65 évvel ezelőtt hunyt el Karel Absolon, a tudós, aki a 20.
század elején rendkívül fontos szerepet elsősorban a morva földek régészeti
múltjának és természeti értékeinek feltárásában és népszerűsítésében. Nevét
nemigen hallhattuk itt Magyarországon és félő, hogy Csehországban is csak egyre
kevesebbeknek rémlik a neve. Pedig emlékét érdemes megőrizni nem csak a
helyiek, hanem a morva barlangok szerelmeseinek is.
 |
| Karel Absolon |
A foglalkozására nézve elsősorban régész, de emellett
paleontológus (azaz ősmaradvány kutató) valamint szpeleológus (magyarul
barlangkutató) munkásságával erőteljesen hozzájárult a közép-európai régészet
fejlődéséhez. Absolon 1877. június 16-án született Boskovicén, Jindřich Wankel,
a szintén igen neves régész-szpeleológus unokájaként. A nagypapa elsősorban a
Morva-karszt barlangjainak a feltárását végezte az 1850-es és 60-as években,
ezzel lerakva a cseh paleontológia alapjait is. Ezért talán nem is olyan nagy
csoda, hogy az ifjú Karel is a természettudományok iránt kezdett érdeklődni, és
ennek köszönhetően a brünni gimnáziumi tanulmányait követően a prágai Károly
Egyetemen zoológiát később földrajzot tanult. 1907-ben ez utóbbi téren docenssé
habilitált. 1908-22 között 10 balkáni expedíción vett részt, majd érdeklődése a
dolní věstonicei régészeti lelőhely feltárására fordította. Több alkalommal
szervezett oda feltárást és persze erősen népszerűsítette a helyet, ahol
1925-ben a csapata megtalálta a híres dolní věstonicei vénuszt, ezt a kicsiny,
ám több, mint 25 ezer évvel ezelőtt készített szobrocskát.
 |
| Absolon dolgozószobája |
1927-től
a Károly Egyetem professzora lett és figyelme immáron a Morva-karszt
barlangjaira, többek között a híres Macocha szakadékra összpontosult. A
Punkva-barlangon keresztül sikerült elérnie a szakadék alját, majd 1933-ban pedig
hajóval a felszínről is elérhetővé tette a Macochát. A Macocha szakadék
leírása, tudományos elemzése példaértékű volt, de emellett a morva barlangrendszer
több más ágát is felfedezte, sok sejtése később igaznak bizonyult. Sajnos a
régészeti gyűjtéseinek túlnyomó többsége Mikulovban a második világháború végén
a harcokban megsemmisült. De ami szerencsére megmaradt, az egy 20 ezer képet
tartalmazó paleontológiai atlasz. Ugyan élete vége felé támadások érték a
munkái kapcsán, de ő volt az, aki végképp megalapozta a cseh régészek, barlangi
kutatók hírnevét. 1960. október 6-án hunyt el Brnóban majd tiszteletére egy
évvel később az olasz Alpokban egy újonnan feltárt barlangot neveztek el róla. Ma
a Morva Múzeumban megtekinthető az egykor az intézményben is munkálkodó Karel Absolon
dolgozószobája.
 |
| Absolon emlékérme |
