A mai urbanizált
világunkban kulcsfontosságú a városok élhetőségének
megőrzése. Ez azonban egyáltalán nem csak az infrastruktúra
megteremtését, fenntartását jelenti, hanem a városban alapban
halmozottan hátrányos helyzetben lévő természeti környezetét
is. A városi levegő minőségének jobbítását nem csupán a
közlekedési eszközök modernizálásával, a dízel (és benzin)
üzemű gépjárművek korlátozásával, a fűtési rendszerek
korszerűsítésével stb. érhetjük el, de kiemelten fontos a
zöldfelületek megőrzése, sőt kiterjedésének jelentős növelése
is. Az évente több ezer, sőt nem túlzás azt állítani, hogy
tízezer budapesti ember halálát okozó szálló porterhelés
csökkenthető a por számottevő részét felfogó fák ültetésével,
parkok és egyéb zöldfelületek kialakításával. Persze tudjuk, a
fákkal, a fűvel csak a macera van szemben az egyszer lerakott
térkővel és aszfalttal-betonnal. A fáknak a tél közeledtével
lehull a lombjuk és ezzel bizony kezdeni kell valamit, gyakorta
kényelmetlenül besötétítik a sok tízmillió forint értékűre
duzzadt lakásunkat, házunkat, időnként le kell vágni róluk a
nem megfelelő irányba növő, vagy éppen elszáradt ágakat. A
füves területeket időnként nyírni kell, a virágos parkok pedig
ennél még több gondozást is igényelnek. Csupa nyűgös feladat
az önkormányzat, a gondnok vagy éppen a háztulajdonos számára.
Ám mindazon felelős vagy éppen felelőtlen döntéshozótól csak
annyit kérnénk: miután távozik a légkondis munkahelyéről, s
mielőtt beülne a szintén klímás kocsijába, hogy a légkondis
házához megérkezzen, legyen olyan kedves és sétáljon egyet a
főváros napsütötte, árnyék és olykor levegőmentes
beton-térkő-aszfaltdzsungelében, és így talán ráeszmél a
városi zöldfelületek fontosságára.
 |
| Tíz a több, mint száz prágai park közül. (Kafkadesk) |
Eme hosszúra nyúlt morfondírozásnak az az élmény adta az ihletet, mikor a nyáron Prágában járva, a szokatlan meleg elöl több alkalommal is a cseh főváros számos parkjának egyikébe-másikába menekültünk. A Csehországban élők többsége olyan városi környezetben él, amely nem nélkülözi a parkok, füves terek, termetesebb lombú fák biztosította árnyat, frissítő környezetet. Még a legvadabb lakótelepi negyedek mellett is fellelhetünk egy-két zöld oázist, melyek többségét mintaszerűen gondoznak. Csehországi útjaink során akár Brünnben, Olomoucban, České Budějovicén vagy éppen Pilsenben és még hosszan sorolhatnánk jártunk a műemléki szépségek mellett a parkok, városi rét- és erdőfoltok sokasága nyűgözött le minket. Nincs ez másként Prágában sem, ahol a parkok száma meghaladja a 200-at, így egyike a világ „legzöldebb” fővárosainak!
 |
| Riegrovy sady |
Teljesen reménytelen
feladat lenne Prága valamennyi parkját részletesen bemutatni, de
lássunk néhány példát a zöldfelületek sokaságára. Kezdjük a
sort a csodálatos városi panorámát nyújtó Riegrovy Sadyval,
amely a fővárosi lakosok egyik legkedveltebb parkja. A Vinohrady
kerületben fekvő park a nevét František Ladislav Rieger, a
XIX. századi cseh megújhodási nemzeti mozgalom egyik vezetője
után kapta, Itt nem csupán a kellemes helyi
klímának, tetszés szerint a napsütésnek vagy éppen a fák
árnyékának örvendezhetünk, de a szabadtéri sörözőnek is,
ahol akár nyaranta óriás kivetítőkön sportközvetítéseket
vagy éppen filmeket is megtekinthetünk. A park közepén áll a
Mlíkárna nevezetű kilátó épület.
 |
De több, mint javasolt
ellátogatni akár a Havličkovy Sadyba, közismertebb nevén a
Gröbovkába is, mely a város második legnagyobb parkja. A
Vinohrady és Vrsovice kerületek között elterülő szőlősökkel
és fás-füves részekkel tarkított dombos terület legmagasabb
pontján áll a XIX. században épült Gröbovka villa épülete,
melynek kertjében gyakorta rendeznek gasztronómiai, zenei vagy
egyéb kulturális fesztivált. Az olasz reneszánsz stílusában
kialakított parkban pavilonokat, szökőkutakat, szobrokat és más
építészeti csodákban is gyönyörködhetünk.
 |
| A Petřín hegy egyik oldala |
A további parkok között
kiemelnénk a városra nyíló csodás panorámával büszkélkedő
Letnát, többek között az 1958-as prágai EXPO alkalmára emelt
kiállító épületével, a Hanavsky pavilonnal, a Kramář villával
és még sorolhatnánk. Innen északi irányban, nem túl messze
terül el a Prága hatodik és hetedik kerületének határán fekvő
Stromovka, a közel 100 hektáros egykori vadaspark, amely valóságos
oázis a külföldiek seregeitől hemzsegő belvároshoz képest.
Tökéletes hely mindazoknak akik a prágai forgatagból kiszabadulva
egy kis időre nyugalomra vágynak. Egy séta a tavakkal tarkított
parkban, a helyi planetárium megtekintése, egy finom kávé vagy
sör elfogyasztása a park határán, és megújult erővel vethetjük
bele újból magunkat a főváros nyüzsgő belsejébe. De a parkok
sorából ne hagyjuk ki a prágai Kisoldalon (Malá strana) fekvő, a
Petřín hegyi kilátóval ékített hegy oldalában fekvő, több
parkrészletből (Kinsky, Petřín, Seminářska, stb.) álló nagy
zöldterületet sem.
 |
| Stromovka |
Ám most nem soroljuk
tovább Prága csodás parkjait, zöldterületeit (Folimanka,
Vyšehrad, Vítkov stb.), ehelyett inkább mindenkit arra biztatunk,
hogy a csodás cseh fővárosban ne csupán az építészeti
remekműveket és kultikus sörözőket keressék fel, hanem a
varázslatos hangulatot árasztó parkokat, kerteket is.
A külön nem jelölt
képek forrása: www.prague.eu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése