Folytassuk Dél-Csehország egyik
legszebb kastélyának a bemutatását. Előző cikkünkben
elérkeztünk a második világháború végéig, mikor újból
jelentős változások álltak be a kastély sorsának alakulásában.
 |
| A kastély felülnézetből |
1947-ben, a több mint furcsa, csak a Schwarzenberg családra vonatkozó törvény értelmében az amúgy száz százalékig csehpárti nemesi család birtokai államosításra kerültek. Azóta Hluboká nad Vltavou kastélya is állami tulajdonban áll. Ahogyan a már korábban említett cikkünkben is olvasható, a Schwarzenberg család idegenbe szakadt részéből Elisabeth von Pezold (Schwarzenberg hercegnő) megpróbálta jogi úton visszaszerezni az egykor jogtalanul elkobzott kastélyt is, de ezen törekvés ellen Karel Schwarzenberg, a család vezetője, az egykori külügyminiszter és államfőjelölt maga is fellépett. A kastély így ebben a formájában megfelelő kezelésben áll, és biztosak lehetünk abban, hogy a mostani koronavírus okozta „háborús időszak” befejeztével újból évente turisták százezreit fogadja.
 |
| Udvarkép |
Maga a kastély csúcsíves ablakaival
és 11 tornyával mind kívül, 144 díszes szobájával pedig belül
is leírhatatlanul impozáns. A termek falai s a mennyezetek
fafaragásokkal, vagy éppen festményekkel díszítettek. Ez
utóbbiak többségében a XVI-XVIII. századi európai mesterek
művei. Mellettük megtekinthetők az egykori Schwarzenberg urak,
úrhölgyek portréi is. A vezetett túrák során bepillanthatunk az
utolsó tulajdonosok muranói csillárral, flamand faliszőnyegekkel,
csodás kandallókkal ékített privát szobáiba, a kastély
konyhájába, színházába, ebédlőjébe, pincéjébe. A kastély
hatalmas vadásztrófea és fegyvergyűjteménye szintén lenyűgöző.
Érdekességként álljon itt egy
kisebb leírás Kádár László csaknem 50 évvel ezelőtt a
Természetjárás – Turista Magazinban megjelent cikkéből:
„Pajzsok, páncélok, alabárdok villannak a falmélyedésekből.
Az első emeleti pihenő epistylumai kazettás mennyezetet tartanak.
Fafaragványai: leheletszerű virágszirmok, csigavonalak és
nyugtalan rajzú barokk ornamentikák. A XVII. és a XVIII. század
kifinomult művészi díszítő elemeit halmozta ide kilenc
Schwarzenberg nemzedék. A fogadóterem bejárata előtt papucsot
húzunk. Filc talpak fényesítik az amúgyis tükörsima terakotta
parkettet. Ahány terem, annyiféle pádimentom. Geometrikus rajzúak,
csillagszögűek, fehér és sötét tónusú fából plasztikus
hatásúak.”
„A gobelin teremben vagyunk.
Hírneves brüsszeli mesterek tizenkét- tizenhat négyzetméteres
textíliái borítják a falakat. Capolys és Beveren merész
naturalizmusa világi témákat jelenít meg a gobelinen.
Csendéleteik egészséges pozsgás figurákat ábrázolnak dús
asztalok mellett. Kattognak a fényképezőgépek, s azóta a
turisták odahaza gyönyörködnek a textíliák szépségében. A
könyvtár tizenkétezer kötetét Bécsből hozatott barokk polcokra
helyezték a vár urai. Ahány polc, annyi korszak: Aranyozott
kódexek, dombor bandázsba kötött bibliák, tudományos művek, s
cizellált vásznakban századeleji regények. S a kincsek? Az
ékszerek sorsáról keveset tudunk meg. De minden drágakőért,
nemesfémért kárpótolja a látogatót Valentin Mózese, Dominicq
Fetti Madonnája, a kararai márványba vésett kompozíciók,
Napóleon nővérének görög ihletésű szobra; a gótika és a
fény-árnyék hatásokkal játszó barokk kiképzés gazdag
variációi.”
Az 1962-es leírás hűen tükrözi a
mai képet is, hiszen az akkori látvány máig alig változott,
minden érintetlenül fennmaradt. A kastély nem csak szép, de
felettébb komfortos is volt, hiszen a fűtés pl. levegő-befúvásos
rendszerű fűtés, az étellift, a folyamatos melegvíz-ellátás,
és a számtalan „modern konyhagép” kényelmesebbé varázsolta
az itt lakók életét. Ida hercegnőnek köszönhetően 1909-ben nem
csak a kastély, hanem az egész település is már a
villanyvilágítás áldását élvezhette.
A kastély mellett még feltétlenül
szólnunk kell a kastélytól északnyugatra elterülő nagy
angolparkról, melyet az épületegyütteshez hasonlóan a XIX.
század derekán alakítottak ki részben a korábbi gazdasági
épületek elbontásakor. A parkosítás volumenét jól tükrözi az
a számadat miszerint egyedül 1851-ben 11597 fát és 2180 cserjét
telepítettek.
 |
| A kastély parkja |
Koronavírusmentes, „békeidőkben”
35-55 perces tematikus túrákon ismerkedhetünk meg a
Schwarzenbergek egykori pompájával, a kastély csodálatos belső
részeivel. Az egykori lovarda pedig az Aleš Dél-csehországi
Művészeti Galéria kiállításainak és könyvtárának ad helyet.
A kastélyt természetesen néhány
kisebb-nagyobb film forgatásakor igénybe vették, hiszen nehéz
találni ennyire romantikus, habos-babos, de mégis emberi
rezidenciát. Ezek közül az egyik a 2003-ban készült Londoni
csapás című kalandfilm Jackie Chan és Owen Wilson
főszereplésével. A másik ismertebb film az Underworld – Vérözön
című produkció, ahol a kastély nem mások, mint a vámpírok
székhelyének adott helyet. Hluboká kastélya azonban ennél sokkal
békésebb építmény, melynek felkeresését csak ajánlani tudjuk,
persze majd csak akkor, amikor már újból lehet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése