Varázslatos Český Krumlov III. - A kétarcú egyke (Budějovice-i kapu – Česky Krumlov)

Négynapos ünnep...maga a mennyország. Az elmúlt négy napot honfitársaink egy része a határokon túl töltötte, és amennyire értesültünk róla Csehország is a kiemelt úti célpontok között szerepelt. Persze nem csak Prága , hanem az ország más városainak meglátogatása is sokak eszébe jutott. A hírek szerint az ilyenkor már erősen a holt szezonját élő Česky Krumlovban esténként - egy kis túlzással élve- csak két nemzet tagjait, a japán és a magyar turistákat lehetett látni, és velük voltak tele a főidényhez képest kevesebb számban nyitva tartó vendéglátóipari egységek. Ezért is gondoltuk úgy, hogy a mostani bejegyzésünkben visszatérünk ebbe a nagy népszerűségnek örvendő csodaszép városkába. 

De mielőtt belekezdenénk az új témába jöjjön egy kis általános, inkább konyhanyelvi, mint túlságosan szakmai építészeti háttér információ: Ha térképen vagy légi fotókon megnézzük a középkori eredetű és az óvárosát megőrző cseh városokat akkor megfigyelhetjük, hogy a klasszikus középkori „bohém” városszerkezet az alábbi képet mutatja. A város közepén található egy nagy tér, és a körülötte lévő többi utca a tér négy oldalával párhuzamosan került kialakításra. A várost rendszerint várfal veszi vagy vette körül, amelyen át a lakosok, az ide tévedő vándorok, kereskedők és egyéb utazók a városkapukon keresztül jutottak be. Egy-egy esetben ha nőtt a város, akkor újabb utcákat alakítottak ki, és a várfalak is távolabbra települtek

Ezt az igen leegyszerűsített képet Krumlovban jelentősen megbonyolította a Moldva, amely kanyargó ívével nem hagyott sok helyet a város klasszikus terjeszkedésének. Emiatt jött létre, az inkább a folyó ívéhez igazodó utcaszerkezet, amely inkább körülöleli és nem keretezi a főteret. Ez persze elsősorban a város Parkán nevű negyedére jellemző, de az ívelt utcák a várnak helyet adó Latrán városrészben is megfigyelhetőek.

Krumlov az 1700-as években, a nyilak az egykori kapukat, tornyokat jelölik

Napóra a kaputornyon

Említettük a városkapukat, de Krumlovban a mai turista szinte el sem tudja képzelni, hogy valaha itt ilyen célú és jellegű épületek álltak. Pedig ha egy időgépbe szállnánk, és alig 200 évet vissza repíttetnénk magunkat, igencsak meglepődnénk azon, hogy városbéli bolyongásaink során akár kilenc (!) városkapun, kaputorony alatt is átkelhetnénk. A XIX. század közepe természeti katasztrófáinak „köszönhetően” a nyolc kapuból egy-kettőnek is csak a hűlt helye látszik.

De most nem bonyolódunk bele az egykori krumlovi városkapuk, és egyéb ma már nem létező védművek ismertetésébe (ez majd megér egy külön misét, azaz bejegyzést). Most csak egyre koncentrálunk, pontosabban arra az egy kapura, amely hála a sorsnak a mai napig is fennmaradt. A Krumlovi Óvárost észak felől, České Budějovice irányából egy a Polečnice patak fölött átívelő kis hídon át közelíthetjük meg. 

A híd óvárosi végénél áll a két arcú, és nem meglepő módon Budějoviceinek hívott Kapu, amelyet 1598 és 1602 között Petr Vok építtetett (rendszeres blog olvasóink már automatikusan hozzáteszik: a Rosenberg (Rožmberk) családból), és az építésze a híres olasz Eckthurni Benedetto Domenico Cometta volt.

Déli oldal

Északi oldal

De miért is nevezzük kétarcúnak? Nos, ha közeledünk a kapu felé akkor a két irányból, kétféle kép tárul elénk, hiszen a kapu két oldala meglepően eltérő képet mutat. Az északi fal egyszerű, dísztelenebb kinézetű, a homlokzaton látható illusztráció másolat Sebastian Serlio, egy másik híres talján építész könyvéből származik. De amíg a külső rész a történelem során változatlan maradt, addig a kapu belső falát a klasszicizmus korában a lakóépületek kinézetéhez igazították. Ma freskó festések, és egy gyönyörű napóra tekint le az emberekre.

A kapu 1924-ben

1934-ben a középső kapu bejáratot kicsit kiszélesítették, és mellette egy gyalogos átjárót is kialakítottak. A kaputoronyba 1938-ban a helyi cseh és német lakosság közötti összetűzések során egy tüzérségi ágyú lövedéke becsapódott, de az okozott károkat két évvel később kijavították. Az 1960-as években egy másik gyalogos átjárót is építettek és a torony kisebb-nagyobb felújításon, és belső átalakításon esett át.

Irány az Óváros!

A kaputorony egyúttal az egykori kapuőr lakóhelyéül is szolgált. A lakórész három szintjén érintetlenül fennmaradt a fekete konyha, és a legfelső szint fából készült mennyezete. Ha Česky Krumlovban járunk, és még ha délről, vagy keletről is jutunk be az Óvárosba, ne csak az Eggenberg sörgyárig battyogjunk el, hanem tekintsük meg ezt a szépséget, az egykori krumlovi kapuk, kaputornyok írmagját.