A XIV. század vége, XV. század eleje
Európa késő középkori történelmében igen viharosnak
bizonyult. A római katolikus egyház egyre nagyobb gazdasági és
politikai hatalomra, s nem mellesleg vagyonra tett szert, ami mind a
nemességet, mind a szegényebb alsópapságot felháborította. A
szegényeket, parasztokat a rájuk kiszabott egyházi adókkal a
végletekig kizsákmányolták, így egyre fokozódott a társadalmi
feszültség. Ez az egyre elviselhetetlenebb helyzet a Cseh
Királyságban sem alakult másképp. A kaotikus állapotok tovább
feszültek az 1378-ban bekövetkezett egyházszakadással, amelynek
köszönhetően egyszerre két, sőt később három pápa (XII.
Gergely pápa és XIII. Benedek ellenpápa, majd 1409-től V. Sándor
is) tekintette magát egyházfőnek. Az európai országok uralkodói
az aktuális hatalmi játszmák keretében váltogatták, hogy éppen
melyik pápát, a rómait vagy az avignonit, később akár a písait
támogatják.
 |
| Husz János (Jan Hus) |
1414. november 5-én összeült a
konstanzi zsinat, amely véget kívánt vetni és véget is vetett
(1417-ben, V. Márton pápa megválasztásával) a nyugati
egyházszakadásnak. Ugyancsak ez a zsinat akart pontot tenni az
időközben fokról fokra erősödő, az egyház tekintélyét és
hatalmát romboló reform tanítások végére, amelyeket ekkortájt
főként Husz János (Jan Hus) cseh prédikátor és követői
képviseltek. Ezt a lépést, mintegy az elrettentés szándékával
elég kegyetlen módon próbálták kivitelezni. 1415. július 6-án
a zsinat ítélete értelmében Husz Jánost máglyán égették el,
de mint ahogyan arra fény derült, ez a drasztikus lépés már nem
tudta megfékezni a vallásreformer mozgalmakat, sőt inkább csak
további olaj volt a pislákoló tűzre. Azonban ne szaladjunk
ennyire előre, mostani cikkünkben ismerkedjünk meg Husz Jánossal,
ezzel a kétségkívül nagy hatással bíró cseh történelmi
alakkal.
 |
| Husinec és a Husz János szobor |
Husz János 1370 körül született a
dél-csehországi Husinec nevű kis faluban. Családja igen szegény
volt, de tehetségével, eszével sikerült kiemelkednie, és a papi
pálya felé fordult. 1390-ben Prágába került, ahol az egyetemen
tanult több mint 4 éven át. Ekkortájt a prágai egyetem a maga
szabad szellemiségével és minőségi oktatásával Európa
legmeghatározóbb oktatási intézményei vagy inkább szellemi
központjai közé tartozott. 1396-ban baccalaureatusi fokozatot
szerzett, majd egyetemi tanár, később 1401-ben a filozófiai
fakultás dékánja lett. Az 1403-ban Prága érsekévé kinevezett
hazmburki Zbynek Zajíc tanácsadónak választotta. Zajíc később
a reform, és személyesen Husz János ellen is fordult, de csak
haladjunk sorjában.
 |
| Betlehem-kápolna |
1402-ben Husz János, mint ígéretes
egyetemi tanár a prágai Betlehem Kápolna prédikátora lett.
Érdekességként megemlítenénk, hogy a Betlehem Kápolnát, ahol
kizárólag csehül prédikáltak, a XVIII. században ugyan
lebontották, de a XX. század derekán újjáépítették. A hamar
nagy népszerűségre szert tett pap csatlakozott egy mozgalomhoz,
amely tanult laikusokat és a teológusokat próbálta egymáshoz
közelebb hozni, együttesen elmélyíteni a hitüket. Husz igen
élesen fordult szembe a fennálló egyházszervezettel, és a két
szín alatti áldozás bevezetéséért állt ringbe. E követelés a
laikusok egyenjogúsítását jelképezte, és maga a bort tartalmazó
kehely a mozgalom egyik fő szimbólumává vált. Igen provokatív
módon azt hirdette, hogy az Antikrisztus beférkőzött még a
legmagasabb egyházi intézményekbe is, és reformációra, Krisztus
tanításaihoz való visszatérésre van szükség. Husz erősen
kritizálta a római katolikus egyház gazdagságát, a szegények
viktimizációját, kizsákmányolását, továbbá a papok által
más elkövetett bűnöket.
 |
| Husz a reformer prédikátor |
1409-ben a francia király és IV.
Vencel összehívta a Písai Zsinatot, ahol véget akartak vetni az
egyház megosztottságának. A zsinat úgymond leváltotta mindkét
addigi pápát és V. Sándor személyében egy harmadikat választott
meg, de ezt a döntést a két másik nem fogadta el. Husz János,
akit időközben az egyetem rektorává neveztek ki, valamint a
reformpárt, a királlyal együtt az új pápát támogatta, de a
prágai érsek és a főpapság XII. Gergely párti maradt. De
hamarosan éppen V. Sándor volt az, aki a prágai érsek ráhatására
Husz ellen fordult, s mikor ő nem volt hajlandó a prédikálásait
abbahagyni, ki is közösítette. 1411-ben XXIII. János ellenpápa a
keresztes hadjárat finanszírozására búcsúcédulát bocsátott
ki, azaz a tehetősek a bűneiket pénzért részlegesen vagy teljes
mértékben megválthatták. Husz János felkelt ezen gyakorlat
ellen, de nem számolt azzal, hogy IV. Vencel király is részesül a
búcsúcédulák utáni haszonból, így ellene fordul.
 |
| Husz János a fa alatt prédikál |
Husz Jánosnak 1412-ben így el kellett
hagynia Prágát, de ő tovább folytatta a tanításainak
terjesztését. A cseh vidék számos részén talált magának
támogatót a katolikus egyház vagyonszerzését és hatalmát rossz
szemmel néző, mondhatni rivalizáló vidéki nemesség körében.
Husz egészen 1414-ig biztonságban volt, az időközben egyre inkább
ellene forduló egyház számonkérésétől. Husz János a
tanításait a maga részéről élete utolsó pillanatáig az egyház
szempontjából jobbító, tisztító szándékúnak tartotta és úgy
vélte, hogy ezt a legmagasabb fórumon is be tudja bizonyítani.
 |
| Husz János a konstanzi zsinaton |
Ez
a naiv bizodalma vezette ahhoz a döntéséhez, hogy 1414 októberében
elfogadta a pár évvel korábban német királlyá megkoronázott
Luxemburgi Zsigmond meghívását a soron következő, a cikkünk
elején már említett konstanzi zsinatra. Az uralkodó ugyan
írásbeli mentességet, menlevelet biztosított a számára, de ezt
az egyházi tanács nemes egyszerűséggel nem fogadta el, így a
Konstanzba érkező prédikátort egy hónap elteltével lefogta. Pár
hónapos bebörtönzést és vallatást követően sem volt hajlandó
visszavonni tanításait, pontosabban azt a 30 pontból összeállított
listát, amelyről csak annyit mondott, hogy nem tagadhat meg olyat,
amit nem is tanított. Ezzel aláírta a halálos ítéletét,
amelyet a nyílt tárgyalása utolsó napján végre is hajtottak,
egyszerűen máglyára vetették.
 |
| Husz János halála képekben |
Husz János a zsinati döntnököket is
megosztotta a védekezésével, így nem csoda, hogy a meghozott
halálos ítélete nem volt egyöntetű, csak néhány szavazaton
múlott. IV. Vencel király követe, a szász választófejedelem
követe és még mások a kivégzése ellen érveltek, de a többség
mégis a lúd (Hus = csehül ludat jelent) „megsütése” mellett
döntött. A cseh földeken Husz János halálhírét nagy
felháborodással fogadták, és a cseh nemesek tiltakoztak a
konstanzi zsinathoz. Különösen a cseh vidéken váltott ki
radikálisabb fogadtatást a kivégzése, amely lassan fegyveres
összetűzésekhez, végül a huszita háborúk kirobbanásához
vezetett.
 |
| Husz, a cseh reformátor |
Husz János élete utolsó 15 évében
számos művet alkotott, amelyek nagy része fennmaradt. Fő művében,
„Az egyházról” című röpiratban az egyház fejéül csak
Krisztus személyét ismerte el, és vitatta az egyházi hierarchia
és a pápaság létjogosultságát. Ez könnyen belátható, hogy
már önmagában is túl soknak bizonyult a katolikus egyház
szemében. Emellett Husz részben John Wycliffe, az angol teológus,
reformátor követője volt, akinek tanait korábban már
betiltották. Egyetértett a predesztináció elvével, s a Biblia
egyház feletti tekintélyével. Husz cseh nyelvű írásai a nemzeti
irodalom klasszikusaivá lettek, a prágai nyelvjárást ő tette
irodalmi nyelvvé, s új helyesírási rendszert dolgozott ki.
 |
| 2015: Husz János halálának 600. évfordulója |
Husz János szerepe kétségkívül
jelentősnek bizonyult a reformáció, a vallás megújítás terén,
tanításai erősítették a Luther Márton nevével fémjelezhető
mozgalmakat. Jelentőségét a katolikus egyház, főként az 1620
utáni ellenreformáció korszakában ugyan igyekeztek teljesen
háttérbe szorítani, de a cseh nemzetté válásáért küzdő
mozgalmak újból felelevenítették az alakját, mint a hatalommal
szembenállásra is kész történelmi figurát. Innentől kezdve
Husz János újból a figyelem előterébe került, és példaként
állították az új cseh generációk elé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése