Az emberiség legújabb korszakában folyton akad egy olyan műszó, amely váratlanul előbukkan, rövid időn belül hódító útra indul, majd hamarosan az egész világon elterjed. A szavak egy része csak rövidebb életű, inkább szakmaspecifikus, ám olykor-olykor születnek olyan kifejezések is melyek stabilan beépülnek a különféle nyelvek szókincsébe. Ezen szavakat százmilliók használják, de ők vajmi keveset sejtenek arról, hogy kinek is köszönhetik a szó megalkotását. Ilyen szavunk a robot is, melyről az idősebb, a kötelező orosz nyelvoktatás „áldását” élvező magyar honfitársaink azért rögtön és felettébb helyesen érzik, hogy ez a kifejezés szláv eredetű lehet. De lássuk honnan is származik, kinek az agyából pattant ki anno.
 |
| A két Čapek |
A robot kifejezés szülőatyjának az 1887-ben Hronovban született Josef Čapek, egy a múlt század első felében aktív cseh kubista-minimalista festő, karikaturista és író tekinthető, ám a szó elterjedéséhez egy „apró” testvéri cselekedet is szükségeltetett. Josefnek ugyanis akadt egy három évvel később született testvére, Karel, aki az 1920-as évek hajnalán nyitotta nagyra művész szárnyait, majd színdarabjaival, regényeivel csakhamar világszerte ismertté vált.
A világhírhez vezető útjának egyik első, s talán legfontosabb állomása a R.U.R. című darab megírása és annak színrevitele volt. A színmű címének három betűje a Rossum univerzális robotjai (Rossumovi univerzálni roboti), egy mesterséges intelligenciát gyártó képzeletbeli gyár nevének első karaktereiből adódott. A darab egy utópisztikus mese a távoli szigeten működő üzemről szól, amely megrendelésre különféle emberszerű robotokat (androidok) gyárt, ám a robotok egy idő után fellázadnak. A mű az ember-robot közti különbséget, a tudomány szerepét és felelősségét boncolgatja, azt vizsgálva, hogy mi is teszi emberré az embert. Az 1921-ben színpadra állított darab újszerűségével, filozofikus mélységével hamar világsikert aratott, pl. egy londoni színházban George Bernard Shaw, G.K. Chesterton angol írók is kifejtették értelmezésben ugyan eltérő, de a színdarabot egységesen dicsérő kritikájukat.
 |
| R.U.R. egy filmfeldogozásban |
A R.U.R-t még ebben az évben bemutatták hazánkban, majd ezt követően még többször színpadra állították a kor legnevesebb színészei (pl. Gombaszögi Ella, Kertész Dezső) közreműködésével. Maga a robot szó is rögtön bekerült a szótárunkba, melyet az említett Josef Čapek javasolta használatra a testvére számára, kitalálásakor a robota azaz jobbágymunka szóra gondolva. (A robot szó a magyarban még a jobbágyok által végzett munka mellett a „málen(y)kij robot”, azaz a munkatáborban végzett „kis munka” kifejezésben is megmaradt, de magát a robot, mint mesterséges intelligenciájú gépet takaró kifejezés közvetlenül Čapekéktől származik.)
 |
| 1924 |
A hitlerista Németországot gyűlölő és ellene aktívan agitáló Čapekék közül Karel az erősödő náci befolyás ellenére sem élt a Londonban emigrálás lehetőségével, jólehet a németek már a kettes számú közellenségként tartották számon. Csehszlovákia megszállásakor egyik első lépésként próbálták letartóztatni, nem értesülve arról, hogy Karel pár hónappal korábban tüdőgyulladásban elhunyt. A hoppon maradt Gestapo ügynökök bosszúból helyette a feleségét és testvérét, Josefet fogták le. Josef később, ismeretlen időpontban a Bergen-belseni koncentrációs táborban hunyt el. Maradványait nem találták meg, a halálának 1945-ös dátumáról is csak a bíróság határozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése