2013. március 20., szerda

Varázslatos Český Krumlov VIII. - Az alkimista háza a Széles utcában - Široká 77.

Český Krumlov történelmi belvárosa az ide érkező turista számára az évszázadokon át fennmaradt középkori hangulat megtestesítője. A szűk utcácskákon járva, az ódon épületeket látva az a képzetünk támad, hogy itt minden állandó, nem változik semmi. Nem is tévedhetnénk ennél nagyobbat! Krumlov mindig is egy igen élő, folyton változó város volt és ezek a változások manapság talán még inkább felerősödtek. A város turisztikai célú hasznosítása az épületek változtatását hozta magával és ez nem csak a külső felújításokban, hanem az időnként drasztikus belső átalakításokban is jelentkezik. Egy korábban lakó funkciójú ház panzióvá, üzletté, bankfiókká stb. változtatása nyomán számtalan középkori belső épület elem tűnik el, így az elmúlt évtizedek során a krumlovi belváros házainak jelentős része alakult át.



Široká utca

Mostani cikkünk egy olyan házról szól, amelyet gazdag története során számtalanszor építettek át, az építészeti stílusok valóságos kavalkádját képviseli és amely jelenleg is átalakításra, felújításra vár. Český Krumlov Széles (Široká) utcájában járva már távolról feltűnik a 77. számú épület, amely méretével, feltűnő vörös színével, és homlokzatának jelenlegi leromlott állapotával is kitűnik a többi közül. A ház helyén eredetileg a kora középkorban két kisebb épület állhatott, majd a telkek összevonásával egy az akkori városfal által határolt kétszárnyú épületet kezdtek felhúzni. A későbbiekben az épületet tovább bővítették a szárnyakat részlegesen összekötötték.

Az alkimista háza
Régi falfestések nyomai
A ház legrégebbi részei valószínűleg még valamikor a XIV. században épültek. Az épület alap konstrukciója, a földszinti két szárny, a félemelet és részben az első szint gótikus stílusú. A reneszánszban a ház számtalan átépítésen esett át, amelyek közül a legjelentősebb 1588 és 1593 között zajlott. Anton Michael von Ebbersbach ekkor építtette meg az egyedi, alkimista jelekkel, és Rosenberg rózsával díszített gránit kapu keretet, az első emeleti boltíves gyűléstermet és ekkor készültek a homlokzati sgrafitto festések is. Ebbersbachról, a „varázslóról” a későbbiekben még bővebben fogunk szólni. Az épület második emelete valamikor a XIX. század elején épült fel. Jól láthatjuk tehát, hogy a mai egyen piros színű homlokzat milyen változatosságot is takar.

XVI. századi gránit kapu
A ház egész korai története nem ismert, az első írásos feljegyzések 1523-ból származnak. Ebben az évben egy bizonyos Pavel Zbiják kádár mester özvegye adta el az épületet Jiří ( Schön Greg) sörfőzőnek. A megállapodás részeként számos sörfőzési kellék is átadásra került. Cserében az új tulajdonos megígérte hogy az özvegy a haláláig az épületben maradhat. De az új gazda nem tartotta meg ígéretét és az özvegy Barbora 14 évvel később a krumlovi közkórházban hunyt el. A ház 1578 és 1587 között egy könyvkötő birtokában állt, majd egy mészároshoz került.

A 77. számú ház (mapy.cz)
1588-ban az új gazdája nem más lett mint a már említett Anton Michael von Ebbersbach, Vilem Rosenberg (Rožmberk) uraság legfőbb alkimistája. Krumlov ebben az időben az alkimisták valóságos gyűjtőhelye volt, több mint százan ügyködtek a Rosenberg udvarában. Vilem kiemelkedett közülük, és egy idő után nem csupán vezető alkimista lett hanem egyben a „kert és bányamenedzser” is. Fő munkája az örök életet és fiatalságot garantáló elixír megalkotása lett volna, és emiatt volt szüksége a kertre és a bányákra is az ott nyerhető alapanyagok miatt. Meg pusztán anyagi megfontolásból is, ha rosszmájúak akarunk lenni. Ebbersbach úrnak az alkímia és varázslat párti Wilemet egészen az 1592-ben bekövetkezett haláláig sikerült is a komoly, „tudományos” munkáival megbolondítania. Többek között olyan folyadék elkészítésének ürügyén is szerzett a kissé naiv Rosenberg uraságtól támogatást, amelyet ha ráöntenek a pénzre, akkor az növekedni, és sokszorozódni fog.

A Rosenberg testvérpár
Petr Vok, az elhunyt Rosenberg „földhöz ragadtabb” testvére már nem értékelte az alkimista hiábavaló próbálkozásait. Ebbersbach mester hiába állította, hogy Vilem halála előtt már közel járt az „Aurum Potabile” azaz az életvize felfedezéséhez. Petr Vok pestiesen szólva ezt nem ette meg, és a sarlatánt azon nyomban börtönbe záratta, ahol egy év múlva meg is halt. Testét a minorita kolostorban temették el teljes végtisztességgel, a falba helyezett sírköve a mai napig látható. Azóta az a legenda járja Krumlovot, hogy a varázsló szelleme vissza-vissza tér a 77-es számú házába, ahol időnként kopogó járás hangját, sóhajtozást vagy mormogást lehet hallani.

A ház belseje 2012-ben


De térjünk vissza a ház további történetéhez. Petr Vok az alkimista büntetése részeként elkobozta az ingatlant és az egyik titkárának adta. Ő nem tartotta meg soká, hanem elcserélte Kryštof Albín von Helfenburk-kal. Egy újabb tulajdonos cserét követően az épület 1628 és 1644 között német iskola szerepét töltötte be, majd az ingatlan a következő évszázadok során számos kereskedő és iparos mester házaként, műhelyeként szolgált. Az elmúlt évtizedekben kávézó és üzlethelyiségek üzemeltek az épületben, de már jó pár éve üresen, használaton kívül áll. 2012 nyarán valami halvány átépítési, felújítási munkálatok nyomait láttuk a házban. Reméljük, hogy az értékes építészeti örökségek megőrzésével sikerül újra életet lehelni a jobb sorsra érdemes épületbe. Ha valaki többet tud az ott folyó munkákról és jelenlegi állapotáról, kérjük jelezze nekünk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése