai küzdelmeket, melyek kezdetben a király, Vilém és más arisztokraták között zajlottak. A lényeg az, hogy mindezen konfliktusokból az ifjú Vilém megerősödve, sőt győztesen jött ki.
A középkorú Vilém
Amint megszilárdította hatalmát, Vilém rögtön feleség után nézett. Első felesége Kateřina Brunšvicko-Kalenberská, egy lutheránus család sarja volt, ami jól mutatja Vilém katolikusságának mérsékelt voltát. A frigy nem tartott soká, az ifjú ara nem sokkal az esküvő után súlyosan megbetegedett, és hiába kezelték a már ekkortájt is híres Karlovy Vary gyógyvizeivel, hamarosan elhalálozott. Egyes vélemények szerint egy koraszülés szövődményei végeztek vele. Vilém azonban ekkor még nem sokáig maradt vigasztalhatatlan, második feleségéül Sophie-t, a brandenburgi választófejedelem legfiatalabb leányát választotta. Mindössze három évvel később azonban a Rosenberg nagyúr ismét megözvegyült, és ez a szomorú eset immáron súlyos depresszióba is taszította. Ezt követően 13 éven át nem nősült meg, az utódlás kérdéséről is úgy kívánt gondoskodni, hogy hozzáadta húgát Zrínyihez, a magyar-horvát nemeshez. De erről már részben szóltunk, és még fogunk is vele foglalkozni. Ennyit a Vilémről szóló cikkpárosunk első részében. Hamarosan folytatjuk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése