2014. december 15., hétfő

Csehország természet-, tájvédelmi területei XII. - Cseh-erdő / Český les

Csehország nyugati szélén, a német határ mentén fekszik a Cseh-erdő nevet viselő hegység. A Cseh-erdő lényegében a dél-keletebbre található Šumava-hegység folytatása, a Duna és az Elba folyamok vízgyűjtő területeit elválasztó vonulatok egyike. A történelem során nem csak a két óriás vízfolyamot szeparálta el egymástól, de a cseh és német (bajor) népet is. Mint igazi zord, átkelőkben nem bővelkedő, áthatolhatatlan erdőkben gazdag vidék a modern korig alig volt járható a mezei gyalogos számára.



A területről a II. Világháborút végeztével a szudétanémet lakosságot kitelepítették, a falvakat, kisebb városokat (pl. Paulusbrunn) felszámolták, így a Cseh-erdő szinte teljesen lakatlanná vált. Ezt követően a határvidék a Vasfüggöny melletti zóna részeként erősen militarizált, csak a katonaság által használható övezet lett, ami ugyancsak meggátolta a gazdasági hasznosítást, ill. a benépesedést. De ami nem volt kedvező az embereknek, az hasznára vált a természetnek, ugyanis a terület botanikai-zoológiai, tájképi értékei csodásan fennmaradtak. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy 2005 januárjában Csehországban eleddig utolsóként a hegyvonulat egy 470 km2-es részén hirdették ki az ország legfiatalabb tájvédelmi körzetét, szintén Cseh-erdő néven. Szükség is volt a természetvédelmi státusz megállapítására, hiszen a cseh rendszerváltást követően egyre többen és egyre nagyobb mértékben kezdték el kizsákmányolni, megbolygatni az addig csodás módon fennmaradt természeti környezetet.

A Cseh-erdő
A Cseh-erdő lényegében 65 km hosszan húzódik a déli Česká Kubice városkától egészen Broumovig. Ez utóbbi nem összekeverendő a méretében lényegesen nagyobb észak-kelet csehországi azonos nevű várossal. Maga a tájvédelmi terület két különálló egységre (északabbi egyharmad és délebbi kétharmad) oszlik, amelyet a D5-ös autópálya nyomvonalának is helyet adó Kateřinská-medence választ el egymástól. A Cseh-erdőben összesen 16 kisebb helyi természeti terület és 5 természeti emlék található. Az előbbiek közül megemlíthetjük a Broumovská bučinát, ahol csodás hegyi és szubmontán bükkösök elegyében gyönyörködhetünk. A legnagyobb egybefüggő, 327 ha kiterjedésű bükkös pedig az 1042 méter magas Čerchov hegyen található. A hegycsúcson álló kilátóból (Kurzova věž) csodás erdős panoráma tárul elénk.
Kurzova věž

Kilátó tornyok a határon
A Cseh-erdőben a további, zömében egykor katonai, megfigyelési célból épített kilátó mellett számos kisebb várrom is felkereshető. Ilyen többek között az egykori Starý Herštejn vagy éppen Šelmberk várának maradványai. Sajnos mindkettőnél már erős fantáziára van szükség, hogy elképzeljük milyenek is lehettek egykoron. De a Cseh-erdő ma már elsősorban a természetről szól, és ne itt keressük az építészeti remekműveket. A terület 81%-a erdővel borított (a túlnyomó többsége állami tulajdonban áll), a fennmaradó 19%-on elsősorban kisebb-nagyobb rétek, gyepterületek, tőzegmocsarak, különféle izgalmas alakú sziklás részek találhatók. A terület legnagyobb botanikai értékei maguk a bükkösök, mondhatni helyenként ősbükkösök. Az izgalmasabb flóra elemekre elsősorban a vizenyősebb területeken bukkanhatunk, köztük a mocsári molyűzővel, a különleges rovarevő kereklevelű harmatfűvel, illetve az erdei holdviolával. Érdekességként megemlíthető, hogy az egykori települések „hűlt” helyén időnként igen értékes növényvilág él. Hogy miért is? Nos, a valaha itt álló épületek lerombolt falából mész került a földbe, és ez alapvetően megváltoztatta egy-egy kis terület talajviszonyait (a Cseh erdő alapkőzetei a mészmentes gránit, illetve kristályos kőzetek), kedvezőbbé téve számtalan növény számára a megtelepedést, túlélést.

Kormos légykapó
A zárt erdők dominanciája miatt a Cseh-erdő állatvilág szempontjából nem túlságosan változatos terület, mégis a relatív érintetlenség miatt számos reliktum állatfaj (elsősorban bogarak) él meg itt. A vidék pillangófajai közül kiragadnánk a csodás kis színjátszólepkét, a nagy nyárfalepkét és a T-betűs pávaszemet. Igen gazdagnak nevezhető a terület csiga faunája, hiszen az ország csiga fajainak több mint egyharmadát megtalálhatjuk itt. A kisebb patakokban botos kölönte, menyhal, fürge cselle éldegél, és ha nem is nagy számban, de számos igen ritka hüllő számára is a Cseh-erdő a lakóhely (pl. lábatlan gyík, elevenszülő gyík, keresztes vipera). A madárvilága már kifejezetten változatos és értékes. A természetes bükkösök néhány jellemző faja (kék galamb, kormos légykapó) mellett számtalan hegyvidéki életet kedvelő tollas jószág talál itt ideális lakóhelyet. A Cseh-erdő állatai közül még egyet szeretnénk kiragadni, mégpedig a mára már jelentős nagyságú állományra duzzadt európai hódot.

Kis színjátszólepke
Aki Csehország nyugati határvidékén jár, annak szívből javasoljuk ennek a csodás erdős hegyvidéknek a felkeresését!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése