A ploskovicei kastély

Csehország északi részén Ústi nad Labem kerületben, a csodás Litoměřice városkához közel fekszik Ploskovice. A kis rendezett településen nem élnek sokan, viszont itt található a térség egyik legpompásabb kastélya. A mai épületegyüttes helyén a történetírás szerint már korábban is álltak épületek, de ezekről bővebb információ nem maradt fenn az utókor számára.

Ploskovice, kastély főépület

A mostani kastély a környéket már jó ideje birtokló Sachsen-Lauenburg illetve Palatinate-Sulbach család egy leány utódjának köszönhető. Az Anna Maria Franciska névre keresztelt grófnő csak névlegesen volt Alsó Szászország és Lauenbrug úrnője, mert egy távoli unokatestvére ideje korán erőszakkal átvette tőle a hatalmat. Nehogy már egy nő legyen a főnök, gondolhatta. A csehországi birtokaira visszaszorított hölgy így a kor hagyományainak megfelelően igyekezett jól átgondoltan és eredményesen házasodni. És ez nagyjából sikerült is. Első férje nem volt más, mint Neuburgi Fülöp Vilmos, I. Lipót német-római császár, magyar és cseh király sógora. Ez a házasság azonban nem tartott sokáig, mivel az ifjú férj, akitől egy leány gyermek született, hamarosan elhalálozott.

Anna Maria Franciska Sachsen-Lauenburg

Ám ezt követően egyenesen a császár ösztökélésére az özvegy Anna Maria Franciska hozzáment Gian Gastone de' Medici toszkán főherceghez, a Medici család utolsó férfi leszármazottjához. De hiába a kiváló pedigréjű, dúsgazdag férj, a házasság sok mindennek volt nevezhető, csak boldognak nem. A főherceg túlságosan gyenge akaratú volt az akkortájt már igencsak határozott, éles nyelvű, ugyanakkor elhízott és ijesztő külsejű hercegnővel szemben. Nem is bírta vele együtt, egy légtérben sokáig. Mindössze 10 hónap elteltével a lassan az alkohol rabjává váló férj fogta a cuccát és valósággal elmenekült Prágába. A cseh családi fészekben, Zákupy kastélyában maradt hercegné pedig ettől végképp örömtelen lett.

Gian Gastone de' Medici

És mit csinál egy gazdag, boldogtalan feleség: költekezik. A főhercegnő így az 1720-as évek elején úgy döntött, hogy egy vidéki házat építtet az akkortájt Ploskowitznak hívott, amúgy már a XI. század óta fennálló, főként németek lakta településen. Nos, a vidéki vityilló kissé költségesre és fényűzőre sikeredett. A pazarló költségvetésből félig olasz, félig kínai stílusban 1725-re befejezett pompás kastélyban árkádok, belső folyosók, freskók, teraszok, kis díszkertek, pompázatos kerítés, szökőkutak és egy nagy park is kikerekedett. A kis Versailles-i kastély építését maga az úrnő felügyelte, csak hogy minden a kényes ízlésének megfelelő legyen. Az építőmester kiléte nem teljesen ismert, egyes ítészek úgy vélik, hogy a híres-neves Kilian Ignac Dientzenhofer lehetett.

Irány a kastély!

Kastélypark a teraszról

Az 1730-as években a kastélyon és a kerten további változtatásokat eszközölt a hercegné, és a kisebb-nagyobb munkálatok továbbfolytak egészen Anna Maria Franciska 1741-ben bekövetkezett haláláig. Ezután a családi birtokok, így a ploskovicei kastély is az első házasságból született leányra, Anna Maria Karolínára szálltak, akit Ferdinánd bajor herceg vett el feleségül. Azonban 1753-ban ő is elhunyt, Ploskovice pedig sorra más és más nemesi családok tulajdonába került, felsorolni is nehéz lenne őket. Az újabb és újabb tulajok már jóval kevésbé törődtek a kastéllyal, egy-egy része le is pusztult vagy éppen lebontásra került.

Díszkút

Biztos alapokon...

Az időközben Habsburg tulajdonba került birtok azonban újból szerephez jutott, mikor V. Ferdinánd magyar és cseh király, - akit 1848-ban lemondattak a címeiről fia I. Ferenc József javára - előbb Morvaországba, majd Prágába költözött. Ugyanis a közéleti élettől való kényszerű visszavonulását követően az egykori uralkodó már csak a birtokait igazgatta, és a nyári kastélyai közé tartozott a ploskovicei is. Ezért a már több mint 100 éves kastélyt nekiláttak felújítani, neo-barokk stílusban. Az eredetileg egy szintes főépületet megtoldották egy emelettel, átalakították a szobákat, jóformán mindent, kívül és belül is megújítottak vagy helyreállítottak. A volt uralkodó és kísérete először 1854 májusában tekintette meg az újból teljes pompájában ragyogó kastélyt. V. Ferdinánd egészen 1878-ig tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig ezen birtokán, majd halálát követően Ploskovice tulajdonjoga I. Ferenc Józsefre szállt, és császári tulajdonban maradt az I. Világháború végéig.

Kastély és a park

Kis tó a kastélyparkban

1918-ban azonban a kastélyt elfoglalták a megalakuló első Csehszlovák Köztársaságból akár harcok árán is kimaradni szándékozó litoměřicei csapatok, és ekkor az épület hatalmas károkat szenvedett. Az épület egy részét később iskolaként, állami nyári rezidenciaként üzemeltették, majd a Müncheni egyezményt követően az amúgy elég jelentős cseh kisebbséggel bíró, de szudétanémet többségű Ploskovice is német igazgatás alá került. A háborút követően 1945-ben a kastélyt újra államosították, és ismét iskola, valamint állami nyári kastély szerepét töltötte be. Végül az 1960-as években megnyitották a kastélyt a közönség előtt. Azóta több lépcsőben történtek helyreállító munkálatok, melyeknek köszönhetően az épületegyüttes és a kastélypark ismét csodás látványt nyújt. Nem csoda, hogy számos filmrendező választja a műve számára, mint filmes hátteret. Legutoljára éppen a Három testőr, egy filmsorozat adaptáció forgatásának egyik színhelye volt.