2013. július 8., hétfő

Csehországi Sörfőzdék XII. - Krakonoš - Trutnov

Egyszer volt, hol nem volt, még Morvaországon is túl, az Óriás-hegység lábánál volt egyszer egy sörfőzde. Akár így is kezdhetnénk az újabb cseh sörfőzdénkről szóló cikkünket, annyiban változtatva a klasszikus sorokon, hogy a múlt idő használata ez esetben nem helyénvaló. Hiszen a trutnovi sörgyár ma is él és virul, ontja magából a finom komlós nedűket.



A városi sörfőzés igen hosszú múltra tekinthet vissza, hiszen a jelenleg több mint 32 ezer lakosú Trutnov (régi német nevén Trautenau), mint királyi város elég korán, már 1260-ban megkapta a sörfőzés jogát. Ezt a polgári kiváltságot 1340-ben Luxemburgi János király megerősítette. A helyi sörgyártást a lakosok bőszen védték, és a város kapuin belülre nem engedték az idegen árut. Aki mégis megpróbált máshonnan származó sört is behozni, az bizony akár az életét is kockáztatta. A XVI. század közepén a városban 149 háznál főzték a sört, de később a főzőcskézés, a sok kis tűzveszélyt jelentő főzde számának csökkentése érdekében úgy döntöttek, hogy a tevékenységüket központosítják. Amikor 1571-ben kiépítették a vízellátást, ez a folyamat felgyorsult, olyannyira, hogy 1582-ben már csak két helyen készítették a település folyékony kenyerét. Egy évvel később ez a szám is megfeleződött, ugyanis a Trutnov életét történelme során 13 alkalommal is sújtó hatalmas tűzvészek egyike ismét lecsapott, és mindkét sörfőzde leégett. Két sörfőzde helyreállítására nem volt elég pénz és akarat, így csak a ma is működő sörgyár épült fel újból, a jelenlegi helyen.

Trutnovi sörgyár 1582 óta

Havel, a híres képen
A trutnovi sörhöz az árpamaláta mellett hagyományosan búzamalátát is felhasználtak, és a komlót helyben termesztették. A háborúk során az ellenséges haderők általában nem bántották a sörgyárat, viszont a sörkészletet gyakorta teljesen elkobozták. Hiába, ezekben az ínséges időkben a katonáknál igen nagy értéket jelentett a serital. A trutnovi sört 1756-ban, a hétéves háború során, majd 1866-ban a porosz csapatok lefoglalták, szomjasan hagyva a helybélieket. A XVIII. századtól kezdve ismét a helyi lakosok tulajdonában üzemelt a sörgyár és 1944-ig szép nyereséggel működött. Az idők során természetesen többször is erősen modernizálták a sörfőzést. 1900-ban bevezetették az áramot, és hűtőgépeket szereztek be. 1920-ban teljes rekonstrukciót hajtottak végre az üzemben. 1929-35 között újabb bővítésekre, fejlesztésekre került sor (a jelenleg is üzemelő főzőház, erjesztőterem, érlelőpincék megépítése). A szocialista-kommunista érában hosszú ideig nem történt semmi érdemleges fejlődés, sőt az 1969-ben leégett maláta tárolót sem építették fel újra. Az igények növekedése miatt azonban 80-as évek elején mégiscsak bővíteni kezdték a sörfőzdét. Nagyobb mennyiségű ser készítésére álltak át és ezzel együtt a palackozó részleg kapacitását is megnövelték. A trutnovi sörgyár külön nevezetessége, hogy anno, a kommunista időkben itt dolgozott a későbbi államelnök, a nemrég elhunyt Václav Havel is.  

Sörgyár (deník.cz)
Az utolsó modernizálásra a 90-es évek elején került sor, majd 1994-ben privatizálták az üzemet. A sörfőzde mai formájában ettől az évtől kezdve működik, Krakonoš Sörgyár néven. Hogy miért ez a név? És miért egy fodrászt-borbélyt sosem látott misztikus férfialak jelenti a sörgyár címer alakját?



Nos a válasz a következő: Krkonoše-hoz, azaz az Óriás-hegységhez (melynek ahogy említettük a lábánál terül el Trutnov) számos monda, mese kötődik. Mind közül a leghíresebb Krakonoš, a hegyi ember legendája. A mese szerint ez a hegyi szellem őrizte és őrzi a hegyeket, és akik jó szándékkal közelednek azokat megjutalmazza, akik viszont ártani akarnak azokat bizony keményen megbünteti. A Krakonoš figura gyakorlatilag azonos a lengyel Liczyrzepa vagy a német Rübezahl alakjával. De most nem kezdünk bele mese hősünk, a hegyek urának részletesebb bemutatásába, inkább térjünk vissza a trutnovi sörgyárhoz.

Krakonoš, na jó, ő csak egy mai önkéntes


Sörös cimkék
A gyár választéka ugyan nem túl széles, de megbízható, jó sörökből áll. Az éves termelés mintegy százezer hektoliter. A jelenlegi szortiment a következő öt sörből áll: világos tízes (světlé výčepní), barna tízes (tmavé výčepní), tizenegyes, és tizenkettes (světlý ležák), valamint tizennégyes speciál. A söröket csapolt (hordós) és üveges formában is árusítják. Hagyományosan minden karácsony és húsvét előtt különleges, ünnepi sört is főznek.

Ha valaki nem tudná, a sörszámok (tízes, tizenegyes stb.) a sörlé élesztés előtti szárazanyag tartalmát jelöli, tömegszázalékban. Minél magasabb ez az ún. Balling-fok (Plato-fok), általában annál nagyobb a sör alkoholtartalma (térfogatszázalék), - azaz erősebb - de vigyázat (!) a két eltérő mértékegység nem áll mindig egymással egyenes arányban, és végképp nem váltható át pontosan egymásba. Például a barna sörök alkohol tartalma ugyanolyan Balling-fok mellett általában kevesebb, mint a világos társuké.


A trutnovi sörfőzde saját sörboltot (a sörgyár bejáratától a posta felé haladva 100 méterre) üzemeltet, ahol a hét 5 és fél napján (szombaton csak 11 óráig) be lehet szerezni a teljes választékot 8-10 korona, azaz pesszimistán (12 forint per koronával) számolva 96-120 forint plusz üvegbetét áron. A sörgyártó cég emellett saját szállodát is működtet, ahol szintén megkóstolható valamennyi helyi termék. Természetesen csoportos sörgyár látogatásra is van mód, persze csak akkor érdemes ha valaki jól beszéli a cseh nyelvet.

A sörgyár boltja
Végezetül az igazán jó hír a sörök szerelmeseinek! Nem kell messzire utaznunk, hogy megízlelhessük az Óriás-hegység levét! Elég csak a budapesti Csengery utcában felkeresnünk a Jaromír sörpincét (ahol a róluk megjelent korábbi cikkünk megjelenése óta sörmárka váltás történt), vagy a Stefánia-Ajtósi Dürer sarki ELTE kolesz udvarában üzemelő kerthelyiség testvérét, és már öblíthetjük is a forróságban kiszáradt torkunkat a Krakonoš levével. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése