Észak Csehországban, a német határ
közelében, a világhíres Cseh Svájc Nemzeti Park mellett összesen
négy egymással hosszabb-rövidebb szakaszon érintkező tájvédelmi
terület alkot egy nagy összefüggő természet- , tájvédelmi
tömböt. A legdélebbiről (Kokořínsko) már a sorozatunk egy
korábbi részében írtunk, most a legkeletebbre eső tájvédelmi
területtel a Lužické hory-val
szeretnénk olvasóinkat megismertetni.
 |
| Lužické hory |
A Csehszlovák Kulturális Minisztérium
1976-ban nyilvánította védetté a Lužické
hory-t, ezt a 264 négyzetkilométer kiterjedésű területet. A
tájvédelmi körzet északi határát részben a cseh-német határ,
részben a határ menti Varnsdorf és Krásná Lípa városok
közigazgatási területei jelentik. A kelet-nyugat irányban
kiterjedő térség délnyugaton Česká
Kamenice
várossal, míg délen
Nový
Bor, Cvikov és
Rinotice településekkel zárul. Az alapvetően hegyvidéki terület
legmagasabb csúcsai a Luž (793 m), a Pěnkavčí vrch (792 m), a
Jedlová (774 m) és a Hvozd (749 m).
 |
| Áttekintő térkép |
A hegyi rész alapkőzete
jellemzően vulkanikus eredetű fonolit, trachit de egy-egy kisebb
területen bazaltot is találhatunk. Az északi és déli hegylábi
részek homokkővel fedettek, amely kőzetből a természeti erők
különféle izgalmas formákat hoztak létre (pl. szikla városok).
 |
| Homokkő és.. |
 |
| bazalt csodák |
A Lužické hory
területén jelentősebb vízfolyás nem található, de az itt
lehulló csapadék fontos utánpótlást biztosít a távolabb eső
folyók (pl. Elba) számára. Az egyetlen számottevő folyó a
Kamenice. A térség túlnyomó többsége erdővel borított.
Bükkösei többnyire aljnövényzetben gazdagok, de vannak olyan
részek is ahol a lehullott avarréteg mellett más növény
vegetáció kevéssé található. A mai erdőterületek az
évszázadok során teljesen kicserélődtek, az eredeti bükkösök
helyét nagy kiterjedésben tájidegen fenyvesek foglalták el. Az
erdők-mezők, kis tavak, patakok és patakpartok gazdagok állat- és
növényvilág tekintetében, de ezúttal eltekintenénk a
részletesebb említésüktől.
 |
| Lemberk |
Jóval
érdekesebb a terület épített öröksége, és maga az ember által
a természettel való együttélése során kialakított táj. A
Lužické horyra és környékére már a XIII. században kezdetét
vette a szisztematikus betelepítés. Hamarosan az egyik Luzácia
(Lausitz) felé vezető kereskedelmi útvonal haladt át rajta,
amelynek védelmében számos vár, város alapult. A XIV. századtól
kezdve a korábbi szláv lakosság mellé egyre nagyobb számban
érkeztek a német telepesek. A két népcsoport együttélésének
csak a XX. század sötét korszaka vetett véget. A legrégebbi
(XIII. századi) ma is látható építmény a Lemberk
várkastély, az első nagyobb városok pedig Jablonné v Podještědí
és Česká Kamenice voltak. A XIV. századból származik Cvikov és
Kamenický Šenov városa, valamint Milštejn és Tolštejn vára. A
XV. században építették Freedevald és Falkenburg várát, majd a
rá következő évszázadban alapították Jiřetín pod Jedlovou-t,
vagy eredeti német nevén St. Georgenthalt, a hajdani fontos
bányászvárost.
 |
| Hagyományos gerendaház |
A térségben és közvetlen
környezetében számos kiemelkedő jelentőségű és szépségű
templomot láthatunk, de nem kevésbé fontos a tájra jellemző népi
építészetről szólni. A tipikus észak-csehországi gerendaházak
mellett rácsodálkozhatunk arra, hogy a helyiek miképpen használták
fel épületeikhez, főként azok dekorációjához az itt fellelhető
és könnyen alakítható homokkövet. A legrégebbi népi
lakóépületek a XVIII. századból maradtak ránk, az utolsó fából
készült gerendaházak a XX. század elején épültek.
 |
| Nový Bor |
A
Lužické hory vidékén élő emberek élete szervesen összefonódott
az üvegfúvással és a bányászattal, fém megmunkálással. Az
első üvegkészítő műhelyek már a XIII. században működni
kezdtek, és ez a hagyományos iparág évszázadokon át fennmaradt.
Érdemes felkeresni a Nový Borban és Kamenický Šenovban található
üveg múzeumokat. A bányászat és a hozzá kapcsolódó más
iparágak megjelenése a XV. és XVI. századra datálható. Az
ércbányászat a telepek kimerüléséig, azaz a XIX. század
derekáig tartott, a barnakőszén kinyerése rövid idő alatt
megtörtént, de a mészkő és más építési anyagok, kőzetek
kibányászása még a XX. században is zajlott.
 |
| Csodaszép patakpart |
Összességében a
Lužické hory tájvédelmi körzetet mind azoknak tudjuk ajánlani,
akik a természet szépségeit, a hegycsúcsokról nyíló csodás
látványt kedvelik, de azok számára is kitűnő terep, akik a
kulturális, építészeti értékekre kíváncsiak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése