Hluboká csodás kastélya II.

Folytassuk Dél-Csehország egyik legszebb kastélyának a bemutatását. Előző cikkünkben elérkeztünk a második világháború végéig, mikor újból jelentős változások álltak be a kastély sorsának alakulásában.
A kastély felülnézetből

1947-ben, a több mint furcsa, csak a Schwarzenberg családra vonatkozó törvény értelmében az amúgy száz százalékig csehpárti nemesi család birtokai államosításra kerültek. Azóta Hluboká nad Vltavou kastélya is állami tulajdonban áll. Ahogyan a már korábban említett cikkünkben is olvasható, a Schwarzenberg család idegenbe szakadt részéből Elisabeth von Pezold (Schwarzenberg hercegnő) megpróbálta jogi úton visszaszerezni az egykor jogtalanul elkobzott kastélyt is, de ezen törekvés ellen Karel Schwarzenberg, a család vezetője, az egykori külügyminiszter és államfőjelölt maga is fellépett. A kastély így ebben a formájában megfelelő kezelésben áll, és biztosak lehetünk abban, hogy a mostani koronavírus okozta „háborús időszak” befejeztével újból évente turisták százezreit fogadja. 


Udvarkép
Maga a kastély csúcsíves ablakaival és 11 tornyával mind kívül, 144 díszes szobájával pedig belül is leírhatatlanul impozáns. A termek falai s a mennyezetek fafaragásokkal, vagy éppen festményekkel díszítettek. Ez utóbbiak többségében a XVI-XVIII. századi európai mesterek művei. Mellettük megtekinthetők az egykori Schwarzenberg urak, úrhölgyek portréi is. A vezetett túrák során bepillanthatunk az utolsó tulajdonosok muranói csillárral, flamand faliszőnyegekkel, csodás kandallókkal ékített privát szobáiba, a kastély konyhájába, színházába, ebédlőjébe, pincéjébe. A kastély hatalmas vadásztrófea és fegyvergyűjteménye szintén lenyűgöző. 


Érdekességként álljon itt egy kisebb leírás Kádár László csaknem 50 évvel ezelőtt a Természetjárás – Turista Magazinban megjelent cikkéből: „Pajzsok, páncélok, alabárdok villannak a falmélyedésekből. Az első emeleti pihenő epistylumai kazettás mennyezetet tartanak. Fafaragványai: leheletszerű virágszirmok, csigavonalak és nyugtalan rajzú barokk ornamentikák. A XVII. és a XVIII. század kifinomult művészi díszítő elemeit halmozta ide kilenc Schwarzenberg nemzedék. A fogadóterem bejárata előtt papucsot húzunk. Filc talpak fényesítik az amúgyis tükörsima terakotta parkettet. Ahány terem, annyiféle pádimentom. Geometrikus rajzúak, csillagszögűek, fehér és sötét tónusú fából plasztikus hatásúak.”


A gobelin teremben vagyunk. Hírneves brüsszeli mesterek tizenkét- tizenhat négyzetméteres textíliái borítják a falakat. Capolys és Beveren merész naturalizmusa világi témákat jelenít meg a gobelinen. Csendéleteik egészséges pozsgás figurákat ábrázolnak dús asztalok mellett. Kattognak a fényképezőgépek, s azóta a turisták odahaza gyönyörködnek a textíliák szépségében. A könyvtár tizenkétezer kötetét Bécsből hozatott barokk polcokra helyezték a vár urai. Ahány polc, annyi korszak: Aranyozott kódexek, dombor bandázsba kötött bibliák, tudományos művek, s cizellált vásznakban századeleji regények. S a kincsek? Az ékszerek sorsáról keveset tudunk meg. De minden drágakőért, nemesfémért kárpótolja a látogatót Valentin Mózese, Dominicq Fetti Madonnája, a kararai márványba vésett kompozíciók, Napóleon nővérének görög ihletésű szobra; a gótika és a fény-árnyék hatásokkal játszó barokk kiképzés gazdag variációi.”


Az 1962-es leírás hűen tükrözi a mai képet is, hiszen az akkori látvány máig alig változott, minden érintetlenül fennmaradt. A kastély nem csak szép, de felettébb komfortos is volt, hiszen a fűtés pl. levegő-befúvásos rendszerű fűtés, az étellift, a folyamatos melegvíz-ellátás, és a számtalan „modern konyhagép” kényelmesebbé varázsolta az itt lakók életét. Ida hercegnőnek köszönhetően 1909-ben nem csak a kastély, hanem az egész település is már a villanyvilágítás áldását élvezhette. 



A kastély mellett még feltétlenül szólnunk kell a kastélytól északnyugatra elterülő nagy angolparkról, melyet az épületegyütteshez hasonlóan a XIX. század derekán alakítottak ki részben a korábbi gazdasági épületek elbontásakor. A parkosítás volumenét jól tükrözi az a számadat miszerint egyedül 1851-ben 11597 fát és 2180 cserjét telepítettek.


A kastély parkja
Koronavírusmentes, „békeidőkben” 35-55 perces tematikus túrákon ismerkedhetünk meg a Schwarzenbergek egykori pompájával, a kastély csodálatos belső részeivel. Az egykori lovarda pedig az Aleš Dél-csehországi Művészeti Galéria kiállításainak és könyvtárának ad helyet.


A kastélyt természetesen néhány kisebb-nagyobb film forgatásakor igénybe vették, hiszen nehéz találni ennyire romantikus, habos-babos, de mégis emberi rezidenciát. Ezek közül az egyik a 2003-ban készült Londoni csapás című kalandfilm Jackie Chan és Owen Wilson főszereplésével. A másik ismertebb film az Underworld – Vérözön című produkció, ahol a kastély nem mások, mint a vámpírok székhelyének adott helyet. Hluboká kastélya azonban ennél sokkal békésebb építmény, melynek felkeresését csak ajánlani tudjuk, persze majd csak akkor, amikor már újból lehet!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése