2017. február 8., szerda

2017 a barokk éve Csehországban I. – a főbb építészeti stílusokról dióhéjban

A Cseh Turisztikai Hivatal minden évben egy-egy központi téma köré fűzi fel a turisztikai eseményeit, programjait. Idén a barokk évét hirdették meg, nem véletlenül, hiszen Csehország a barokk építészet számtalan remekművének ad helyet. A most induló, és az év során néhány alkalommal jelentkező kis sorozatunkban mi is megemlékezünk a barokkról, a barokk építészetről, zenéről és egyéb művészeti ágakról, természetesen elsősorban Csehországra koncentrálva. A cikksorozatunk első részében azonban még nem merülünk el a barokkban, inkább egy kis alapozással, mondhatni ismeret felfrissítéssel kezdünk a különféle építészeti stílusokról.


Prága a különböző építészeti stílusok gazdag tárháza

Általános-, középiskolai, esetleg felsőbb szintű iskolai éveink során, még ha építészetről külön nem is tanultunk, de némi betekintést kaphattunk a különféle építészeti stílusokba. Mindezekből persze sokunknál csak némi tudásmorzsa maradt fenn, így érdemes a legfontosabb ismereteinket feleleveníteni. Nem kis könnyebbséggel az ókori építészetre most nem térnénk ki, hiszen a stabilan csak a kora középkorban benépesült Cseh földek esetében (kívül esett a Római Birodalom határain) nem éppen beszélhetünk a IX. század végénél korábban épült kőépítményekről. A mai Csehország területén az első ismert épület az i.sz. 884-ben emelt Levý Hradec-i Szent Kelemen-temploma lehetett, de az eredeti mivoltát a többször átépített mai építmény már csak alapzatának töredékeiben hordozza. 


A Levý Hradec-i templom
A középkor első jelentős építészeti stílusának a románt tekintik (romanika). Jellemzően a X. századtól a XIII. század elejéig tartott majd fokozatosan, de lényegében átmeneti stílus nélkül felváltotta a gótika kora a maga gótikus stílusával, már a XII. század végétől kezdve. A csehországi román stílus jegyeit ma a legtöbb esetben erősen átépítve fennmaradt templomok, kolostorok, rotundák esetében figyelhetjük meg. A gyorsan beköszöntő gótika három fő szakaszra oszlik a korait az érett vagy dekoratív követte, majd egészen a XVI. század derekáig kitartva a késői gótikus stílussal zárult. A gótika korában került sor először a városok első tervszerű átalakítására, megerősítésére, a várak erőddé alakítására. Egyik fő jellegzetessége, hogy a román félkörívet felváltja a csúcsív, amely könnyebb, ablakokkal sűrűbben áttört, sokszor kívülről támpillérekkel megerősített falszerkezetekhez vezetett. A védelmi célra tervezett román kori várak egyre inkább díszesebbek és lakályosabbak lettek. A cseh gótika főként IV. Károly uralkodása alatt virágzott, aki Petr Parléřt, a közép-európai gótika igazi vezéralakját szegődtette az udvarába. IV. Károly támogatásával Parléř olyan építményeknek adott életet, mint a prágai Károly-híd, a Szent Vitus-székesegyház, vagy éppen a kutná horai Szen Borbála-templom szentélye.


Kutná Hora - Szent Borbála-templom
Csehországban a vallási háborúknak köszönhető stagnálás miatt a gótikát csak igen lassan váltotta fel a XV. század elején született reneszánsz. A XV. század vége felé a reneszánsz stíluselemek előbb keveredtek a késő gótikus stílussal és csak a XVI. század elején épültek az első tisztábban reneszánsz épületek. Ezekre az egyik legszebb példa a prágai Lobkowitz-palota, de a cseh vidékről is napestig sorolhatnánk a szebbnél szebb reneszánsz házakat, városközpontokat, palotákat (Telč, Slavonice, Opočno, Litomyšl, Velké Losiny, Kratochvíle, Náměšť nad Oslavou, Jindřichův Hradec, Dačice, Častolovice, Libochovice, Oslavany stb.) A reneszánsz során már nem csak az egyházi építészet kapott hangsúlyt, hanem a világi is, a földi élet és ezzel együtt a kényelem, a szépség, a harmónia került előtérbe. A reneszánsz stílus jellegzetességei a sgraffito díszítések, melyek oly csodássá varázsolják a cseh kastélyok, polgári épületek, templomok sokaságát.

Slavonice reneszánsz tere
A humanizmus és felvilágosodás korának azonban hamarosan vége lett és a XVI. század végén az ellenreformáció elindulásával, és az abszolutista királyságok megszületésével párhuzamosan életre kelt a barokk. A barokkról és különösen eme stílus csehországi megjelenéséről, jellegzetességeiről később még részletesebben értekezünk ezért most csak annyit jeleznénk, hogy a sokak által kevéssé kedvelt, mások által viszont imádott barokk nélkül a mai Csehország elképzelhetetlen lenne. A barokkot, valamint annak egyfajta díszítőstílus (ellen)párját a XVIII. század elején született rokokót szépen lassan felváltotta a klasszicizmus, a visszatérés az ókori görög-római alkotásokhoz. A szinte szertelen túldíszítettség, dinamizmus helyett a nyugalom és egyensúly vált uralkodóvá. Újból visszaszorult az egyházi építészet és egyre fontosabbá vált a lakásépítés. Ekkortájt kezdek el megszületni a soklakásos, palotaszerű bérházak, középületek, múzeumok, vásárcsarnokok, tőzsdék. A XIX. századra a neostílusok megjelenése (neoromán, neoreneszánsz, neobarokk) jellemző, de egyúttal le is zárulnak a nagy építészeti korok. A soron következő stílusok (pl. szecesszió, eklektika, funkcionalizmus, konstruktivizmus, kubizmus, minimalizmus, szocialista realista építészet) már hatásukban sem vethetőek össze klasszikus nagy társaikkal. 
A zvolei barokk templom
Ennyit így röviden, sorozatunkban legközelebb a barokk történetével, főbb ismertető jegyeivel ismerkedhetünk meg részletesebben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése