 |
| Alkonyodik a Paradicsomban, avagy ahogyan először megpillantottuk Trosky-t. |
Mostani
írásunk mindössze egy várról, annak is csupán a maradványáról szól. Ez a várrom
azonban az egész térség meghatározó jelképe, „paradicsomi túráink” legfőbb
irányjelzője, mondhatni olyan a térséget járók számára, mint egy világítótorony
a hajósok számára. Pontosabban tornyok, hiszen Trosky egykori várának két
magasba szökő tornya is van, amelyek egymás melletti bazalt kúpokra épültek. A
sziklára emelt tornyok közül a magasabb (59 méter magas),
négyszögletű a Panna (Szűz), míg az alacsonyabb (49 méter magas),
hatszögletű a Baba (Öreganyó) nevet viseli. A két tornyot a helyenként
másfél-két méter vastag, és 10-15
méter magas várfal köti össze, és mindezek valamint a
kiváló terepadottságok az épületet egy ideig bevehetetlen erőddé tették. A
történelem végül nem szánt túl sok időt, és dicsőséget a várnak, de ne
szaladjunk ennyire előre.
 |
| A Szűz |
Trosky
várát 1380 és 90 között egy bizonyos Vinzenz von Vartenberg (csehül: Čeněk z
Vartemberka) építette, aki korának egyik nagyhatalmú (Észak- és Kelet-Csehországban óriási birtokokkal rendelkező) földbirtokos nemese volt, és meghatározó
jelentőséget töltött be a huszita felkelés során. Kezdetben királypártiból
utrakvisztá lett, azaz a husziták mérsékelt szárnyát képviselő nemesek
csoportjához csatlakozott, később azonban a táboriták (a radikálisabb huszita
csoport) szélsőségessége miatt újból a király pártjára állt.
 |
| Az Öreganyó |
De
térjünk vissza Trosky várához, amelyet az adósságai fejében 1393-ban II. Vencel
királynak adott át. Az uralkodó alig öt évvel később a meisseni Otto von Berg katolikus úrnak,
az ország fegyveres erői parancsnokának adományozta. 1398-ban a fia örökölte a
várat, aki kegyetlenül uralta a környéket, erőteljes terrort alkalmazva. A
husziták elleni fellépése és Zsigmond király támogatása miatt Jan Žižka
huszita vezér csapatai ugyan megpróbálták bevenni a várat, de ellentétben a
környék számos más várával Trosky védői könnyedén ellenálltak az 1424-es
ostromnak.
 |
| Panna a Baba felől |
Négy évvel később azonban egy újabb ostrom során tűz égette fel az erődöt, majd 1437 vége felé Helfenburki Šof rablólovag és bajtársa Švejkar vezette csapat egy sikeres éjszakai rajtaütés során lemészárolta az őrséget, elfogva és egy rövid ideig fogva tartva magát a várurat is. A mintegy 200 fős rablóbandát vezényelve a környéket fosztogató pár egészen 1444-ig tartotta meg magának a (rabló) várat. A Berg család a helyi monda szerint hatalmas kincset rejtett el a vár pincéiben, amit a mai napig sem találtak meg. Hajrá kincskeresők!
 |
| Baba a Panna felől |
1467-ben az
akkori tulajdonosok, a Hamzburk testvérpár fellázadt Pogyebrád György cseh király
(Mátyás királyunk apósa) ellen. Az uralkodó csapatai azonban rájuk támadtak és
ők a birtokaik java részének, köztük Trosky-nak az átadására kényszerültek. Pogyebrád
nem tartotta meg sokáig a várat, amely ezt követően sűrűn cserélte gazdáit. A
Zajíc, Šelmberk, Bibrštejn és Lobkowitz családok sorra
csatlakoztak a vár egykori birtokosai névsorához. A vár így érte meg a XVII.
századot, amely pontot is tett a fénykorára, hiszen Trosky már nem sokáig
maradt meg épségben.
 |
| Panoráma kép Hruba Skala felé |
Az
1618-as prágai defenesztrációval (azaz a Habsburg tanácsosok ablakon át történő
kihajításával) kezdetét vette a harmincéves háború. A harci cselekmény
sorozatokban majd minden európai nemzet részt vett, ki a Habsburgok mellett, ki
ellene. A protestánsok védelmére kelő, és persze saját birodalmi céljaikat
szolgáló svéd csapatok Csehországban vonulva megrohanták, és fosztogatták az
ekkoriban korántsem bohém hangulatot árasztó ország várait, városait. Erre
járva elfoglalták az ekkoriban - a blog olvasóinak már ismerős nevű - Albrecht von
Wallenstein tulajdonában álló várat is. A svéd csapatok 1648-ban felrobbantották
a falakat, megrongálták a tornyokat, felgyújtották az épületeket és ennek
köszönhetően az egész vár hasznavehetetlenné vált.
 |
| Eső után...szivárvány |
A háromszáz évet sem „élt”
várat ezt követően a gazdái, a Wallensteinek teljesen elhanyagolták, nem
kívántak se pénzt, se energiát áldozni az újjáépítésére. Új tulajdonosa Jan
Antonín Lexa von Ährenthal 1828-ban ugyan részlegesen helyreállítatta a Szüzet,
de más jelentősebb építkezés nem történt. Csupán 2000-ben kezdtek hozzá az
időközben igen népszerű turista célponttá vált másik torony helyreállításához.
 |
| Repüljünk át a tornyok között... |
Trosky
még így romjaiban is rendkívül impozáns és titokzatos látványt nyújt. Ha az
ember bárhonnan is megpillantaj rögvest késztetést érez a fotómasina sűrű
kattogtatására. Az éjszaka is megvilágított, magasra meredő tornyok folyton
csalogatják, de egyszerre riogatják is az arra járókat. De mi ne legyünk
riadtak, irány a várrom, másszunk fel a vulkanikus dombra. Ha mégis erőtlennek
érezzük magunkat térjünk be a vár lábánál található kellemes étterembe, egy kis
energia pótlásért.
 |
| Két torony, de hol a vár? |
A meredek
erdős sétányon feljutva előbb a külső várba, majd utána a magas fal övezte
belső várba jutunk. Az itt található udvarról vezet jobb- és balkéz felé a két
út a tornyok felé. A tornyok nem csupán védelmi célokat szolgáltak egykor, de a
lakótér részét is képezték. A Szűz csak korlátozottan mászható, így irány az
Öreganyó teteje. Innen varázslatos kilátás nyílik a Cseh Paradicsomra, és
persze a Pannára. De visszatérve a földszintre ne hagyjuk ki az Ährenthal által
építtetett csigalépcső ház megmászását sem, ahonnan a Baba csodálható meg.
Magából az egykori négyszintes palota részből sajnos mára alig valami nyom
maradt.
A várban
rendszeresen tartanak hagyományőrző műsorokat, fegyver bemutatókat. A
felkészületlen, a vár megmászásában megfáradt látogatót enyhén szólva meglepi a
kicsiny, de annál hangosabb ágyú váratlan dörrenése, vagy a különféle korokból
származó puskák, mordélyok durranása.
 |
| Kész, tűz! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése