Varázslatos Český Krumlov XXI. - Középkori zarándokok nyomában Český Krumlov környékén

A „Varázslatos Český Krumlov” sorozatunk egy korábbi cikke végén, amely a Český Krumlovtól 4 km távolságra levő Kájov településről és annak fantasztikus egyházi történetéről szólt, arra biztattuk olvasóinkat, hogy érdemes felkeresni azt a kis zarándokutat, amely a krumlovi kastélykert sarkától indul, és a kájovi Nagyboldogasszony-templomnál ér véget.

A kájovi Nagyboldogasszony-templom

Akkor és most 24. - Kolín - főtér

Kolín városa Prágától mintegy 60 kilométerre fekszik keleti irányban, a jóval ismertebb Kutná Hora közvetlen közelében, a szelíden kanyargó Elba folyó partján. A több mint harmincezer lelket számoló városka legnevezetesebb látnivalója a csodás Szent Bertalan-katedrális, és az egykori zsidó negyed épületei, de ugyancsak impozáns látványt nyújt a település egykori központi magva, a ma Karlovo azaz Károly nevet viselő főtér. Erről a terecskéről, annak változásáról szól az Akkor és most sorozatunk legújabb része.

Kolín főtere

A prágai Károly híd és elődeinek története

Az elmúlt „ünnepi” hosszú hétvége kiváló alkalmat nyújtott honfitársaink sokaságának, hogy felkeressék Csehország szépséges fővárosát, bejárva annak belvárosát, megtekintve a fontosabb látványosságokat, vagy éppen meglátogatva a nevesebb és kevésbé ismertebb sörforrásait. Ahogyan az szokott lenni, az utcákat járó majd valamennyi turista átkelt a prágai hidak egyikén, felkeresve a szemközti „pesti” oldalt (Óváros, Újváros, Vyšehrad stb.) vagy éppen a „budait” (Kisoldal, Vár stb.). A lágyan hömpölygő Moldva folyót átszelő prágai hidak közül természetesen most is a legszebb, legrégebbi, legpatinásabb vonzotta leginkább az embereket. Ez nem csoda, hiszen aki Prágában jár annak szinte kötelező áthaladnia a Károly hídon, mely nélkül szinte már elképzelhetetlen lenne maga a város is. Mostani cikkünkben ezen csodás emberi alkotás és elődeinek történetével foglalkozunk.

A csodás Károly-híd

Itt az őszi gombaszezon – gasztronómiai kalandozás a cseh konyhában III. - tökös-gombás leves és gombás rétes savanyú káposztával

Gombákról szóló cikksorozatunk utolsó részében szeretnénk meglepni olvasóinkat két, általunk is kipróbált recepttel, amelyek Csehországból érkeztek hozzánk. Az ajánlott ételeket a legjobb lenne erdei gombákból elkészíteni, de ezeket itthon elég nehéz beszerezni, így mi is maradtunk a fehér és a barna csiperkénél. Nálunk mindkettő fogásnak nagy sikere volt, és az elkészítésük sem okozott nehézségeket. Egyszerű és nagyszerű ételek, érdemes velük az otthoni választékot színesíteni.

Őszi tökös-gombás leves

A cseh sör napja / cseh bortermés / telefonhasználati szokások / politizáló hölgyek / 10%-os ÁFA / elhunyt Rudolf Čechura / félresikerült kandi kamera

• Ahogyan az évről évre történik, idén szeptember 28-án is megemlékeztek Csehországban az államalapító fejedelem, Szent Vencel haláláról, megünnepelve a cseh állam alapítását. A tavalyi év óta az állami ünnep napjához egy másik fontos esemény is kapcsolódott, ugyanis immáron másodszor tartották meg ekkor, pontosabban szeptember 27-én, szombaton a Cseh Sör napját. Az előző évhez képest idén még nagyobb számban csatlakoztak sörözők, éttermek, sörfőzdék a nemzeti ital megünneplésének új hagyományához. Több mint 4000 vendéglátóhely és több tucatnyi sörfőzde várta meglepetésekkel, különlegességekkel a vendégeket ezen a szép napon.

  

  A Cseh Sör napja
  

Prágai kocsmakalauz térképen – állapotjelentés

Nem túlzás azt állítani, hogy évente sok ezer honfitársunk keresi fel Csehország varázslatos fővárosát, Prágát. És aki Prágában jár, az a megannyi kulturális látnivaló megtekintése mellett bizony-bizony megszomjazik, és ilyenkor mi mással is oltaná szomját, mint finom cseh sörrel. A tradicionális cseh kocsmák hangulatát kereső sörisszák egyik alaptámasza a Hagymásy András "kocsmográfus" által írt Prágai Kocsmakalauz című alapmű. Ez a remek kalauz szinte minden szempontból segítséget nyújt a kedvünkhöz leginkább való prágai söröző megtalálásához, vagy madarász szakszóval élve twitcheléséhez, azaz felkutatásához, megfigyeléséhez, leteszteléséhez.

Csehország természet-, tájvédelmi területei X. - Poodří

Az Olomouc városától keletre fekvő kis hegyvidéken eredő Odera ugyan Csehország egyik kisebb folyójának számít, mégis a cseh-sziléziai vidék meghatározó vízfolyása, amely nagyban hozzájárult a terület fejlődéséhez, Ostrava és környéke társadalmi-gazdasági jelentőségének megteremtéséhez. 

Poodří

Rabštejn nad Střelou: a legkisebb cseh város

Nyugat-Csehországban, Plzeňtől északra, a csöndes, nyugodt Rakovníki hegyvidéken található az ország és talán egész Európa legkisebb lélekszámú városa Rabštejn nad Střelou. A település ma közigazgatásilag ugyan a közeli Manětínhez tartozik, mégis mondhatni megmaradt önálló „entitásnak”. Ugyanis nem lehet, nem is szabad egy olyan településről pusztán csak egy másik jelenleg nagyobb város részeként beszélni, ahol minden szegletből az egykor dicső múlt maradványai pillantanak ránk, ahol várrom, kastély, kolostor és fenséges templom egyaránt megtalálható, büszkén hirdetvén a régi szép időket.

Kolostor - templom - kastély a hegyek között

40 éve hunyt el Oscar Schindler

Olvasóink talán először meglepődnek azon, hogy egy Csehországgal foglalkozó magazin miért is foglalkozik Oscar Schindlerrel, a Thomas Keneally ausztrál író sikerkönyvének (Schindler bárkája) megfilmesítésével (Schindler listája) a halála után világhírűvé vált egykori német gyárossal, aki mintegy 1200 zsidó életét mentette meg a II. Világháború során. Az okokra azonban gyorsan fényt derítünk.

Oscar Schindler

Idézet és pár kép XXII. - Jan Novák: Eddig megvolnánk

Cseh irodalmi mű bemutatásunk legújabb alanya egy olvasóink számára már ismerős szerző, Jan Novák szenzációs regénye az Eddig megvolnánk (Zatím dobrý). A Csehországban 2004-ben megjelent mű alcíme: „A Mašín család és a hidegháború egyik legizgalmasabb története”, és ez így a maga tömörségében össze is foglalja a több mint 600 oldalas, megtörtént eseményeken alapuló regény fő cselekményét. A kommunista rezsim ellen fegyveresen is küzdő, a Mašín testvérek vezette csoport története a cseh közvélemény szemében ma is ellentmondásosan megítélt, sok vitára adott okot.

Ami viszont kétségtelen, hogy Jan Novák a Mašín család tagjainak elbeszéléséből, a korabeli dokumentumokból, újságcikkekből, bírósági végzésekből egy olyan izgalmas könyvet alkotott, amelyet nem csupán nehéz félbehagyni, de olvasás közben szinte képszerűen megelevenednek előttünk a történtek. Ezért nem is csoda, hogy éppen jelenleg folyik a 2005-ben az Év könyvének megválasztott regény megfilmesítése, kinek másnak, mint a család egyik leszármazottja, Tomáš Mašín rendezésében. Következzék idézetünk a műből:

Itt az őszi gombaszezon – gasztronómiai kalandozás a cseh konyhában II.

Ahogyan azt az előző cikkünk végén ígértük, folytatjuk a gomba ételek körüli kalandozásunkat a cseh konyhában. Jöjjenek hát a főételek. Nos, ha a főételek között nézelődünk tovább, akkor a gulyást mindenképpen meg kell említenünk, hiszen nagyon jellegzetes étele a cseh konyhának, de náluk nem ugyanazt az ételt jelenti, mint itthon Magyarországon (ITT). Szinte megszámlálhatatlan változatát készítik, köztük persze a gombás gulyást is (Hovězí guláš na houbách). Ide sorolnánk a rántott gombákat (Smažené žampiony) és azon változatait, amelyek sörös, esetleg boros tésztában sülnek, mellé főként párolt vagy sült burgonyát tálalnak friss káposzta salátával vagy majonézzel. 

 

Rántott gomba

Itt az őszi gombaszezon – gasztronómiai kalandozás a cseh konyhában I.

Többször írtunk már magazinunkban a csehek gombaszedés és gomba evés iránti szeretetéről, így most az őszi szezon elején-közepén gasztronómiai szempontból is körbejárjuk a témát, és kétrészes cikkünkben megnézzük milyen ételeket készítenek a csehek a finom gombáikból.

Bramborová polévka s houbami

Josef Lada – Aki arcot adott Švejknek

Švejk, ez a világ számtalan országában ismerősen csengő név, Csehország legfőbb reklámarca, a legnépszerűbb cseh irodalmi alkotás főhőse. A Jaroslav Hašek által leírt figuráról, a cseh társadalomra kifejtett hatásáról, hős – antihős szerepéről bizony köteteket lehet írni, de nekünk magyaroknak Švejk egy kerek képű, kissé pocakos, talpraesett és végtelenül megnyerő alak, akit szeretünk. De vajon tudjuk-e, hogy ez a jól ismert arc, a nem éppen daliás, de kedves alkat a maga látható formájában kinek is köszönhető? Nos, ő nem más, mint Josef Lada, festő, karikaturista, könyvillusztrátor, díszlettervező, rajz- és bábfilmek alkotója, író és nem utolsó sorban a Švejk művek illusztrátora, a XX. század egyik legkiválóbb és legtermékenyebb cseh művésze.

Josef Lada