Bohemia „követei” Magyarországon I. - Mucha és az Alfons Art & Pivnice

Az  Alfons Art & Pivnice a cikk megjelenése óta sajnos bezárt, ezzel a cikkel ma már csak az emlékét őrizzük!


Csehország, a cseh művészet, kultúra és más bohém értékek közvetítői, mondhatni „követei” sokfelé tevékenykednek Magyarországon. Talán nem is gondolnánk, hogy milyen sokan, sokféle módon foglalkoznak honfitársaink Csehország hazai népszerűsítésével. Van aki hivatalból, más megélhetésből, üzleti jelleggel vagy pusztán önkéntes alapon. Kis interjúkkal tarkított sorozatunkban törekszünk egy-egy ilyen vállalkozás, személy, intézmény vagy éppen program, kezdeményezés bemutatására. Nem célunk, és nem érdekünk a direkt reklám, senkit nem kívánunk kizárólagosan népszerűsíteni, és igyekszünk minél többfelé körbetekinteni. Ha valakit még nem kerestünk meg, és úgy érzi, hogy nem akar kimaradni a sorból, csak bátran jelezze felénk!

Budapest belvárosában, egészen pontosan a hatodik kerületi Jókai utcában járva az egyik üzlet előtt a járókelő egy meglepő feliratra bukkanhat: Alfons Art & Pivnice. Jóllehet az üveg ablakportálok mögötti látvány alapján hamar felismerhető, hogy egy vendéglátóipari egységről van szó, mégis valahogy másnak, többnek is tűnik ez a hely. A pivnice szó, alias söröző persze nem csak a csehül értők, hanem a cseh sörök iránt érdeklődő emberek számára is ismerős, de mit is keres előtte az Art azaz a művészet, és ki is az az Alfons? Ez túl sok kérdés ahhoz, hogy ne kapjunk rá választ. Erről kérdeztük a hely tulajdonosát, és üzemeltetőjét Aranyi Istvánt.

Csehországi sörfőzdék VII. - Černá Hora

A múlt hétvégén lezajlott a csehországi elnökválasztás. A kemény és izgalmas versenyt ugyan végül nem Karel Schwarzenberg herceg nyerte meg, de mi továbbra sem távolodunk el messzire a Fekete-hegyektől, hiszen sörfőzdés sorozatunk következő tagja is ezt a nevet viseli, csak éppen immáron nem németül, hanem csehül írva-szólva. A morvaországi „Fekete-hegy” sörével kapcsolatban néhány szubjektív élménnyel kezdenénk.

Első találkozásunk a Černá Hora-i sörrel nem most történt, de ahogyan azt mondani szokták: oly jó rá emlékezni. Egy forró nyári nap délutánján, a dél-morvaországi Přerov városában esett meg a nagy eset. A nap fényesen sütött, a lélek, szellem már csordultig telve volt az aznapi élményekkel, de a test bizony igencsak megszomjazott. És akkor találtunk rá erre a darázs színekben pompázó, azaz sárga-fekete emblémájú sörre, pontosabban a bódítóan erős, finom, enyhe mézízesítésű Kvasar-ra, a Černá Hora-i sörgyár egyik specialitására. Csak egy életre lopta be magát a szívünkbe, nem tovább.

Varázslatos Český Krumlov VI. - Regionális Múzeum – egykori Jezsuita papnevelde

Az előző Český Krumlov varázsairól szóló bejegyzésünkben részletesen beszéltünk az egyes városrészekről, és remélhetőleg már mindenki számára ismerősek azok az elsőre furcsa nevek, hogy Latrán, Parkán. Linecka. Ha esetleg nem, (vagy akár csak a tudás frissítése kedvéért) nosza rajta, gyorsan keressék meg, és fussák át az említett írásunkat, nézzenek rá a várostérképre!

Nos, mostani bejegyzésünk témájára, a Moldva (Vltava) folyó által ómega alakú hurokba szorított Parkán városrész, azaz a polgári belváros magasabban fekvő keleti bejáratánál, a meanderező folyó legkeskenyebb pontjánál, a Horní (Magas) utca 152. szám alatt találunk rá. Ne féljünk, sokkal nehezebb leírni az épület helyét, mint meglelni! Ugyanis a keresett objektumra a monumentális mérete miatt elég könnyedén rátalálhatunk, hiszen a város egyik legszembetűnőbb épülete, no persze csak a vár illetve torony, valamint a Szent Vitus templom után.

Keletről közelítve, rögtön a földnyelvre bevezető kis híd túloldalán, jobbra magasodik fölénk a mostani kiválasztottunk, a mai Regionális Múzeum, az egykori jezsuita papnevelde szépen felújított masszív épülete.

A sárga Múzeum hátsó frontja, a Moldva partról

A cseh történelem híres családjai I.: Schwarzenbergek

Jóllehet a blogunk szándékosan politika mentes de reméljük olvasóink megbocsátják, hogy most mégis egy aktuálpolitikai történéssel kezdjük, és zárjuk mostani monstre bejegyzésünket.

Forrás: Marie Frajtová

Csehországban a számunkra, magyarok számára is tanulságos módon a történelme során először a nép maga választja a köztársasági elnökét, és nem az aktuális domináns párt (koalíció) erőlteti rá a jelöltjét az emberekre. Az első fordulót követően ketten maradtak versenyben: a korábban is esélyesek között számon tartott Miloš Zeman és meglepetésre a kormányzó párt külügyminisztereként igen jelentős hátrányból induló, majd erős kampánnyal felzárkózó Karel Schwarzenberg. A január végi zárófordulóra készülve a versengés tovább keményedett, és a politikai csatározásokba a most leköszönő Vaclav Klaus elnök is erőteljesen beszállt, kifejezvén, hogy ő első sorban olyan utódot szeretne aki az országhoz tartozik, és az életét Csehországban töltötte. Ezzel a nyilatkozatával, mint ahogy majd a későbbiekben meglátjuk egyértelműen Schwarzenberg ellen foglalt állást. Ugyancsak igen éles összetűzés alakult ki kettejük között a Benes-dekrétumok eltérő megítélése kapcsán is.

Főzzünk gyertyát! - Svičkova na smetaně, azaz tejszínes marhabélszín, zöldség mártással

Mostani kulináris kalandunk során a csehek egyik legközkedveltebb nemzeti eledelével, a Svičkova na smetaně nevezetű igazán izgalmas fogással, azaz a zöldség mártásos tejszínes bélszínnel foglalkozunk. Ha el szeretnénk mesélni, hogy milyen is ez az étel, akkor elsőre a következők jutnak róla eszünkbe: édeskés, savanykás, zöldséges, pikáns, omlós és finoman fűszeres! Van akinek mindez kifejezetten sokkoló, másoknak maga a mennyország. Ennyi ízhatás mindenesetre bőven elegendő ahhoz, hogy aki egyszer már megkóstolta életében, biztosan nem felejti el többé. És ha a szósz és hús íze nem lenne még elég, az ételhez mellékelt áfonya lekvár, a tejszín és az elmaradhatatlan karlsbadi (karlovarsky) knédli is dob még egy öleset az ízkavalkádon. Van aki egyenesen azért szereti, mert már szinte inkább hasonlít egy desszertre, mint egy főételre. Kettő az egyben!

Svičkova na smetaně (PragueTv)

Nové Hrady...de melyik is? És hol van az „igazi” Konopiště ? - Cseh településnév kalandok

Tudjátok hogy hány kilométerre fekszik egymástól Nové Hrady, és Nové Hrady? A kérdés első pillanatra talán fura, a válasz pedig annál is meglepőbb: 193. Hogy miért is? Egyszerű a megoldás. Csehországban két Nové Hrady, azaz Új Vár nevű települést is találhatunk, amelyek közül az egyik az osztrák határhoz közel, dél-csehországban található, a másik pedig a pardubicei kerületben fekszik. Teljesen érthető, minden rendben. Nincs probléma még akkor sem ha esetleg eltévednék, hiszen mindkét településen találunk valami szenzációsat, az egyiken egy remek kastélyt, a másikon egy impozáns várat.

Nové Hrady 1 (Wikim)

Kunětická hora vára

Blogunkban már egy jó ideje nem „váraztunk”, pedig vétek lenne túlságosan elfeledkeznünk a gyönyörű csehországi várakról, kastélyokról. Van belőlük igazán szép számmal, csak győzzünk választani. Mostani várlátogatásunk Pardubice közelébe visz minket, ugyanis a kelet-csehországi várostól északkeletre, mintegy 6 km-re található kis (294 m tengerszint feletti magasságú) bazalt hegyen, vagy inkább csak dombocskán áll mai kiszemeltünk, a Kunětická hora nevezetű vár. Mintha a Ság-hegyet, vagy éppen a Somlót látnánk vár rommal megkoronázva. Az egykori kis vulkán kőzetolvadéka, a bazaltos magma hajdanán a felszín közelében szilárdult meg, a körülötte lévő puhább homokkő pedig az idők folyamán lassan lepusztult. A víz, és szél elszállította így az ellenállóbb bazalt, valamint gneisz kőzet kis hegyecskét formálva a napvilágra került, kimagasodva környezetéből.

Kunětická hora (Luboš Jenice)

Akkor és most 7. – Templom a tó közepén- Mušov és a Szent Lénárt-templom

Csehországba utazó honfitársainkat gyakorta buzdítjuk arra, hogy ne rohanjanak egyenest a főváros felé a nem túl izgalmas és köztudottan "egyedi" minőségű D2-es autósztrádán, hanem válasszanak alternatív útvonalakat. Például térjünk le a szlovák autópályáról Kúty-nál Břeclav felé, ahonnan irány a varászlatos Valtice, majd a csodálatos Mikulov. Innen folytassuk utunkat észak felé az 52. számú úton. Mikulovtól 12 kilométerre, elhaladva a Pálava festői dombvidéke mellett egy, már első pillantásra is mesterségesnek tűnő tavacskához jutunk. Itt, a tavon át vezető útszakasz közepén ne feledjünk el jobbra tekinteni, majd hevesen csodálkozni, ugyanis egy kis tavi szigetről szép kis templom tekint vissza ránk.

Templom a kis szigeten

De hogy kerül a templom a tó közepére? Hova lett a falu? Használják-e még az épületet? Vagy ha nem, akkor egyáltalán miért is építették? Számos kérdés merül fel, amire itt az ideje választ adni!

Idézet és pár kép V. - Zlín, Bata házak - Mariusz Szczygieł: Gottland

Sorozatunk legújabb bejegyzésében Mariusz Szczygieł Gottland című könyvéből idézünk. A lengyel szerző 2009-ben magyar nyelven is megjelent könyve egy igazi remekmű, amelyben sztereotípiáktól mentesen, realista módon ír a cseh XX. századi történelem egy-egy izgalmas, darabkájáról, mintegy tükröt állítva a csehek elé.

A könyv kiragadott részlete a zlíni Bat'a cipőgyár történetének egy ma is látható szeletéről, a Jan Bat'a által építtetett munkás lakótelep egyedi forma házairól szól. Jan, bátyja, a híres cégalapító Tomáš Baťa 1932-ben bekövetkezett halála után vette át és fejlesztette tovább a világ első cipő birodalmát.

A svedlund lakótelep egykor