Cseh kisüzemi sörfőzdék 4. – Karlovy Vary-i kerület

A cseh kisüzemi sörfőzdéket bemutató sorozatunkban ezúttal Karlovy Vary térségébe látogatunk el. Ez Csehország egyetlen olyan kerülete, ahol nem találhatunk nagyobb, 10 ezer hektoliter sör felett termelő sörgyárat, ugyanakkor a ma már itt üzemelő hét kisebb sörfőzde mindinkább elengedhetetlenül fontos szerepet tölt be a helyi igények kielégítésében. A Kynšperk nad Ohří városában működő kiváló sörfőzdéről, az ott szerzett tapasztalatokról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk (lásd ITT), így most nem foglalkoznánk vele részletesebben. Amit összességben megjegyezhetünk vele kapcsolatban, hogy egyike az általunk ismert legkiválóbb kis sör készítő műhelyeknek.

Cseh kutyafajták

Megboldogult fiatalkoromban egy ideig kutyatenyésztésre vetemedtem. Habár csakhamar kiderült, hogy eme pénzszerző tevékenységem korántsem nevezhető rentábilisnak, de mégis rengeteg kellemes élménnyel és jelentős ismeretekkel gazdagodtam. Ugyanis egy vérbeli tenyésztőnek kötelező a különféle kutyakiállításokra járogatás, ahol a kedvencünket meg kell méretnünk a bírák, és más négylábú versenytársak előtt. Ha tetszik az ebünk a valóban szigorú zsűrinek, akkor egy-egy piros vagy kék szalagocskával jutalmazzák, vagy ha a jószág megfelel a fajta előírásoknak, és bejön az ítészeknek, akkor akár elhozhatjuk a fajtagyőztes, sőt a Best In Show díjat is. Egy ilyen kiállítás, főként ha egy több naposról van szó, remek alkalmat ad sok-sok addig számunkra nem, vagy csak kevéssé ismert kutyafajta megismerésére. Egy ilyen show alkalmával találkoztam először cseh kutyákkal, pontosabban Csehországban (illetve az egykori Csehszlovákiában) kitenyésztett kutyafajták nemes példányaival.

Cseh szálkás szőrű vizsla

Libosad: Kroměříž „virágos kertje”

Kroměříž egyike Csehország kulturális-építészeti értékekben kiemelkedően bővelkedő városainak. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy egykor az Olomoucban székelő püspökök, érsekek kedvenc pihenőhelye lett, akik bizony a minél kellemesebb relaxációjuk, kényelműek érdekében áldoztak is, nem keveset. Sokan tudják, hogy az itt található Érseki Kastély és annak csodaszép parkja szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, de jóval kevesebben sejtik, hogy mindez kiegészül egy másik varázslatos kerttel. Ez az úgy nevezett Virágos kert (Květná zahrada), amely a maga nemében egyedülálló a világon. Az eredeti nevén Libosadnak hívott szépség a XVII. századi európai kertépítészet mesterműve. A II. Karel Lichtenstein – Castelkorn püspök megrendelésére Filiberto Lucchese, majd annak halála után Giovanni Pietro Tencalla kertépítészek tervei alapján 1665 és 1675 között építtetett kert (az akkortájt még álló városfalakon túl) egyfajta sajátos ötvözete a reneszánsz olasz és a barokk-klasszicista francia testvéreinek. A XIX. században Anton Arche, majd a XX. században Pavel Janák ugyan kisebb-nagyobb módosításokat végzett el, de mindezek nem sértették meg a kert eredetiségét.

Bejárat a Virágos kertbe

Zátopek szobor // 85 év felettiek // cseh foci // cseh őslénykutatók // két éve volt a metilalkohol mérgezés // nyitva a Czernin palota kertje // Cseh Nemzeti Múzeum // a Kabát zenekar

• A kelet-morvaországi Zlín városa sport stadionjában felavatták a legendás cseh hosszútávfutó, Emil Zátopek szobrát. Az 1922-ben született, és 2000-ben elhunyt sport fenomén a pályafutása során négy alkalommal (1948-ban és 1952-ben) szerzett olimpiai aranyérmet. A „cseh mozdony” becenevű nagyszerű sportoló a szobrának most helyet adó Zlín városában kezdte el sport karrierjét, és itt ismerte meg későbbi feleségét is.

  

  Zátopek
  

Hrabal Múzeum Nymburkban

Telik, múlik az idő, de ne feledkezzünk meg Bohumil Hrabalról, kinek mint már mindannyian jól tudjuk ebben az esztendőben ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. A számunkra egyik legkedvesebb írót Csehországban is sokfelé ünneplik. Így van ez természetesen Nymburk városában is, ahol Hrabal gyermek és ifjúkorának nagy részét töltötte. A különféle megemlékezések mellett a városban megtekinthető az író származását, élettörténetét, munkásságát, személyes tárgyait bemutató kiállítás. Most minden további szöveg helyett a tárlatról készített felvételeket mutatjuk be az olvasóinknak. Háttér információkat a Hrabal életét bemutató pár hónappal ezelőtt megjelentetett két részes cikkünkben találnak.

A Mester

Julius Fučík, az indulók királya

Őszinte vallomással kell kezdenem. Nem különösebben rajongok a cirkuszok világáért. Amellett, hogy nagyra értékelem az akrobaták sokszor emberfeletti teljesítményét, sohasem békéltem meg az állatidomárok (szerintem) nem túlságosan állatbarát tevékenységével és a vándorcirkuszok vonzóan-taszító légkörével. Mégis ha felcsendül a cirkuszi világ klasszikus bohóc indulója, a „pap pa parapara pap pa paa pa” valahogy jól eső érzéssel csöppenek vissza a gyermekkorom jó pár alkalommal cirkuszt látott világába. Azok számára akik nem fejtették volna meg, hogy melyik zeneműt is próbáltam minimalista módon interpretálni, azok hallgassanak be az alábbi videóba: 

 

Akkor és most 23. - Smetana tér – Litomyšl

Csehország Pardubicei kerületének egyik gyöngyszemét, Litomyšl városát nem csupán az itt található UNESCO Világörökséghez tartozó gyönyörű sgraffitókkal díszített homlokzatú kastély megtekintése miatt érdemes felkeresni. Szinte „kötelező” feladat, legalább egy rövid séta erejéig a városka főterének körbejárása is, amely napjainkban a város egyik egykori híres szülötte, Bedřich Smetana zeneszerző nevét viseli.

Litomyšl: Smetana tér

Csehország természet-, tájvédelmi területei IX. - Pálava

Dél-Morvaország egyik kicsiny, de annál impozánsabb tájvédelmi területe a mindösszesen 83 négyzetkilométer kiterjedésű Pálava (CHKO). Az első védettségét még 1976-ban szerezte, amely 1986-ban Bioszféra Rezervátum címmel is bővült. A Pálava központi magját a Pavlovské vrchy nevezetű mészkő hegység vagy inkább csak dombvidék alkotja. Északi határa a Dyje folyó mesterségesen felduzzasztott vize, délről hozzávetőlegesen a Včelínek-patak határolja. Nyugatról a dombvidék alján észak-déli irányba húzódó 52. számú főút, míg keletről a Bulhary és Sedlec településeket összekötő út jelenti a lehatárolást. A tájvédelmi terület legmagasabb pontja az 550 méter magas Děvín-csúcs, a legalacsonyabb része a Dyje-folyónál található, egész pontosan Nové Mlýny-nél (163 m).

A Pálava áttekintő térképe

A repülő Šonka: a Red Bull Air Race cseh versenyzője

Három év kényszerszünet után 2014-ben újból elindult (és az idei idény lassan véget is ér) a Red Bull Air Race, a műrepülő versenyek „rali-világbajnoksága”. A 2003-ban útjára induló nemzetközi versenysorozat nekünk magyaroknak kivált kedves, hiszen versenyről versenyre szurkolhattunk-szurkolhatunk a mindenki által tisztelt Besenyei Péternek, a felfújható akadályok közötti, gyorsasági légi manőverezés viadala egyik „atyjának”. Besenyeire egy egész ország büszke volt, amikor a Red Bull Air Race első idényét megnyerte, majd mikor azt követően három alkalommal is a második helyen végzett. Magyarország legsikeresebb, a versenytársai életét még ma is „megkeserítő” pilótáján kívül az évek során számos más ország (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria stb.) repülő professzorai is részt vettek a versengésben. 2010-ben pedig újoncként megjelent a színen az érett, sok évtizedes tapasztalattal bíró pilótákból álló mezőny egyik legfiatalabb tagja a cseh Martin Šonka. Ismerkedjünk meg egy kicsit a kivételes képességekkel megáldott bohém légi lovassal.

Martin Šonka

Idézet és pár kép XXI. - Josef Macek: A huszita forradalmi mozgalom

A híres cseh, főként szépirodalmi írókkal és műveikkel foglalkozó sorozatunkban ezúttal mintegy kakukktojásként egy történelmi alkotást és annak szerzőjét mutatjuk be. És nem is akármilyen művet! Egy könyvet amelyet Klement Gottwald köztársasági elnök határozata alapján az 1952. évi állami díjjal tüntették ki. A cseh történelmet jobban ismerők, illetve a dátumon elmélázók számára már gyanús lehet, hogy milyen korszakban, milyen irányzatot képviselve születhetett ez a „remekmű”. Azok számára viszont akik kevésbé avatottak a múlt ismeretében, álljon itt egy kis magyarázat.

Josef Macek: A huszita forradalmi mozgalom

Csehországi sörfőzdék XX. - Minipivovar U Vacku – Látogatás Csehország egyik legújabb sörfőzdéjében

Valamikor március tájékán, mikor is a szállásunkat foglaltuk Csehországban, egy egészen kellemes panzióra bukkantunk a Chlumec nad Cidlinou névre hallgató kisvárosban. A szálláshely lefoglalása rendben megtörtént, de mikor július közepén ismét ránéztünk a panzió honlapjára szinte hihetetlen hírrel szembesültünk: eljövendő szálláshelyünkön hamarosan kézmíves mini sörfőzde működése veszi kezdetét! No ezek után már igencsak lassan teltek a napok, alig vártuk, hogy a saját szemünkkel is lássuk, pontosabban saját szánkkal is ízlelhessük Csehország legeslegújabb komló alapú termékeit.

Panzió - sörfőzde - söröző

Pizza cseh módra...a biztonsági öveket kérjük bekapcsolni...

Imádjuk a cseh konyhát, azonban idén nyáron néhányszor eljutottunk arra a pontra, amikor még vagy már nem vágytunk a klasszikusan csehes húsos – burgonyás – knédlis - káposztás fogások egyikére sem, és bizony pizza evésre adtuk a fejünket. A fő étkezésünk helyszínéül így nem kis talponállóban kerestük éhségünkre a gyógyírt - bár majdnem biztosak lehettünk volna abban is, hogy itt sem kapunk gyenge vagy rossz minőségű ételt, nem is étteremben, hanem kisvárosi pizzériákat kerestünk fel, melyek egész Csehország-szerte szép számban találhatók. A választék minden esetben kiváló volt, néhol klasszikusan olaszos, máshol csehes allűrökkel „fűszerezett”, de bármelyiket is választottuk, a pizza mindenütt finomnak bizonyult. Azt nem tudjuk, hogy vajon a szakácsok egyenesen Itáliában tanulták-e a pizzakészítés fortélyait, de mindenesetre értettek a szakmájukhoz.

Kvarglis pizza

Klášter u Nové Bystřice - Kolostor az ország szélén

A határvidékek szinte valamennyi országban rejtélyes, külön világot rejtenek. Ez a megállapítás kivált igaz azon egykori szocialista államok esetében, ahol az országhatárokat még alig pár évtizede is szigorú őrszemek felügyelték, vigyázva a Vasfüggöny épségére, elhárítva a kapitalista „járvány” betörési kísérleteit. Ezen határ menti területek települései gyakorta megszenvedték ezt a nem kívánt határőr szerepet, az ebből fakadó elzártságot, a gazdasági fejlesztések hiányát. A határok azóta megnyíltak, a helyzet sokat változott, de még mindig vannak látható, fizikailag is érzékelhető nyomai az egykori áldatlan szerepkörnek. Még manapság is kevés külföldi turista téved ezekre az ismeretlenebb területekre, nem sejtvén, hogy milyen látnivalóktól is fosztja meg magát.

 

Klášter u Nové Bystřice, a zarándoktemplom