2013. március 29., péntek

Húsvét Csehországban, avagy elő a pomlázkával!

Gyorsan szalad az idő, nemrég még a Karácsonyról írtunk, most meg már itt van a „nyakunkon” a Húsvét! Meg kell hagyni, idén elég korán jön ez az ünnep, a természet még nem ébredt fel téli álmából, és az időjárás sem bánik velünk túl kegyesen. De sem az eső, sem a hó nem tudja elvenni tőlünk az igazi húsvéti hangulatot, legfeljebb egy kicsit besegít az eső is a lányok-asszonyok locsolásába, a hegyvidékeken pedig havas nyuszik és bárányok is színezik majd a képet. Mostani cikkünkkel mi magunk is szeretnénk hozzájárulni a húsvéti hangulat elővarázslásához. Elutazunk húsvétolni (persze csak virtuálisan) Csehországba, és megismertetjük olvasóinkat az ottani húsvéti szokásokkal, amelyek a különbözőségük ellenére sem állnak a magyartól távol.

A cseh emberek Európa többi országához hasonlóan a keresztény hagyomány szerint ünneplik meg a Húsvétot. Ahogy nálunk is, a húsvéti népszokásokban a pogány hagyományok is helyet kapnak főként a termékenységi rítusok által. Ilyen tájt minden az öröm és az újjászületés üzenetét közvetíti. A cseh szimbólumok alapvetően nagyon hasonlóak a mieinkhez: színes és díszített (hímes) tojások, kis nyuszik, bárányok, barka ágak és még sorolhatnánk. Nézzük időrendbe, mi is történik Bohemia szerte a Húsvéthétfőt megelőző héten, amelyet a keresztények nagyhétnek neveztek el. Itt szeretnénk leszögezni, hogy Csehország az egyik legszekulárisabb ország Európában, azaz finoman szólva sem túlzottan vallásos a lakossága. De a hagyományos keresztény ünnepek megérkeztével mégis nagy beleéléssel vesz részt mindenki a hagyományos népszokásokban még akkor is, ha éppen nem is ismeri teljesen azok eredetét. De térjünk vissza a nagyhéthez, amelyet a Virágvasárnap vezet be. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, a kereszthalála előtti vasárnapon, ahol nagy ünnepléssel köszöntötték.

Az elmaradhatatlan hímes tojás

Csehországban a nagyhét további napjai elég különleges elnevezéseket kaptak. A szerdát például Ronda szerdának (Škaredá středa) keresztelték el. Ekkor fejeződik be a diákoknak az iskola, ami nem is baj, hiszen a gyerekeknek fel kell készülnie az ünnepre. Érdekes nevet kapott a Nagycsütörtök is, amelyet német hagyományokat követve Zöld csütörtöknek (Zelený čtvrtek) neveztek el. Ezen a napon annak érdekében, hogy egész évre biztosítsák az egészségüket, a cseh emberek főleg zöld ételeket fogyasztanak, mondjuk spenótot, zöldborsót, vagy éppen káposztát. Az ételek zöldülését manapság már az italok is követték. Erre a napra a Starobrno, a Ježek és más kisebb sörgyárak is szuper titkos recept alapján, speciális technológiával zöld sört készítenek. A zöld színt többek között azzal érik el, hogy az árpa és komló mellé különféle gyógynövényeket, vagy éppen csalánt főznek a sörbe. Ez ám az egészség biztos záloga, elvégre a hit és a folyadékfogyasztás is nagyon fontos az egészségünk szempontjából. Nagycsütörtök este elnémulnak a harangok, de Csehország szerte lesznek olyan helyek, ahol nem köszönt be a teljes a csend, de erről majd egy kicsit később ejtünk szót.
Zöld sör - Zelené Pivo
Nagypénteken (Velký pátek) alapvetően a cseh emberek is böjtölnek, a liturgiában Jézus keresztre-feszítéséről emlékeznek meg. A hagyomány szerint ekkor nem lehet mosni, földmunkát végezni, sőt kölcsönt adni és kérni sem. Finoman szólva ez sem egy klasszikus banki ügyintéző nap. A Nagyszombat (Bilá sobota) első fele csendesen telik, ekkor készülnek otthon a finom ételek, a fiúk fonják a fűzfa ostorukat, a lányok festik a tojásokat, majd a hívők a délután során a feltámadást ünneplik a templomokban. Az otthonokban a böjt végét ünnepelve bárányhúst és édes kelt tésztákat fogyasztanak, vagy éppen ennek a kombinációját, a bárány (beránek) formájú süteményt.
Előregyártott pomlázkák
Húsvétvasárnap (Boží hod velikonoční) kiteljesedik az ünnep, az asztalokra felkerülnek a hagyományos húsvéti ételek, a tojás, a bárány, a sütemények, a bor és a kenyér és sok más finomság. Karácsonyt követően ilyenkor gyűlik össze először a nagy család, rokonok és ismerősök.

Beránek, tojás, és csoki nyúl (Forrás: blesk.cz)
Húsvéthétfőn, azaz Piros hétfőn (Červené pondělí) a fiúk kora reggel keltik a lányokat és a gondosan fonott ostoraik segítségével nem kis dolgot tesznek, egészséget varázsolnak. Elüldözik a betegséget, lustaságot és életerővel ajándékozzák meg a lányokat és asszonyokat. A fiatal lányok mindehhez még jó nagy adag vizet is kapnak a nyakukba, akárcsak Magyarországon. Ezért a nemes fiatalító kúráért cserébe a fiúk festett tojásokat és cukorkát kapnak, no meg egy kis aprópénzt. A felnőtt férfiak megelégednek egy kis itókával, például Tuzemákkal is. A régi időkben a férfinép még muzsikálva és énekelve járta hétfőn az utcákat, ma inkább már csak verset mondanak és az egészet csak a romantikus életérzés és a mulatság kedvéért művelik. Sok férfi bizony még azt is elfelejti, hogy a lányokat csak finoman illik „elnáspángolni”. Hogy mivel is? Nos arra a cikkünk vége felé visszatérünk.
A fiúk vesszőfutása
Csehország egyes részein még különleges hagyományok is élnek. Morvaországban még fellehető az a szokás, amikor is a 6 és 15 év közötti, hanák népviseletbe öltözött fiúk, naponta három alkalommal körbejárják a települést. Erre a harangok Rómába menetele idején azaz nagycsütörtöktől nagyszombatig kerül sor. A harangok helyettesítését kereplőkkel, csörgőkkel és egyéb hagyományos zajkeltő eszközökkel oldják meg a srácok és így űzik, hajtják el Júdást. Ezt a már csaknem elfeledett népszokást az Olomouc közelében található Čechovicében élesztették újra 1992-ben. A csütörtöktől tartó vonulás végén, nagyszombat dele környékén a fiúk minden háznál megállnak és addig csörögnek, zajonganak amíg nem kapnak egy kis pénzt. A kiharcolt summát aztán szétosztják maguk között vagy éppen különböző nemes célokra ajánlják fel. Egyes források szerint a Morva vidéken már a 8. század végén is szokás volt a csörgők és egyéb zörgetők használata, amelynek alapvetően a tél elűzése, a nap várása és imádata volt a célja.
Versikélés, pomlázkával a kézben
Ehhez nagyon hasonló a cseh vidék Pardubice régiójában a 19. század óta ma is élő hagyomány a "Hrkáčů", azaz a sétáló Júdás vagyis egy a másikhoz nagyon hasonló „körmenet”. A különbség csak annyi, hogy ebben Júdás maga is megszemélyesítésre kerül egy hosszú süveges szalmabábunak öltözött fiatalember formájában. A szombati menet végén a szalma öltözetet (természetesen annak viselője nélkül) rendszerint elégetik.

Tojásgyűjtő szekér, Júdás, és a csörgőt toló gyerekek (Forrás: T. Kubelka)
Nem beszéltünk még a húsvéti népszokások egyik legfontosabb eszközéről a pomlázkáról, amivel a lányok már említett fiatalítása, azaz elfenekelése történik. Az elnevezése a „pomladit” megfiatalítani szóból ered. A korbácsokat sokan maguk fonják vízbe áztatott fűzfa ágakból, amelyek 4-10 szál vesszőből készülnek egy cseppet sem könnyű technikával. A hosszuk 60-80 cm, de van akinek a 2 métert is eléri a pomlázkája. Ez ugyanolyan „gaztett” a hölgyek ellen, mint a nálunk 10 büdös kölniből kevert locsolóvíz. Meg kell hagyni, nem irigyeljük azt a hölgyet, akit ezzel fiatalítanak meg. A lányok a remélhetőleg finom és gyors elfenekelés (eredetileg csak finom lábszár paskolás) után masnit kötnek a fiúk korbácsa végére, azok nem kis büszkeségére. Annyira népszerű ez a húsvéti eszköz, hogy gyakran a Húsvéthétfőt Pomlázkának is nevezik. A múltban a gazdák feleségei is használták rituális célokra a pomlázkát. Férjüket, gyerekeiket, valamint a fiatal állatokat a jó egészség biztosítása érdekében elnáspángolták.

Pomlázkázás
A cseh „pomlázkázáshoz” hasonló népszokás hazánkban a Dunántúlon ismeretes. A vesszőzés nevű húsvéthétfői népszokást főként a szlovák nemzetiségiek által lakott Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben gyakorolják. A vesszőt "siba"-nak, az akciót pedig sibálásnak hívják és nálunk is szalagot kötnek a lányok a siba végére.

Mindenkinek kívánunk locsolókban és tojásokban gazdag Boldog húsvéti ünnepeket!

Veselé Velikonoce!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése