2016. október 11., kedd

Csehország természet-, tájvédelmi területei XX. - Český kras – Cseh karszt

Prágától délnyugatra, a főváros közvetlen közelében fekszik az 1972-ben alapított Český kras tájvédelmi terület, magyarul a Cseh karszt. Az itt található 12823 hektáros terület szívében áll a turisták által lelkesen és nagy számban látogatott csodálatos Karlštejn vára, így bátran mondhatjuk, hogy sok magyar honfitársunk is megfordulhatott már ezen a varázslatos értékekkel bíró vidéken. A Berounka folyó által kettészelt, nyugat-kelet irányban húzódó tájvédelmi területet keletről Radotín, mint Prága városrésze, délről a Berounkát szegélyező kisebb települések, majd Liteň és Všeradice határolja. Ez utóbbi település egyben a kiterjedésének déli határát is jelenti. Nyugatról Suchomasty és Koněprusy, míg északról Tetín, illetve Loděnice szegélyezi a mind természeti, mind kulturális, építészeti szempontból is gazdag körzetet.


A Cseh karszt

Összesen 12 kis város, falu fekszik a tájvédelmi területen belül, és 29 további szegélyezi. A Cseh karszt vidéke ugyan elsősorban a geológusok, geográfusok és őslénytanászok számára jelenti azt a remek helyet, ahol tanulmányozhatják a szilur és devon korból származó mészkő formációkat (karszt jelenségeket, köztük barlangokat) és a benne rejlő ősmaradványokat (pl. pörgekarúak, korallok, fejlábúak, kagylók stb.), de a karsztterületekre jellemző gazdag növény és állatvilága a biológusok, s a karsztvidék szemet gyönyörködtető formagazdagsága pedig még a mezei turisták lelkesedését is képes felizzítani. 




Az enyhe klímájú, de viszonylag száraz területről a kevés csapadék is gyorsan eltűnik a mészkő hasadékrendszereiben, majd a föld alatt veszi az irányt a mélyebben fekvő Berounka folyó medre irányába. Ezek a földalatti vízvezeték rendszerek itt rendkívül hosszan és szövevényesen húzódnak a talpunk alatt. Hosszan taglalhatnánk a karsztos terület száraz gyepein, kopasz szikláin, kisebb bükköseiben, tölgyeseiben, folyó völgyeiben élő növénytani értékeket, de erre nincs itt hely s mód. Csak példaként jegyeznénk meg, hogy pusztán a mohafélék közül több, mint 300 fajt sikerült regisztrálni, melyek közel egynegyede veszélyeztetett státuszú. Sárkányfüvek, orchideák, tisztesfűfélék, megannyi csodálatos növényt lelhetünk fel a Cseh karszt vidékén.


Rézsikló
Az állatvilág, talán mondani se kell, de szintén bővelkedik akár ritka fajokban is. Puhatestűek, pillangók, egyes bogár családok és más meleg kedvelő állatfajok fajszáma kiemelkedő, de a pókfauna gazdagság is több, mint említésre méltó. Természetesen a gerinces állatok sokasága is fellelhető, nem ritka, hogy a túránk közben rézsiklóval, fürge gyíkkal, vagy kockás siklóval akadjunk össze. Ha már egyszer karsztterület, akkor ez szinte egyet jelent a bőregér fajok bőségével. A karszt hasadékokban, üregekben, barlangokban előszeretettel tanyázó denevérfajok száma 14, köztük a nyugati piszedenevérrel, a vízi denevérrel vagy éppen a ritka nagy patkósdenevérrel. 


Karlštejn
Svatý Jan pod Skalou
A Cseh karszt területe már hosszú évezredek óta által lakottnak számított. A karszt barlangok remek menedékül szolgáltak a mai ember elődjének is, melyet a feltárt régészeti leletek gazdagsága bizonyít. Ugyanakkor némi meglepetésként az időszámításunk első évszázadaiból, sőt évezredéből vajmi csekély számú maradvány került elő, azaz ekkortájt ezt a vidéket az ember alig-alig lakhatta. A 11. századtól azonban újból elkezdett benépesülni sőt a csehek Árpád-házának is hívható Přemysl uralkodó dinasztia egyik adminisztratív központja is itt épült ki (Tetín). Az ember által alkotott értékek gazdag tárházából a már említett Karlštejn vára mellett, még feltétlenül érdemes kiragadni Svatý Jan pod Skalou bencés kolostorát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése