2013. január 11., péntek

Kunětická hora vára

Blogunkban már egy jó ideje nem „váraztunk”, pedig vétek lenne túlságosan elfeledkeznünk a gyönyörű csehországi várakról, kastélyokról. Van belőlük igazán szép számmal, csak győzzünk választani. Mostani várlátogatásunk Pardubice közelébe visz minket, ugyanis a kelet-csehországi várostól északkeletre, mintegy 6 km-re található kis (294 m tengerszint feletti magasságú) bazalt hegyen, vagy inkább csak dombocskán áll mai kiszemeltünk, a Kunětická hora nevezetű vár. Mintha a Ság-hegyet, vagy éppen a Somlót látnánk vár rommal megkoronázva. Az egykori kis vulkán kőzetolvadéka, a bazaltos magma hajdanán a felszín közelében szilárdult meg, a körülötte lévő puhább homokkő pedig az idők folyamán lassan lepusztult. A víz, és szél elszállította így az ellenállóbb bazalt, valamint gneisz kőzet kis hegyecskét formálva a napvilágra került, kimagasodva környezetéből.

Kunětická hora (Luboš Jenice)

A Pardubice környéki Polabí térség alapvetően sík, így a vár már messziről feltűnik a környéken járóknak. Mivel a hegy tetejéről értelemszerűen remek panoráma nyílik a tájra, így már a kora középkorban is felismerték, hogy kiválóan rá lehet látni a környező kereskedelmi útvonalakra is. Ezért nem csoda, hogy a régészeti leletek tanúbizonysága szerint már a XIV. században is állt itt egy kisebb erődítmény. 1421 és 23 között a nagyobb Hrádec Kralovéi térséget meghódító Miletín-i Diviš Bořek (Diviš Bořek z Miletínka) huszita kapitány építette ki itt a székhelyét. A vár névadása nem volt túlbonyolított, magáról a hegyről kapta.

Ördög-torony alulnézetből

1491-ben a várat Vilém z Pernštejna, a Pernštejn család neves tagja (1474 és 87 között Morvaország kincstárnoka) vásárolta meg Bořek utódaitól, és gótikus stílusban helyreállította. Két tornyot épített hozzá, és vár árokkal bővítette. Ahogyan azt Ladislav Holík a csehországi várak kutatásának legújabb eredményeiről szóló munkájában írta, a kutatók a cseh erődítés-építészet csúcsának a 15–16. századi földerődítményeket tekintik. Az arisztokrata Pernštejn család tagjai ekkor a kelet-csehországi síkvidéki rezidenciáikat (Pardubice, Chlumec nad Cidlinou),és Kunětická Hora várát is hatalmas külső földsáncokkal, óriási sarokrondellákkal látták el. Itt a külső falgyűrűhöz csatlakozó kőrondellák alatt egy árok található. Ennek az erődítéstípusnak nagy hátránya volt, hogy a földsánc koronáján csak egy védőszint létezett, és a lábánál eredetileg csak egy lőrések nélküli fal futott körbe. Vilém fia, Jan folytatta apja munkáját, és a várat kora reneszánsz stílusban alakította tovább, megnagyobbítva az erőd rendszert, lőrésekkel látva el a falakat. 

Érdekességként meg kell jegyeznünk, hogy Jan harmadik felesége Ormosdi Székely Magdolna, Betlenfalvi Thurzó Elek özvegye volt. Thurzó maga pedig nem másról híres, minthogy tőle maradt fenn az 1528-ban született első magyar nyelvű szerelmes vers! Magdolna asszonynak a Thurzóval kötött házassága már a második volt, mivel első házassága a mohácsi csatában elhunyt felsőlendvai Széchy Tamás főispánnal köttetett.

A várkapu felé vezető út

1590-ben az akkori vártulajdonos Jaroslav Pernštejn (aki szintén egy a felvidéki Thurzó családból származó hölgyet, nevezett Erzsébetet vette el) sajnálatosan csődbe jutott így kénytelen volt eladnia a várat. Az új birtokosát, Maximillian herceget, I. Ferdinand császár fiát már nem túlságosan érdekelte a vár sorsa, és még az állagfenntartással sem törődött. A vár lassú pusztulásnak indult, bár ekkor még kitartott.

Várudvar

A XVII. században a harmincéves háború során a svéd csapatok többször is megpróbálták bevenni a stratégiai fontosságú várat. Az 1640-es évek elején a híres Lennart Torstensson által vezetett svéd csapatok azonban éveken át hiába ostromolták az erődöt, jóllehet ekkoriban már csak alig húsz ember védte. Egészen 1645.ig tartotta magát az vár, de ekkor végül is elfoglalták, kifosztották és csaknem porig égették.

Az épületegyüttes ezt követően egészen a XX. század elejéig romos állapotban maradt, az alapját jelentő értékes bazalt sziklák bányászata pedig egyre intenzívebbé vált. A kitermelés miatt a meggyengült alapon álló kastély nagy része a mélybe omlott, és megsemmisült.

A vár kaputornya 1912-es romos állapotában

A helyreállított kaputorony




1919-ben végre pozitív változás állt be a helyzetében. A frissen megalakult Pardubicei Múzeumi Társaság megvásárolta a romot és 1923-ban hozzáfogott a helyreállításához. Az újjáépítési munkák nem mindenben követték az eredeti stílust, a terveket a kor neves szlovák építésze, az iskoláit részben Sopronban végző Dušan Jurkovič készítette. A második világháborút követően a rekonstrukció csak igen lassan, szakaszosan, és fokozatosan történt, majd a vár területe 1980-as években jelentős régészeti feltárások helyszínévé vált. A rekonstrukciós munkálatok mind a mai napig tartanak, de a várrom, jól látogatható részekkel nyitva áll az idelátogatók előtt.





 A Kunětická hora-i kastélyban, főként az egyedül fennmaradt, és helyreállított Ördög-toronyban ma múzeum működik, ahol a környékbeli nemesi vadászatokat és a régi várat ábrázoló képeket, képeslapokat láthatunk, illetve megismerkedhetünk a középkori bohémiai bűnökkel és büntetési formákkal. A várban tavasztól, őszig különféle zenei és színházi eseményeket, többek között Íjászok Napját, Gyermek Napot is rendeznek, és a vár természetesen kedvelt helyszíne az egybekelendő párok ceremóniájának. Az épületben látható az 1523-ban készült, Sámsont és Delila-t ábrázoló freskó, amely a legrégebbi reneszánsz falfestmény Csehországban. A Szent Katalin kápolnában egy igen értékes boltozat maradt fenn. Az impozáns kis vár és környéke közkedvelt turisztikai célpont, és a helyiek is gyakorta töltik itt szabadidejüket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése