2015. március 27., péntek

Nagyböjti vasárnapok, valamint az új élet, az egészség és a bőség varázslás 40 napja

Legutóbbi gasztronómiai cikkünkben nagyböjti ételeket mutattunk be, most pedig térjünk vissza magához a nagyböjthöz és a csehországi böjti néphagyományokhoz. Tudták, hogy a cseh és a morva vidékeken minden böjti vasárnapot megünnepeltek, és minden vasárnapot egy rá jellemző névvel illettek? Hamarosan megismerkedünk ezekkel a ma már különlegesnek tűnő szokásokkal.

Virágvasárnap
De mit is érdemes tudnunk a nagyböjtről? Ez a 40 napos időszak amelynek hamarosan a végére érünk, a hamvazószerdával kezdődik, de másnap a torkos csütörtökön még minden farsangról maradt finomságot el kell fogyasztani. Ekkor szinte kötelező még egy jó nagyot lakmározni. A keresztény hagyományok a böjtölés tekintetében a 11. századig kifejezetten szigorúak voltak, a papok a koplalás mellett a ma már vegánnak nevezett hús, tejtermék és tojás mentes étrend fogyasztására kötelezték a híveiket. Ezt követően az egyház enyhített a szabályokon, és két szigorúan betartandó böjti napot rendelt el, amely a hamvazószerdára és a nagypéntekre vonatkozott. Ezeken a napokon a máig érvényben levő szabályok szerint minden felnőtt háromszor étkezhetett, de csak egyszer lakhatott jól. A böjt alól a vasárnapokon felmentést kaptak a hívek, olyannyira, hogy ezeket a napokat hagyományosan nem is számítják bele a nagyböjt negyven napjába. Csehországban a hat vasárnap mindegyikéhez kötődik valamilyen hagyomány, és ezen napok latin nevein túl minden egyes vasárnap kapott egy cseh elnevezést is.

Fekete vasárnapi perecek
A nagyböjt első vasárnapját, amely az idén február 22-re esett, a csehek Fekete vasárnapnak - Černá (Fialová) neděle nevezték el, ekkor a nők fekete vagy lila (a fialová erre utal) kendőt, esetleg ruhát vettek fel a közelgő böjt, és egyes források szerint Jézus keresztre feszítése felett érzett szomorúságuk kifejezésére. Az édesanyák szombat éjszaka perecet sütöttek a gyerekeiknek, amit mákkal vagy sóval szórtak meg. Minden gyerkőcnek járt egy perec, amelyet a kertben levő fűzfa ágaira akasztottak fel. Kora reggel kis mondókával ébresztették őket, mely szerint róka járt a kertben és perecet hozott. Gyors mosakodásra és imára buzdították a fiatalokat, aminek jutalma a finom, friss perec volt. Korábbi gasztrós cikkünk alapján elkészíthető és akár a Húsvéti asztalra is tehető! Ezt a napot Pučálka-nak is nevezték, amely egy kora középkori eledel, a szegények eledelének számító csíráztatott zöldborsó volt.



A második böjti vasárnapot ebben az évben március 1-én tartottuk, ez a Pörkölt vasárnap - Pražná neděle nevet kapta, amely elnevezés az egyik régi böjti ételre, a pražmo/pražma-ra vezethető vissza. Ez az étel pörkölt gabonaszemekből készült, hozzá kapcsolódik az ún. praženka vagy hosszabb nevén pražená polévka, amelyet rántott levesnek fordítanak. Ennek a leves egy változatának receptjét mutattuk be néhány cikkel korábban, abban a gabonaszemeket nem pörkölték meg. Talán a népi hagyományok időbeli változásainak tudható be ez a kis nüansznyi különbség. A napok elnevezése után kutatva ennél a vasárnapnál erősen megtorpantunk, mert a csehek „pražma” névvel illetik a dévérkeszeget is, és mivel a böjtben megengedett a halfogyasztás, még azt is hihetnénk, hogy ezen a napon a dévéré volt a főszerep. Tölgyesi Tamás barátunk segítsége révén azonban kiderült, hogy az alaki egybeesés ellenére a két kifejezésnek semmi köze sincs egymáshoz. Ezen a napon az emberek tiszteletet adtak a földnek, amely gazdag gabona és gyümölcs terméssel látja el őket. A kocsmában egy kis bor és édes, elsősorban dió likőr mellett a férfiak és nők együtt beszélgettek arról, hogy mit termelnek az adott évben.

Tüsszögő vasárnap
A harmadik jeles vasárnap, amely idén március 8-ra esett, a Tüsszögő - Kýchavá neděle elnevezést kapta, amikor kötelező volt a nap folyamán legalább egyszer egy nagyot tüsszenteni, mert a régi emberek azt tartották, hogy ezáltal mindenki egész évben egészséges marad. Ha a tüsszentés nem ment magától, akkor egy jó kis tubákkal megtámogatták a folyamatot. A hagyomány szerint ezen a napon nem volt semmi különleges étel, ezért az előző vasárnapra szóló praženka levest fogyasztották.



A negyedik böjti vasárnap, amely idén március 15-re esett, pontosan a negyvennapos böjt közepe, ezért Csehországban még ma is középső vasárnapnak „Středopostní nedělí”-nek hívják. Ezen a napon a nagy szigorban megengedett volt egy kis lazaság is, amelyet az elnevezése is jól tükröz, ugyanis Baráti vasárnapnak - Družební neděle hívták. Ekkor a fiatalok a falu határában egy közös ebédre gyűltek össze, baráti kalácsot (družbance) és egyéb finomságokat készítettek. A közös pikniknek a szórakozáson kívül nem titkolt célja volt a hajadon lányok és a párjukat kereső fiúk közötti ismerkedés is. Ezen a napon a házasodni akaró fiúk a násznaggyal együtt tiszteletüket tették a lányos háznál.

Halálos vasárnap
Az ötödik vasárnap, amely idén március 22-re esett, a Halálos vasárnap - Smrtelná neděle, amely az emberekre nézve szerencsére semmi rosszat nem jelent. Az elnevezése egy ősi, a pogány időkig visszanyúló hagyományra, a hosszú tél szimbolikus halálára és a nap, a finom meleg idő várására utal. A hozzá kötődő szokás pedig a Morana, Mařena, Mařka, Mařana, Mořena, smrtholka nevekkel illetett bábu meggyújtása és patakba vagy folyóba dobása, amellyel hitet, erőt és egészséget igyekeztek varázsolni. Szimbóluma a száraz, élettelen szalmából készült bábu, akinek a nyakába üres tojásokból készített füzért akasztottak. Mindkettő a halált jelképezi, amely felett az elégetéssel győzedelmeskedtek. A bábut a menet élén haladó gyerekek vitték, akiket az egész falu lekísért a folyópartra. Ezen a napon szigorúan tilos volt az alkoholfogyasztás, az ebéd szerény volt. Ez volt a takarítás napja is, a nők a házat, a férfiak a műhelyt és a pincéket takarították.

Virágvasárnapi barkaszentelés
A hatodik és egyben a nagyböjt utolsó vasárnapja a Virágos vagy Virág vasárnap - Květná neděle, idén március 29-re esik. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, akit az emberek nagy ünnepléssel fogadtak. A lábai elé pálmaágakat terítettek és virágokkal üdvözölték, ezért is nevezik ezt a napot latinul Palmare-nak vagy Dominica in Palmis-nak, illetve Vysočina kerület Horácko vidékén Palmová neděle-nek. Népies elnevezése a Květnice vagy ahogy a morvák mondják Květnica, a nyiladozó virágokra is utal, amelyek egyben a tavasz érkezését és az új élet kezdetét is szimbolizálják. Szintén az új életre utal az elsősorban Dél-Csehországban használatos Beránkova neděle elnevezés, amely a Húsvét másik szimbolikus megjelenítőjét a kisbárányt (beránek) jelenti. Ezen a napon a templomokban barkát szentelnek, körmenetet tartanak, ezzel hangolódnak rá a nagyböjt utolsó hetére a nagyhétre (Pašijovný týden), amely a keresztények egyik legnagyobb ünnepe. Két évvel ezelőtt részletesen írtunk a nagyhét eseményeiről és szokásairól. Lásd ITT!

Egy szép kis beránek - bárányka
Virágvasárnapon népi hagyomány volt, hogy a lányok énekelve, szalagokkal feldíszített fiatal faágakkal vonultak végig a falun, miközben színes tojásokat helyeztek el az útjuk során. Ezzel üdvözölték a bőséges termést hozó évet.



Szép Húsvét várást kívánunk minden kedves Olvasónknak!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése