Cseh búvárokról a magyar sajtóban

Pár nappal ezelőtt, május 29-én este tragikus hajószerencsétlenség áldozata lett a „Hableány” nevű sétahajó, a két fős magyar személyzet mellett 33 dél-koreai turistával a fedélzetén. A nála sokkal hatalmasabb MV Viking Sigyn nevű szállodahajó a kis személyhajót az ütközést követően maga alá gyűrte, amely ezt követően pár másodperc alatt elsüllyedt. A hajószerencsétlenséget mindössze 7 fő élte túl, az áldozatok többségét még a Duna, sokakat pedig az elsüllyedt Hableány rejtheti. A hajó kiemelése a megáradt folyóból és a hajóban rekedt áldozatok felszínre hozatala nemzetközi összefogással zajlik. A magyar búvárok, katonák, rendőrség és műszaki szakemberek csapatához csatlakozott osztrák Cobra egység, koreai búvárok és más szakemberek, valamint 4 cseh búvár is. Ez nem az első alkalom, amikor cseh búvárokról adnak hírt a magyar sajtóban. Lássunk néhány további példát, köztük magyar vonatkozásúakat is.


Bohuslav Koutecky

2002 januárjában zajlott le az egyik legnagyobb magyarországi barlangi mentési akció. Az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő Esztramos-hegy belsejében található Rákóczi 1. sz. barlangban rekedt Szilágyi Zsolt mentése érdekében a magyar, szlovák és cseh búvárokból álló mentőcsapat összesen 286 merülést hajtott végre, majd 120 óra elteltével sikeresen kimentették a bajba került az alig több, mint két méter hosszú és 1 méter széles üreg párkányára szorult társukat. A mentés során felmerült a sziklarobbantás esélye is, melyhez Bohuslav Koutecky szpeleológus, erdészmérnök segítségét vették volna igénybe.


Merülés a Ko'ox Baal barlangrendszerbe
Cseh búvárokról szerencsére nem csak katasztrófák, balesetek során kapunk hírt, hanem felfedezéseknél is. 2012 januárjában az akkor már 9 éve a Yucatán-félsziget barlangjaiban kutató cseh és szlovák búvárok a Ko’ox Baal rendszert tárták fel teljesen. A munkálatok során megállapították, hogy a barlang nem kevesebb, mint 56,5 kilométer hosszú, azaz a Föld negyedik leghosszabb víz alatti barlangrendszere.


A Szent István csatahajó a találatok után
2006-ban cseh búvárok kutatták át a 151 méter hosszú és 20 ezer tonnás Szent István csatahajót. Az I. Világháború során, 1918. június 10-én olasz gyorsnaszádok torpedói által elsüllyesztett hadihajó éppen az első bevetésének gyülekezőhelyére igyekezett, mikor utolérte a végzete. A hajó nem csak a magyar, hanem a cseh történelem egy darabja is, hiszen a fegyverzetét a pilseni Škoda gyárban készítették, a páncélzatát pedig a vítkovicei (Ostrava) vasműben állították elő. Az hadihajó tragédiája során 41 magyar tengerészen túl számos más nemzet, így cseh tengerész is az életét vesztette (46 fő). A csatahajót 2018-ban is kutatta egy magyar vezetésű búvárexpedíció, melyben cseh búvárok, - köztük az egykor a hajón szolgáló cseh tengerész dédunokája - is részt vettek.


Az U16-os tengeralattjáró
2017-ben a dél-albániai tengerpart közelében kutató cseh búvárok találtak rá az egykori osztrák-magyar monarchia haditengerészete U16-os tengeralattjáró roncsaira. A cseh búvároknak sikerült lemerülniük elsőként a Jón-tenger fenekén fekvő hajóhoz, mely 1916 októberében az olasz hadihajókkal való csatározás során süllyedt el. A cseh búvárok, kutatók érzelmi kötődése az elsüllyedt I. világháborús hajókhoz, hiszen a háborúban az osztrák-magyar tengerészetnél több, mint 5000 cseh is szolgált.

Cseh búvárok a tengeralattjáró roncsainál

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése