2013. március 29., péntek

Húsvét Csehországban, avagy elő a pomlázkával!

Gyorsan szalad az idő, nemrég még a Karácsonyról írtunk, most meg már itt van a „nyakunkon” a Húsvét! Meg kell hagyni, idén elég korán jön ez az ünnep, a természet még nem ébredt fel téli álmából, és az időjárás sem bánik velünk túl kegyesen. De sem az eső, sem a hó nem tudja elvenni tőlünk az igazi húsvéti hangulatot, legfeljebb egy kicsit besegít az eső is a lányok-asszonyok locsolásába, a hegyvidékeken pedig havas nyuszik és bárányok is színezik majd a képet. Mostani cikkünkkel mi magunk is szeretnénk hozzájárulni a húsvéti hangulat elővarázslásához. Elutazunk húsvétolni (persze csak virtuálisan) Csehországba, és megismertetjük olvasóinkat az ottani húsvéti szokásokkal, amelyek a különbözőségük ellenére sem állnak a magyartól távol.

A cseh emberek Európa többi országához hasonlóan a keresztény hagyomány szerint ünneplik meg a Húsvétot. Ahogy nálunk is, a húsvéti népszokásokban a pogány hagyományok is helyet kapnak főként a termékenységi rítusok által. Ilyen tájt minden az öröm és az újjászületés üzenetét közvetíti. A cseh szimbólumok alapvetően nagyon hasonlóak a mieinkhez: színes és díszített (hímes) tojások, kis nyuszik, bárányok, barka ágak és még sorolhatnánk. Nézzük időrendbe, mi is történik Bohemia szerte a Húsvéthétfőt megelőző héten, amelyet a keresztények nagyhétnek neveztek el. Itt szeretnénk leszögezni, hogy Csehország az egyik legszekulárisabb ország Európában, azaz finoman szólva sem túlzottan vallásos a lakossága. De a hagyományos keresztény ünnepek megérkeztével mégis nagy beleéléssel vesz részt mindenki a hagyományos népszokásokban még akkor is, ha éppen nem is ismeri teljesen azok eredetét. De térjünk vissza a nagyhéthez, amelyet a Virágvasárnap vezet be. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, a kereszthalála előtti vasárnapon, ahol nagy ünnepléssel köszöntötték.

Az elmaradhatatlan hímes tojás

2013. március 27., szerda

Csehországi sörfőzdék IX. - „Tábori sörverseny” - Pivní Pečeť 2013

A sörfőzdés sorozatunk legújabb cikkében ezúttal rendhagyó módon nem egyetlen „sörforrásról” szólunk, hanem egy csehországi sörminősítő verseny eredményein merengünk el

A minap az egyik boros honlap böngészése közben az alábbi borszakértői véleményre bukkantam: „A bor egyik legfontosabb előnye a sörhöz képest, hogy az emberek fejében nem kötődik szezonhoz, ugyanúgy fogyasztjuk télen és nyáron, és egyaránt tekinthető a mindennapok és az ünnepek italának, emellett beszélgetésekre, kellemes közérzetre, ellazult állapotra és étkezésekre asszociálunk róla.” Ezen sorokat olvasván rögtön erőteljes fejcsóválásba kezdtem és ennek iránya bizony nem függőleges, hanem vízszintes volt. Amellett, hogy minden bizonnyal komoly felmérések igazolják a fenti megállapítást én egyáltalán nem látok ebben a tekintetben különbséget a kulturált bor- és sörfogyasztás között. Ha valaki csak a nyári hőségben, kizárólag szomjűzés céljából tudja elképzelni a ser intenzívebb kortyolását, az valószínűleg kicsiny hazánkra korábban (és egyes területeken manapság is) jellemző igen gyenge sörválasztékon szocializálódhatott, azaz gőze sincs arról, hogy hányféle sör készül akárcsak Csehországban, mennyi különböző ízvilágot tudnak tükrözni a változatos, zömmel komló alapú sörcsodák. A sörfogyasztás egyáltalán nem kötődik az évszakokhoz, ünnepekhez, pontosabban olyan mértékű a változatosság a sörök terén, hogy minden egyes alkalomra meg lehet találni a legmegfelelőbb (alkoholtartalomban, színben, ízben stb.) nedűt.

A 23. tábori sörverseny plakátja
Aki saját maga szeretné megtapasztalni a sörök rendkívüli változatosságát, annak irány egy nagy sörfesztivál, sőt még jobb ha egyenesen egy sörminősítő versenyre látogat el. Ahogyan azt már egy korábbi cikkünkben is említettük, minden év februárjában a dél-csehországi Tábor városában rendezik meg a „Slavnosti piva Tábor” nevű eseményt, ahol számos kategóriában mérik össze a sörgyárak, illetve a a sörfőző mestereik a tudásukat. A 2013. évi versenyen is 128 (!) sörfőzde csaknem 500 (!) különféle terméke 27 kategóriába sorolva próbálta a legkedvezőbb véleményt elnyerni a minden bizonnyal „májban gazdag”, sörminősítésre edzett ízlelőbimbójú ítészektől. A nemzetközi viadalon természetesen nem csak cseh sörök versenyeztek, hanem a résztvevők között megtalálhattunk orosz, német, belga, szlovák, örmény, lengyel, sőt japán, norvég „nemzetiségű” italokat is. A több fordulóban, kieséses rendszerrel megrendezett vetélkedők végén a három dobogós az arany, ezüst,és bronzérmet, pontosabban Pecsétet (Pivní Pečeť) nyerte el.

2013. március 25., hétfő

Csehország „lakatlan” területei II.

Az előző cikkünkben a Csehországban található katonai gyakorló területekről írtunk, azokról a nagyobb térségekről, amelyek talán első hallásra meglepő módon de mégis igen jelentős természetvédelmi szerepet tölthetnek be. Miért is? Nos mindenekelőtt ezek a területek elzártak, rajtuk nincs állandó emberi jelenlét, nincs, vagy csupán nagyon korlátozott mértékű a bárminemű gazdasági tevékenység. Továbbá a területek vízelvezetése csaknem természetes, többnyire alacsony szintű az emberi káros anyag termelés, felhalmozás mértéke. A korábbi települések helyén már összefüggő jórészt közel természetes vegetáció alakult ki. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ezek a területek mintegy visszatértek egy középkor előtti állapotba, ami kifejezetten jót tett a természetes növénytakarónak, és az állatvilágnak egyaránt. A különböző rendszerességgel megtartott hadgyakorlatok természetesen egy-egy helyen drasztikus hatással járnak, de ezek összességében jóval kevésbé kártékonyak, mintha az évtizedek során folyamatos intenzív mező- vagy erdőgazdálkodást folytattak volna.

Patak a boleticei katonai gyakorló területen

2013. március 22., péntek

Csehország „lakatlan” területei I.

A cikkünket egy vallomással kezdeném. Gyerekkorom óta vonzódom a térképekhez. Annak idején elég volt a kezembe adni egy Földrajzi Atlaszt vagy akár egy szimpla turista térképet és a világ körülöttem azon nyomban megszűnt, mondhatni jól elvoltam órákon át, csöndben és nyugodtan, mint egy igazi jó gyerek, a szüleim nem kis örömére. A térképek nekem módot adtak arra, hogy „körülnézzek” a világban, felmásszak a Himalájára, vagy éppen leússzak a Mariana-árok mélyére, bejárjam a hegyeket-völgyeket, falvakat, városokat, sivatagokat, rengetegeket. Felnőve a „jó gyerekségem” persze már „csöppet” megkopott, de a térképek szeretete mindmáig velem maradt, és részben ennek köszönhetően töltöttem anno pár évet az ELTE TTK Földrajz Tanszékén. De mi köze ennek Csehországhoz? Egy kis türelem, mindjárt rátérek!

Brdy lakatlan foltja

2013. március 20., szerda

Varázslatos Český Krumlov VIII. - Az alkimista háza a Széles utcában - Široká 77.

Český Krumlov történelmi belvárosa az ide érkező turista számára az évszázadokon át fennmaradt középkori hangulat megtestesítője. A szűk utcácskákon járva, az ódon épületeket látva az a képzetünk támad, hogy itt minden állandó, nem változik semmi. Nem is tévedhetnénk ennél nagyobbat! Krumlov mindig is egy igen élő, folyton változó város volt és ezek a változások manapság talán még inkább felerősödtek. A város turisztikai célú hasznosítása az épületek változtatását hozta magával és ez nem csak a külső felújításokban, hanem az időnként drasztikus belső átalakításokban is jelentkezik. Egy korábban lakó funkciójú ház panzióvá, üzletté, bankfiókká stb. változtatása nyomán számtalan középkori belső épület elem tűnik el, így az elmúlt évtizedek során a krumlovi belváros házainak jelentős része alakult át.



Široká utca

2013. március 17., vasárnap

Cuknštejn vára

Csaknem egy évvel ezelőtt, azaz blogunk hajnalán "Séta a Teréz-völgyben" címmel bejegyzést írtunk a dél-csehországi Nové Hrady városka gyönyörű angolparkjáról. Ekkor csak amúgy szőrmentén említettük meg azt a külön érdekességet, hogy a park határában, a Stropnice patak feletti dombtetőn áll egy szép kis váracska, amelynek bemutatása megérdemel egy önálló cikket. Nos most erről a Cuknštejn nevet viselő pici, de annál impozánsabb várról szólunk.

Cuknštejn

2013. március 13., szerda

A cseh konyha egy prágai magyar szemével

Üdvözöljük vendégblogíróink sorában Cséfalvay Ildikót, Prágában élő, a Felvidékről származó magyar idegenvezető hölgyet, akinek a neve nem ismeretlen a Csehországért lelkesedő olvasók, a cseh fővárost felkereső utazók számára. 2011-ben jelent meg a "Prága nem ereszt el" című könyve, és az ő munkáját dicséri a Panoráma Könyvkiadó Városkalauzok sorozatának Prágáról szóló tagja is. Mostani írásában a cseh konyháról ad személyes hangvételű leírást.
Prága, nem ereszt el


2013. március 11., hétfő

Akkor és most 9. – Szent Bertalan-katedrális és főtér – Plzeň

Akkor és Most sorozatunk legújabb tagjaként készült cikkünk során Plzeň-be, a „cseh sör fővárosába” utazunk. Most mégsem a folyékony kenyér utáni éhség, hanem a szó szerinti „magas” kultúra iránti érdeklődésünk vezetett minket ide. Magas, méghozzá csaknem 103 méteres, ugyanis a város főterén (Köztársaság-tér) álló Szent Bertalan-katedrális (Katedrála sv. Bartoloměje) hosszan elkeskenyedő tornya ekkora csúcsra tör. A távolról is jól látszó egy tornyú épület kiemelkedik a környezetéből, és egészen 1981-ig a Csehország legmagasabb épületének számított. Azóta ugyan ketten beelőzték, és mára leszorult a dobogó harmadik fokára (megőrizve az élpozíciót a templomok körében), de ez a bronzérmet érő helyezés is megér nem egy misét.
301 lépcsőn felfelé

2013. március 8., péntek

Utazók! Irány a Karlovy Vary-i Kerület!

Egy őszinte vallomással kezdeném: Szeretek csomagot kapni. Persze nem éppen az aktuális „gazdaságélénkítő azaz inkább életnehezítő” (adó)csomagokra gondolok, amivel már tele a padlás, és még csak nem is a „Mikulás-csomagokra”, amelyek már nem csak decemberben érkezhetnek, nem éppen csokoládéval töltve, hanem a klasszikus, postás hozta, becsomagolt kartondoboz csomagokra, amelyekben mindenféle érdekesség, szépség, váratlan vagy várt de többnyire felettébb kellemes meglepetés „lakozik”. Az ember gyermeki énje ilyenkor tör csak elő igazán, miközben nekiáll a türelmetlen csomag bontásnak. Mintha előrehozott Karácsony lenne.
Csomagot hozott a Pósta!

2013. március 5., kedd

Idézet és pár kép VII. - Jaroslav Hašek - Hogyan főztem magamnak lágy tojást

Az alábbi idézetünk Jaroslav Hašek tollából származik, kinek neve számunkra összefonódott „Švejk, a derék katona” alakjával. Azonban Hašek, aki éppen 90 évvel ezelőtt fejezte be földi pályafutását, életében számtalan „Švejk független” elbeszélést, novellát, tárcát is írt, jóformán minden irodalmi műfajban alkotott, természetesen a maga szarkasztikus, szatirikus stílusában. A most olvasható kis humoreszk (Hogyan főztem magamnak lágy tojást) is egyike a zseniális elme kortalan remekműveinek:

Jaroslav Hašek

2013. március 3., vasárnap

Az emberi fáklyák emlékezete II. – Jan Palach követői, égő magyar fáklyák

Emberi fáklyákról szóló cikkünket Jan Palach követőivel folytatjuk: 

A Jan Palach búcsúlevelében említett, öngyilkosságra is képes önkéntesek csoportja ugyan nem létezett, de példáját mégis sokan követték, és nem csak Csehszlovákiában, hanem számos más szocialista országban is.

Ryszard Siwiec
A legjobban dokumentált, de a maga idején semmilyen hírverést nem kapó, politikai tiltakozás szándékú önfelgyújtás hőse - áldozata Ryszard Siwiec, egy 60 éves lengyel közhivatalnok volt. Ha már Palachot hívja az egyes számú fáklyának a közemlékezet, akkor Siwiec tekinthető a nulladiknak, ugyanis ő hónapokkal korábban, 1968. szeptember 8-án borította lángba magát Csehszlovákia katonai megszállása elleni tiltakozásul. Tettét nem kevés szemtanú jelenlétében, egy zsúfolt stadion lelátóján követte el. Habár majd százezer ember nézte végig döbbenten a tettét, mégis a lengyel állambiztonsági szerveknek sikerült az esetet teljes homályban tartani, magyarán eltussolni. A hazugság-gépezet rendkívül hatékonyan működött, a hír nem szivárgott ki, így szinte kizárt, hogy Jan Palach róla vett volna példát. Ugyanakkor éppen az állambiztonságiaknak „köszönhetően” fennmaradtak a lángoló protestálásáról szóló filmfelvételek. 

2013. március 1., péntek

Az emberi fáklyák emlékezete I. – Jan Palach, az első fáklya

2013. február 27-én a Cseh Centrum, a CzechTrade és az HBO Magyarország szervezésében került sor az Olthatatlan (Hořící keř – Égő csipkebokor) című három részes drámasorozat első részének magyarországi premier előtti vetítésére. A filmet a nagyközönség március 3-án, 10-én és 17-én, 21:45-ös kezdettel a magyar HBO csatornán tekintheti meg. A film vetítését megelőzően Michal Černý a Cseh Centrum igazgatója, Helena Bambasova nagykövet asszony és Benda Gergely az HBO Magyarország kereskedelmi és értékesítési igazgatója köszöntötte a jelen lévőket, majd Mitrovits Miklós történész adott betekintést a film történelmi hátterébe.


Jelenet az Olthatatlan című filmből