2015. május 4., hétfő

Akkor és most 29. - Szabadság tér – Žatec

A sörök és kifejezetten a remek cseh sörök szerelmesei jól tudják, hogy az észak-nyugat csehországi Žatec városa, a komló fővárosa. A település környékén már több mint egy évezrede termesztik ezt az egyik legfontosabb sör alapanyagot adó növényt, és ez a térségből származó „Žatecký chmel” avagy žateci (saaz) komló a mai napig is egyike a legkiválóbbnak. Az Akkor és most sorozatunk soron következő részében ebbe a hangulatos városba kalauzoljuk el az olvasóinkat. Bemutatjuk, hogy miként is változott az idők folyamán a település főtere, mai nevén a Szabadság tér (náměstí Svobody).

Szabadság tér
Žatec, Csehország egyik legrégebbi városa. Már 1004-ből fennmaradt egy a települést említő feljegyzés, és vélhetően a mai főtér helyét is ekkortájt jelölhették ki. A tér létezéséről az első írásos feljegyzés 1227-ből, II. Přemysl Ottokár cseh királytól maradt ránk, amelyben a kiemelkedő szerepet betöltő helyi piac biztosításáról tesz említést. Ez is jól mutatja, hogy a Prága és Nürnberg közötti kereskedelmi útvonal mentén fekvő Žatec milyen fontos szereppel bírt a Cseh Királyságban. A városkában piacokat több téren is tartottak, de mind közülük a mai Szabadság tér volt az elsődleges helyszín, amely olyannyira népszerűvé vált, hogy a XIV. században volt mikor az idesereglő piaci árusok kocsijai már el sem fértek a téren. A mezőgazdasági és a különféle kézműves termékek mellett külön jelentősége volt a szövetek, szőttesek és más textíliák kereskedelmének. Mindezek árusítása a szabad ég alatt nem éppen nevezhető a legszerencsésebbnek, így a tehetős kereskedők egymással összefogva már 1362-ben felhúzattak a téren egy téglaépületet, amely a hétköznapokon egyúttal Városházaként is funkcionált.

1913
Az első, 1913-ban készült fénykép közepén az ekkortájt még Ferenc József térnek hívott, majd később Ringplatz nevet viselő, észak-dél irányban húzódó főtér északi részén álló Városházát láthatjuk. Az épületet 1559-ben reneszánsz stílusban alakították át. A XVI. században fogdaként használták, majd a harminc éves háború alatt az elkobzott terményeket tárolták itt. A XVIII. század elejétől kezdve a város, térségi központként ismét egyre fontosabb szerepet töltött be. 1767-ben azonban egy a városkát végigsöprő tűzvész a Városháza épületét is lerombolta. Mindössze két évvel később azonban egy közel tíz éven át folyó helyreállítási munkálatba kezdtek, így épület késő barokk stílusban született újjá. Ekkor épült meg a ma is látható, és a városról csodás panorámát adó 47 méter magas torony is. A balszerencse 1778-ban azonban egy újabb tűzvész képében ismét utolérte. A rekonstrukciót követően a XIX. század közepén egy textil kereskedő hasznosította az épületet, de hamarosan ismét szükség volt rá, mint Városházára, ezért 1857-58-ban teljesen átalakították. Ekkor nyerte el a ma is látható formáját, amelyet a későbbi kisebb átalakítások (legalábbis kívülről) már nem érintettek drasztikusan.

1912
A második képeslapon a tér déli részét láthatjuk, amely az előző fotóhoz hasonlóan jól mutatja a tér nyüzsgő piac jellegét. Jól megfigyelhetőek a teret szegélyező árkádos házak, valamint a tér egyik fő látványossága a Szentháromság-oszlop, amelyet az 1582-ben a várost sújtó hatalmas járványnak állít emléket, védelmet nyújtva a hasonló katasztrófák megismétlődése ellen. Magát az oszlopot egy helyi gyógyszerész végrendeletében e célra elkülönített pénzből készítette František Tollinger szobrászmester 1707 és 1713 között. 1735-ben a 12,7 méter magas művet, a város polgárinak támogatásával védőszentek (Szent József, Nepomuki Szent János, Szent Flórián stb.) alakjaival vetették körbe, amelyek mind J. K. Vetter alkotásai.

1933
Az 1933-ban készült fotón már megjelentek a gépjárművek a szinte szokatlanul üres tér szélén. Távolabb a Városháza épülete mögött látható a Szűz Mária Mennybemenetele-templom. Balról a második épület a város egykori legprominensebb szállodája a Hotel Arany Angyal, amely egykor Anton Dreher tulajdonában is állt.

1935
Az 1935-ös felvételen ugyancsak a Városháza és a Szentháromság-oszlop látható, az utóbbi ezúttal részletgazdagabban.

1938
Žatecben a XIII. - XIV. századtól kezdve többségében német nemzetiségű lakosok éltek. 1938. szeptember 30-án megszületett a Müncheni egyezmény, amelyben a brit, francia miniszterelnök és az olasz diktátor jóváhagyta Adolf Hitler területi követeléseit, beleértve a Szudéta-vidék megszállását. 1938. október 9-én bevonultak Žatecbe a német csapatok a helyi lakosság egy részének lelkes üdvözlése mellett. Ezen a napon készült a fenti kép a fellobogózott térrel és a horogkereszttel „ékesített” Városházával. A Ringplatzot ezt követően nevezték át Adolf Hitler térré.

1939
Az 1939-es felvétel, amely a Városháza tornyából készült, és dél felé tekint, jól mutatja, hogy a városkában már jelentős ipar is megtelepedett, mindenesetre erre utal a háttérben megfigyelhető kémények sokasága.

1954
A II. világháborút időszakát a tér épületei viszonylag nagyobb károk nélkül átvészelték, de a városka élete ezt követően egy időre gyökeresen megváltozott. A szudétanémetek kitelepítését követően a város elveszítette lakosainak jelentős részét, és a lassú lakosság pótlás során maga a település gazdasága, egyben jelentősége erősen visszaesett. Az 1950-es években készült fotó mintegy szimbolizálja Žatec átmeneti „kiüresedését”. A tornyos Városháza mellett jobbra látható alacsonyabb, két szintes ház a Régi Postahivatal, amely 1872 óta töltötte ebbéli szerepét. A XVI. század elején épült házat 1584-ben egy helyi sörfőzőmester, egyben a városka polgármestere, Maxmilián Hošt'álek vásárolta meg, és sgraffitókkal díszíttette fel. 1621-ben a császár elleni felkelés leverését követően Hošt'áleket Prágában számos vezető cseh nemessel együtt lefejezték. A későbbi postaépület ezt követően egy gyógyszer lakóépületeként és boltjaként üzemelt tovább.

Katonai parádé
Maga a főtér, amelyet immáron Szabadság térre kereszteltek, a kommunista uralom alatt a kisebb mértékű piac funkciója megtartása mellett ideális helyszínt jelentett a különféle párteseményeknek, katonai felvonulásoknak, szpartakiádoknak és más városi tömegrendezvényeknek.

Komló fesztivál 1965
Az 1965-ben készült fotón a hagyományos žateci komló aratási fesztivál látható, a 60-as évek elején begyepesített tér résszel.

1968
Az 1968-ban készült felvételen a Szentháromság-oszlop lábánál ülő fiatalok láthatóak, akik transzparenssel tiltakoznak az újabb megszállás ellen.

A tér napjainkban
Az 1990-es évektől kezdve a tér és az őt szegélyező épületek fokozatos felújításon estek át, aminek köszönhetően ma csodás látványt nyújt. Ezt szemléltetik további záró fényképeink is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése