2021. január 17., vasárnap

Schwarzenegger a cseh Terminátor!

Az elmúlt egy évben szinte más téma sincs a médiában, mint a koronavírus, így valóságos felüdítő bombaként ért minket a híradás, miszerint Arnold Schwarzenegger, a világszerte ismert színész, testépítő, politikus, a nagy betűs Terminátor, vagy Conan a barbár (kinek, hogy tetszik) nem is annyira osztrák, mint inkább cseh. 😊

Shwarzenegger, a bohém (F: Prague reporter)

Azt már eddig is tudtuk, hogy nem csak mi magyarok, hanem a csehek is hajlamosak arra, hogy mindenben és mindenkiben meglássák a vélt vagy valós nemzeti (genetikai) örökség nyomait, de ez szinte természetes az ilyen kicsi, ám sokszor felettébb hatalmas identitásválsággal küzdő országok körében. De hogy magát Schwarzit, az osztrák Alpok szülöttét próbálják „csehesíteni”, az azért maga a tömény bátorság. 😊 Ezért nem is meglepő, hogy a cseh eredetet feltáró munkát nem is egy cseh, hanem egy független szlovák családfakutató hölgy, bizonyos Alica Jančoková végezte el. A napokban ő tárta az eredményeket a nyilvánosság elé, melyről a Nový Čas nevű szlovák lap számolt be.

Schwarzenegger a "cseh" óriás :)

A lényeget összefoglalva a hölgy kutatásai szerint Arnold egyik ükapja volt cseh. Ez a bizonyos Wenzel Mach nevezetű úr a pilseni régióban, Tachov városához közel, egészen pontosan Kočov falujában született valamikor 1841-ben. Később a stájerországbeli Neuberg an der Mürz bányavárosába költözött, ahol kitanulta a kovács mesterséget. Ez akár finoman utalhat is arra, hogy már az ükpapa sem szűkölködhetett izomzatban és erős csontozatban. Wenzel hogy finoman fogalmazzunk itt „ütközött” egy bizonyos Kunigunde Schwarzeneggerrel, és a találkozás annyira sikeres lett, hogy 1872-ben egy törvénytelen fia született. Ugyan Mach elismerte az apaságot ám a kis Carl mégis az anyja nevét vette fel és vitte tovább. Mach két évvel később feleségül vett egy másik lányt, míg Kunigunde a 39 éves korában bekövetkezett haláláig még kétszer ment férjhez. 

Gustav Scwarzenegger és Aurelia Jadrny

A felnőtté cseperedő Carl Schwarzenegger egy Cecilia Hinterleitner nevű hölgyet vett el feleségül, akitől négy gyermeke született, köztük Gustav (1907) a későbbi rendőrtiszt, a mi hőn szeretett Arnoldunk édesapja. Maga Arnold 1947-ben Thal nevű településen született egy meglehetősen szegény családba. Felettébb érdekes tény, hogy édesanyja neve is tipikusan cseh hangzású (Aurelia Jadrny). Testvére Meinhard, akinél a testvérét is szinte felülmúló fizikai adottságok labilis idegzettel párosultak, ittas vezetés közben 24 évesen hunyt el, majd őt az apjuk mindössze egy évvel élte túl. Az édesanya még megérhette Arnold első nagy filmsikereit, és beházasodását a Kennedy-családba, de már nem lehetett jelen, amint fia 2003-ban Kalifornia állam kormányzója lesz. Összefoglalva a származási kutatásokat Arnold Mach, akarom mondani Schwarzenegger az apai családi vonalon 12,5 %-ban bizonyítottan cseh, az anyai, Jadrny vonalon viszont teljes mértékben az lehet, így összesen 62,5%-ban cseh és csak 37,5%-ban osztrák. Ugye milyen fontos a családfakutatás? 😊

2021. január 12., kedd

Ékszer Beyoncének Anna Škarda frýdlanti műhelyéből

 Az észak-csehországi Frýdlant városa aránylag ritkán kerül a nemzetközi figyelem célkeresztjébe. Az impozáns várkastélya, a gazdag történelmi múltját szórványosan megőrző műemlékei mellett ritkán említenek meg vele kapcsolatban fontosabbat. Ám ez az álmos városka szó szerint ékszereket is rejt.

Fejdísz Beyoncének

Itt él, és dolgozik ugyanis az eredetileg Kelet-Szlovákiából, az ukrán határ mellől származó Anna Škarda és férje Vlado. A rendkívül tehetséges és felettébb kreatív hölgy fiatalon Csehországba költözött, és Jablonec nad Nisouban folytatott tanulmányokat. Később párjával együtt egy immáron világhírűvé vált ékszertervező-ékszerkészítő manufaktúrát alapított Čarbičková Bijoux néven. A vállalkozás keretében nyakláncokat, fejdíszeket, koronákat és más ékszereket készítenek természetes és mesterséges anyagok, főként gyöngyök, tollak, kagylók, szárított virágok, üveg és drágakő felettébb izgalmas kombinációjával. 

Anna és Valdo
Anna a cég megalapítását követően előbb Paulie Garand cseh rapper valamint a Vesna nevű folk zenekar számára készített kiegészítőket, így alkotásai hamar ismertté váltak a hazai zeneiparban. Innen már csak egy ugrás volt a nemzetközi divatipar és a külföldi művészek felé, akiknek szintén megtetszettek ezek a felettébb egyedi művek. Ez utóbbiak közé tartozik Beyoncé is akinek a képen látható fejdíszt készítették. Érdemes felkeresni a honlapjukat vagy a közösségi oldalaik egyikét, ahol megcsodálhatjuk az elkészülő új csodákat. https://carbickovabijoux.com/



2021. január 3., vasárnap

Orlík kastélya

Elhelyezkedés: Dél-Csehországi kerület, Písektől északra, Orlík nad Vltavou településtől ÉNY-i irányban fél kilométerre.

Az Orlíki Schwarzenberg kastély

Az Orlíki kastély egyike a szívünknek legkedvesebb cseh műemlékeknek. A cseh vidék bejárását célzó első túránk során „fedeztük fel”, és persze rögtön bele is szerettünk. A mai napig élénken felrémlik bennünk az a sok-sok évvel ezelőtti pillanat, mikor a kastélyparkon át haladva feltárult előttünk a vízparti kastély épülete, a maga csodás mivoltában. A napjainkban Orlíki tóként nevezett 126 km2 vízfelületű tározó (valójában a Vltava folyó egy szakasza) szélén, egy kis hajókikötőtől nem messze álló kastély egykor egy magas, 70-75 méterre nyúló kőszikláról nézett le az alant sebesen hömpölygő Moldva folyóra. Ez az ideális, igen romantikus elhelyezkedése - amint ezt látni fogjuk - a múlt század közepe táján gyökeresen megváltozott. Nézzük hát milyen érdekes múltja is volt eme szépségnek és milyen is a jelene.


Orlík

A mai kastélyépület helyén, valamikor a XIII. század elején, elsősorban a környező kereskedelmi utak védelmében már állt itt egy kisebb erőd az említett folyó feletti sasbércen. Az ekkortájt még jóval kisebb épületet a XIII.-XIV. században gótikus stílusban kibővítették. Az országszerte épült többi kis váracskával, erőddel együtt védelmezte a cseh uralkodó érdekeit, és persze a környék adminisztratív centruma szerepét is betöltötte. Ez az állapot 1357-ben változott meg, mikor Orlík kikerült a király tulajdonából és innentől kezdve számos kisebb-nagyobb úr birtokolta. A számtalan birtokosa közül érdemes megemlíteni a Svojšíni Zmrzlik családot, kik 1407-től tulajdonolták kisebb megszakításokkal. Azért a több kis megszakítás mivel a huszita háborúk idején egy-egy rövidebb időre Jan Žižka huszita hadvezér olykor főhadiszállásaként használta. 


A kastély kívülről és az udvara

Kerek száz esztendővel később, egész pontosan 1507-ben azonban az épület egésze a tűz martalékává vált, így egy évvel később Zmrzlikék eladták a romokat a Švamberkeknek. A gyönyörű panorámájú helyre eme gazdag cseh nemesi család egy impozáns reneszánsz kastélyt húzott fel, ám 1620-ban elkobozták a vagyonukat a protestáns lázadást leverő Habsburgok. Ezt követően előbb a Dél-Csehország legnagyobb urainak számító Eggenbergek vásárolták meg, majd a család kihalását követően az Orlíki kastély a neves Schwarzenberg család egyik ágának tulajdonába került. Ők egészen a XIX. század elejéig nem vették lakhelyként a birtokot családi használatba, így inkább csak afféle helyi uradalmi alközpont szerepét töltötte be. Ám a Schwarzenberg család fokozatos gyarapodásával (mind anyagi, mind számbeli téren), a második generációnak is kellett egy méltó háztartás, így Orlík is megtelt élettel. 


A kastély és a folyó

A kastélyt évszázadonként egyszer tűzvész pusztította, de az épületegyüttest minden egyes tragédia után helyreállították, sőt ki is bővítették. Az 1802. évi tűz után Karel Filip (Karl Philipp zu) Schwarzenberg marsall, császári-királyi tábornagy, mint aktuális tulajdonos például immáron egy harmadik szintet is felhúzatott a folyton bővülő, addigra már több szárnyas kastélyépületre. Az utolsó komolyabb átalakítást J. Gruber bécsi építész irányításával a XIX. század közepén végezték el rajta, és ekkor nyerte el a ma is látható angol neogótikus stílusjegyeit. 



A II. világháború során a németek által megszállt, majd azt követően államilag elkobzott kastély 1992-ben visszakerült eredeti tulajdonosaik, a Schwarzenbergek kezébe, de az épület nagy része (legalábbis a turisztikai főszezonban) azóta is szabadon látogatható. A kastélyt egy 143 hektáros angolpark veszi körbe. A park eredetileg kiterjedtebb volt, ám az 1960-as években, a szocialista energiapolitika jegyében végzett Moldva (Vltava) folyó duzzasztás során 40 hektárnyi területét elárasztottak. Maga az egykor magas sziklabércen magasodó kastély ennek során vált kis túlzással élve „tópartivá”. Ha a törzsolvasóink közül bárkinek ismerős ez a történet, nos az nem a véletlen műve. Egykor már részletesen bemutattuk az innen alig tíz kilométerre található Zvíkovi várat, mely ugyancsak a Moldva partjának egykori sziklabércére épült és a folyó felduzzasztásánál vált „vízivárrá”.

A kastély 1904-ben

 

A folyóvölgy a duzzasztás előtt és után

A duzzasztó építéséről szólnak A Hét című magyar lap egyik 1960. évi számában megjelent cikk sorai: „A gát a Vltaván épül, a középkori Zvikov és Orlík várától északra. 1954-ben kezdték meg az építkezést, és 1961 júniusában végzik be. A 70 kilométernyi hosszú tó teljesen megváltoztatja a vidék arculatát, és az áram, amelyet fővárosunknak ad, hatszáz bányász munkáját takarítja meg. Az igaz, hogy fél tucatnyi falu került a nagyvíz fenekére, de néhány ezer ember új házba költözött be.” 


Kastély a "tó" partján 

A kastélyt az elmúlt évtizedekben is csinosítgatták a régi-új tulajdonosai, és évente turisták tízezrei keresik fel ezt csodás gyöngyszemet. Számos helyisége közül a könyvtár, a Fegyverfolyosó, a Vadászterem, a Nagy és Kis lovagtermek, a Kék szalon és a Birodalmi szalon is látogatható. A Napóleon-házban pedig Karl Philipp zu Schwarzenberg egykori marsallnak - aki az 1813-as lipcsei „népek csatájában” a koalíciós erők főparancsnoka tisztet töltötte be -, az ütközetet követően Napóleontól kapott tárgyait lehet megtekinteni.