Akkor és most 6. - Vencel-tér – Prága

Olvasóink talán meglepődnek, hogy mostani bejegyzésünkben nem a cseh vidékre, hanem egyenesen a fővárosba látogatunk el, de ne feledjék: Csehország, (ugyan) nem csak Prága, de azért az is! A jövőben időről időre vissza-visszatérünk a szépséges Prágába, ahogyan ezúttal, amikor is az Akkor és most sorozatunk témájául a Vencel-teret választottuk. Azt a teret, amelyet a főváros egyik kereskedelmi központjaként csaknem valamennyi Prágában járó honfitársunk felkeres, vagy sétája során érint. A Václavské náměstí-t vagy közkeletű nevén a Václavák-ot még azok is jól ismerhetik akik csak a híradásokból hallanak Bohémia földjéről. 

A tér számos történelmi esemény színtere volt az évszázadok során, amelyek egy része fájó emlékű. Jan Palach, majd Jan Zajíc itt, illetve a tér egyik házában gyújtotta fel magát a szovjet katonai megszállás ellen tiltakozásul. És itt olvasta fel 1918-ban Alois Jirásek a nyilatkozatot Csehszlovákia függetlenségéről, valamint a Bársonyos Forradalom során itt tartották a több százezres tömegdemonstrációkat. Az igazán mozgalmas történelmű tér az évszázadok során számos jelentős átalakuláson esett át, épületek semmisültek meg, helyükre másokat építettek, amely változásokból most csupán néhány lényegesebbet mutatunk be.

Idézet és pár kép IV. - Karlsbad (Karlovy Vary) – Arany János

Mostani bejegyzésünkben nem egy, hanem két idézetet teszünk közzé, és ezúttal nem cseh, hanem magyar szerzőtől:

Arany János, - a zseniális XIX. századi költőnk akit remélhetőleg még a legifjabb nemzedéknek sem kell bemutatni - 1869 és 1876 között, orvosi tanácsra nyaranta néhány hetet Karlsbadban, a mai Karlovy Varyban töltött. Erről emlékezett meg a Karlsbadi apróságok nevezetű ciklusának egyik egyszerre tréfás és tragikus epigrammájában:

„Isten veled Karlsbad szép tája!

Örökké az ember nem állja,

Rothad neki tüdeje-mája;

Igy végződik a földi pálya.

...Alás'szolgája!”

Karlsbad 1900-ban

Csehországi sörfőzdék V.: Dalešice (és a Sörgyári Capriccio)

Jóllehet a címben már mindezt lelepleztük, de mégis néhány kérdéssel indítanánk mostani sörgyáras bejegyzésünket: Melyik a magyarok által legismertebb cseh sörgyár, még ha nem is biztos, hogy tudunk róla? Melyik mozi alkotás jelenti sok ezernyi honfitársunk számára a CSEH FILMET? Melyik film jut eszünkbe a Pepin, Maryška, Francin vagy éppen Dr. Gruntorád nevek hallatán?

A válasz mint tudjuk egyszerű: A Postřižiny, azaz magyarul a Sörgyári Capriccio. Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1982. augusztusában mutatták be először Magyarországon az 1980-81-ben forgatott, Bohumíl Hrabal önéletrajzi ihletésű művéből készített csehszlovák kultuszfilmet amelyet a magyar szíveknek szintén igen kedves Jiři Menzel rendezett.

Varázslatos Český Krumlov IV. - A Kereszt-hegyi kápolna és a gyönyörű várospanoráma

Rendszeres olvasóink kissé meghökkenve nézhetnek a bejegyzésünk címére. Mi ez az új sorozat? És hogy hogy már a negyedik rész? Egy kis magyarázat. Amióta a blogunkat készítjük tapasztaltuk, hogy Český Krumlov, a dél-cseh csodaváros iránt a legnagyobb honfitársaink érdeklődése. Hazudnánk ha azt mondanánk, hogy mindez váratlanul ért minket, hiszen jól ismerjük Krumlov varázsát, meglátogatása valamennyi csehországi körutazás elengedhetetlen programja, és a városban (ahogyan ezt egy korábbi bejegyzésünkben is említettük) gyakorta magyarok tömegével futhatunk össze.

Az érdeklődésre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy indítunk egy Krumlovval, az ottani temérdek érdekességgel, látványossággal foglalkozó sorozatot. Így akik már jártak ott, azok velünk együtt nosztalgiázhatnak, akik pedig még csak tervezik az utat, vagy a város újralátogatásán törik a fejüket további tippeket, és háttér információkat kaphatnak. Az eddigi Krumlovról szóló bejegyzéseinkből hármat (Szent Jodocus és a marionett, Krumlovi újdonságok, valamint A kétarcú egyke) gyorsan be is soroltunk ebbe az új sorozatba, így hipp-hopp máris a negyedik résznél tartunk. Az Eggenberg sörfőzdéről szóló cikk természetesen maradt a sörös sorozatban. Reméljük megbocsátják nekünk eme kegyes csalást az olvasóink.

Krumlovi sorozatunk címének nem véletlenül választottuk a Varázslatos Český Krumlov címet. Minden év április végén, május elején Varázslatos Krumlov (Kouzelný Krumlov) néven hagyományos ünnepségsorozat kerül megrendezésre ebben a valóban csodálatos városkában. Nosza akkor kezdjük, akarom mondani folytassuk sorozatunkat!

A Krumlovban járó honfitársaink közül sajnos csak nagyon kevesen szánják rá magukat, hogy ne csupán az Óvárost, és a Várat tekintsék meg, hanem a városkát övező hegy- és dombtetőkre is felbaktassanak. Pedig nem mindennapi panoráma vár az izomzatát és tüdejét nem sajnáló turistára. Az egyik ilyen magaslat a várban járó, vagy a toronyból körülnéző turista szemébe is rendszeresen ötlik, hiszen egy igazán impozáns kápolna található rajta.

Ott túl a dombtetőn áll a Kápolna

Főúr kérem, tormás ponty rendel! Avagy halat a Halászbástyából.

Gyorsan múlik az esztendő, villámléptekkel közeledik a Karácsony, és erre emlékeztetnek a Csehország nagyvárosaiban lassacskán megjelenő utcai halárusok is, ahol bárki beszerezheti a hagyományos cseh karácsonyi ételsor alapját képező pontyot, vagyis a kapr-t. A pontyocskák természetesen hazai vizekből származnak, hiszen a csehországi halastavakban (köztük kiemelten a dél-cseh Třebon-i Halgazdaság tavai) felnevelt ponty és más édesvízi hal húsa igen jó minőségű.

Cseh halászok (Marek Čech képe)

Az Adršpach – teplicei homokkő sziklabirodalom II. rész

Mostani bejegyzésünkben az előző folytatásaként visszatérünk az Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidékre, és egy kicsit részletesebben ismerkedünk meg a két fő részegységgel, az ott látható látványosságokkal.

Hát nem csodálatos?

Az Adršpach – teplicei homokkő sziklabirodalom I. rész

Félszázadik blog bejegyzésünkben Csehország egyik leglátogatottabb természeti nevezetességéhez kalauzoljuk el olvasóinkat, amelyet szerencsére igen sok honfitársunk is már felkeresett. Az Óriás-hegységtől kelet - dél-keletre, Trutnov és Broumov városok között, a lengyel határ közelében elterülő, és igencsak nyelvtörő Adršpašsko-teplické skály, azaz az Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidék varázslatos táj a turisták számára.

Adršpach sziklái

Akkor és most 5. - Most, a bányászat oltárán feláldozott város

Most városa Prágától észak-nyugatra mintegy 80 km távolságra fekszik, az Érchegység lábánál. Nevét, ami csehül hidat jelent, az egykori mocsaras, vizenyős területen épített számos fahídról kapta, amelyek a biztonságos átjárást biztosították. Történelme a XIII. században kezdődött, és bármilyen furcsán is hangzik az 1980-as évek elején ért véget. Miért is mondjuk azt, hogy a ma is csaknem 70 ezer ember lakhelyét jelentő város meghalt, és nincs történelme? Erre hamarosan visszatérünk, de haladjunk sorban.

Most, a XVIII. században