Egyévesek lettünk! - Születésnapi köszöntő

Rohan az idő! Ezt a kétségtelen tényt igazolja az is, hogy napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2012. február 28-án indítottuk útra Csehország, nem csak Prága című blogunkat. Ideje egy kicsit megpihenni, számot vetni, és persze köszönetet mondani.

Szülinapi tortaszelet

Csehországi sörfőzdék VIII. - Svijany

Vannak sörök, amelyek említésekor nem csupán az íz, a küllem, a logó jut az eszünkbe, hanem mély érzelmek, izgató élmények. Vannak sörök amelyekre gondolva az elrévedő tekintetre fátyol borul, a szájszeglet mosolyra görbül, a szív is szaporábban ver. Vannak sörök melyek akkor és ott tűnnek fel amikor és ahol a legnagyobb szükségünk van rájuk. Az egyik ilyen sörrel Litomyšl-ben „találkoztam”.

Varázslatos Český Krumlov VII. - Ahol a nézőtér fordul - Nyári Szabadtéri Színpad

A mai napunk jelmondata: Legyünk optimisták! Ma még a sűrűn hulló hóesést csodálhatjuk, vagy éppen borzadhatunk el a láttán, de hipp-hopp beköszönt a tavasz, és jön is a nyár. Így a tél végén mindenki a szabadba kívánkozik, menekülne a négy fal közé zártságából, de türelem. Alig pár hónap, és itt a jó idő, és vele együtt indul is a szabadtéri fesztivál szezon, ahol a szabad levegőn élvezhetjük a különféle ingyenes vagy éppen méregdrága kulturális programokat. Krumlovi sorozatunk következő tagjaként az optimista, ideje korai nyár várás szellemében egy igazi szabadtéri kulturális érdekességet ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Forgó nézőtér

Bohemia „követei” Magyarországon III. - Jaromír söröző

Sorozatunk következő tagjaként ismét egy budapesti sörözőbe látogatunk el. Ez van, nem tagadhatjuk: Csehország és a cseh sörök csodálata egymástól csaknem elválaszthatatlan. A Teréz körúttal párhuzamos második utcában (Csengery u.) bukkanhatunk a Jaromír '68 nevezetű rendkívül hangulatos pincehelyiségre, ahol a finom sörök mellett számos más Csehország vonatkozású érdekesség is várja a betérő vendéget. Kiss Bakos Zoltán, a söröző üzemeltetője és társtulajdonosa a napokban tért vissza a Csehországban évente megrendezésre kerülő egyik sörminősítő versenyről, a Tábor városában megtartott pivní pečeť-ről. Élményeiről, a Jaromír sörpince múltjáról, jelenéről, terveiről beszélgetünk:

A csodálatos és közkedvelt Chod kalács (chodský koláč)

A csehországi chodokról szóló tematikus hetünk utolsó eseményeként egy igazán autentikus és nagyon-nagyon finom süteménnyel, a chodský koláč-al kínáljuk meg az olvasóinkat. Domažlicében jártunkkor először nem értettük, hogy miért sétál szinte minden ember pizzás dobozzal a kezében, miért ez az étel lehet a legnépszerűbb egy folklór fesztiválon? Aztán elénk tárultak a legkülönfélébb díszítésű mutatós, kerek kalácsok, amelyeknek a puszta látványa és az illata is nagyon izgalmas és csábító volt. Így már megértettük, hogy mire föl ez a sok szögletes doboz.

Mulasson együtt a chodokkal! Chod fesztivál és Szent Lőrinc-napi vásár

Mindazok számára akik az előző bejegyzésünk alapján kedvet kaptak a chod földre látogatáshoz, a chodok színes kultúrájának bemutatásával fokozzuk tovább a csábítás erejét. A chodok a csehországi nemzetiségek között ma is híresek arról, hogy kitartóan megőrizték hagyományaikat, népszokásaikat sőt még a nyelvjárásukat is. Mindebből élőben is ízelítőt kaphatunk a Domažlicében minden év augusztusában megrendezett hagyományőrző fesztiválon, amely az egyik legnagyobb csehországi folklór rendezvény. Idén augusztus 9-11. között rendezik meg a Chodské slavnosti-t, azaz a Chod Fesztivált, érdemes a táncrendünkbe felvenni! 

Domažlice - A piac-, vásártér egyik vége

Impozáns fejkendő

Az előző bejegyzésünkből már tudjuk, hogy kik is voltak a chodok és mivel is foglalkoztak, de azt még nem ismerjük, hogy miként öltözködtek, milyen tárgyakat használtak. Nos aki szemügyre veszi díszes népviseletüket, az garantáltan soha sem fogja elfelejteni jellegzetességei és gazdag színvilága miatt. A nők vörös gyapjú harisnyát viselnek, ünnepi ingük fehér színű, hatalmas buggyos ujjakkal (rukávce). Szoknyáik színesek és bő szabásúak, felette kötényt hordanak. Az asszonyok színes hímzésű fekete vagy piros fejkendőt hordanak amelynek helyes megkötése időigényes és nagy gyakorlatot követelő feladat. Böjt időszakban és temetések alkalmával kék szoknyát és fehér kötényt viselnek, cipőben vagy papucsban járnak.

A chod „kutyafejűek”, avagy a „cseh székelyek” története

Hölgyek, urak, figyelem! Rendkívüli, tematikus hét veszi kezdetét, amelynek keretében Csehország egyik izgalmas népcsoportjával a chodokkal ismerkedhetnek meg. Mostani bejegyzésünkben a történetükbe pillantunk be, majd ezt követően varázslatos kultúrájukba, népművészetükbe kalauzoljuk el Önöket/Titeket, bemutatva évente megrendezett fesztiváljukat. Zárásul egy igazi gasztronómiai élvezetet nyújtó chodi finomság elkészítésére biztatjuk olvasóinkat! Kezdjünk is hozzá!

Csehország nyugati határvidékén élnek a hajdani országhatárt, a Šumava erdeit illetve a Cseh-erdőt és egyúttal a saját szabadságukat is kitartóan védelmező legendás chodok, a „cseh székelyek” mai leszármazottjai. Ez a bátorságáról, erejéről és elkötelezettségéről híres népcsoport évszázadokon keresztül a korabeli feudális viszonyok közötti nagy függetlenséget és jelentős kiváltságokat élvezett, amelyet nem csupán a puszta létezésével vagy valamiféle ügyeskedéssel, hanem a mindenkori cseh uralkodók felé teljesített kitartó és hűséges szolgálattal érdemelt ki.

Bohemia „követei” Magyarországon II. – Bohemia Baráti Kör

Sorozatunk következő tagja nem is csupán egy „követnek”, hanem egyenesen egy nem hivatalos „nagykövetségnek” nevezhető, ugyanis az idén húsz (!) éves fennállását ünneplő Bohemia Baráti Körről bátran elmondható, hogy Csehország magyarországi népszerűsítésének igazi zászlóvivője. Az egyesület tagjai az elmúlt két évtizedben szinte felsorolhatatlan mennyiségű program (pl. csehországi tanulmányi utak, kiállítások, stb.) szervezésével, kiadványok kiadásával, és megannyi más módon vették ki részüket Csehország értékeinek, a cseh kultúra, a cseh művészek hírének terjesztésében. A Bohemia Baráti Kör, azaz a cseh kultúra magyar barátainak egyesülete a Cseh Köztársaság jó hírnevének terjesztéséért 2003-ban elnyerte a cseh külügyminiszter Gratias agit elnevezésű díját. A múltról, jelenről és az idei tervekről beszélgettünk az örökifjú, csupa energia Zachár Ottóval, a Bohemia Baráti Kör elnökével, az egyesület egyik alapítójával, aki 1967 óta járja rendszeresen Csehországot, nem csekély tudást felhalmozva, amelyet szívesen megoszt az érdeklődőkkel.

Zachár Ottó és Goldmann Ilona

Akkor és most 8. - Emmauszi- (Szláv-) kolostor és templom avagy a Na Slovanech - Prága

Ha már egyszer az idézet kapcsán ellátogattunk a cseh fővárosba, akkor még időzzünk el egy kicsit Prágában, legalábbis is az Akkor és most sorozatunk következő bejegyzése erejéig. Az előző írásunkhoz hasonlóan egy pici Jirásek idézettel kezdjük mondanivalónkat, Zádor András fordításában:

„Ő (IV. Károly) emeltette a legszebb épületeket: kolostorokat, tornyos templomokat. Ő alapította Szent Jeromos-templomát s mellette a Benedek-rendi barátok kolostorát a Sziklákon, azon a helyen, ahol évszázadokkal azelőtt Mořena istennő ligete zöldellt. Nagy költséggel emeltette ezt a templomot. Külön megrendelésre égették hozzá a téglát szürke agyagból, akárcsak Karlštejn várához, s valamennyit fényesre csiszolták. Tetejét oly gonddal s oly pompával rakták, hogy egy egész erdő fája kellett a fedélszékhez. Húsz évnél is tovább tartott a templom és a kolostor építése, és tömérdek pénzt emésztett fel. Mint mondják, építése csupán egy fillérrel került kevesebbe mint a Kő-hídé (Károly-híd) a Moldva fölött.„

Idézet és pár kép VI. - Prága, Károly-híd – Alois Jirásek

Jirásek

Sorozatunk legújabb részében a régi mondák világába pillantunk be. Alois Jirásek, a híres cseh történelmi író tollából született meg 1894-ben a Régi cseh mondák (Staré pověsti české) című (alap) mű. Jirásek ezen munkájában gyűjtötte össze a cseh írásbeliség előtti (ős)történeteket, és tárta a nagyközönség elé, akkortájt erősen megtámogatva a cseh nép nemzeti ébredési folyamatát. Jirásek, a „cseh Jókai” által összerendezett legenda gyűjtemény az első megjelenése óta megannyi kiadást, és feldolgozást élt meg. A művet az elkövetkező évszázad során többek között Alfons Mucha és Jiři Trnka is illusztrálta. Mostani humoros szövegrészletünkben „A régi Prágáról” szóló mondából idézünk, ellátogatva a IV. Károly korabeli Prágába, felidézve a Kő-híd, azaz a Károly-híd építését.