Az első cseh karácsonyfa

Hamarosan újra itt a karácsony, a várva várt ünnep, melyet hívő és nem hívő embertársaink egyformán szentnek és sérthetetlennek tartanak. Két nap (és persze a Szenteste), mikor idén talán még a távolba szakadt családtagjainkkal is találkozhatunk, mikor kiélvezhetjük a kalóriában nem szűkölködő karácsonyi ebédeket-vacsorákat. Két nap, mikor a szeretet minden erejét latba veti, hogy még a végletekig megosztott társadalmak, családok, amúgy egymás torkának ugró tagjai is elviseljék, adj isten újra kedveljék egymást. A karácsony a keresztény kultúrvilág egyetemes ünnepe, melynek legáltalánosabb szimbóluma egy növény. Pontosabban egy örökzöld fa, melyet éveken át lényegében csak ezért a két napért nevelnek, majd felállítását követően Vízkeresztig, azaz január 6-ig még egyre bosszúsabban kerülgetjük a lakásban. Elszóródott tűleveleit zoknijainkkal gyűjtögetjük, spregetünk körülötte, majd többnyire nagy örömmel szabadulunk meg tőle. Ez a fa a fenyőfa, pontosabban a világszerte közkedvelt karácsonyfa.

Karácsonyfa a város főterén

A karácsonyfa-állítás rítusa eredetileg olyan pogány volt, mint Koppány vezérünk, története a görög-római Mithrász-kultuszhoz, vagy éppen a germán téli napforduló ünnepéhez (Julfest) kapcsolódhatott. A mitológia szerint a fényben olyannyira szűkölködő óév vége, újév eleje a vad, gonosz erők kedvelt időszaka. Eme démoni erők ellen küzd az ember, mely harc részeként még az otthonába is hazaviszi a zöld gallyat, s a tűzhely fényével ijesztve el a gonoszt. Ez a zöld gally szerepelt a karácsonyfa elődjeként, s látható, hogy egyáltalán nem egyházi oldalról, hanem egy pogány házi ünnep irányából csöppent a karácsonyi szokások közé. Ugyanakkor a történetírás szerint először Luther Márton díszítette fel égő gyertyákkal a fenyőfát, így általa már az addig egyértelműen pogány szertartás keresztény jelleget kapott.

Luther "karácsonyfája"

A szokás igen népszerű volt, amit az is mutat, hogy a mai Németország területén már a XVI. században is tömegesen vágták ki a fákat, s volt, amikor még tiltani is kellett a fenyőfa (korábban magyal, tiszafa, puszpáng) e célú felállítását. A gonosz ellen borókát, rozmaringot és további örökzöldeket is bevetettek, ám idővel a fenyő lett a leginkább preferált növény. Volt, mikor az ágakat, fákat cserépbe is ültették, mint a termékenység szimbólumait, majd megjelent a karácsony esti Meien- (csokor, bokor) állítás szokása is, ahonnan már egyenes út vezetett a karácsonyfáig. De ne menjünk bele a további történelmi részletekbe, a lényeg, hogy az eredetileg elzászi karácsonyfa kultusz lassan világkörüli hódító útra indult.

Karácsony a XIX. század második felében

Útjára indult, ám eleinte csigalassúsággal haladt. 1755-ben még csak Berlint érte el, 1816-ban is csak Bécs hajdan volt falait ostromolta. Hogy mikor is állították az első karácsonyfát a mai Csehország területén? Nos a történetírás szerint Johann Carl Liebich, prágai színházigazgató 1812-ben emelt egy karácsonyfát a libeňi Šilboch kastélya előtt, ezzel mutatva be szülőföldének, Mainz környékének felettébb „furcsa” szokását az érkező vendégei számára. Ám ez az egyszeri „mutatvány” ekkor még távol állt attól, hogy elterjedt szokássá váljon a cseh családoknál. 1843 volt az első év, amikor a karácsonyfa tömeges vásárlásának híre már a prágai újságok lapjaira is került.

Az első cseh karácsonyfa

Ám a feldíszített karácsonyfák ezt követően még sokáig csak a városi családok szobáit díszítették, a cseh vidéken egészen az 1860-as évekig nem terjedtek el. A cseh falvakban, kisvárosokban egészen eddig a köztéren elhelyezett Betlehemi jászol felállítása és közösségi ünneplése pótolta a családi karácsonyfákat.

Karácsony Brnóban

Azonban a karácsonyfa-állítás szokása a cseh földeken régióról régióra cammogva, de elterjedt, nagyobb léptekkel haladva a német nemzetiségűek lakta területeken. Így nem csoda, hogy az első köztéri karácsonyfát sem Prágában, hanem az igen nagyszámú német kisebbség lakta Brnóban állították fel 1924. december 14-én. A városi és vidéki karácsonyfa-állítás és díszítés sokáig változatos módon történt, de a második világháborút követően már mindenhol gyökeret vert a napjainkban már természetesnek vélt, ám nem egyáltalán nem ősi hagyomány.

Karácsonyfa-állítás

Végül megjegyeznénk, hogy Magyarország sem késlekedett sokat a szokás átvételével. Az első karácsonyfát a feljegyzések szerint Brunszvik Teréz (1824) állította, ezzel Magyarország megelőzte Münchent (1830), Rómát (1833), Angliát (1835). Észak-Amerikába a XIX. század végén jutott el, ahol azonban robbanásszerűen vált népszerűvé. Ám a „családi sikerek” ellenére a katolikus egyház sokáig pogánynak, és/vagy református szokásnak tartotta, és csak nehezen ismerte el a karácsonyfa-emelés jelentőségét. Ezt jól jelzi, hogy a Vatikánban az első karácsonyfát csak alig 40 évvel ezelőtt, egész pontosan 1982-ben állították fel.

Karácsonyfa, vajon hol? 

Kívánunk mindenkinek békés, boldog karácsonyi ünnepeket és sérülésmentes karácsonyfa-állítást! 😊