Csehországi Sörfőzdék XI. - Balkán, családi sörfőzde - Uherský Brod

Cikkünk 2013-as megjelenése óta a Balkán Sörfőzde bezárta kapuit, így immáron ez csupán egy kis visszaemlékezés erre a remek sörműhelyre.

Dél-Morvaországban, a szlovák határ közelében fekszik Uherský Brod (más néven Magyarrév – Magyargázló) városa, amely igazán gazdag történelmi múlttal bír. A gyönyörű templomok, a közeli Nivnice faluban született világhíres morva pedagógus, Jan Amos Komenský tiszteletére berendezett Múzeum, a szép főtér, és kastély valamint más pompás műemlékek megtekintése mellett érdemes egy kis időt szánnunk a helyi sörfőzdék felkeresésére, az általuk készített folyékony kenyér megkóstolására is.

Libuše, a cseh nemzet legendás hősnője, Prága alapítója

„Évszázadokkal ezelőtt Libuše hercegnő azt jövendölte: Látok egy nagyszerű várost, ami tűzön-vízen át kiállja az idők próbáját és dicsősége a csillagok magasságába emelkedik. E városnak a neve legyen Prága.” Így kezdődik az egyik hazánkban is jól ismert cseh multi sörgyár igen látványos reklámfilmje, amelyben az immáron nem importált, hanem Magyarországon gyártott sörét hirdeti. A magunk részéről csak bízni tudunk benne, hogy a hazai gyártás eredményeként a megszokott remek minőség nem fog oly mértékben visszazuhanni mint ahogy ez egy másik cseh sör „remekével” történt. Hitünk erős, bizalmunk egyenlőre töretlen...meglátjuk.

Libuše hercegnő

Oláh savanyú leves, azaz kóstoljuk meg a morva Valašská kyselice-t!

Néhány hete módunkban állt megkóstolni a Dél-Morva vidék egyik jellegzetes levesét a Valašská kyselice-t, vagyis az Oláh savanyú levest, amire lélekben már régóta készülődtünk. Kíváncsiságunk arra késztetett, hogy mindenekelőtt megfejtsük miért is hívják valašskának azaz oláhnak ezt a levest.

Varázslatos Český Krumlov X. - Folyosók a fejünk felett

Aki csak egyszer is járt Český Krumlov óvárosában annak figyelmét nem kerülhette el a sziklatömbön magasodó Kastély melletti hasadék, és a fölötte átívelő több szintes híd. A város Latrán negyedében (ott ahol a vár is áll) járó turista egy-egy helyen ugyancsak felfigyelhet még további kisebb-nagyobb, magasban húzódó fedett folyosóra. De a látnivaló özönnel szembesülő látogatók közül csak kevesek sejtik, hogy ezek a függő folyosók, hidak és a köztük lévő épületek tetőterei, padlásai egy teljes, egymással csaknem végig összefüggő folyosórendszert rejtenek. Ez a folyosórendszer a várudvartól indul és sorban összeköti az egyes épületeket, egészen a csodálatos Moldva partjáig.

Észak-morvaországi boszorkányvadászat Boblig módra

A XV. század végétől csaknem háromszáz éven át egy egészen különleges kivégzési hullám futott végig Európán. A kivégzetteknek egyetlen közös jellemzőjük volt, mindannyian a boszorkányság vádjában „bizonyultak” bűnösnek. Az évszázadok folyamán így több tízezer ember vált az emberi gyarlóság, mondhatnánk eszementség áldozatává. De ahogyan azt látni fogjuk a boszorkány vadászat hátterében nem csak a hitbuzgó elmebaj állt, hanem jóval szimplább, anyagiasabb indokok is.

A híres Boszorkánypöröly

Akkor és most 11. - Wallenstein (fő)tér (Valdštejnovo náměstí)- Jičín

Jičín egyike azon kevés számú cseh városoknak melyek neve közismert még a Csehország iránt kevésbé érdeklődő honfitársaink számára is. Ez az észak-csehországi város - mint jól tudjuk- a hazai hírnevét elsősorban a Václav Čtvrtek által írt Rumcájsz meséknek köszönheti, a meséknek amelyek mind a mai napig széles népszerűségnek örvendenek. De Jičín-t nem csupán a mese miatt érdemes felkeresni! Az Akkor és most sorozatunk soron következő részében a város „mesés” főterét igyekszünk bemutatni, egy kis történelmi megalapozással.

Főtér 1913-ban, jobbra kastély, szemben a kaputorony, kicsit balra a Koronázási kút

Kyselka fürdő (Lázně Kyselka), a haldokló Mattoni örökség

Csehország világszerte híres gyógyfürdőiről, fürdővárosairól, amelyek közül Karlovy Vary, azaz a régi német nevén Carlsbad nevét ismerik leginkább. A Csehországba járó, a fürdőket kedvelők, valamint magazinunk rendszeres olvasói fülében a cseh fürdőháromszög másik két tagja, Mariánské Lázně (Marienbad) és Františkovy Lázně (Franzensbad) fürdővárosainak neve is ismerősen csenghet. De ki az aki már hallott Kyselkáról, erről a Karlovy Vary közelében fekvő kis faluról és annak egykor híres fürdőjéről? Bizonyára nem túl sokan. Pedig ez az Ohře (Eger) folyó festői szépségű völgyében megbúvó település a XX. század elején, Karlovy Varyhoz hasonlatos divatos fürdőváros volt.

Kyselka 1910-ben

Bohemia „követei” Magyarországon IV. - A Ferdinánd söröző-étterem „birodalom”

A  cikkünk két évvel ezelőtti megjelenése óta sajnos a Ferenc Ferdinánd Étterem bezárt, a Sládek Söröző pedig más név (Cseh Ó) alatt üzemel.

A tavalyi év végén jelent meg magyar nyelven Robert Maklowitz lengyel gasztro-újságíró könyve a Café Museum. A szerző a művében az Osztrák-Magyar Monarchia romantikus, képzeletbeli bejárására invitálja az olvasóit, aminek során megismerkedhetünk az egykori „káundká” népeinek kultúrájával, valamint konyhaművészetével, kulináris csodáival. A könyv olvasása során a kulturális éhségünk csillapodása mellett egyre fokozódó vágyat érzünk arra, hogy a valóságban is „végigegyük a Monarchiát”. De hol, és hogyan is tehetnénk ezt meg? A válasz mi sem lehetne egyszerűbb! Irány a Ferdinánd!

Idézet és pár kép IX. - Giskra-himnusz

Ján Jiskra z Brandýsa

Az alábbi idézetünk, pontosabban egész költeményünk a XV. század közepéről származik. A Bohemia földjén zajló huszita háborúk záróakkordjaként is számon tartott 1434-es lipanyi csatában a vesztes „táboriták” (azaz a „kelyhesekkel” szemben a radikálisabb eszméket hirdető és agresszívabb huszita csoport) csalódott „parasztkatonái” már nem láttak maguk előtt nemes célt. Korábbi munkájukhoz visszatérni nem tudtak vagy éppen nem akartak. Sokan közülük egy bizonyos Brandýsi Jiskra (Giskra) János (Ján Jiskra z Brandýsa) morva nemes és zsoldosvezér formálódó seregéhez csatlakoztak, és mint fizetett katonák természetesen annak az érdekeiért harcoltak akitől a pénzt látták. 1440-ben Giskrát és csapatát a Magyar Királyság uralkodási viszálya során Erzsébet királynő (az elhunyt Habsburg Albert felesége, és V. azaz Árva László anyja) behívta az országba és ők megkezdték nem éppen áldásos tevékenységüket. Igazán hosszú cikket érdemel meg a csapat és a fővezér tevékenysége és sorsa, amire hamarosan sort is kerítünk, most csak annyit, hogy bizony pár évtizeden át keserítették meg a felvidéki városok és a Hunyadiak életét. Hogy Giskra – Jiskra a végén mégis miként is állt-állhatott Mátyás szolgálatába, az egyenlőre (de ígérjük nem sokáig) maradjon titok. Addig is olvassuk a Giskra-himnuszt, Mocsáry Lajos fordításában (Forrás: Zalabai Zsigmond - Verses magyar Bohémia, Kalligram Kiadó, 2001.)

Csehországi Sörfőzdék X.: Opat – Broumov/Olivětín

Észak-kelet Csehországban, a lengyel határ közvetlen közelében fekszik Broumov városa. A település környéke elsősorban a homokkő sziklarengetegéről híres, a város maga pedig a gyönyörű bencés kolostoráról nevezetes. De az egykor szebb napokat is látó Broumovban a történelme szerves részét jelentő sörgyártásáról is érdemes megemlékeznünk.

Magyar katonasírok Rájovban

A Česky Krumlovban járó magyarok többsége nem is tudja, hogy mindössze pár kilométerre északra, a kis, Rájov nevet viselő falu temetőjében honfitársaink fekszenek végső nyughelyeiken. A Moldva völgyében húzódó falu, - amelyet a turisták a közvetlen szomszédságában fekvő Zlata Koruna-ba (közismert turista célpont és vízi turista centrum) vezető útjuk során óhatatlanul is átszelnek - a II. világháború végnapjaiban magyar katonák állomáshelye volt. A Volksturm csapatokkal együtt a térségbe érkezett magyar honvédek a német visszavonulást látva és a közeledő német háborúvesztésre „ráérezve” nehéz dilemma elé kerültek. Ők is meneküljenek a németekhez hasonlóan, vagy álljanak át a helyi lakosság oldalára és legyenek partizánok. Akik az átállás mellett döntöttek azok a továbbiakban a helyi lakosokat védelmezték a végsőkig kitartó SS katonák atrocitásai ellen, valamint részt vettek a helyreállítási, aknamentesítési munkálatokban.

A nyilacska jelzi a falu temetőjét

Vyškov, történelem, hagyomány és dinók

Egy számunkra, és remélem olvasóink számára is örvendetes hírrel kezdeném: a „Nem csak Prága” honlapunk híre ugyan lassan, de biztosan terjed. Ez a megállapítás nem csupán Magyarországra igaz, de a honlapunk témaországára, Csehországra is. Az elmúlt hónapok során számos csehországi turisztikai irodával sikerült felvennünk a kapcsolatot, és szép számmal érkeztek hozzánk különféle, szebbnél szebb prospektusok, program ismertetők, térképek és más idegenforgalmi kiadványok. Szinte döbbenetes, hogy mennyi, és hányféle ötletesebbnél ötletesebb turisztikai PR anyaggal rendelkeznek a cseh barátaink. Nagyon értik és tudják, hogy a turizmushoz mennyire szükség van ezekre a „segédletekre”, amelyek segítségével az odalátogató rögtön komfortosabban érzi magát.

Vyškov a XVIII. században

Kulináris meglepetések Csehországban avagy rendelj és lepődj meg!

Ahogyan az már korábbi cikkeinkből is kiderült mi kifejezetten szeretjük és dicsérjük a cseh konyhát. Ettől függetlenül fel kell hívnunk a gyanútlan magyar turista figyelmét arra is, hogy bohém földön bőséggel érhetnek bennünket kulináris meglepetések. Ha nem a legismertebb cseh ételeket választjuk az étlapról és nem rendelkezünk a biztonságos ételfelismeréshez szükséges szókinccsel, akkor bizony könnyen pórul járhatunk, de legalábbis nagyot csodálkozhatunk az elénk tálalt étel láttán, vagy annak megkóstolásakor. Most ilyen „csodás-mókás” élményeinkből szeretnénk egy kis csokrot átnyújtani az olvasóinknak egy könnyed, rövid cikkecske erejéig. 

Varázslatos Český Krumlov IX. - Hotel Mlýn, az egykori vízimalom

Ahol egy folyó vize hömpölyög, vagy bővizű patak csordogál, ott csaknem biztos, hogy egykor vízimalom is működött. Erre az „óriási felfedezésre” természetesen nem csupán kicsiny hazánkban bukkanhatunk, ahol pl. a XIX. század közepén több mint 9100 db patak malmot írtak össze. Ugyanez igaz Csehországra vonatkozólag is, ahol a többek között a mai napig is áll és működik (persze csak turisztikai célból) egy XIV. században épített vízimalom. Az emberek már az ókor óta próbálták a víz erejét felhasználni a megtermelt gabona őrlésére, fa vagy éppen kövek fűrészelésére, darabolására. Ez nem volt másként egyik kedvenc cseh városunkban Český Krumlovban sem.

Az én kis falum – Křečovice: A falu a film mögött

Vannak falvak, vannak kis falvak és van „az én kis falum”, amely maga az élő fogalom, hiszen említésekor valamennyi filmkedvelő olvasónak rögtön Jiří Menzel 1985-ben készült filmtörténeti remekműve jut az eszébe.

 

Bán János azaz Otik forgatás közben

Staropramen Országkirándulás avagy Jiří Menzel a Király utcában

A napokban zajló Titanic Filmfesztivál egyik vezető támogatója a Staropramen Magyarország a tegnapi napon rendezte meg az Országkirándulás nevezetű rendezvényét a budapesti Vam Design Center nevű műintézményben. Az ingyenes programon résztvevők nem csupán a Staropramen sör megízlelésében és a Ferdinánd Monarchia Sörház által biztosított cseh étkek megkóstolásában részesülhettek (külön dicséret az isteni cseh sütiért, a perník nevezetű csodáért!), de más kiváló élményekkel is gazdagodhattak.

Straropramen, a vendéglátó

Jiří Menzel, a díszvendég

Akkor és most 10. – Főtér és régi Városháza – Ostrava

Ahogyan azt az előző cikkünkben említettük, Ostravában az erőltetett iparosítás és szocialista „modernizáció” miatt csak igen kevés régi épület, műemlék maradt meg. Szerencsére az egykori Óváros magja, központja többé kevésbé fennmaradt. De lássuk milyen változások is történtek itt az elmúlt több mint 100 év során.

1880

Ostrava, a „kifehéredő” város

Virtuális csehországi utazásunk során most Észak-Morvaország (Morva-Szilézia) „fővárosába”, Ostravába, az egykori szén és acél központba kalauzoljuk el olvasóinkat. Ostrava nevéhez a magunk fajta „cocializmusban” felnevelkedett emberkéknek, - már ha egyáltalán még emlékszünk a földrajz órákon elhangzottakra - a nehézipar, a bányászat, és a kohászat kifejezéseket társították. Ez persze egyet jelentett az elviselhetetlen ipari szmoggal, korommal, füsttel. Ostrava ugyanis maga volt a tömény környezetszennyezés, a város ahol a mérgezett folyókba, patakokba lépni sem volt túl egészséges, nemhogy fürödni, a hely ahol az emberi tüdő gyors és biztos pusztulásnak indult. Jóllehet az iparosítás kártékony hatásairól (legalábbis a hazai fronton) a szocialista sajtó nem igazán számolt be, de pl. Ostrava esetében a probléma már igencsak átlépett minden határon. Így nem meglepő, hogy az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején Csehországról, pontosabban Csehszlovákiáról írt Panoráma útikönyvekben sem próbálják túlzottan szépíteni a helyzetet. „Már a környéken sötét minden a füsttől és a pernyétől. Ahol az ég időnként vörösen villózik, arrafelé vannak a nagykohók.”

Ostrava - Városháza

Idézet és pár kép VIII. - Egon Bondy alias Zbyněk Fišer

Csaknem hat évvel ezelőtt, egész pontosan 2007. április 9.-én, 77 éves korában hunyt el Zbyněk Fišer cseh költő, filozófus, publicista, prózaíró, a prágai underground irodalom jelentős képviselője, akit művésznevén Egon Bondyként ismert a nagyvilág. Nemzetközi ismertségét elsősorban barátjának, Bohumil Hrabalnak köszönhette. Bondyt a szocialista érában a cseh ellenzéki kultúra igazi fenegyerekeként tartották számon, aki bizony nem egyszer okozott az egykori állambiztonsági szolgálatnak kellemetlen órákat. Az Idézet és pár kép sorozatunk mostani részében nem is egy, hanem két idézetet is bemutatunk olvasóinknak: Bondyról és Bondytól.

Húsvéti Mazanec - Velikonoční mazanec

Előző cikkünkben a Húsvéti népszokásokkal foglalkoztunk, így utólag pedig rápillantunk a csehországi Húsvéti asztalra, és azon belül is a süteményes tálak tartalmára. A képzeletben itt látható finomságok közül ezúttal a Mazanec „kenyérrel” ismertetjük meg olvasóinkat, azzal a süteménnyel amelyet a Húsvétra készülődve magunk is elkészítettük, elvégre ne csak prédikáljuk a bort, de fogyasszuk is azt!

A Mazanec süti nálunk kevéssé ismert, de sütésének Csehországban azonban nagy hagyománya van, és igen elterjedt egész ország szerte. A Mazanec kicsit kenyér, kicsit kalács típusú édesség, amelynek nagyon sokféle receptváltozata létezik. Kívülről szép barnára sült ropogós héjjal, belül viszont puha és illatos. Nekünk sikerült a legegyszerűbb receptet megtalálnunk, ami ráadásul nagyon finomnak is bizonyult. A sütemény ünnepiességét azzal is növelik, hogy közvetlenül a sütés előtt egy keresztet metszenek bele, ezzel is jelképezve a húsvéti ünnep szentségét. Az egyéb receptváltozatok között találtunk olyan is, amelynek a tésztájába vajat, tejszínt tesznek, a mazsolát rumban áztatják és mellette vaníliás cukorral, szerecsendióval fokozzák tovább az ízét.

Mazanec kóstolgatás közben

Húsvét Csehországban, avagy elő a pomlázkával!

Gyorsan szalad az idő, nemrég még a Karácsonyról írtunk, most meg már itt van a „nyakunkon” a Húsvét! Meg kell hagyni, idén elég korán jön ez az ünnep, a természet még nem ébredt fel téli álmából, és az időjárás sem bánik velünk túl kegyesen. De sem az eső, sem a hó nem tudja elvenni tőlünk az igazi húsvéti hangulatot, legfeljebb egy kicsit besegít az eső is a lányok-asszonyok locsolásába, a hegyvidékeken pedig havas nyuszik és bárányok is színezik majd a képet. Mostani cikkünkkel mi magunk is szeretnénk hozzájárulni a húsvéti hangulat elővarázslásához. Elutazunk húsvétolni (persze csak virtuálisan) Csehországba, és megismertetjük olvasóinkat az ottani húsvéti szokásokkal, amelyek a különbözőségük ellenére sem állnak a magyartól távol.

A cseh emberek Európa többi országához hasonlóan a keresztény hagyomány szerint ünneplik meg a Húsvétot. Ahogy nálunk is, a húsvéti népszokásokban a pogány hagyományok is helyet kapnak főként a termékenységi rítusok által. Ilyen tájt minden az öröm és az újjászületés üzenetét közvetíti. A cseh szimbólumok alapvetően nagyon hasonlóak a mieinkhez: színes és díszített (hímes) tojások, kis nyuszik, bárányok, barka ágak és még sorolhatnánk. Nézzük időrendbe, mi is történik Bohemia szerte a Húsvéthétfőt megelőző héten, amelyet a keresztények nagyhétnek neveztek el. Itt szeretnénk leszögezni, hogy Csehország az egyik legszekulárisabb ország Európában, azaz finoman szólva sem túlzottan vallásos a lakossága. De a hagyományos keresztény ünnepek megérkeztével mégis nagy beleéléssel vesz részt mindenki a hagyományos népszokásokban még akkor is, ha éppen nem is ismeri teljesen azok eredetét. De térjünk vissza a nagyhéthez, amelyet a Virágvasárnap vezet be. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, a kereszthalála előtti vasárnapon, ahol nagy ünnepléssel köszöntötték.

Az elmaradhatatlan hímes tojás

Csehországi sörfőzdék IX. - „Tábori sörverseny” - Pivní Pečeť 2013

A sörfőzdés sorozatunk legújabb cikkében ezúttal rendhagyó módon nem egyetlen „sörforrásról” szólunk, hanem egy csehországi sörminősítő verseny eredményein merengünk el. 

A minap az egyik boros honlap böngészése közben az alábbi borszakértői véleményre bukkantam: „A bor egyik legfontosabb előnye a sörhöz képest, hogy az emberek fejében nem kötődik szezonhoz, ugyanúgy fogyasztjuk télen és nyáron, és egyaránt tekinthető a mindennapok és az ünnepek italának, emellett beszélgetésekre, kellemes közérzetre, ellazult állapotra és étkezésekre asszociálunk róla.” Ezen sorokat olvasván rögtön erőteljes fejcsóválásba kezdtem és ennek iránya bizony nem függőleges, hanem vízszintes volt. Amellett, hogy minden bizonnyal komoly felmérések igazolják a fenti megállapítást én egyáltalán nem látok ebben a tekintetben különbséget a kulturált bor- és sörfogyasztás között. Ha valaki csak a nyári hőségben, kizárólag szomjűzés céljából tudja elképzelni a ser intenzívebb kortyolását, az valószínűleg kicsiny hazánkra korábban (és egyes területeken manapság is) jellemző igen gyenge sörválasztékon szocializálódhatott, azaz gőze sincs arról, hogy hányféle sör készül akárcsak Csehországban, mennyi különböző ízvilágot tudnak tükrözni a változatos, zömmel komló alapú sörcsodák. A sörfogyasztás egyáltalán nem kötődik az évszakokhoz, ünnepekhez, pontosabban olyan mértékű a változatosság a sörök terén, hogy minden egyes alkalomra meg lehet találni a legmegfelelőbb (alkoholtartalomban, színben, ízben stb.) nedűt.

A 23. tábori sörverseny plakátja

Aki saját maga szeretné megtapasztalni a sörök rendkívüli változatosságát, annak irány egy nagy sörfesztivál, sőt még jobb ha egyenesen egy sörminősítő versenyre látogat el. Ahogyan azt már egy korábbi cikkünkben is említettük, minden év februárjában a dél-csehországi Tábor városában rendezik meg a „Slavnosti piva Tábor” nevű eseményt, ahol számos kategóriában mérik össze a sörgyárak, illetve a a sörfőző mestereik a tudásukat. A 2013. évi versenyen is 128 (!) sörfőzde csaknem 500 (!) különféle terméke 27 kategóriába sorolva próbálta a legkedvezőbb véleményt elnyerni a minden bizonnyal „májban gazdag”, sörminősítésre edzett ízlelőbimbójú ítészektől. A nemzetközi viadalon természetesen nem csak cseh sörök versenyeztek, hanem a résztvevők között megtalálhattunk orosz, német, belga, szlovák, örmény, lengyel, sőt japán, norvég „nemzetiségű” italokat is. A több fordulóban, kieséses rendszerrel megrendezett vetélkedők végén a három dobogós az arany, ezüst,és bronzérmet, pontosabban Pecsétet (Pivní Pečeť) nyerte el.

Csehország „lakatlan” területei II.

Előző cikkünkben a Csehországban található katonai gyakorló területekről írtunk, azokról a nagyobb térségekről, amelyek talán első hallásra meglepő módon de mégis igen jelentős természetvédelmi szerepet tölthetnek be. Miért is? Nos mindenekelőtt ezek a területek elzártak, nincs rajtuk állandó emberi jelenlét, nincs, vagy csupán nagyon korlátozott mértékű bárminemű gazdasági tevékenység. Továbbá a területek vízelvezetése csaknem természetes, többnyire alacsony szintű az emberi károsanyag-termelés, -felhalmozás mértéke. A korábbi települések helyén már összefüggő, jórészt közel természetes vegetáció alakult ki. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ezek a területek mintegy visszatértek egy középkor előtti állapotba, ami kifejezetten jót tett a természetes növénytakarónak és az állatvilágnak egyaránt. A különböző rendszerességgel megtartott hadgyakorlatok természetesen egy-egy helyen drasztikus hatással járnak, de ezek összességében jóval kevésbé kártékonyak, mintha az évtizedek során folyamatos intenzív mező- vagy erdőgazdálkodást folytattak volna.

Patak a boleticei katonai gyakorló területen

Csehország „lakatlan” területei I.

A cikkünket egy vallomással kezdeném. Gyerekkorom óta vonzódom a térképekhez. Annak idején elég volt a kezembe adni egy Földrajzi Atlaszt vagy akár egy szimpla turista térképet és a világ körülöttem azon nyomban megszűnt. Mondhatni jól elvoltam órákon át, csöndben és nyugodtan, mint egy igazi jó gyerek, a szüleim nem kis örömére. A térképek nekem módot adtak arra, hogy „körülnézzek” a világban, felmásszak a Himalájára, vagy éppen leússzak a Mariana-árok mélyére, bejárjam a hegyeket-völgyeket, falvakat, városokat, sivatagokat, rengetegeket. Felnőve a „jó gyerekségem” persze már „csöppet” megkopott, de a térképek szeretete mindmáig velem maradt, és részben ennek köszönhetően töltöttem anno pár évet az ELTE TTK Földrajz Tanszékén. De mi köze ennek Csehországhoz? Egy kis türelem, mindjárt rátérek!

Brdy lakatlan foltja

Varázslatos Český Krumlov VIII. - Az alkimista háza a Széles utcában - Široká 77.

Český Krumlov történelmi belvárosa az ide érkező turista számára az évszázadokon át fennmaradt középkori hangulat megtestesítője. A szűk utcácskákon járva, az ódon épületeket látva az a képzetünk támad, hogy itt minden állandó, nem változik semmi. Nem is tévedhetnénk ennél nagyobbat! Krumlov mindig is egy igen élő, folyton változó város volt és ezek a változások manapság talán még inkább felerősödtek. A város turisztikai célú hasznosítása az épületek változtatását hozta magával és ez nem csak a külső felújításokban, hanem az időnként drasztikus belső átalakításokban is jelentkezik. Egy korábban lakó funkciójú ház panzióvá, üzletté, bankfiókká stb. változtatása nyomán számtalan középkori belső épület elem tűnik el, így az elmúlt évtizedek során a krumlovi belváros házainak jelentős része alakult át.

Široká utca

Cuknštejn vára

Csaknem egy évvel ezelőtt, azaz blogunk hajnalán "Séta a Teréz-völgyben" címmel bejegyzést írtunk a dél-csehországi Nové Hrady városka gyönyörű angolparkjáról. Ekkor csak amúgy szőrmentén említettük meg azt a külön érdekességet, hogy a park határában, a Stropnice patak feletti dombtetőn áll egy szép kis váracska, amelynek bemutatása megérdemel egy önálló cikket. Nos most erről a Cuknštejn nevet viselő pici, de annál impozánsabb várról szólunk.

Cuknštejn

A cseh konyha egy prágai magyar szemével

Üdvözöljük vendégblogíróink sorában Cséfalvay Ildikót, Prágában élő, a Felvidékről származó magyar idegenvezető hölgyet, akinek a neve nem ismeretlen a Csehországért lelkesedő olvasók, a cseh fővárost felkereső utazók számára. 2011-ben jelent meg a "Prága nem ereszt el" című könyve, és az ő munkáját dicséri a Panoráma Könyvkiadó Városkalauzok sorozatának Prágáról szóló tagja is. Mostani írásában a cseh konyháról ad személyes hangvételű leírást.

Prága, nem ereszt el

Akkor és most 9. – Szent Bertalan-katedrális és főtér – Plzeň

Akkor és Most sorozatunk legújabb tagjaként készült cikkünk során Plzeň-be, a „cseh sör fővárosába” utazunk. Most mégsem a folyékony kenyér utáni éhség, hanem a szó szerinti „magas” kultúra iránti érdeklődésünk vezetett minket ide. Magas, méghozzá csaknem 103 méteres, ugyanis a város főterén (Köztársaság-tér) álló Szent Bertalan-katedrális (Katedrála sv. Bartoloměje) hosszan elkeskenyedő tornya ekkora csúcsra tör. A távolról is jól látszó egy tornyú épület kiemelkedik a környezetéből, és egészen 1981-ig a Csehország legmagasabb épületének számított. Azóta ugyan ketten beelőzték, és mára leszorult a dobogó harmadik fokára (megőrizve az élpozíciót a templomok körében), de ez a bronzérmet érő helyezés is megér nem egy misét.

301 lépcsőn felfelé

Utazók! Irány a Karlovy Vary-i Kerület!

Egy őszinte vallomással kezdeném: Szeretek csomagot kapni. Persze nem éppen az aktuális „gazdaságélénkítő azaz inkább életnehezítő” (adó)csomagokra gondolok, amivel már tele a padlás, és még csak nem is a „Mikulás-csomagokra”, amelyek már nem csak decemberben érkezhetnek, nem éppen csokoládéval töltve, hanem a klasszikus, postás hozta, becsomagolt kartondoboz csomagokra, amelyekben mindenféle érdekesség, szépség, váratlan vagy várt de többnyire felettébb kellemes meglepetés „lakozik”. Az ember gyermeki énje ilyenkor tör csak elő igazán, miközben nekiáll a türelmetlen csomag bontásnak. Mintha előrehozott Karácsony lenne.

Csomagot hozott a Pósta!

Idézet és pár kép VII. - Jaroslav Hašek - Hogyan főztem magamnak lágy tojást

Az alábbi idézetünk Jaroslav Hašek tollából származik, kinek neve számunkra összefonódott „Švejk, a derék katona” alakjával. Azonban Hašek, aki éppen 90 évvel ezelőtt fejezte be földi pályafutását, életében számtalan „Švejk független” elbeszélést, novellát, tárcát is írt, jóformán minden irodalmi műfajban alkotott, természetesen a maga szarkasztikus, szatirikus stílusában. A most olvasható kis humoreszk (Hogyan főztem magamnak lágy tojást) is egyike a zseniális elme kortalan remekműveinek:

Jaroslav Hašek